Délmagyarország, 1911. június (2. évfolyam, 124-147. szám)

1911-06-24 / 143. szám

8 DÉLMAG Y ARORSZÁO 1911 junius 24 UZLETflTHELYEZES! S! RAKTÁRAMAT m m-pulit (Kis-utca) helyeztem átj| DÉRY EDE SZEGED Addig a raktáron levő áru­kat gyári áron kiárusítom. •-•V1T.-.T —irva.%. TŐZSDE KndapesU yaboimttfzsde. Féltét, órakor a. következük voltak a záróárfolyamok : Buza áprilisra Buza októberre Bozs októberre Tengeri májusra 12.38­13.05­9.40­6.74 •12.38 •12.06 - 9.41 6.75' Tengeri juliusra Tengeri aug. Zab októberre 7.31— 7.32 7.41— 7.42 8.25— 8.26 A készáruvásáron az uj búzával együtt változatlan áron mintegy 20.000 mm. buza kelt el. A többi cikk is változatlan. Buza. Tiszavidéki: 300 mm. 80k. 27.05 K 400 mm. 76 k. 27.05 K, 100 mm. 79 k. 27.20 K 150 mm. 78.5 k. 27.— lv„ 100 mm. 78 k. 26.80 K.,' 400 mm. 77.5 k. 27.15 K, 600 mm. 77.5 k. 27.15 K, 150 mm. 77 k. 26.80 K, 150 mm. 7(15 k. 26.80 K. Fejérmegyei'•: 100 mm.77 k. 26.50 K. Bácskai : 100 mm. 80 k. 27.30 K., 100 mm. 77 8 k 20.80 K, 500 mm. 77 k. 26 90 K, 1000 mm. 74 k 25.90 K. ' Marosmentí: 2000 mm. 78 k. 26.70 K, 9 mm 76 k. 25.50 K. Raktári: 3000 mm. 77 k. 2(5.45 K, 3700 mm 77 k. 26.45 K. Rozs: 900 mm. 18.I5K, készpénzfizetés mellett pari­tásra. Árpa: 100 mm. 17.70 K, készpénzfizetés mellett. Zab : 100 mm. 19.—, 150 mm. 18.90 K, 100 mm 18,80 K, készpénzfizetés mellett. Rnria,pesti értéktőzsde. Junius 22. A mai előtfízsde megnyitása helyi vásárlás nyomán igen szilárd volt, kiváltképen az osztrák hitelrészvény és a magyar jelzálogbank-részvény emelkedett nagy vá­sárlés nyomán. Utóbb azonban némi fordulatot ta­pasztaltunk, mert a bécsi piacon, ahol amúgy is a gyöngébb külföldi jelentés és az ultimóhalasztás kö­zelsége és a német pénzpiac feszültsége miatt némi­leg tartózkodóan viselkedtek, még a tegnapi osztrák parlamenti választás eredményét sem fogadták olyan szívesen, mint előrelátható volt, Állítólag kormány­válság van készülőben, amit a keresztényszocialista párt tegnapi veresége még jobban kiélesithet. A zárn iat nálunk a bécsi piaccal egyetértésben kedvtelen volt, csak az osztrák hitelrészvényt vásárolták mind­végig nagy tételben. A készárupiac is ma határo­zottan gyönge volt, mert a többség realizálta. Ne­vezetesen a magyar cukoripar-részvény 50—60 koro­nával és a kereskedelmi bankrészvény 20 koronával koronával csökkent, mig a többi tartott áron cserélt gazdát. — Köttettek: Osztrák hitelrészvénv 654—657 Magyar hiteirészveny 840.50—837.50. Jelzálogbank 494.50—492. Osztrák és magyar államvasút 755.50. Rimamurányi vasmürészvén.v 681.75. Leszámitolóbank —.— Közúti villamosvasút 775—773. Városi villamos­vasúti részvény 407—408. Budapesti lipótvárosi takarék —.—. Magyar bank 747.50—751.25. Budapesti bankrészvény 490—503. Merkúr váltóüzlet 287 Her­mes váltóziet 416—418. Cement elsőbbségi 307— 307.50. Magyar aszfalt 67. Magyar villamossági 504— 608. Ganz-féle vasöntő 4005—4075. Egyesült izzólámpa­gyár 383.50—387. Magyar cukor-ipar 2536—2540. A déli tőzsde igen élénk és szilárd volt, mert a mezőgazdasági helyzetről közölt rossz hirt megcáfolták, a termény ára hanyatlott. A vezető piacon a két hitel­részvény tetemesen emelkedett, állítólag egy uj üzlet van kilátásban. A helyi piacon a város villamosvasút részvény tünt ki az emelkedésével. A készárupiacon tartott az árnivó. A járadékpiacon renyhén folyt az üzlet. A valuta és ércváltó változatlan A zárlat szilárd. — Kötöttek: Osztrák hiteirészvóny 648— 650.50. Magyar hitelrészvénv 828—829.50. Déli vasút 125—126. Jelzálogbank 485—184.50. Leszámitoló-bauk 568.50. Rimamurányi vasmű 677 50. Közúti villamos vasút 773—774. Városi villamos 407—410. Hazai oank 302—301.50. Magyar bank 748—748.50. Egye­sült gázizzólámpagyár 383 50—383. Magyar gázizzó­fény 837. Magyar villamossági £507—509. Hermes váltó üzlet 413-413.50. Spódiumgyár 143. Ruggyanta­gyar 5 <3.50. Dijbiztositás: Osztrák hitelrészvényből holnapra 4—5 korona, nyolc napra 10—12 korona, julius hónap végére 18—20 korona, osztrák és magyar államvasút­ré*?,vényből julius hónap végére 18—20 korona Bécsi börze. A mai eiőtözsdén a kötések a következők voltak : Osztrák hitelrészvény 655.75; Magyar hitelrészvény 839.