Délmagyarország, 1911. június (2. évfolyam, 124-147. szám)

1911-06-22 / 141. szám

<8 4 Bricsesznadrágban jött el a tárgyalásra. Amikor szembesitik a Zsilinszky-fiukkal, dadog, akadozik, zavarba jön. Érdekes példánya ez a Staffel a békéscsabai sajtóbetyároknak. Lopott, csalt, sikkasztott, azután elmegy Csabára — lapkiadónak, ahol újságíró kollegái — kevés kivétellel hasonló zsánerű disenthuenek. Ez a Staffel is, mint a tárgyaláson kisült, huszonnégy koronáért volt hajlandó elhallgatni egy párbajhistóriát. Meg is kapta a pénzt. * Érdekesek a szembesítések. A Zsilinszkyfiuk csak annyit mondanak: — Valótlan az állítás ! De ez a kijelentésük határozott, szilárd. Nem pózolnak, az ember sokszor várna egy erősebb kitörést, de az elmarad. Es igy talán több eredményt is érnek el. A délelőtti tárgyalás. (Áchim veres gallérjai) Reggel félkilenckor nyitotta meg Gálbory József a mai tárgyalást. Jelen van Szentkereszthy Zsigmond, nagyváradi táblaelnök is. — Mielőtt a tanúkihallgatásokat folytatnám — mondotta az elnök, Zsilinszky Endrétől akarok kérdezni valamit. Amikor ön botjával, amint mondotta, védekezésből Áchimra ütött, vérzett azután Áchim? Zsilinszky Endre: Nem. Az elnök: Vas dr azt vallotta, liogy Áchim homlokáról csurgott a vér. (Fölmutatják Áchim véres gallérját és ingét. Acliimné erre roszul lett és kiment a teremből.) — Ugy látszik, csak lassan vérzett és nem csurgott. (Fekete csendőr vallomása.) Az elnök eli>n('e^e a bizonyítás folytatását. Fekete JózáÖT csendőrt hallgatták ki •először. Mint hatósági ° .ment ch/ször Áchim házába. A verandára nyllo szobaban találta Achimot egy etnber vállára dőlve. Vele együtt körüljárta a szobákat és felületes helyszini szemlét tartott. Nem látott semmi olyat, ami dulakodásra mutatott volna, vagy olyat, mintha az ágyon verekedtek volna, Áchim azt mondotta, liogy va'gy nyolcszor lőttek rá. Elmondja ezután, hogy az öreg Viczián hozta elébe azt a botot, amelyet a vádlottak otthagytak. Az Áchim botját nem látta. Keppich Frigyes védő: Tudomásomra jutott, liogy Áchim a csendőrséget állandóan pénzelte."Székely dr ügyvéd utján is adott pénzt a csendőröknek. Fejős egyszer egy ilyen kölcsönért nyugtát is adott. Ezért sok szolgálatot tettek a csendőrök Áchimnak. Megtették neki a csendőrök azt is, hogy ha tették, hogy a vallomást' jegyzőkönyveket közölték vele. Keppich védő kéri Székely dr ügyvéd kihallgatását és azt, liogy a két csendőrt a biróság ne eskettesse meg. Az ügyész kéri a tann megesketését. A biróság épen elrendelte a csendőr megesketését és már mindenki fölállott a teremben, amikor a csendőr igy szólott: — Még valami jelenteni valóm van.Mikor kocsin Csabáról átkisértük a Zsilinszky-fiukat Gyulára, én Zsilinszky Gáborral ültem egy kocsin. Ekkor útközben Zsilinszky Gábor azt mondta nekem, liogy ő és testvére mindenre el voltak készülve, amikor Áchimhoz mentek. Zsilinszky Gábor: Tévedés, én csak azt mondtam, liogy el voltunk készülve, mert tartottunk áttól, liogy Áchim emberei megtámadnak minket. A csendőr: Szabó Miklós csendőrőrmester is jelenvolt a kocsin és ő is hallotta. A biróság elrendeli Szabó kihallgatását és addig Fekete megesketését is elhalasztja. (Juhász csendőr vallomása.) A következő tanú Juhász János csendőr. Ez már zavarosan vall és a