Délmagyarország, 1911. június (2. évfolyam, 124-147. szám)

1911-06-25 / 144. szám

,18 DÉLMAQYARÜRSZÁQ 1911 junius 2,5 életévének betöltéséig. Az apaságról esak az esetben lehet szó, ha a vádlott a gyermek szűi.'Uísát megelőző háromszázadik és száz­nyolcvanadik,, nap között együtt élt az any­jával. Ha az anya erkölcstelen életmódot folytat, az apasági kereset felfiiggesztetik. Elírn i eze esetben joga van 1. a születési kolt.-é '-i ket, 2. nyolc heti ellátásának költsé­geit, 3. a terhességgel járó egyébb kiadásait, 4. a beállott morális vesztéségért kárpótol­ni, és Kártérítést követelni. A gyermeknek igénye van 18 éves koráig járó, társadalmi áilá-ának megfeleő ellátási és nevelési járu­lékra, n oly a biró által megállapított mó­don el 're fizetendő. Ha az apaság valószínű, az apa az ítélet kimondása előtt is kötelez­hető a hozzávetőleges költségek előlegezésére s feltéve, liogy a gyermek még nincs három hónapos. A gyermek anya nevét is polgári­tag örökli. A büntetőtörvénykönyv előmunkálatán még min haladtak ennyire; Tervezetben van esai\ meg, melyet a parlament még nem tárgyalt, bár az érdekelt körök már sokat is vitatkoztak felette, ami a tervező bizottságot nem egy változtatásra birta. Ebi en a tervezetben első sorban az a pa­rágtcH is a fontos, amely a gyermek kínzását - agy eliianyagolását bünteti a) legalább egy havi fogházzal, ha a kiáltott szenvedés az egész-éget is károsítja, gyengíti, vagy súlyo­san veszélyezteti, b) öt évig terjedhető fegy­házzal, vagy legalább hat havi börtönnel sú­lyos testi sértés, vagy nem súlyos, de követ­kezményeiben maradandó testi sértés esetén, c) tiz évig terjedhető fegyházzal halálos ki­menetel ii testi sértés esetén. Ezzel természe­tesen a szülői jog elvesztése jár. A svájci gyermek- ós anyavédelmi szövetség az a) fonthoz azt indítványozza, hogy ne csupán a testi sértés legyen büntettndő, hanem a fizi­kai és {.-/elemi fejlődés veszélyeztetése is. — Indítványozza továbbá, hogy a vizsgálóbíró a panasz felvétele után, ha csak ideiglenesen is, amig a biró véglegesen intézkedik — el­vehess.- a gyerfneket a szülőktől, mert azáltal további kirioztatásának elejét veszi. • • A gyermeknek kapzsiságból, vagy önzés­ből eredő túlerőitetését, há az egészségét ká­rosítja, veszélyezteti, vagy gyengíti, szabad­ságvesztéssel, vagy tízezer frankig terjedő pénzbüntetéssel sújtja a törvény. Ha. a túl­erői tetés oly nagyfokú, liogy, az egészséget eipus/iitja, akkor hat hónaptól öt évig ter­jedő MphAz a büntetés. £ *?<uuiwan foglalkozik a tervezet — termé­szeisze-ideg — gyermekek elleni nemi me­rényletekkel, az ifjúkori bűnösökkel, szabad­ságvesz léssel bünteti a gyermekét koldulni küldő szülőt és szabadságvesztésre, esetleg italmérési jogának elvesztésére ítéli azt a vendéglőst, stb., aki 16 éven aluli gyermek­nek szeszes italt ad. A vula,jdonképeni anyavédelmi paragrafus (67.) igy szól: „Ha az anya, még a szülési fo­lyamat hatása alatt .