Délmagyarország, 1911. június (2. évfolyam, 124-147. szám)

1911-06-15 / 136. szám

10 DEUUÚrYAROI&ZAG l9Íi. juiiíus lo. gott a finom illatú forró fekete kávé, melyhez hasonló jó izüt mi nem ismerünk. A szkupcsina is, mint Belgrádban, nagyon •gyszerü. Hanem egy kiválóan érdekee vonása van. A király lakására be van vezetve a telefon és minden szót hall, ami ott slröppen. A sajtóirodában olyas emberekkei találkoztunk, akiknek lelkét nyugati kultura telitette. Akik tudáeukat, műveltségüket a párisi Sorbonnon szerezték. Az ifja nemzedék Párisban tanul s ha majd haza kerülnek, uj levegő fog járni a szőke Száva parton. Vagy ott van, Ivan Ivcinitch a sajtóiroda és külügyminisztérium titkára, konstantinápolyi volt konzul stb., aki a budapesti tudományegyetemen végzett és ma is perfekt kiejtéssel* magas stílusban beszól magyarul és aki szeretettel beszél Magyarországról ma is. Ő volt a tolmácsunk az érintkezésben. A sajtóiroda főnöke óá több más magasrangu hivatal viselője, az európai hírű nagy drámaíró: Branislav ü. Nusie. Büezke vagyok a pohárköszöntőjéreMilyen érdekes, okos feje van ennek az em" bernek! Szegényebb lenne a művészi tudásom, ha ezt a fejet elmosná az idő az emlékemből. Egy szimpatikus kedves fiu, Michel Baukovitsch, párisi publicista kalauzolt végig Belgrádban. Még egy háromszáz méter mély kútba is lementünk' utána! Ez a kut a török világból maradt fönn. A Száva medre alá ásva, hogy a népnek legyen vize akkor is, ha körülvenné az ellenség. Aztán ott volt Dusán Sijacki a „Saser" szerkesztője. Petár Despotovic, a nagy ellenzéki „Srp. Lastava" szerkesztője egy végtelen kedves, kedélyes öreg bácsi. Mihael Djokic a „Pravda" szerkesztője. És még többen. Névszerint emlitem föl ezeket az urakat, mert nevük és állásuk biztosíték arra, hogy képviselői a szerb intelligenciának. Az ők egyénisége után állithatom, hogy a szerb, egy végtelenül kedves, kedélyes, szívélyes, előzékeny nemzet, akire talán átokként nehezedik egy ködös felhő, mely a külföld előtt eltakarja a lelkekben levő intelligenciát és a kedély melegségét. Ezen a hazug ködön át láttam eddig én is a szerbet. C»ak most győződtem meg arról, hogy itt ősrnagyaros kedély és egyszerűség uralkodik, ahol egy pillanatra se éreztük, hogy idegenben vagyunk. Az ők vendégei voltunk az udvari színházban, ahol Alexandra Milojevic drámai művésznő a „Dóra" cimü darabbal, 25 éves jubileumát tartotta. Erre az előadásra az udvar is be volt jelentve. Valami okból mégse jelent meg. A miniszter leányai fölvonásközben a nép közé elegyedtek. Itt láttam az egyik páholyban egy bíborvörös nehéz aranyhimezetü, aranyfátyolos szép Macedón urinöt nemzeti viseletbon. Némi viszonzásul a szives vendégszeretetért a kirándult magyar hírlapírók is csokrot adattak föl a művésznőnek. Innen vacsorára vittek az urak egy szép kertbe, ahol Rákéci indulóval fogadott a cigányItt is a szerbek vendégei voltunk és reggel három óráig csevegtünk, ahogy lehetett. Sok humorral, sok kedélylyel. Hat órakor indult a vonat. Nem volt érdemes lefeküdni. Változatosság kedvéért egy eredeti kis szerb korcsmába vittek az urak, ahol különleges szerb nemzeti ennivalókat adtak. Nagyon finom jó dolgok voltak. A kedélyek egyre emelkedtek és búbánatos szerb verkli mellett egy kis szerb korcsmában, külön kis teremben, reggeli öt órakor vigan jártuk a csárdást és kólót, kölcsönös csudálkozásra. Aztán menni kellett a vasúthoz. A kövezeten igaz, hogy majd kitörött a nyakam. Mellékesen azzal is megvigasztaltak, hogy