keresztkérdések többször ellenmondásba hozzák. Jelen volt. DUMAGYARORSZAü amikor Fejős kihallgatta a fiukat Zsilinszkyék házában. Zsilinszky Gábor elmondta, hogy már szombaton este keresték Achimot és mikor nem találták, elhatározták, liogy vasárnap mennek hozzá. Áchim azt mondta nekik, hogy kölykökkel nem állok szóba,erre Endre Áchim fejére sújtott, Gábor pedig lőtt. A vallatásnál azt is mondta Endre, liogy el voltak készülve a legrosszabbra is. Elnök: Mondta ezt csakugyan? Tanú Igen. Elnök: Biztos ez? A csendőr hosszas gondolkozás után azt feleli, liogy igen. Elnök: Maga is kisért valakit Csabáról Gyulára? — Igen, én Endrével mentem egy kocsin. Velem volt Kőváry Mihály csendőrkollégám is. — Beszéltek Endrével? — Igen. Endre azt mondta, liogy ők el voltak készülve a legrosszabbra is. Kenedi védő ellenzi a tanú megesketését. Az ügyész kéri a megeskettetósét. A vádlottak a szembesítésnél valótlanságnak mondják a csendőr állításait. Az elnök ezután a már egyszer kihallgatott Vilim Istvánt kéreti be, aki jelen volt a csendőri kihallgatásnál. Ö azt mondja, liogy Juliász csak egy percig volt jelen a kihallgatásnál s azután elküldték. Miután Peszkál Jenő is jelen volt a csendőri kihallgatásnál, a biróság elrendeli Peszkál kihallgatását és azután dönt a tanú megesketéséről. (A csabai szolgabíró.) Debreceny Lajos dr szolgabíró a következő tana. Jelen volt, mikor a vádlottak jelentkeztek a főszolgabírónál. Egyideig ott volt a kihallgatásnál, de azután a másik szobába kellett távoznia. Elnök: Izgatottak voltak a vádlottak? — Igen. Arra emlékszem, hogy azzal kezdték, hogy hatósági védelmet kérnek, mert tartanak attól, hogy Áchim pártja inzultálni találná őket. — Azt nem tudja, hogyan adták elő? — ífen. — A fegyvert ön vizsgálta meg, hogy hány golyó volt benne? — Igen. Négy golyó a tartályban, egy a csőben. — Achimot hogyan találta? — Ágyban. Vallomást akart tenni, de csak annyit mondott: „Berontottak azzal, hogy no, most kutya, meghalsz és rögtön lövöldözni kezdtek." Ennyit mondhatott csak, mert jöttek az orvosok és hordágyon kórházba vitték. — Minő állapotban találta a szobát? — Szép rendes szoba volt. — Dulakodás nyomait nem látta? — Nem. — Az ágy fel volt vetve? — Igen, fel volt, az ágyat különösen megfigyeltem, de semmi dulakodás nyomát vem találtam. — Látta Acliim pálcáját? — Nem. Fényes Samu: Mivel tudja indokolni, hogy a főszolgabíró nem tartóztatta le Zsilinszkyéket, mikor szemmelláthatólag ilyen súlyos esetről volt szó? — Erre nem válaszolhatok, miután nem akarom bírálni felettesem cselekedetét. A következő tanú Osváth József polgári iskolai igazgató, akitől az elnök megkérdezi, hogy Staffel lapkiadó elmondotta-e neki az ismeretes nyilatkozatot. — Igen. A tragédia előtti napon Staffel mondta, hogy Endre az ő jelenlétében ezt mondotta Áchimnak: „Hagyjanak fel a támadásokkal, mert én huszártiszt vagyok és jól tudok lőni, vágni". — Használta Staffel azt a kijelentést, hogy leszámolunk? — Használta. Én ugy kerültem a nyomdába, liogy Áchim rámbizta a cikk korrigálását. Ezután elmondja, hogy a tárgyalás előtt való szombaton Fényes Samu Áchim házában járt. (Veszekednek az ügyvédek.) A védők kérdései után Fényes Samu erélyesen tiltakozik az ellen, mintha ő kitanította volna tanukat. Mikor a biróság