Délmagyarország, 1911. június (2. évfolyam, 124-147. szám)

1911-06-24 / 143. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 junius 24 (A megváltoztatott vallomás.) Fényes Samu: A védelem reggelenkint meglepetéssel szolgál. Kérem kihallgatni azokat a hordárokat, akik Acliim podgyászát a vasúti kocsiból kiemelték. Kenedi Géza: Visszautasítja azt a megjegyzést, amelyet Fényes a védelemről tett. A védelem nem dolgozik meglepetésekkel, a mai tanú magától jelentkezett. Kepiclí Frigyes védő: Szabó Emiiné felkért annak bejelentésére, hogy utánagondolt a történteknek és rájött, hogy nem 13-án, hanem előtte való szombaton 6-án találkozott Áchimmal. Kérem a bíróságot, hallgassa ki ismét Szabónét, ki a saját reputációja érdekében korrigálni akarja vallomását. Bejelentem még továbbá, hogy azok az állítások, melyeket a csendőrökről tettem, téves információkon alapultak. Bár Liszy Viktor ügyész kijelentette, liogy nem helyez súlyt arra, vájjon hordott-e Áchim botot, vagy sem, a bíróság elrendelte Szabóné azonnali beidézését és még a délelőtt folyamán történő kihallgatását. Szabóné jelentkezéséig la tárgyalást felfüggesztették. Az elnök negyedtizenkettőkor nyitotta meg újra a tárgyalást, amikor Szabó Emiiné jelentkezik vallomásra. Kenedi Géza védő: Már egy alkalommal felhoztam, hogy milyen fontos annak megállapítása, hogy a vádlottak, még mielőtt felmutatták volna nekik a botot, beszéltek arról és annak színéről és a vizsgálóbíró előtt azt a kifejezést használták, hogy „amint már az első kihallgatásomkor említettem, barna színű volt." Kéri erre vonatkozólag Kurz Antal vizsgálóbíró kihallgatását. Az elnök: Egyelőre jöjjön be Szabó Emiiné. Szabóné tévedésnek mondja azt a tegnapi állítását, mintha ő a tárgyalás előtt való szombaton találkozott volna az állomáson Áchimmal. Ez a találkozás, mint most már emlékezik, 9-én történt, /amikor Acliim Gyulára utazott. Akkor látta nála a botot. Fényes Samu: Tegnap hangsúlyozottan kértem, hogy mondja meg, biztos-e abban, hogy szombaton találkozott Áchimmal és látta a botot nála? ön iakokr határozottan állította ezt. Nem lehetséges, hogy most is téved? — Nem, határozottan emlékszem. Az ügyész'ellenzi a tanú megesketését, mert tegnapi vallomásával ellenkezőt vallott. Kenedi kéri a megesketést, mire a biróság kiveszi az esküt. Kiss László tiszteletbeli megyei főjegyző vallomástételre jelentkezik abban az irányban, hogy Áchim kedden Gyulán volt, A biróság nem rendeli el a kihallgatását. Az elnök megállapítja, hogy 16-án, kedden foglalta -le a botot Kurz vizsgálóbíró. Kenedi Géza: Áchim Ilona eskü alatt vallotta, hogy 15-én adta át a botot. Az iratokból megállapítják, hogy a botot a vizsgálóbíró tényleg 16-án vette át, amikor helyszíni szemlét tartott. Rögtön ki is hallgatják'dr Kurz Antal vizsgálóbírót, aki elmondja, liogy az első kihallgatásnál Zsilinszky Endre említést tett a botról, melynek színét sötétnek mondotta, de amelynek minőségéről nem tudott fölvilágosítást adni. Kenedi: Mikor vette át a botot a bíró ur? — A helyszíni szemle alkalmával. Achiméknak egy Ándó nevü rokona hozta ki a kamrából. Achhnné kéri a jegyzőkönyv erre vonatkozó részének felolvasását, de a biróság ettől eláll, miután a jegyzőkönyvet már egyszer felolvasta. A tárgyalást délelőtt féltizenkettőkor ismét megszakították. A kérdések. Amikor újból megnyitották a tárgyalást, a biróság kihirdette a kérdések szövegét, összesen 29 kérdést intéznek az esküdtekhez, amelyek közül 11 az elsőrendű vádlottra, 18 pedig a másodrendű vádlottra vonatkozik. A kérdéseket föltették gyilkosságra, szándékos emberölésre, erős fölindulásban elkövetett szándékos emberölésre, halált okozó súlyos testisértésre és erős fölindulásban elkövetett halait okozott súlyos testisértésre. Az elsőrendű vádlottra vonatkozó mellékkérdések ezek: bátyja jogos védelmében követte-e el tettét, vagy ijedtségben lépte-e tul a jogos védelem határát, esetlég Áchim okozta-e a vádlott erős fölindulását? A másodrendű vádlottra vonatkozó mellékkérdés az, hogy elősegitette'-e a bűncselekmény elkövetését? A délutáni tárgyalás. Az elnök a tárgyalást délután három órakor nyitja meg. Koltai Ármin dr orvos és Varga Elek csabai lakosok jelentkeztek tanuságtételre, de az elnök- elutasítja a taniíkati mert a bizonyító eljárást már befejezték. Az elnök a kérdések szövegezését befejezettnek jelepti ki. Keppich Frigyes dr semmiségi panaszt jelent be a kérdések szövegezése miatt. (A vádbeszéd.) Liszy Kálmán ügyész mély csendben állott fel. Beszédét igy kezdte: — Szomorú kötelességnek teszek eleget, mikor két intelligens fiatalember ellen emelek vádat. Kötelességemnek teszek eleget. Azt az esküdt urak is belátják, liogy ur és