Délmagyarország, 1911. június (2. évfolyam, 124-147. szám)

1911-06-08 / 129. szám

e ÜELMAGYAR0HSZA6 1911 junius 8 öcsém és egy csöppet sem egészséges, higyje el! ... A kártya ellenben egészséges, mert amig kártyázik az ember, addig nem rontja a szemét újságolvasással. Renan azt mondta volna : „A mérséklet csak­ugyan ajánlatosnak látszik, ámbár még ez se bizonyos . . Az emberölő. — Aki három embert gyilkolt meg egy évben.— (Saját tudósítónktól.) Megvasalva ül a szi­lárdi csendőrségen néhány nap óta az ujabb bünügyi krónika egyik legelvetemültebb ós leg­véresebb kezű gonosztevője. Sípos Bálint jákó­hodosi fuvaros a neve ennek a sötétlelkü gyilkosnak, aki méltán reászolgált arra, hogy elnyerje az emberölő titulust. Vitális Imre emellett az ember mellett szimpatikus regé­nyes hős volt, mert hiszen szinte véletlenül taszította bele a sorsa abba, hogy haramia­módjára járja-bujja a zsombékokat, Sipos Bá­lint azonban előre kiszámitottan, gazul ós vérre szomjasan követett el egy esztendőn belül há­rom rettenetesen kegyetlen gyilkosságot. Az emberölő bűneit most derítették ki. Eddig 6 maga bevallotta, hogy megölte a szeretője fór­jót és egyik szomszédjának a feleségét s a csendőrség most nypmoz erélyesen annakaföl­kutatására, hogy saját hitvesét is ő tette-e el láb alól? ( Csendő'rkésen.) Megemlékeztünk már arról, hogy a szalárdi csendőrség május huszonhatodikán Jákóhodos és Hegyköz-Kovácsi között egy árokban irtó­zatosan szétdarabolt hullát talált. VÚ£gpa volt, hogy itt minden emberi érzést meggyalázó bűn­cselekmény nyomaira bukkantak. Pécsi Imre szilárdi járásőrmester tíz főből álló csendőr­séggel hozzáfogott a büp kikutatásához. Egyet­len ut állott előtte, amelyen biztosan halad­hatott. Néhány napja ugyanis eltűnt Jákóhodos­ról egy Filippás Lőrinc nevü majoros. Ennek az embernek a felesége Sipos Bálint jákóhodos! fuvarosnak volt a szeretője. Ha tehát a réme­sen fölaprózott hulla a Filippás Lőrincé: abünt a szerelmes pár hajtotta végre. Fáradtságos és hosszas nyomozás után csak­ugyan sikerült megállapítani, hogy a hulla a Fiíippás Lőrincé. A csendőrőrmester letartóz­tatta a súlyos gyanuokok alapján Filippás Lörincnét és Sipos Bálintot; a vallatás azon­ban nem járt eredménynyel. Mindamellett a rejtélyes bűncselekmény szálait a tagadással szemben is ki lehetett bogozni. Meg is állapí­tották a vérlázító, vandál mészárlás históráiát. Filippás Lőrincnó és Sipos Bálint összebeszél­tek, hogy a fórjet, aki akadályozta az ő bol­dogságukat, elteszik láb alól. Filippás Lőrinc május tizenötödikén a nagyváradi szőlőhegyen dolgozott. Az asszony megüzente férjének, hogy jöjjön haza Hegyköz-Kovácsi-Csatárba, mert dolga akadt ott. Az öreg ember gyalog indult neki az útnak. Sipos Bálint a megbeszé­lés szerint elébe ment. A Nagyvárad menti Hájón elkerülték egymást s midőn FiUipás elhaladt Sipos mellett, az elvetemült ember há­tulról görbe botját Filippás nyakába akasztotta, a földre rántotta s mielőtt a férj védekezhetett volna, három revolvergolyót röpített a testébe. Mindezt fényes nappal, tiz és tizenegy óra kö­zött hajtotta végre. Á holttestet elrejtette a bozótba s visszament Csatárba. Közölte Filip­pás feleségével, hogy a férjnek vége. A bűnbe azonban beavatott egy harmadik személyt is: a sógorát, Molnár Dániel jákóhodosi lakost. Elmondta neki az esetet s megkérte: menjen vele éjszaka a holttestért, mielőtt valaki rá­bukkanna. Molnár Dániel vállalkozott erre. Éj­jel nekiindultak Hájó felé. A hullát ott találták érintetlenül. Szekérre tették s elhozták Jákó­hodos határához. A Süvegd-pusztán volt Sipos Bálintnak egy kis földje. Azon egy beomlott, vizzel telt kut. A szerencsétlen férjet bedobták oda. Egy hétig rothadt a hulla a kútban. Ret­tenetes bűzzel árasztotta el a közeli földeket. Május huszonharmadikán Sipos Bálint a meg­gyilkolt férj özvegyével arra sétált s a fojtó szag eszükbe juttatta, hogy valaki a hulla nyo­mába akadhat. Valamit tenni kell. A hullát Sipos Bálint kihúzta a kútból, a fölismerhetet­lenségig szétdarabolta, arcáról a bőrt lenyúzta, a csontok egy részét odadobta a kutyáknak ótkül s a megmaradt darabokat elcipelte a K-k.