Délmagyarország, 1911. június (2. évfolyam, 124-147. szám)

1911-06-04 / 127. szám

—" mmtA.^ .... Í2 DÉLMAÖYARORSZÁG Í9ii junius 4 végig az összes szervezett társadalmakban és hogy ez az uralkodó-osztály a vagyoni és születési arisztokrácia-e (Magyarország) vagy a plebs (Franciaország) az mellékes, — mert akárhányfélo is az az uralkodó-osztály — a legfőbb, hatalom, a parlament, birtokát magának biztosítani képes. Legfeljebb csak az e hatalmat biztosító eszközök mások ; — egyik helyen a cenzusos választójog és főnemesi főnemesi főrendiház, másik helyen az általános választójog. Az uralkodó-osztály hatalmi érdekeinek támogatását főleg a politikai jogok terén látjuk, de hatását megérezzük azokban a jogszabályokban is, amelyek hatalmi érdekeket direkte nem támogatnak és látszólag egyenlő mértékkel mérnek az uralkodó-osztály tagjai ós az azon kivül esők részére. A büntetőjog batalmi érdekeket nem szolgáltat, illetve az összes jogszabályok közül legideálisabb célja miatt nem szolgálhatna. A büntetőjogban is látjuk ennek dacára a hatalmi érdekek támogatását, a mai uralkodóosztályok kiváltságos helyzetét. A vagyonosság a büntetőjogban különös tekintélyben részesül. A történelmi materializmus tanainak helyességét nagy részben el kell fogadnunk a büntetőjogban is. A materialistáknak tantótele mindannyiszor eszembe jut, valahányszor a magyar Büntető Perrend 141. § 2. pontja alapján tartóztatja le a gyanúsítottat a rendőrhatóság vagy bíróság. Az előzetes letartóztatásba vett gyanúsítottnak ebben az esetben tulajdonképen nem az á bűne, hogy csalt, lopott sikkasztott, hanem az, — hogy „rendes keresetforrása, állandó lakása nincsen". Az, akinek a törvényben előirt e két kelléke nincs meg, azért, mert szökésétől tartani lehet, letartóztatandó. A hatóságnak kötelessége is a fenti törvény szerint eljárni. A vagyonosságnak adott kiváltság talán itt legszembetűnőbb az egész magyar kriminológiában. Nem akarok hosszú részletekre kitérni és nem fejtegetem azt, hogy a Jörvény mennyire ellentmond önönmagának akkor, mikor a szökést valószínűnek minősiti az anyagi feltételek hiánya dacára is és nem bizonyítom, hogy a vagyonosság megadja a szökéshez szükséges pénzt, — de felemlíteni kívánom azt, hogy a vagyonos egyénben, aki rendszerint intelligensebb a teljesen vagyontalannál, — nagyobb a büntetéstől való félelem ós természetesebb a szökésre való hajlam. A büntetésnek a célja— a legmodernebb felfogás szerint — az antiszociális természeteknek a társadalomból való kivonása, a bűnöző hajlamunknak kiküszöbölése. Már most, eltekintve a szökéstől való félelemtől és minden repressionáiis egyébtől, kérdéssé válik, hogy ez a mesterséges uton történt? kiválasztása bűnöző természetiteknek mikor történjék? Szükséges-e az egyik bűnösnél,, hogy azonnal elvonásáéit a társadalom eg ,;szséges elemei közül és megengedhető-e, hogy a másik egyén még egy ideig ott hagyassák? Nagyobb-e a valószínűség, mondjuk 2 ogyenlően nem rovott multu egyénnél, hogy kettőjük közül az ítélet hozatalig az fogja a társadalmi békét megbontani, amelyiknek rendes keresetforrása és lakása nincsen ? Határozott választ nem lehetne rá mondani és a Bp. 141. §. 