szünetet ad, Kepiclí Kenedivel kimegy az ajtón, mire Fényes felugrik és az izgatottságtól sápadtan kiált Kepiehre: 1911 junius 22 — Kikérem magamnak a gyanúsításokat! Szó szót követ, majdnem tettlegességre került a sor, végül is Kepiclí lovagias útra terelte az ügyet. Szeb&nyei Ernőt hallgatták ki ezután. Jelen volt, mikor Áchim a csabai Friss Újságot átvette. Tárgyalás közben egyszerre felugrott Áchim és dühösen igy szólt: — Nem kell, nem veszem meg a lapot, majd elintézem máskép a dolgot. Nem bánom, ha becsuknak is, gondoskodtam a családomról. Mikor megnyugtatták és lehiggadt, mégis megvette a lapot. Kijelentette, hogy csak adatok alapján ir és nem fél a sajtópörtől. Zsilinszky Endre a tanúhoz: Nem mondta Áchim, hogy neki most már úgyis mindegy, ő az akasztófán fogja végezni? — Nem emlékszem, ezt nem mondta. Fényes Samu ellenzi Szebenyei megesketését, mert az utolsó választás után olyan körülmények között távozott Csabáról, amelyek szaval)illetőségét kétségessé teszik. Kéri Ladányi kihallgatását, mert ő is jelen volt a vételnél. (Palatínus István vallomása.) A következő tanú Palatínus István szómba t h elyi 1 apszerkesztő. Elnök: Igaz-e az, liogy önt Acliim András tettleg bántalmazta? Palatínus: Igaz. — Mondja el a részleteket. — Áchimnak a legenyhébb szava az volt hozzám: Gazember. Uton-utfélen. üldözött. Egy alkalommal, mikor Zsilinszkyékkel sétáltam, egy husánggal le is ütöttek. Áchim kocsisa volt, aki megtámadott. Később, mikor Acliim Andrással kibékültem, nevetve mesélte el, hogy igenis ő fogadta fel a kocsist, még azt is megjegyezte: — Igy kell elbánni a gazemberekkel. — Más alkalommal nem történt összeütközés ön és Acliim András között? — Tettleg nem bántalmaztak többet. A törvényszék elrendeli a tanú megesketését. Palatínus fogadalmat tesz. (Idősebb Zsilinszky Endre vallomása.) Feszült figyelem kísérte idősebb Zsilinszky Endre drnak, a vádlottak apjának kihallgatását. Zsilinszky Endre hosszasan ecseteli közte és Áchim András között fentálló viszonyt. Elnök: Mikor kezdődött az ön politikai szereplése? Zsilinszy: 1908-ban Petőt támogattam, mert politikai hitvallásom megegyezett az övével. Elnök: Folytassa a viszony ecsetetését. Zsilinszky rátér az evangélikus egyházzal való viszálykodásra és hosszasan fejtegeti, hogy innen ered elsősorban az ellenséges viszony. Elnök: Azt mondja el, kérem, hogy a budapesti Friss Újságban mikor kezdődött el a hajsza Áchim András ellen? — A dátumra riem emlékszem. Annyit tudok, hogy lejött hozzám Gergely Győző szerkesztő és felvilágosítást kért a csabai bajokról. Megkérdezte, ho™ mi lehet a csabai bajok forrása? Én természetesen elmondtam neki. Ha most kérdezné valaki, most is ugyanazt mondanám, mert mást nem mondhatnék. — Nem vette már akkor észre a fiukon, hogy ilyen módon akarnak elégtételt venni maguknak Áchimon? — Nem. — De arról volt tudomása, hogy a fiuk ulandóan hordtak maguknál pisztolyt? — Erről van tudomásom. Ruhára adtan nekik pénzt és ők mindketten pisztolyt vettek. Ez már régen volt. Akkor sem helyeseltem a dolgot. Többször figyelmeztettem őket, hogy ne hordják maguknál a fegyvert. Ók azt válaszolták, hogy uri embernek életszükséglet a fegyver. — Tud-e a Szabadság cimii napilap megalapításáról? — Igen, tudok. Közköltségen csináltuk