rövid egy éven belül az összes utcákat aszfaltburkolat fedi, ugya;.akkorra az uj impozáns parlament is készen lesz. Most, hogy a belgrádi emlékeket rendezgetem: ugy tetszik a lelkemnek, hogy azt az ellenszenvet, mely a simc: gi kikötőtől a belgrádi bástyákig omelkedve idegenné tesz két szomszéd népet, amely a természettől szinte egymásra volna utalva: közös akarattal lerombolni kell, nem megszilárdítani. A belgrádi virágok itt porladoznak Íróasztalomon. Szeretném, ha az illatuk messze-messze szállna itt a magyar tájakon és érezné meg mindenki, hogy virágok is nyilnak odalenn, nemcsak tövisek. Budapesti cjal.oitaiöxsila. A határidöpiacon roppant élénk forgalom mellett mindegyik cikk intenziven szilárd volt. Egy órakor a következők voltak a záróárfolyamok: búza áprilisra 12.25—12.26, buza októberre 11.91—1192, rozs októberre 9 459.46, tengeri májusra 6 56—6.57, tengeri júliusra 7.15—7.16, tengeri agusztusra 7.29—7.30, zab októberre 8.23—8 24. A készáruvásáron 10 fillérrel drágább áron 15.000 mm. buza kelt el A rozs és a tengeri 5—5 fillérrel drágább. A zab szilárd volt. Buza. Tiszavidéki: 1000 mm. 79.5 k. 26.70 K, 200 mm. 79 k. 26 65 IC, 100 mm 79 k. 26.65 K, 100 mm. 78 5 k. 26.— 10., keverékes, 200 mm. 78 k. 26 — 10, 100 mm. 77 k. 26.30 K. Bácskai : 300 mm. 74 5 k. 25.40 10. Bánsági: 100 mm. 75 5 k. 25.— K. Aclai: 1500 mm. 74 k. 25 35 K. Román: 3000 mm. 76 k. 25.60 K. 4500 min. 76 k. 25.60 10, 2500 mm. 75.4 k. 25.60 10. Zab: 500 mm. 18.30 IC, 100 mm. 18.80 K, 100 mm. 18 90 10, 200 mm. 19 — 10, 100 mm. 18.80 10, 200 mm. 19.— K, mind készpénzfizetés mellett. Rozs: 200 mm. 18 3310, készpénzfizetés mellett paritásra. Budapesti értéktőzsde. Junius 14. A mai előtőzsde iránya újra kedvező volt, csak a bécsi tőzsde üzlettelensége, amelyet az ottani váiasztói kampányból könnyen mogérthetiink s a gabonabörze hosszmozgalma tette a spekulánsokat az üzlet további folyamán némileg tartózkodóvá, A forgalom azonban nem elégitett ki, mert a spekulánsok tekintettel arra, hogy Bécsben a választás miatt az előtőzsde szünetel, tartózkodóan viselkedtek. A vezető értékek keveset változtak és csöndesen zárultak. A helyi piacon a leszámítoló bankrészvény és a közúti vasutrészvény keresett volt. A készárupiacon az árnivó meglehetősen változatlan volt, csak a magyar gázizzófény részvény emelkedett újra néhány koronával. A zárlat kedvező volt. Köttettek: Osztrák hitelrészvény 646—644.25. Magyar hitelrészveny 824.25-825.25. D§li vasút 127.50—130. Jelzálogbank 485.50. Osztrák és magyar államvasút —.—. Leszámitolóbank 568—568.50. Rimamurányi vasmürészvény —.—. IOözuti villamosvasút 769.50—775 Városi villamosvasúti részvény 402—403.25 Budapesti,lipótvárosi takarék —.—•. Magyar bank 746—747. Hazai bank 116.75—117. Magyar agrárbank 513— 513.50. Északmagyarországi kőszén 400—403. Ganz-féle vasöntő 3880—2995. Egyesült izzólámpagyár 370—376. Felten és Guillaume-féle részvény 1265—1268, Fiumei rizshántoló 3760. Magyar kábel-gyár 866. Magyar cukor-ipar 2532. Magyar gázizzófény 835—839. Magyar villamossági —.—. Budapesti villamossági részvény —.