Délmagyarország, 1911. június (2. évfolyam, 124-147. szám)

1911-06-15 / 136. szám

1911. június 15. DELMAGYÁRORSZÁfí • ...... •• i. - r •„-• r. 3 tud s amelyet, mint lényeget, kárhoztat most a pápa az indexre juttatással. Nem igaz, mintha Prohászka Ottokárnak, az első tisztafejü és úttörő magyar főpapnak le kellene mondania ezért a püspöki méltóságról. Az sem igaz, hogy ezzel meginog az ő személyének súlya, hogy a papok rossz szemmel fogják nézni. Nem kezelheti a pápa az ő fölkent papjait iskolásgyermekek módjára és az indexen lévő munkának inkriminált passzusai külöinben is nem vallási, csak filozófiai önállóságuk miatt nem kedvesek a kongregációnak és Tomcsányi jezsuita atyáuak. I)e meg magyarázatot is joga van adni a kiváló püspöknek, mely után a kitiltásról szóló ítélet visszavonása is következhetik. Krisztus óta sok félreértett lény járt e földi tereken s ezeknek nevei mind ott díszlenek a meg nem értettség indexén. Prohászka püspök erős és nagy szolgája az Urnák és Krisztusnak leghuzgóbh tanítványa. 0 is világosságot akar, ő is igazságot, ő is szenved mindazoktól, akiknek jót tenni kiván; csoda-e hát, ha a tanítvány is a tanítója sorsára jutí Az indexre jutott püspöki név nagy diadalát jelenti a kulturált katolicizmusnak és kitisztulását egy homályosító ködnek az emberi szivekben. Mi továbbra is tudjuk, hogy van egy magyar pap, aki emberien és legszebben szereti Krisztust, aki paphoz méltóan gondolkodik és emberhez méltóan él. És mindenki tudja, hogy az index nem törheti meg egy kimagasló név hipnotikus varázsát. Van egy harcos és áldott munkálkodása magyar papunk, akit igy hivnak: Prohászka Ottokár és akinek szellemi termékeit a pápa veszélyesnek találja a keresztény hívekre. Ámen. A belga kabinet. Brüsszelből jelentik : A kabinet holnap hivatalosan megalakul. Összetétele a következő lesz : elnökség ós belügy — De Broquesville, igazságügy — Berryer, külügy — Davignon, gyarmatügy -- Renkin, közmunkaÜgy — Hubert, hadügy — Hellebant, Uj miniszterek : Levie pénzügy, Poullot közoktatásügy, Carton de Wiert köziekedósügy, Vandenyvere földmivelósügy. népé és hogy a galleria dönti el, meglepő szakértelemmel, a mü, de főként az előadás és az egyes énekesek sorsát. Egy Traviataelőadáson (persze ennek meg épen betéve tudják minden taktusát), majdnem a nagy Boncit sújtotta végzetesen a népitélet. Nem akart ismételni. Nosza, fülrepesztő füttyé és dobogássá változott át szempillantás alatt a tetszés tapsvihara. Bonci mégsem ismételt; tovább játszotta a jelenetet. Erre olyan lárma tört ki, hogy biztosra vettük, szétszedik a színházat. De Bonci is meghökkent. Szépen elismételte az áriát és újra eljátszotta az áriát követő, kénytelenségből vlszszacsinált szerelmes mozdulatokat. Láttam példát az ellenkezőre is. Valamelyik kis varieté-szinházban igazán nyaktörő mutatványban produkálta magát egy szimpatikus férfi-pár. Tomboló taps. A tornászok ismét nekilendülnek, hogy a mutatványt elismételjék. Egyetemes pisszegés és fütyülés. Nem engedték, hogy a nyaktörő mutatVánynyal ismét veszélyeztessék magukat. A Pép kérlelhetetlen, de jószivü is tud lenni. Nem kegyelmez a nagy Roncinak, de ezt a szegény komédiásfiut megvédelmezi. Fütyülő bőikül azonban nem jár színházba. Enélkül a különös színházi rekvizitum nélkül (lehet, kogy jegyszedők a látcsővel együtt árusítják), számára nincs mulatság. Választások Ausztriában. — Kereszíényszociálisták