Délmagyarország, 1911. június (2. évfolyam, 124-147. szám)

1911-06-15 / 136. szám

10 DEUUÚrYAROI&ZAG l9Íi. juiiíus lo. gott a finom illatú forró fekete kávé, melyhez hasonló jó izüt mi nem ismerünk. A szkupcsina is, mint Belgrádban, nagyon •gyszerü. Hanem egy kiválóan érdekee vonása van. A király lakására be van vezetve a tele­fon és minden szót hall, ami ott slröppen. A sajtóirodában olyas emberekkei talál­koztunk, akiknek lelkét nyugati kultura telitette. Akik tudáeukat, műveltségüket a párisi Sorbonnon szerezték. Az ifja nem­zedék Párisban tanul s ha majd haza kerül­nek, uj levegő fog járni a szőke Száva parton. Vagy ott van, Ivan Ivcinitch a sajtóiroda és külügyminisztérium titkára, konstantinápolyi volt konzul stb., aki a budapesti tudomány­egyetemen végzett és ma is perfekt kiejtéssel* magas stílusban beszól magyarul és aki szere­tettel beszél Magyarországról ma is. Ő volt a tolmácsunk az érintkezésben. A sajtóiroda fő­nöke óá több más magasrangu hivatal viselője, az európai hírű nagy drámaíró: Branislav ü. Nusie. Büezke vagyok a pohárköszöntőjére­Milyen érdekes, okos feje van ennek az em" bernek! Szegényebb lenne a művészi tudásom, ha ezt a fejet elmosná az idő az emlékemből. Egy szimpatikus kedves fiu, Michel Bauko­vitsch, párisi publicista kalauzolt végig Bel­grádban. Még egy háromszáz méter mély kútba is lementünk' utána! Ez a kut a török világ­ból maradt fönn. A Száva medre alá ásva, hogy a népnek legyen vize akkor is, ha körül­venné az ellenség. Aztán ott volt Dusán Sijacki a „Saser" szer­kesztője. Petár Despotovic, a nagy ellenzéki „Srp. Lastava" szerkesztője egy végtelen ked­ves, kedélyes öreg bácsi. Mihael Djokic a „Pravda" szerkesztője. És még többen. Névszerint emlitem föl ezeket az urakat, mert nevük és állásuk biztosíték arra, hogy képviselői a szerb intelligenciának. Az ők egyénisége után állithatom, hogy a szerb, egy végtelenül kedves, kedélyes, szívélyes, előzé­keny nemzet, akire talán átokként nehezedik egy ködös felhő, mely a külföld előtt eltakarja a lelkekben levő intelligenciát és a kedély me­legségét. Ezen a hazug ködön át láttam eddig én is a szerbet. C»ak most győződtem meg arról, hogy itt ősrnagyaros kedély és egyszerűség uralkodik, ahol egy pillanatra se éreztük, hogy idegenben vagyunk. Az ők vendégei voltunk az udvari színházban, ahol Alexandra Milojevic drámai művésznő a „Dóra" cimü darabbal, 25 éves jubileumát tartotta. Erre az előadásra az udvar is be volt jelentve. Valami okból mégse jelent meg. A miniszter leányai fölvonásközben a nép közé elegyedtek. Itt láttam az egyik pá­holyban egy bíborvörös nehéz aranyhimezetü, aranyfátyolos szép Macedón urinöt nemzeti vi­seletbon. Némi viszonzásul a szives vendég­szeretetért a kirándult magyar hírlapírók is csokrot adattak föl a művésznőnek. Innen vacsorára vittek az urak egy szép kertbe, ahol Rákéci indulóval fogadott a cigány­Itt is a szerbek vendégei voltunk és reggel három óráig csevegtünk, ahogy lehetett. Sok humorral, sok kedélylyel. Hat órakor indult a vonat. Nem volt érdemes lefeküdni. Változa­tosság kedvéért egy eredeti kis szerb korcs­mába vittek az urak, ahol különleges szerb nemzeti ennivalókat adtak. Nagyon finom jó dolgok voltak. A kedélyek egyre emelkedtek és búbánatos szerb verkli mellett egy kis szerb korcsmában, külön kis teremben, reggeli öt órakor vigan jártuk a csárdást és kólót, köl­csönös csudálkozásra. Aztán menni kellett a vasúthoz. A kövezeten igaz, hogy majd kitörött a nyakam. Mellékesen azzal is megvigasztaltak, hogy