-kovácsházi árokba, ott találtak reá. Mikor Pécsi Imre járásőrmester ezeket a bor­zalmas részleteket a két bűnös elébe tárta, azok mindent bevallottak. így történt minden. A járásőrmester azonban ezzel nem tartotta a nyomozást befejezettnek. Rájött, hogy ezeknek a vadállatias gyilkosoknak még több nagy bün terheli a lelkét, s melyeket részben már eddig is kiderítettek, de még teljesen nem tisztultak. A gyilkosokat ezért nem is adta még át az ügyészségnek, mert az ujabban felmerült bűn­esetek kinyomozása tiz napot is igénybe fog vonni. (A második gyilkosság.) Rendkívüli éleslátással fejtette fel a szalárdi csendőrség Sipos Bálint eltemotott bűneinek históriáját is. A mult óv augusztus havában történt, hogy Nagy Bálint jákóhodosi esküdt felesége fel­akasztotta magát. Az ajtófélfán találták a holt asszonyt. Gyanú nem terelődött senkire : az asszonyt eltemették. Most azonban, hogy Sipos Bálint rabszíjra került: Pécsi Imre őrmester előszedte ennek az öngyilkosságnak a dolgát is. Sipos Bálint ugyanis jóbarátja és szomszédja Nagy Bálintnak : neki okvetlenül tudnia kellett az öngyilkos asszony halálának történetéről. A gonoszterőt keresztkérdések alá fogták, s a hosszas faggatás után bevallotta, hogy Nagy Bálintnét is o gyilkolta meg. — Most már ugy is mindegy — elmondom, mint történt a dolog. Nagy Bálint községi elől­járó szomszédom volt. A feleségével rossz lábon élt, mert az asszony folyton részegeskedett. Panaszkodott, hogy nem birja vele az életet. Augusztusban egy este átmentem hozzá. — El kellene tenni az asszonyt láb alól — mondta Nagy Bálinté Nem sokat gondolkoztam. Összebeszéltünk, hogy az asszonyt leitatjuk s azután csinálunk valamit. Be is rugattuk. Mikor Nagy Bálintnó már nagyon ittas volt: választó-vizet öntöttünk a borba s megitattuk vele. Az asszony rosszul lett, de nem olyan nagyon, hogy meghalt volna. — Ez baj — mondtam Nagy Bálintnak. — Mpst már végezzünk vele, különben pórul já­runk. Hozz be egy kötelet! Nagy Bálint kiment az istállóba, behozta az istrángot. A kötelet az asszony nyakára hurkoltuk. Könnyen megtehettük, mert részeg volt, ájultan is feküdt: nem tudott magáról. •Én megfogtam a kötél egyik végét s rákiáltot­tam a szomszédra: — Fogd meg a másik végét és huzd. Megfogta. Egy-két perc: az asszonyt megfoj­tottuk, Meghalt. Azután fölakasztottuk az ajtó­gerendára. Én hazaballagtam, mintha mi sem tőrtént volna. Sipos Bálint pedig reggel jaj­veszékelve rohant ki az utcára, ahogy meg­beszéltük: — Segitségl Emberek! A feleségem megölte magát. A népség összegyűlt; az asszonyt levágták. Jöttek a doktorok: megvizsgálták, azt mond­ták, rendben van. Meghalt, öngyilkos lett, el keli temetni. Pedig mi öltük meg: Nagy Bálint meg ón. Eddig tartott az emberölő vallomása. A csendőrség azonnal vasra verettte Nagy Bálin­tot. Aztán rászóltak a gyilkosra: — Mondd el még egyszer! Sipos Bálint elmesélte a hajmeresztő feleség­gyilkosságot még egyszer. — így történt? Nagy Bálint látta, hogy nincs menekvés, vallott: -• így! (Amiről még nem vallott.) Eddig tehát már két irtózatos emberpusz­titást vallott be Sipos Bálint. Bűnös lelkének titkait azonban még ezzel sem fedezte föl egészen. Még egy rettenetes gyanú száll a fejére s lehetséges, hogy holnap már ez sem lesz titok többet. Sipos Bálintnak nemrégen halt el váratlanul, hirtelen a felesége. A halál­esetnél senki sem keresett rejtélyes momen­tamokat. Most azonban, hogy teljes egészében a csendőrség