veresége. — (Saját tudósít ónktól..) Kedden lezajlott az osztrák választások első napja. A keresztényszociálista párt, mely a mult választáson a legtöbb szavazatot kapta, súlyos vereséget szenvedett Bécsben. A vereség nagyobb, mint amilyennek tegnap éjjel látszott. A mult választáson harminchárom bécsi mandátum közül az első napon mindjárt tizennyolcat hódítottak el, tegnap csupán kettőt tudtak megszerezni. Tizennyolc kerületben pótválasztás alá kerülnek ós legjobb esetben tizet tudnak meghódítani, a többi nyolc kerület föltótlenül elveszett számukra. Maga a keresztónyszociálista vezér, Liechtenstein herceg, több mint bizonyos, hbgy elbukik egy Waber nevü német szabadelvű hivatalnokkal szemben, Wiesskirchner a kereskedelmi miniszter kerületében, ahol Hock szabadelvűvel állt szemben, szintén kilátástalanul megy pótválasztásba, a másik kerületben, ahol Winter szociáldemokrata újságíróval áll szemben, talán keresztülmegy a kormány erős támogatása mellett. A leghangosabb keresztónyszociálista vezér, Gesstnann, Mistelbachban reménytelenül megy a pótválasztásra, de a párt helyet fog szorítani neki egy másik vidéki kerületben. A legjellemzőbb a kereszíényszociálisták népszerűtlenségére az, hogy mig a mult választáson Bécsben 325,300 szavatat kötiil 160,000-et kaptak, addig most 400,000 szavazat közül csak 120,000 jutott nekik. A szabadelvűek győzelme arra indította a Bienerth-kormányt, hogy most újra megkísérelje azt, ami a választások előtt nem sikerült neki: a német pártok szövetkezését. A miniszterelnök összehívta a német szabadelvűek és a kereszíényszociálisták vezéreit, hogy tanácskozzék velük a pótválasztások dolgában. Azt szeretné, ha a pótválasztásoknál a két német párt segítene egymásnak. Tegnap este, mikor a választások eredménye a lapok különkiadásaiból köztudomásúvá vált, óriási volt az öröm a bécsi polgárság körében. Reggel kilenc óráig négyszázhuszonnógy választás eredménye volt ismeretes. Ebből kótszáznegyvenegy végleges, százhetvenhat kerületben pótválasztás szükséges, mert nincs meg az abszolút többség, hét galíciai kerületben pedig azért lesz pótválasztás, mert a jelöltet két helyen választották meg. Megválasztottak: hatvanegy keresztényszociálistát, negyvenhárom szociáldemokratát, köztük tizenkét autonómistát. Harmincnégy tagját az egységes cseh klubnak, még pedig tiz ifju-cseht, egy haladó pártit, egy ó-cseht, hót agráriust, öt katolikus nemzetit, tiz nemzeti szociálistát. Negyvenhárom tagját a német nemzeti szövetségnek, még pedig huszonhárom német haladót, tiz német radikálist, tiz német agráriust. Tizenegy tagját a lengyel klubnak, és pedig egy nemzeti demokratát, öt konzervatívot, egy centrumpártit, három demokratát, egy vadat. Öt bukovinai rutént, öt románt, tizenhét szlovén néppártit, hót tagját a délszláv szövetségnek, hét olasz néppártit, két olasz liberálist, hét pártonkivülit, egy nagynómetet, egy zidó nemzetit (zionistát), egy ó-konzervativot. Valóságos vicc, hogy Mariazellnek, a híres zarándokhelynek népe zsidót választott képviselővé: Schacherl dr orvost, aki a gráci Arbeiterwille cimü szociáldemokrata újság szerkesztője. A beérkezett jelentésekből nyilvánvaló, hogy legalább 150 pótválasztás lesz. Bécsben huszonhárom pótválasztásra van szükség. Kilenc kerületben a kereszíényszociálisták a német , szabadelvűekkel, tizenkettőben a párton kivül álló keresztónyszociálisták