Délmagyarország, 1911. június (2. évfolyam, 124-147. szám)

1911-06-21 / 140. szám

mi jtiniuB 21 ÜELMAüYARORSZÁÍi fogatnak, az elaggott emberek ellátását biztosító törvényt. Mindig és majdnem mindenben Anglia előtte járt a többi népeknek. Minden hagyományszeretete mellett rendre a legforradalmibb és a leghaladottabb szellemű újításokat valósította és valósítja meg. Miként egyeztessük össze a múlthoz való hűségnek és az uj szükségletekhez való készséges alkalmazkodásnak ez ellentétét! Jobban mondva, mi az alapja annak az összeegyeztetésnek, melyet Anglia e kettő között végrehajtott. Az, hogy az angolok ragaszkodnak a hagyományhoz, de csak a formájához, de átalakítják, kibővítik, vagy épen mássá teszik a tartalmat, mely a formát kitölti. Megtartják az edényeket, de uj italt öntenek beléjük, intézményeikkel ugyanazt cselekszik, mint amire a családnevek megőrzésével szolgáltatnak példát. Az angol főnemesség almanachjában ma is ugyanazok a nevek szerepelnek, inint nyolc századdal ezelőtt, de csak a nevek azonosak, — a családok mások. Történelmi tény, hogy VII. Henrik trónraléptekor, mikor a fehér és piros rózsa harcai véget értek: alig négy-öt család maradt még a régi nmessógből, melynek tagjai nem haltak el; de azért ma is vannak Warwickok, Northumberlandok, Cecilek, Norfolkok. Mert a családfa kidőlt, de a név átöröklöüótt és tovább élt. Ezt valamikor D'Israeli azért vágta a lordok arcába, hogy ne legyenek oly büszkék az ősiségükre; de voltaképen csak az történt itt,ami mindenben jellemzi az angol világot. A formákat mindenek fölé emelték; de viszont nem is tekintik egyébnek, mint épen csak formának. Hivek hozzá; de nem engedik, hogy feszélyezze őket. Ezért van, hogy például a rabszolgaságról szóló törvény hivatalosan még ma sincs eltöiölve Angliában — meghagyták, mert amúgy is eltörölte az idő; ezért van, hogy az angol jog ma is tele van mindenféle groteszk szabálylyal — hadd legyen, a biró ugy se alkalmazza és ezért van, hogy az angoloknál annyi régiség összefér annyi legtelivérobb modernséggel. Erről a pontról nézve aztán ír ásként látszik az angol koronázás is, mint amilyennek az első pillantás mutatja. Megláthatjuk benne az angol szellem két ellentétes vonásának az összebókülésót, sőt minúgy betartják minden ceremóniáját, mert az angol nem enged a hagyományokból; de semmi feltűnőt sem találnak rajta, hogy ugy készülnek reá, mint egy szinházi előadásra, mert hiszen nem is más. rn'nt csak cerimónia. Föloszlatják a Mábort. Zágrábból és Bécsből azt a hirt jelentik, hogy a horvát országgyűlés föloszlatása küszöbön áll. Azok után a tárgyalások után, miket erre vonatkozólag Khuen-Héderváry Károly ós Torna8ic» bán folytattak, politikai körökben ezt befejezett dolognak tekintik. Az uj indemnléás. Budapestről jelentik:' Az uj indemnitás-javaslatot szerdán vagy csütörtökön tárgyalja a pénzügyi bizottság; a plénum elé a javaslat csak pénteken vagy szombaton kerül. PótválazatAaok Bécsben. Bécsből jelentik: A pétválasztások eredménye az lett, hogy huszonhárom bécsi kerületben összesen megválasztottak két keresztényszocialistát, kilenc német liberálist és tizenkét szociáldemokratát. • negyedik indemnitás. Budapestről jelentik: Lukács László pénzügyminiszter a Ház mai ülésén beterjesztette az indemnitási javaslatot, melyben a kormány az lndemnitást egy hónapra kiterjeszteni kéri. A javaslat két szakaszból áll. Ai első szakasz az 1811. évi X. törvénycikknek — mely a négy hónapos indemnitásról szól — hatályát az 1911 julius végéig kiterjeszteni kéri. A második szakasz arról intézkedik, hogy ennek a törvénynek hatálya az 1911. évi állami költségvetésről szóló törvény életbe léptével megszűnik. Az indemnitás kérését a kormány azzal indokolja, „hogy az 1911. évi állami költségvetési előirányzatnak folyamatban levő tárgyalása az országgyűlés képviselőházában és főrendiházában előreláthatólag még annyi időt vesz igénybe, hogy az 1911. évi költségvetésről szóló törvény 1911. évi junius hó végéig megalkotható nem lesz". A képviselőház a javaslatot kiadta a pénzügyi bizottságnak. A képviselőház ülése. — Székely miniszter tárcája. — (Saját tudósítónktól) Az igazságügyi költségvetés tárgyalását kezdte meg kedden a Ház. Ezt megelőzőleg Rakovszky István csöppet sem tárgyilagos kritikával okolta meg az összeférhetetlenségi törvény revíziójára való indítványát melyet a Ház nacv többsége el is vetett. A inai ülésen többen szólaltak föl. Figyelmet keltett Nagy Ferenc előadó beszéde, aki ismertette a költségvetést. A Ház mai üléséről ez a tudósításunk számol be: Berzeviczy A Inert elnök félti zenkettőkör nyitotta meg az ülést. Lukács László pénzügyminiszter beterjeszti az ujabb egyhavi indemnitásról szóló törvényjavaslatot, amelyet a pénzügyi bizottsághoz utasítanak. (Papok és a — praeservatio.) Szmrecsányf György (néppárti) napirend előtt szóvá teszi Sándor Pál tegnapi beszédének azt a részét,a melyben azt állította, hogy egy belvárosi üzletben főleg a papok vásárolnak óvszereket. Azt mondta, hogy a radikális irány képviselői egy idő óta főleg a római papságot gyalázzák és sajnálja, hogy ez a tendencia bevonult a parlamentbe is. Hibáztatja, hogy az elnök tegnap nem utasitotta rendre ezért Sándor Pált. Sándor Pál (munkapárti) sajnálatát fejezi ki hogy a vita hevében olyat mondott amit higgadtabb megfontolás után nem mondott volna. Nagyrabecsüli a katolikus papságot és szavaiból semmi gyalázkodást nem lehet kiolvasni. Elnöki rendreutasitást nem érdemelt meg. Végül kijelenti, hogy tegnapi adatait egy katolikus képvislőtől kapta. Azonban sajnálja, hogy adatait fölhasználta. (Az összeférhetetlenség.) Rakovszky István (néppárti) megokolja múltkori beadott indítványát az összeférhetlenségi eljárás sulyositásáról. Erre az indítványra a legutóbbi két ítélet (Lévay, Széchenyi) indította. Elnök figyelmezteti Rakovszkyt, hogy nincs joga bírálni a Ház bizottságának ítéletét. Rakovszky István tudja, hogy az elnökkel nem lehet polemizálni, de ha nem engedik érdemben beszélni, ugy kénytelen lesz elállni a szótól. Elnök azt hiszi, hogy Rakovszky jól ismeri a házszabályt ós meg fogja találni a módot, hogy a házszabály sérelme nélkül indokolhassa meg javaslatát. Rakovszky István erre folytatja beszédét és hosszasan ismerteti, hogyan jött létre hosszú küszködés után az összeférhetetlenség ügyének törvényes szabályozása. Hivatkozik az érvényben levő törvény előkészítésénél elhangzott érvekre és birálja a Széchenyi-ügyben hozott Ítéletet. Elnök nem ejigedi a konkrét ügy bírálatát. (Zaj.) Rakovszky István vitatja a jogát, hogy indítványának indokaként bemutathassa azokat a körülményeket, amelyek őt indítványa megtételére késztették. Az elnök az ő jogait korlátozza. (Zaj.) Elnök: Csak arról van szó, hogy ha a cikkben sértés van, azzal Rakovszky n<? azonosítsa magát. Rakovszky István fölolvassa *a cikket és kérdi, hogy jönnek hozzá az érdektelen