rövid egy éven belül az összes utcákat aszfaltburkolat fedi, ugya;.akkorra az uj impozáns parlament is készen lesz. Most, hogy a belgrádi emlékeket rendezgetem: ugy tetszik a lelkemnek, hogy azt az ellen­szenvet, mely a simc: gi kikötőtől a belgrádi bástyákig omelkedve idegenné tesz két szom­széd népet, amely a természettől szinte egy­másra volna utalva: közös akarattal lerombolni kell, nem megszilárdítani. A belgrádi virágok itt porladoznak Íróasz­talomon. Szeretném, ha az illatuk messze-messze szállna itt a magyar tájakon és érezné meg mindenki, hogy virágok is nyilnak odalenn, nemcsak tövisek. Budapesti cjal.oitaiöxsila. A határidöpiacon roppant élénk forgalom mellett mindegyik cikk in­tenziven szilárd volt. Egy órakor a következők voltak a záróárfolyamok: búza áprilisra 12.25—12.26, buza októberre 11.91—1192, rozs októberre 9 45­9.46, tengeri májusra 6 56—6.57, tengeri júliusra 7.15—7.16, tengeri agusztusra 7.29—7.30, zab októ­berre 8.23—8 24. A készáruvásáron 10 fillérrel drágább áron 15.000 mm. buza kelt el A rozs és a tengeri 5—5 fillérrel drágább. A zab szilárd volt. Buza. Tiszavidéki: 1000 mm. 79.5 k. 26.70 K, 200 mm. 79 k. 26 65 IC, 100 mm 79 k. 26.65 K, 100 mm. 78 5 k. 26.— 10., keverékes, 200 mm. 78 k. 26 — 10, 100 mm. 77 k. 26.30 K. Bácskai : 300 mm. 74 5 k. 25.40 10. Bánsági: 100 mm. 75 5 k. 25.— K. Aclai: 1500 mm. 74 k. 25 35 K. Román: 3000 mm. 76 k. 25.60 K. 4500 min. 76 k. 25.60 10, 2500 mm. 75.4 k. 25.60 10. Zab: 500 mm. 18.30 IC, 100 mm. 18.80 K, 100 mm. 18 90 10, 200 mm. 19 — 10, 100 mm. 18.80 10, 200 mm. 19.— K, mind készpénzfizetés mellett. Rozs: 200 mm. 18 3310, készpénzfizetés mellett pari­tásra. Budapesti értéktőzsde. Junius 14. A mai elő­tőzsde iránya újra kedvező volt, csak a bécsi tőzsde üzlettelensége, amelyet az ottani váiasztói kampány­ból könnyen mogérthetiink s a gabonabörze hossz­mozgalma tette a spekulánsokat az üzlet további folyamán némileg tartózkodóvá, A forgalom azonban nem elégitett ki, mert a spekulánsok tekintettel arra, hogy Bécsben a választás miatt az előtőzsde szünetel, tartózkodóan viselkedtek. A vezető érté­kek keveset változtak és csöndesen zárultak. A helyi piacon a leszámítoló bankrészvény és a közúti vasutrészvény keresett volt. A készárupiacon az árnivó meglehetősen változatlan volt, csak a ma­gyar gázizzófény részvény emelkedett újra néhány koronával. A zárlat kedvező volt. Köttettek: Osztrák hitelrészvény 646—644.25. Magyar hitelrészveny 824.25-825.25. D§li vasút 127.50—130. Jelzálog­bank 485.50. Osztrák és magyar államvasút —.—. Leszámitolóbank 568—568.50. Rimamurányi vasmü­részvény —.—. IOözuti villamosvasút 769.50—775 Városi villamosvasúti részvény 402—403.25 Buda­pesti,lipótvárosi takarék —.—•. Magyar bank 746—747. Hazai bank 116.75—117. Magyar agrárbank 513— 513.50. Északmagyarországi kőszén 400—403. Ganz-féle vasöntő 3880—2995. Egyesült izzólámpagyár 370—376. Felten és Guillaume-féle részvény 1265—1268, Fiumei rizshántoló 3760. Magyar kábel-gyár 866. Magyar cukor-ipar 2532. Magyar gázizzófény 835—839. Ma­gyar villamossági —.—. Budapesti villamossági részvény —.