állna,, szándékosan meg­gyilkolja gyermekét, öt évig terjedhető fegy­házzal, vagy legalább hat hónapig tartjedő börtönnel büntetendő." Ez a paragrafus lé­nyegesen kedvezőbb a most, érvényben levő kantouális törvénynél, de meg mindig szűk­keblűbb, mint á rendkívül liberális norvég büntetőtörvény. Fontosak a magzatelhajtás­ra vonatkozó rendelkezések is. A terhes anyát öt évig terjedő fogház-, vagy börtön­büntetés sújtja; tekintet nélkül arra, hogy ő maga végezte-e a magzatelhajtást, vagy más­sal végeztette. A műtét végrehaj tóját öt évig terjedő börtönnel vagy fegyházzal bünteti a törvény, ha a műtétet díjtalanul végezte; ha pénzt kap érte, akkor a büntetés tiz évig terjedhet. Ez azokra az esetekre vonatkozik, amelyekben a terhes nő beleegyezésével tör­ténik a műtét. Ellenkező esetben 3—10 évi fegyház a büntetés. Jparszerü magzatelhaj­tásnál és halálos kimenetelű műtéteknél 3 évi fegyház a minimum. Az elóvü'és batár­ideje 2 év. Nincs szó a tervezetben a bünte­tés csökkentéséről, megengedett magzatel­hajtásról például erőszakos ínegtermékenyi­tés esetén. íme néhány szemelvény az uj'törvényter­vezetből. A gyermek- és anyavédelem ma­gánjogi szabályozása is mélyebbreható, li­berálisabb a büntetőjogi tervezetnél, melyet még ki kellene épiteni. Tág tere rivilik itt a munkára az anya- és gyermekvédelem műi­den barátjának, akik élnek is az alkalommal és serényen dolgoznak. Milyennek látják az arabok a női? Az arab embernek a nőről és a házasság­ról alkotott, fogalma a miénkkel merőben el­lentétes. Fölötte érdekes az arab ember érzés­vhágánák a megismerése, amely leginkább ki zinon dósaiban tükröződik vissza. Egész se­reg közmondás a nő és a szerelem örök té­máival foglalkozik. Legnagyobb részük a nő ei.en írá'r.; ul. íme mutatóba néhány belőlük. — Három dologban nem szabad bizni: a szciencs'őien, az aszonyban és a lóban. — Az uszony említésére szégyenpír borít­ja el az ember arcát. Ahá/nssógról tett kijelentések is keserűk. A liá/asság első korszaka édes, mint a méz; másod'1 korszaka olyan, mint a fűszerezett vaj; harmadik szakában ellenben olyan, mint a • iizös szurok. — Aki életét meg akarja nehezíteni, csak szamarat, meg kecskét kell vennie, aki nem akarja házabán a nyugalmat és a csendet, eüak néhány feleséget és néhány kutyát kell odavinnic. Mindamellett azonban mégis szükségesnek t. rtja a házasságot a mozlim ember, amiről a következő közmondás tesz tanúságot. Jobb öregasszonyt elvenni, mint aggle­génynek maradni. Ha a ónban már öregasszonyt kell elven­ni, „jobb az unokatestvért elvenni, mint ide­gen nőt." Az unokatestvérrel való házasság a régi araboknál különösen kívánatosnak iái szőtt és sok helyütt még ma is szokásban ián. Az egyik közmondás erre vonatkozóan ez; irja: Nagy ostobaságot leltet elkövetni, az uno­katestvért az idegennek átengedni, pénz nél­kül a vásárra indulni, segítőtárs nélkül a harcba menni és az oroszlánt a barlangjá­ban felkeresni. Vedd el az unokatestvéredet és ha' ver is, azért még nem nyel el. Ila azonban valakinek nincs hajadon unokatestvére, legalább tisztességes szárma­zásra keli tekinteni a feleség megválasztá­sánál, még ha akkora is a'z előkelő- szárma­zású ál a, hogy a férjnek az ágyát-, is el kell adnia. Ezért mondja az egyik közmondás: Végy ei