képviselők, hogy ilyen hangon aposztrofálják őket? Az elnök, ugy látszik, nem szerencsésen választotta ki azt a 80 képviselőt, akikből a zsűrit ki kell sorsolni és ez az oka mindennek. A 80 képviselő között sok olyan van, a kik az inkompatibilitási törvény megalkotásakor a törvény ellen foglaltak állást és ezek bizony nem alkalmazhatják elfogulatlanul azt a törvényt, amely ellen ők körömszakadtáig harcoltak. (Taps a baloldalon.) (Az elnök jóhiszeműsége.) Elnök kijelenti, hogy a törvény rendelkezései szerint állította össze a névsort, amely; nagyjában egyezik a koalíció korabeli névsorral. (Helyeslés.) Rakovszky István kijelenti, hogy az elnök jóhiszeműsége kétségtelen, de eljárása birálat tárgyává tehető és ő ezen jog alapján szólott. Indítványának lényege az, hogy a tapasztalatok alapján a közigazgatási bíróságra kell bizni a jövőben az összeférhetetlenségi ügyekben való bíráskodást. A politikai tisztesség nevében kéri indítványának elfogadását. (Szónokot a baloldalról számosan üdvözlik, köztük Justh Gyula és Audrássy Gyula is.) (Szükséges a revízió.) Khuen-Héderváry gróf miniszterelnök kijelenti, liogy a törvény revíziójának szükségét ő is elismeri. A főszabály a politikai függetlenség védelme és ennek az érdekében kész a törvényt a cél javára megváltoztatni. Ezért nem fogadja el Rakovszky indítványát, mert nem akarja a konkrét ügyekben előadott nézeteit magáévá tenni. A két utóbbi ügy nélkül is szükség van a revízióra és a választási törvény megalkotásának időpontjában javaslatot fog majd előterjeszteni az összeférhetetlenségi törvény megváltoztatásáról is. (Helyeslés jobbról.) Elnök jelenti, liogy busz képviselő névszerinti szavazást kért, amit elrendelt. Szavazás előtt az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után szavazás következett s az elnök kihirdeti az eredményt: eszerint a Ház 107 szavazattal 47 ellenében kimondotta, hogy Rakovszky indítványával nem kiván foglalkozni. Szmrecsányi György bejelenti Beszkid Antal néppárti képviselő mentelmi jogának megsértését. Beszkidet a kerületének egyik falujából karhatalommal eltávolították a csendőrök, minden ok nélkül. Indítványozza, liogy a mentelmi bizottság erről az ügyről sürgősen tegyen jelentést. Az elnök indítványára utasítja a Ház a mentelmi bizottságot, hogy Beszkid Antal ügyéről három nap alatt tegyen jelentést. A Ház ezután áttér az igazságügyi költségvetés tárgyalására. (Az igazságügyi költségvetés,) Nagy Ferenc előadó ismerteti a költségvetést; az automatikus előléptetést az elsőfokú bíróságoknál elvben helyesli, valamint helyeselné azt is, ha ügyvédeket nagyobb számban neveznének ki birói állásokra. Szalay László a Kossutli-párt nevében visszautasítja az igazságügyi költségvetést. Hosszasan foglalkozik a polgári perrendtartással, melynek egyik nagy hibája, hogy a könyvkivonati követelések ügyében nem biztosítja a viszonosságot Ausztriával. Niamessny Mihály az általános polgári törvénykönyv ügyével foglalkozik: ismerteti a törvény előkészítésének eddigi munkáját, mely iránt a közvélemény szerinte érthetetien közömbösséget tanusit. Tudja, liogy a magánjog kodifikációja nem könnyű dolog, de reméli, hogy a javaslat mielőbb a Ház elé kerülhet. Elvárja, liogy ez a törvény ne a jogászoké legyen, hanem a népé, stílusa világos, érthető és magyaros legyen, — olyan, mint a polgári perrendtartásé. A költségvetést megszavazza. Ráth Endre kéri, liogy beszédét holnapra balaszthassa.