—. A déli tőzsdén a berlini jelentés vonalzavar miatt elmaradt, de az üzlet iránya szilárd volt. A nemzetközi piac értékei közül a déli vasút tünt ki 2—3 koronás áremelkedésével. A helyi piacon a közúti vasutrészvény tetemesen emelkedett. A készárupiac tartott, csekély forgalom mellett. A járadékpiac renyhe. A valuta és ércváltó változatlan A zárlat szilárd és élénk. — Kötöttek: Osztrák hitelrészvény 645.50 Magyar hitelrészvénv 814—814.50. Déli vasút 127— 128. Jelzálogbank 485.50. Leszámitoló-bank 567.50— 568. Közúti villamos vasút 766.25—769.75. Városi villamos 402.50—407. Hazai bank 302—301.50. Magyar bank 746.50—747. Egyesült gázizzólámpagyár 376. Magyar gázizzófény 837. Magyar villámossági 500. Herrnes váltóüzlet 413—413.50. Dijbiztositás: Osztrák hitolrészvényből holnapra 3—4 korona, nyolc napra 6—8 korona, julius hónap végére 16—18 korona, osztrák és magyar állainvasutrészvényből julius hónap végére 18—20 korona. Bécsi börze. A mai előtőzsdén a kötések a következők voltak : Osztrák hitelrészvény 645.25. Magyar hitelrőszvény 823.—. Anglo-bank 322.25. Bankverein 529.75. Unió-bank 541.25. Landerbank .—. Osztrák-magyar államvasút 752.—. Déli vasút 117.75. Rimamurányi vasmű 678.—. Alpesi bányarészvény 811.—, Török sorsjegy 252.157.50. Ultimóra —.—. Orosz Márka készpénzért Skoda 654.—. REDŐNY-, ESSLINGEM JALÜL!SLFL NAPELLENZŐ- ÉS VÁSZONREDŐNY-GYÁR = USHPEST vpAmkrönika (As esernyő.) Egyik budapesti újságíró, alt Eötvösékkel jött le Szegedre, mesélte: Racló Sámuel, a kiváló fővárosi publicista, hires a szórakozottságáról. Nemrégiben megtörtént vele, hogy föltett kalappal járta össze-vissza a szerkesztősége szobáit, tekintett jobbra-balra, sarokba, fogasra, kutatott az íróasztalokon, mig végre elkeseredetten fakadt ki: — Nem tudora, merre lehet a kalapom, mintha csak a föld nyelte volna el. Mesés szórakozottságának azonban tegnap történt a legmulatságosabb esete. Dulután eltávozott a szerkesztőségből ós elment uzsonnázni a kávéházba, Mikor visszatért, diadalmas arccal köszöntött munkatársaira ós büszkén mutatta a kezében tartott esernyőt: — íme, látják ezt a paraplót? Nem hagytam ám el a kávéházban. Mire kitörő kacajjal megszólal a szerkesztőségi szolga: — Méltóságos ur esernyője itt van, ma nem is vitte magával. Kisült, hogy szórakozottságában Radó egy idegen esernyőt hozott el. * (A kolléga.)Németh Béla dr, fővárosi ügyvéd, az Eötvös Károly-féle iroda volt vezetője, erősen barnaképű ember. Ha hegedűt venne a kezébe, bátran odaállhatna akármelyik cigánybanda élére prímásnak. Vele történt meg ez a mulatságos sorozási história. Hazament Temesvárra a sorozásra. Ott állt a többi újoncok között, akiket tizes csoportokban bocsátottak be az asszentáló-bizottság elé. Az egyik turnusban egy cigánylegóny volt, akit a bizottság „tauglich"-nak talált, A német városi hajd u, aki a rendet tartotta fönn az újoncok között, erre kedélyesen odaszólt Nómothhez: — Jetst kommst du, dein Kullega hangt schon! (Most rád kerül a sor, a kollégádat már besorozták.) * (A szemtelen cseléd.) Ezekkel a modern cselédekkel nem lehet birni. A fizetésük akkora, mint egy miniszteri tanácsosé ós amellett olyan nagy a szemtelenségük, mint a Gaurizanka1' vagy a Mount Everest. A múltkoriban alkalmam volt kihallgatni két szegedi úriasszony : szeren" csétlen cselédtartó beszélgetését: — Tudod drágám, — mondta az egyik — már régea gyanús volt nekem a dolog. Véget akartam vetni és vasárnap este vacsora után, mikor az uram otthon volt, kimentem. Hát tényleg a sarokban ott ült egy férfi. Egy baka. Dühösen rá kiáltottam Julcsára : — Mit akar itt ez a katona? És ez az arrogáns perszona a leghidegvórübb szemtelenséggel felelte : — Ez kérem szépen ? Hát mit akarna ? Enni akar, — nagysága kérem. Ékszereket nagy választékban csakis Fischer Testvéreknél talál. Ékszer- és órajavitó műhely. IZABELLM-UTCft 47. SZ. = TELEFON 23—85. =====