—. Anglo-bank 323.75. Bank­verein 548.—. Unió-bank 517.75. Lánderbank 530.—. Osztrák-magyar államvasút 752.50. Déli vasút 126—. Rimamuráhyi vasmű 676.—. Alpesi bányarészvény 811.—, Török sorsjegy 252.—. Márka készpénzért 715.50. Ultiméra —.—. Orosz —.—. Skoda 657.—. Mozgókép Színház :: Feketesas-utca, uj Wagner-palota. Ma, szombaton, junius 24-én MŰSOR: 1. Piramis, természeti felvétel. 2. Móric varázstekintete, humoros. 3. Két anya gyermeke, életkép. 4. A rendőr anyósa, humoros. 5. Arany rózsa, remekül szinezve. 6. Strachnits ur nyaralni megy, humoros. Műsoron kívüli szám : Viscomti Ágnes, nagy történelmi dráma. Előadások kezdete hétköznap este 7 és 9 órakor. Vasárnap délután 2-től este ll-ig. Helyárak : Páholy-ülés 1 kor. I hely 70 fill. H. hely 50 fill. IU. hely 30 fi]]. Katonák, diákok ép/gyerme­kek: páholyülés 50 fill. 1. hely 30 fill. It. hely 20 fii!, • III. hely lö fillér. x Indítvány a belváros rendezésére. Regdon Sándor, a szegedi háztulajdonosok egyesületének elnöke, indítványt nyújtott, be a juniusi közgyűléshez, amelyben • a belvá­ros helyes rendezését sürgeti. Az életrevaló indítvány elmondja, hogy Szeged város bel­területének rendezése tárgyában követke­zetes városrendezési program nincsen. En­nek következménye az, hogy az egyes ut­cáknak csatornázása, vízvezetéke, kövezése és világítása mintegy ötletszerűen történik. Gyakorlati és pénzügyi szempontból is kí­vánatos lenne bizonyos elvi megállapodá­sokra jutni, vagy ha már ez nem lehetsé-. ges, legalább ugy vinni keresztül a rende­zést, hogy a fokozatos fejlődésnek keretei megállapítva legyenek. Az egyetem ügyében azt ajánlja az indítványozó, hogy amennyi­ben Szeged megkapná az egyetemet, az ösz­szes fakultásokat egy csoportban építsék. x Szegedi tanítók lakásbér-pótléka. Recsey Károly dr indítványára 1909-ben el­határozta a szegedi közgyűlés, hogy a bel­területi tanítók törvényes lakbérilletményét egyenként háromszáz koronával fölemeli. A belügyminiszter jóváhagyta a közgyűlés ha­tározatát és utasitotta, hogy a szükséges összegről gondoskodjék. A pénzügyi bizott­ság pénteken délután Lázár György dr pol­gármester elnöklésével foglalkozott a mi­niszter leiratával. Ralogh Károly pénz­ügyi tanácsos előterjesztésére a bizott­ság huszonhétezerhatszáz korona többle­tet a felsőipariskola költségeinek törlesz­tésére fölvett kölcsönből fönnmaradó har­minckétezer koronából ajánlja a fedezetet a juniusi közgyűlésnek. x .Javítások a huszárlaktanyában. A sze­gedi huszárlaktanya főépületének folyosóján el­rothadtak a gerendák. A parancsnokság átírt a város hatóságához, amelyben uj gerendák al­kalmazását kéri. A pénzügyi bizottság javasolja a közgyűlésnek a javítások sürgős eszközlését. x Kis hirek a városházáról. Balogh ál­lamtitkár levelet irt a polgármesternek, amely­ben elmondja, hogy Összehalmozódott teen­dői miatt nem jelenhetett meg Szegedon az egyetemi tárgyaláson. — A lembergi egyetem rektora megköszönte Szeged várqs­nak, hogy sziveson fogadta a lengyel diákokat. — Polczner Erős mérnök hosszabb ideje beteg, a polgármester ezért Scherz Sándor okleveles , mérnökkel helyettesítette, § Törvénytelen gyermekek Debre­cenben. A fiatalkorit bűnösök debreceni felügyelő hatósága nemrégiben érdekes ja­vaslatot dolgozott ki