—. A déli tőzsdén a berlini jelentés vonalzavar miatt elmaradt, de az üzlet iránya szilárd volt. A nemzet­közi piac értékei közül a déli vasút tünt ki 2—3 ko­ronás áremelkedésével. A helyi piacon a közúti vasut­részvény tetemesen emelkedett. A készárupiac tartott, csekély forgalom mellett. A járadékpiac renyhe. A valuta és ércváltó változatlan A zárlat szilárd és élénk. — Kötöttek: Osztrák hitelrészvény 645.50 Magyar hitelrészvénv 814—814.50. Déli vasút 127— 128. Jelzálogbank 485.50. Leszámitoló-bank 567.50— 568. Közúti villamos vasút 766.25—769.75. Városi villamos 402.50—407. Hazai bank 302—301.50. Ma­gyar bank 746.50—747. Egyesült gázizzólámpagyár 376. Magyar gázizzófény 837. Magyar villámossági 500. Herrnes váltóüzlet 413—413.50. Dijbiztositás: Osztrák hitolrészvényből holnapra 3—4 korona, nyolc napra 6—8 korona, julius hónap végére 16—18 korona, osztrák és magyar állainvasut­részvényből julius hónap végére 18—20 korona. Bécsi börze. A mai előtőzsdén a kötések a következők voltak : Osztrák hitelrészvény 645.25. Magyar hitelrőszvény 823.—. Anglo-bank 322.25. Bank­verein 529.75. Unió-bank 541.25. Landerbank .—. Osztrák-magyar államvasút 752.—. Déli vasút 117.75. Rimamurányi vasmű 678.—. Alpesi bányarészvény 811.—, Török sorsjegy 252.­157.50. Ultimóra —.—. Orosz Márka készpénzért Skoda 654.—. REDŐNY-, ESSLINGEM JALÜL!­SLFL NAPELLENZŐ- ÉS VÁSZON­REDŐNY-GYÁR = USHPEST vpAmkrönika (As esernyő.) Egyik budapesti újságíró, alt Eötvösékkel jött le Szegedre, mesélte: Racló Sámuel, a kiváló fővárosi publicista, hires a szórakozottságáról. Nemrégiben megtörtént vele, hogy föltett kalappal járta össze-vissza a szerkesztősége szobáit, tekintett jobbra-balra, sarokba, fogasra, kutatott az íróasztalokon, mig végre elkeseredetten fakadt ki: — Nem tudora, merre lehet a kalapom, mintha csak a föld nyelte volna el. Mesés szórakozottságának azonban tegnap történt a legmulatságosabb esete. Dulután el­távozott a szerkesztőségből ós elment uzson­názni a kávéházba, Mikor visszatért, diadalmas arccal köszöntött munkatársaira ós büszkén mutatta a kezében tartott esernyőt: — íme, látják ezt a paraplót? Nem hagytam ám el a kávéházban. Mire kitörő kacajjal megszólal a szerkesztő­ségi szolga: — Méltóságos ur esernyője itt van, ma nem is vitte magával. Kisült, hogy szórakozottságában Radó egy idegen esernyőt hozott el. * (A kolléga.)Németh Béla dr, fővárosi ügyvéd, az Eötvös Károly-féle iroda volt vezetője, erősen barnaképű ember. Ha hegedűt venne a kezébe, bátran odaállhatna akármelyik cigánybanda élére prímásnak. Vele történt meg ez a mulat­ságos sorozási história. Hazament Temesvárra a sorozásra. Ott állt a többi újoncok között, akiket tizes csoportok­ban bocsátottak be az asszentáló-bizottság elé. Az egyik turnusban egy cigánylegóny volt, akit a bizottság „tauglich"-nak talált, A német vá­rosi hajd u, aki a rendet tartotta fönn az újon­cok között, erre kedélyesen odaszólt Nómoth­hez: — Jetst kommst du, dein Kullega hangt schon! (Most rád kerül a sor, a kollégádat már be­sorozták.) * (A szemtelen cseléd.) Ezekkel a modern cse­lédekkel nem lehet birni. A fizetésük akkora, mint egy miniszteri tanácsosé ós amellett olyan nagy a szemtelenségük, mint a Gaurizanka1' vagy a Mount Everest. A múltkoriban alkalmam volt kihallgatni két szegedi úriasszony : szeren" csétlen cselédtartó beszélgetését: — Tudod drágám, — mondta az egyik — már régea gyanús volt nekem a dolog. Véget akar­tam vetni és vasárnap este vacsora után, mikor az uram otthon volt, kimentem. Hát tényleg a sarokban ott ült egy férfi. Egy baka. Dühösen rá kiáltottam Julcsára : — Mit akar itt ez a katona? És ez az arrogáns perszona a leghidegvórübb szemtelenséggel felelte : — Ez kérem szépen ? Hát mit akarna ? Enni akar, — nagysága kérem. Ékszereket nagy választékban csakis Fischer Testvéreknél talál. Ékszer- és órajavitó műhely. ­IZABELLM-UTCft 47. SZ. = TELEFON 23—85. =====

Next

/
Thumbnails
Contents