paraszt között nincsen különbség. Ezt a gyilkosságot tehát - mert hogy gyilkosság törtpnt, azt a tények igazolják — a tárgyilagosság szemüvegén kell nézni. Alapos gyanuokok merültek fel a tárgyalás folyamán, hogy előre megfontolt szándékú gyilkosság történt. Ezt is a tények, a tanuk vallomásai igazolják. A vádlottak tagadják, hogy előre megfontolták a bűncselekményt és védelmekre azt hozzák föl, ' hogy önvédelemből fogtak fegyvert. A vizsgálat során ez a védekezés megdőlt. Egyik tanú vallomása során beigazolta, hogy a vádlottak előre bejelentették szándékukat és különben is a tett elkövetése után a nyomozó csendőrök előtt mindent beismi >rtek. I A Zsilinszky-íiuk ismerték Áchim L. Andrást, tudták, hogy sem lovagias, sem egyéb uton elégtételt nem nyerhetnek tőle. Miért mentek mégis hozzá? Miért vonták felelősségre a képviselőt? Ez a momentum is igazolja, hogy kész tervvel, egy nyugodtan átaludt éjszaka után, ölési szándékkal keresték fel Áchim L. Andrást. ' Zsilinszky Gábor, az elsőrendű vádlott felelős a gyilkosságért, de felelős Endre is, a másodrendű vádlott, mert a tárgyalás folyamán bünrészessége beigazolódott. Az ügyész ezután hangsúlyozza, hogy jogos önvédelemről még csak szó sem iehet. És igy folytatja: — Ha Áchim támadott is, nem volt-e jogos a támadása? Két fiatalember rontott be Áchim lakására. Joga volt őket kiutasítani. Az igazságszolgáltatás nevében fordulok önökhöz, esküdt uraim. Meg lehet-e ölni egy embert, inert az egy krajcáros lapban véleményt, esetleg rossz véleményt ad egy másik emberről? Az ügyész higgadtan, lendület nélkül bew szél'".jfél óra alatt elmondja a vádoló beszédet. Érzelmi momentumokra nem hivatkozik, nem akarja magát ekszponálni a Zsilinszkyfiuk ellen. Csupán' a vádiratban fölsoroltakat világítja meg. (Fényes Samu nyilatkozata.) Elnök fölszólítja a; sértett képviselőjét, Fényes Samu drt, hogy tegye meg a kártérítés iránt való propozicióját. Fényes Samu dr: Ha csak káríölszámitást engedélyez az elnök ur, ezt a verdikt után is megtehetem. Acliim egyéniségéről akar beszélni, mert az egész kérdést csak ezen az alapon lehet megérteni, — de mikor azt fejtegeti, hogy Achimot mint egv politikai kezdődő újkor apostolát kell tisztelni, az elnök közbeszól: Politikát ne hozzunk ide, az nem váltható aprópénzre, tessék a kárfölszárnitás szak keretei közt maradni. Ha nem beszélhetek ugy, mint én szeretnék, nem élek szólás jogommal; a kárfölszamitást a verdikt utánra hagyom. (Kenedi Géza védőbeszéde.) Feszült figyelem közepette állt föl Kenedi (iéza dr védő. elmondani védőbeszédét, melyben Zsilinszky Gábor ártatlanságát igyekezett bizonyítani s ugyanakkor az esküdtek szivére igyekezett hatni. — Ez a diszes hely, — mondotta — ahol az esküdt urak most ülnek, nagy múlttal bir. A tizenkét esküdt intézménye a tizenkét apostolról ered: azok az igazságot hirdették. azt kell önöknek is hirdetniük. A törvényben nemcsak vércseppek, nemcsak fegyház és akasztófa van, mert akkor eldobnék a törvényt. Abban jóindulatnak is kell lennie. Ez az egész cselekedet nem mint egy meteor jelenik meg. Mindennek van oka, ennek is. Nem a törvény holt betűire figyeljenek, hanem a lényegére. Mikor különbséget akarok tenni ur és paraszt között, mindig fáj a szivem. Én is parasztszülőtől származom, paraszti sorból küzdöttem föl magam, onnan hoztam magammal a becsület érzését is. Áchimnak megadom a tiszteletet, de ő a gyűlölködő társadalmi harcot hirdette, az ö élete elhibázott élet volt. Mert a terror eszközeivel dolgozott, mert nem volt, aki fölvilágosítsa. Olyan nagy ember volt Áchim? Mit tett a magyar iparért? Semmit! A magyar iparért semmit, az angol iparért is keveset, elhozta Békéscsabára a Browning-fegyver használatát. Az volt közveszélyes, akit a törvény élére állítottak. Csabán az egyházban, a községben, a közigazgatásban teljes volt a felfordulás, a terror. Csak a Zsilinszky-családdal kellett még végezni. Ennek a köztiszteletben álló családnak kellett a becsületébe gázolni. Azt is megtette Áchim. A védő hivatkozik a tanúvallomásokra és példákkal igazolja állításait. Majd folytatja: Azt mondja az irás, aki fegyvert hoz, az fegyvertől hal meg. Majd a gyilkosságnál az előre megfontoltság lényegét fejtegeti. Az előre megfontolt gyilkosság erkölcstelen. Minden gyilkosságot büntet a törvény, de a büntetés gyakorlását az esküdtbiróságra bizza. Az ügyész, mikor idejött, csak a törvénykönyvet hozta magával, az evangéliumot a polcon, az erkölcsi kódekszet az asztalfiókban felejtette. A védő érvekkel igazolja, hogy Áchim tanúi féltek és emiatt nem vallhatták szivük szándéka szerint. Nem kell az igazságot a törvény rideg betűi között keresni, megtalálhatjuk azt a szivekben is.