tisztességes családból való leányt és aludjál szalmazsákon. A hitves megválasztásánál különben min­dig az anyát kell nézni. Válaszd a leányt az anyja szerint. (Telje­s- u azonos a magyar „Nézd meg az anyját, vedd cl a lányát" közmondással. — Végy el egy bolondot, ha okos anyának a leánya. Az egyes fajokra a következő közmondás ad tárnicsot: Akí szép not akar, válasszon georgiait, a ki ravaszt akar, vegyen el zsidó leányt; aki nyugalomra vágyik, kereszténnyel kössön frigyet; büszkeség és fantázia jellemzi a tö­Aök not, az arab nőt pedig előkelő és nemes gondolkozás. A szépség általában igen fontos momen­tum az araboknál, amit akövetkező mondá­sok bizonyítanák: — A szép nő szerencse, a csúnya szeren­csétlenség. Háro.n dolog hoz rád gyászt: a tehercepe­iés, a mezitláhjárás, és a csúnya feleség. Mivel azonban a szépség sokszor bajt okoz, azért egy másik köztüondás ezt tartja: — Inkább legyen rut a feleség, aki békén hagy, mint gazellaszépségü, aki romlást is ; okoz. A házasság gyakran a legjobb barátságot] is megrontja, ugyanis: — Semmi sem bontja még olyan gyorsan,a barátságot, mint a pénz, meg az asszony. Mindamellett a férj mégse, üsse a felesé­gét. mert „Csak korhely ember veri a fele­ségét." iHiSE2fiHaas«ass«»aaa!H«HBaB » P B VEGH SÁNDOR szőlőnagvbirto­2 kos CZEGLÉD (Pestmegye) ajánl­S ja „VÉGH-TELEP" vasutállomás­S sal ellátott 200 holdas szőlőtele­3 pén termett ® 1910-es termésű kadarka 48 kor., kövi­n dinka 50 kor., ezerjó 50 kor., rizling 52 n kor., szeretni zöld 54 kor., 1908-as ter­i* mésü kadarka 56 kor., kövidinka 58. » kor., ezerjó 60 kor., rizling 64 korona » hektoliterenként. ® Kivánatva árjegyzéket h űld ingyen és bér­3s mentve. BISMIRIflllBllfllllllHIHI a • a • a á a H a a a a a a a a a Iskolai hegedűk kitönö hanggal. Kaphatók: 3, 4, 5, 6, 8, 10 forintért ós feljebb. Hangverseny-hegedűk 20 forinttól latsai). Iskolai és karmnníittnnlr «** leaekarl és inQ­templomi "ŰI mUIUUIIIWft kedvelöl hangmereh, hn­"Í,'«rbn^nl:igben.a Uj szerkezetű cimbalmok legkiválóbb hangtartó szerkezettel, pedál nélkül 30 forinttól KiXf/euebb. Fonográf és Gramofon legjntányosabb árakon. Hengerek és lemezek a vllag leg­híresebb mtvészeinek felvételeivel, üas raktár kiváló gyártmányú uj és átjátszott magarák és plnu.Inőhbaii, Régi zongorák és egyéb hangszerek ujakra beuseréltctuek. Zongora kölcsönző intézet. Teljes zenekarok leisze­relése kedvező teltételek mellett. Tornászatiés községi .lobok dus választékban., Sternberg Ármin és Testvér© cs. ÉS kir. udvari tongsiergyár íóüiletÉta 81APESI. VII.. Ríkícii-iii J Képes árjegyzéket (mlndon cikkről külön) ingyen küldünk, caa­meg kell irni, hogy miféle hangszerről kívántatik az áriegré cipész es orthooéd, Szeged, Jókai-utca. Mérték utáni megrendelések a legjobb anyagból, kizárólagosan a láb fekvése szerint jutányosán ======= készülnek. ;======? Amerikai cipők specialista készítőié és hozzávaló tü és tünélküli lemezek kedvező részletre is beszerezhetők. Összes alkatrészek állandóan kapható. ffgfT* Nagy javiíé-mtihejy. Oroszlán-utcában. Árjegyzék ingyen és bérmentve.

Next

/
Thumbnails
Contents