szociáldemokratákkal állnak szemben. Ezeken a pótválasztásokon a keresztónyszociálistákat legfeljebb 8 győzelem reménye kecsegteti. Nyilatkozatok a Prohászka-ügyről. — Az indeksz rejtelmei. — (Saját tudósítónktól.) Az egész országot lázasan érdekli a Prohászka-ügy. A székesfehérvári püspök esete körül egymásután hangzanak el a vélemények s látni valóvá lett, milyen népszerűségnek örvend a püspök még a nem katolikusok előtt is. Pécsi Gusztáv, az esztergomi szeminárium tanára is nyilatkozott az ügyről. Pécsi véleménye különösen azért figyelemreméltó, mert ő volt az, aki támadta Prohászkát a kérdéses munkái miatt s neki tulajdonítják a vatikáni végzést. Pécsi nyilatkozata igy hangzik: A legjobb batátságbau voltam Prohászka püspökkel. Kartársak voltunk, sőt én tanítványa vagyok. — A modern katolicizmus cimü munkáját erősen megkritizálta a Religió cimü egyházi folyóirat s én voltam az, aki megvédtem az „Esztergoméban. Azután jött az akadémiai értekezése: Az intellektualizmus tulhajtásai. Ezt a munkáját mindenki elitélte, csak néhány kritikátlan bámulója, csupa epigonok ünnepelték. — Ebben az értekezésben Prohászka azt állítja, hogy az emberi értelem semmi bizonyosat nem tud. Ez a tétel a legnagyobb abszurdum, nem akarom én kisebbíteni Prohászka érdemeit, hiszen mi ismerjük itt legjobban. Rendkívüli tehetség, nagy zseni, nagy szónok és poéta, puritán ember, aki — mi láttuk itt — az utolsó krajcárját is a szegényeknek adta, a filozófia azonban gyönge oldala. A tudományban nincsen poetica licentia. — Mikor az akadémiai értekezése megjelent, szóvá tettem az „Esztergoméban, amire leginkább az indított, hogy az epigonok még tovább ferdítették Prohászkának épen a költői lendületekben homályos szavait s azokat mint igazságokat kezdték hirdetni. Ezt már nem lehetett tovább nézni. Az én cikkeim tisztán tudományos szempontból foglalkoztak Prohászka munkájával. — A támadások kellemetlenül érintették Prohászkát. Jött a katolikus nagygyűlés, majd az Aquinói Szent Tamás-társulat közgyűlése, amelynek Prohászka az elnöke. A püspök mindkét alkalommal megtámadott tételének témájáról beszélt s visszavonta az észről irt merész állításait. — Egyházi körökben mindenki tudta, hogy én irtam a kritikát annakidején s igy hozták a nevem kapcsolatba a mostani eseményekkel. Pedig nekem azontúl, hogy tudományos szempontból megbíráltam az értekezést, nincsen semmi közöm az ügyhöz. — A vigilantia-bizottságnak, amelynek hatáskörébe tartozik az egyházi kézből eredő munkák megvizsgálása, nem vagyok tagja. Igaz, hogy egyházi részről ón foglalkoztam először Prohászka müvével. Az igazságért pedig sikra szállok a barátaimmal szemben is. — Én sem följelentő, sem forditú nem vagyok. Viszont azonban lehet, hogy a vigilancia tudomást szerzett arról a kritikáról, amelyet — hangsúlyozom — tisztán tudományos szempontból én irtam. Pécsi dr kijelentéseiből nyilvánvaló, hogy a római döntés miképen jött létre. Az kétségtelen, hogy az illetékesek — ezúttal a vigilancia — figyelmét Pécsi Gusztáv kritikája hivta föl Prohászka munkájára. S mivel a vigilancia hatáskörébe (tartozik, hogy egyházi emberek működéséről hasonló esetben jelentést tegyen a Vatikánnak, a vigilancia ilyen értelemben lárt el. Igy született meg az indeksz-kongregáció feltűnést keltő határozata. Bonts. Károly dr, a Mária-kongregációk országos szövetségének ügyésze, ez ügyben a következőképen nyilatkozott;