2. p mégis mond, amikor ez utóbbit azonnal kiválasztandónak rendeli. Ezen jogszabály helyessége mellett fel lehetne hozni, hogy a lakás és foglalkozás nélküli egyén újból való bűnözése inkább feltehető, mert nem kockáztat semmit, nincs (a szabadságán kivül) semmit elvesztenie, ezzel szemben azonban azzal lehetne cáfolni, hogy a vagyonos egyéniség épen azért, mert van mit vesztenie, (közbecsülós, vagyon, erkölcsi épség) a kiválasztás elől való menekülése jobban feltehető. A vagyonosság előnyeit látjuk a bünper további folyamán is. Kiváltságban részesül nemcsak akkor, amikor a vagyon egy hatósági intézkedés (a letartóztatás) következhetösógét korlátozza, hanem mikor már egy fennálló állapotot, a vizsgálati fogságot megszünteti. A Bp. 162. §-a szerint „az előzetes letartóztatásba, vagy vizsgálati fogságba helyezendő, vagy fogva levő egyént szabadlábon kell hagyni, illetőleg szabadlábra kell helyezni, ha maga, vagy helyette más, megfelelő biztosítékot ad" stb. A vizsgálati fogság — a Bp. 148. §-a szerint — rendelendő el azzal szemben, aki kihallgatása után is a bűntett, vagy vétség nyomatékos gyanúja alatt marad s aki ellen a Bp. 141. §-ának 2—5. pontjában meghatározott egy, vagy több ténykörülmény forog fenn. Szóval a vagyonosság korlátozni tudja nemcsak a bünper esetleges stádiumában az azonnali szabadságelvételt, hanem azt a bünper kó-sőbbi fázisában, — amikor a bűnösség már többé-kevósbbé igazolva van — felfüggesztheti azt. Az előzetes letartóztatásnak és a vizsgálati fogságnak nyilvánvalóan az a belső célja, — hogy a közveszélyes egyén a társadalomból kivonassák. Megszünteti-e a már megállapított közveszélyességet a letett kaució ? Fclfüggesztheti-e az adott biztosítók a gyanúsított ellen való eljárás sürgősségét? Áthaladva azon, hogy a vagyonosság büntetőjogunkban a bíráskodásnál, az itélethozásnál is döntő befolyást nyert, a bizonyos nagyságú vagyont (adózást) megkívánó esküdt képességnél fogva, rátérek arra, hogy a már meghozott ítéletnél az esetleges vagyonosság mekkora előnyöket biztosithat. Tekintsünk el attól, hogy valamely cimen bűntett, vétség, vagy kihágás-e, hiszen valamennyiben megvan a modern kriminológia által bűnnek mondott antisocialisztikus cselekedet, azután meg ezen három kategória anyyira érintkezik egymással, hogy tisztán a kodifikátortól függ, hogy minek miuősittetik a bűn ; pl- a Bp. 51. §-a, a tulajdon elleni kihágás bűntett lesz a Btkv. 336. §. 7. p. által való minősítés esetében. Tekintsünk el attól, hogy a társadalmi békességmegzavarását, — a bünt a törvénykönyvek hogyan osztályozzák és állapítsuk meg, hogy van bün, amelyért vezeklésül pénzbüntetés jár. A pénzbüntetés magában még nem volna elé* vült büntetósnem, mert megtaláljuk benne az ujabban egyik büntetőjogi iskola által ismét a büntetés céljának vallott elrettentést, — noha a kártyaveszteség eddig még senkit sem rettentett el a kártyázástól. — A mai büntetőjogi felfogásnak azonban nem Jelelhet meg az, — hogy ez a pénzbüntetés taxatíve Jmeghatározott ideig tartó szabadságvesztéssel tétetik egyenlővé, — amit mindazoknak el kell szenvedniük, akiknek nincsen módjukban a szabadságukat pénzzel megváltani. A vagyonosságnak ezen a téren adott kiváltság talán legtermészetellenesebb, mert vagy szükség van arra, hogy valaki bűnöző hajlama miatt többkevesebb időre a békés társadalomból elvonassék,vagy nincs, ha szükség van rá, — fenntartás és pénzzel való megválthatás nélkül mindenki, aki vétkezett, a társadalomból kiválasztandó, — ha pedig nincs szükség a bűnös természet kiválasztására, akkor a szabadságelvótel azokra nézve, akik a pénzbüntetést megfizetni nem képesek — az adósok börtöne, amit a judikaturák régen