a züllött gyermekek vé­delméről. A javaslat kiterjeszkedett a kérdés eredetére is és megállapította, hogy a sok züllött, törvénytelen gyermekek legtöbbje jó­m'ódii, vagyonos apától vagy anyától szár­mazik. Ezeknek a neveltetéséről azért nem gondoskodik senki, mert nincs törvény, amelyik erre kötelezné a szülőket. Epe.ii azért a javaslat konklúziója az. hogy a há­zasságon kivü! született gyermekek jogállása a törvényesekével tétessék egyenlővé. Ezt a javaslatot, megküldték az ország árvaszéki elnökeinek is véleményadás és támogatás vé­gett. Egyik árvaszéki elnök ma közölte véle­ményét a dologról: — Nem lehet elfogadni a mai társadalmi viszonyok között egy törvényjavaslat alap­jául a debreceni indítványt. A mai birtok­rend céltalan megváltoztatását, de a birtok­jogi állapotok teljes fölforgatását eredmé­nyezni; az ilyen törvér." sőt többet is: egye­nesen a társadalmi rend, sok család békéjé­nek a föl.dulására vezethetne egy ilyen mesz­szeménő intézkedés. Erre ma nincs is szük­ség. A fiatalkorú bűnösök felügyelő ható­ságának különben vannak praktikusabb ideái is. Ilyen például az. amelyik az elha­gyott gyermekek hét éves korukon tul -való védelmére vonatkozik. A mai rend szerint hét éves korukban kidobják a kis sehonnaia­kat a' menhelyekről s ezentúl senkinek sincs gondja rájuk, legföljebb a rendőrségnek, amely időnként, ha a züllés útjára tévedt fiuk vagy leányok valami csínybe, vagy ki­hágásba esnek, eltoíoncölja, lezárja, vagy atyailag megpofozgatja olykor őket. Csak­hogy evidens szükség van olyen intézke­désre, hogy az árvaszékek, vagy a menhe­lyek igazgatóságai ne végezzék he munká­jukat a védettek hét éves korukig való nevelé­sével, hanem gondoskodjanak róluk azután is, — legalább addig, amig ezek valami meg­bízható kenyérkereső pályához jutnak. § Ax orosz bóhórmnnka. Az orosz bíróságok valóságosan egykézre dolgoznak a hóhérral. A rabság hazájából az orosz biróságok és hatóságok rémuralmáról kö­vetkezőket jelenti egy pétervári tudósítás: Ez év öt első hónapjában hatvan halálos ítéletet hoztak a törvényszéken és huszon­hét kivégzést hajtottak végre. Ugyanezen idő alatt 130 újságot ítéltek el összesen 41.225 rubel pénzbirságra és ötvennél több szak- és kulturegyesületet oszlattak föl. § Lefejezte az unokáját. Nagyváradról jelentik: Vaskóh-Aszódon Marcsek Cavrila, egy hetvenéves asszony, unokájával játszott, akit a munkába induló szülők a felügyeletére bíztak. A gyerek kötekedni és csúfolódni kezdett, az öreg asszonynyal, ami miatt az annyira megharagudott, hogy először meg­verte a gyerekeket, majd mikor erre sem hagyta abba a csúfolódást, kihurcolta az ud­varra és egy fejszével tőből lerágta a fejét. A gyilkos nagyanyát a csendőrség letartóz­tatta és beszállította a nagyváradi ügyész­ség fogházába. § Alvók a pincében. Nem tudni biztosan, mit mond róla, az álmoskönyv, de bizonyos, hogy a pincében elaludni nem jó. Mert utána könnyen arra ébred az ember, hogy — tolvaj­láson csípték. Nem mérnök ezt igy általáno­sítani, de speciálisan így esett meg Dunai Istvánnal és Kocsis. Sándorral, akik a szegedi Csillag-féle vendéglőben szolgáltak. S mert az étvágy evés, illetve kiszolgálás közben jön meg, a két férfiú nagyon megszerette az alkoholt s ha nem juthatott hozzá másképen, álkulcscsal lement a pincébe és nyolc-tíz üveg bort fölsza­badítva a pince homályos rabságából, titokban felöntötték. Egyszer azonban végzetes feledé­kenységgel ott feledték masukat a pincében s ott, a hely színén itták meg a bort, nehogy el kelljen lopniok. Ezen a tisztességes eljárá­son azonban rajtavesztettek: elaludtak a bor­tól s a gazda keresvén őket, nemcsak annak jött nyitjára, hogy hol maradt a Két. szolga,

Next

/
Thumbnails
Contents