előtt áll Sipos Bálint viselt dol­gainak vérfagyasztó láncolata: egyszerre fel­vetődött a kérdés: hogy halt meg az emberölő felesége? A kutatás már némi adatokat is produkált arra, hogy Sipos Bálintnét minden valószínűség szerint a férje, Filippás Lőrincnek ós Nagy Bálintnónak a gyilkosa fosztotta meg életétől. NflPI_HlREK Egy modern tanár boldoggá avatása. (Saját tudósítónktól.) Egészen példátlanul álló boldoggá avatási eljárásról irnak Rómából. Az eddigi gyakorlat szerint századok előtt elhalt szentéletü emberek boldoggá és szentté avatá­sáról lehetett csupán szó. Most pedig a néhány év előtt elhunyt Ferrini Konrád milanói egye­temi tanár életét tárgyalja a milanói kúria, ott a tárgyalás már közeledik is a befejezéshez s onnan rövidesen a lovagkorigregációhoz kerül boldoggá avatásának ügye. Mint jogtanár, Ferrini Olaszország ma sze­replő egész jogásznemzedékének az emlékeze­tében van, a jogászkörök pedig, mint a római jog első tekintélyét, világszerte ismerték és nagyra tartották. Érdekes, hogy a szigorú elő­írás szerint folyó eljárás alatt Ferrini rektora és tanártársai, tehát mincl fölvilágosult és sza­badgondolkodó férfiak tesznek tanúságot néhai kollégájuk jámbor életéről s ezek közül Olivia tanár, Ferrini egyik legjobb barátja, azzal ar­gumentál, hogyha az egyház a boldoggá és szentté avatást komolyan veszi, akkor minde­nek ós mindenki előtt Ferrinit kell boldoggá és szentté avatnia, mert ez az embvr tökélyre vitte az istennek tetsző életmódot. Olivia volt az is, aki az egész mozgalmat megindította s aki a pápa jóváhagyását is megnyerte erre. Érdekes, hogy Ferrini egyáltalán nem volt kimondottan klerikális. Tanári és irodalmi téren való nagy elfoglaltsága nem akadályozta abban, hogy keleti (héber, szirai, arameai ós kaldeai) nyelveket elsajátítson, hogy az ótestamentom­ból egész részleteket könyv nélkül megtanul­jon stb. Berlini tanársága alatt, mikor Bismarck kulturharca javában folyt, Ferrinit annyira meghatotta a hithű katolikus parasztság SZÍVÓS ragaszkodása vallásának tanításaihoz, hogy azóta állandóan és szigorúan az egyház taní­tásai szerint élt. Ferrini boldoggá avatásának ügye érthető feltűnést kelt mindenfelé, ahová csak eljut. S mindenhol különféle kommentárokkal tárgyal­ják: vannak, akik óriási szatírát olvasnak ki az egész históriából, vannak, akik újszerűnek s egyben természetesnek találják a modern boldoggá avatást. — A miniszterelnök visszaérkezése. Héj derváry Károly gróf miniszterelnök ma délben Skerlecz Iván báró miniszteri tanácsossal Szla­vóniából Budapestre érkezett. — Hazai Samu honvédelmi miniszter, aki rövid ideig a Sem­meringen üdült, ma visszaérkezett Budapestre. — Lukács László pénzügyminiszter, aki szin­tén a Semmeringen volt a családjával, csütör­tökön reggel érkezik Budapestre. — A csanádi püspök bérmautja. Glatt­felder Gyula dr csanádi püspök csütörtökön kezdi meg bórmautját Mokrinban. Az uj püs­pöknek ez az első egyházi funkciója. Szegedről Várhelyi József tiszteletbeli kanonok és Jászai Géza apót kisórik. — Bogdánovics patriárka a hírlap­íróknak. Karlócáról jelentik: Bogdánovics Lucián görög-keleti patriárka 4000 koronát adományozott a magyar hírlapírók nyugdíj­intézetének. — Iskolaszéki ülés. A szegedi iskolaszók Faragó Ödön dr, tiszti főorvos elnöklósével szerdán délután tartotta rendes havi ülését, amelynek a szokásos jelentéseken kivül egyéb tárgya nem volt. — Évzáró vizsgálatok. A szegedi állami polgári leányiskolában ilyen sorrendben tart­ják az évzáró vizsgákat: Junius 11—12-ón hit­tani vizsgálatok. Í4-én délelőtt francia nyelv, délután négy órakor tornavizsgálat. 16-án az I., 17-ón a II., 19-én a III., 20-án a IV. a), 21-ón a IV. b) osztályok vizsgálata. A vizsgá­latok mindennap reggel 8 órakor kezdődnek s

Next

/
Thumbnails
Contents