az elévült ócskaeúgok közé raktároztak el. A pénzbüntetés helyes megoldása a törvényalkotók munkája lesz; hogy a jelenkor felfogása régen túlhaladta a pénzbüntetés ilyen értelmezését, az bizonyos. A folytonos fejlődésben levő büntetőjog jelenben való felfogása uj csapáson halad az igazság keresés felé és csodálatosképen, talán öntudatlanul is a régi büntetőjoggal teljesen ellenkező fejlődési irányban. Az uj büntetőjog nem csak az erősek érdekét, hanem a gyengékét is épugy fogja szolgálni; lassan — észrevétlenül megindult már a munka, amely az igazságban való egyenlő részesedést tűzte 1 i célul. A Büntető Novela 48. §-a a lopási értékhatárt 100 kor.-ról 200 koronára emelte fel, ma már a büntetőtörvónykönyv a Bn. 51. §-a élelmiszer lopást is ismer. A legújabb büntető törvények ilyszerü fejlődése kézenfekvő, hogy nem a társadalom mai uralkodó osztályainak érdekeit szolgálja és a támasz nélkül álló, bűnös gyermekek védelme határoszlop az uj büntetőjog utjának kezdetén. § Áchim gyilkosainak pöre. Shnonka György dr, özvegy Áchim Andrásnó ügyvédje, fele nevében sürgős kérvényt intézett a koronaügyészhez, amelyben elfoglaltsági kifogást emel ugy a törvényszéki elnök, mint a gyulai vizsgálóbíró, valamint az ügyész és a vádtanács ellen. A kórvényben rámutat arra, hogy a nevezettek elfogultak a Zsilinszky-Uuk javára. Megnyilvánult ez már eddig is, amidőn a Zsilinszky-Iiukat biztosíték ellenében szabadlábra helyezni határozták és ezt csakis az elfogulatlan tábla hiúsította meg. Az ügyész ellen azt a kifogást hozza föl, hogy ellenére annak, hogy a Zsilinszky-fiuk a gyilkosság napján önkéntesen jelentkeztek s beismerték a gyilkosságot, az ügyész nem tartóztatta le Őket ós csakis az igazságügyminiszter távirati utasítására helyezte őket fogságba. Ezután kiterjeszkedik a kérvény az esküdtek összeállítására. A törvényszék a főtárgyalást junius tizedikén akarja megtartani. Ezt annak tulajdonítja a kérvény, llogy Békés vármegye lakosságának nyolcvan százaléka földmives, de most véletlenül olyan az esküdtszék összetótole, hogy harminc esküdt közül csak hét parasztesküdt van, ami a kérvényező szerint már eleve azt jelenti, hogy a Zsilinszky-fiukat föl fogják menteni, ha a főtárgyalást a juniusi ciklusban tartják meg. A fölsoroltak alapján kéri tehát a család ügyvédje a koronaügyészt, hogy törvényadta jogánál fogva a közbóke ós a veszélyeztetett közbiztonság érdekében más bíróság delegálását kérje a Kúriától. nagy választékban csakis Fischer Testvéreknél talál. Ékszer- és órajavitó műhely. Legszebb, !eyjobb, legott!) kerékpárok, uarrógépek és beszélőgépek §|J|f mr iSiatiglemeztek kedvező részletre beszerezhető. Nsyy lovitárnílhely! ::: Összes aiKaírészuK hepíioíi. KLEIN ÉS TÁRSA Oroszlán-utca. Árjegyzék ingyen és bérmentve. BANK-ÜZLETE Budapest, US., Andrássy-út 50. [|so Müuvöí Aitolsnas Biztosi Társ. Kerületi iőiigyíiisÉie. Kölcsönök vidéki takarékpénztári részvényekre és egyéb tőzsdén nem jegyzett papírokra a legmagasabb összegig, a legelőnyösebb feltételek mellett. Reál és szómély-jogu gyógyszertárak vételének financirozása; törlesztéses- ós egyszerű jelzálog-kölcsönök, építési-, tisztviselői-kölcsönök; értékpapírok, tőzsdei árfolyamon; állami-, városi-subvenciók eskomptálása; kölcsönök, haszonélvezettel és járadékkal terhelt ingatlanokra. Elsőrangú referenciák. Felvilágosítás dijmentes. Magyar és német levelezés! Telefon 21—10. Magyar és német levelezés!