Délmagyarország, 1911. június (2. évfolyam, 124-147. szám)

1911-06-14 / 135. szám

íöll junius 14 DELMÁtiYÁROKszÁő november havában körkérdést intézett 163 városhoz, amelyben választ kér, hogy az illető város létesitette-e az ipartámogatásnak valamely módját és ha igen, miben nyilvánul az? S a városok legtöbbje igennel felelt. Felületes sorrendben elmondva, a legutóbbi években a következő berendezéseket létesítették a német városok részint azért, bogy a falaik között letelepedett üzemeket megtarthassák, részint ípedig, hogy uj vállalatoknak alapítását elősegítsék. Huszonhét olyan város, amelyek tengeri vagy belső kikötőkkel birnak, újjáépítették a kikötőhelyeiket, mint: Altona, Kiel, Stettin, Dánzig vagy Königsberg. Különös módon) ügyel tele e városok arra, hogy az építkezéseknél minden egyes hajózási szolgálatnak megfelelően alakítsák át a régi kikötőhely egyes részeit kereskedelmi, ipari, biztonsági és átrakodási kikötővé. A folyók mellett levő városok közül Boroszló, ;Dortmund, Karlsruhe, Mannheim és MajnaFrankfurt áldozott sokat a folyamkikötők tökéletesbitésére. A kikötőhelyek mellett gondoskodás történt széles rakodóutakról, kikötővasutak és villamos darukról, amelyek olcsóvá teszik az átrakodást, raktárházakról és vámraktárakról, valamint a manipulálásra fölszerelt kezelőhelyekről. Más városok, ha semmi mást, de felfrissítették a partépítkezéseket és hajójavító műhelyeket, létesítettek. A legtöbb város előkészített ,és a vizhez s vasúthoz közeifekvő iparterületeket hasított ki a telkeiből, mint például Köln, Tilsit, Bamberg stb. és ezeket teherszállításra berendezett közúti vagy iparvasutakkál kötötte össze a kikötővel és az állomással. Más városok )— Crefeld Magdeburg — a vágányösszeköttetések mellett, hajózható öblöt 'vágattak az iparterület elé. Természetes, hogy ja városi iparterületekhez vezető utat a városok maguk köveztették, de sokhelyütt községi költségen vezettek a gyár telkekhez gáz- ós vízvezetéket, csatornázást és villanyos kábeleket. Egyes esetekben megkönnyítették az építkezési gyárak letelepedését. Mainz és Worin városoknak nem volt szilárd talajú telkük s igy óriási költséggel maguk töltették fel a kiszemelt területet, hogy a jelentkező iparvállalatokat ettől az áldozattól fölmentsék. A telkeket részint ingyen adják a városok, részint nagyon olcsón, a valóságos értéknek például a feléért, de sokszor megtörténik, hogy a telek vételárát jelzálogbiztositással a telken hagyják, hogy leszállítják a kamatot, esetleg megengedik a részletfizetést. Sürün fordul elő a városok részvétele az ipari és kereskedelmi vállalatokban. Igy a kölcsönösszegért részjegyeket vesz át a község, máshol pedig szolgáltatja a gázt, vagy villamos áramot. A legtöbb város leszállította az ipari célokra szolgáló gáz- és villamos áram árát. Így elsősorban is külön választották a világító, főző és fiitŐ célokra szolgáló légszeszt attól, amely ipari üzemekben használódik fel és ezért igen csekély köbméter-árat fizethek az üzemek. Nagyobb gázfogyasztásnál az évi mennyiség szerint — még rabbattot is engedélyeznek a községi gázgyárak (Beüzen, Kassel, Heilbronn stb.). Ugyanígy a vízfogyasztásnál. Nagyobb fozmennyiségek átvételénél olcsóbban számítják a vizdijat és egyik-másik város j a burkok öntözésére szánt vizből is átenged az 'l'ari üzemeknek kazántáplálásra nagyobb lém egeket. A községi ipartámogatás jelentősebb formái még a kövezési dij elengedése, közmiihely-telepek építése eladásra és bérletre, elektromos erőátvitel berendezése, vagy jelzálogkölcsönök és részvényjegyzések nyújtsa; az ipari s kereskedelmi vállalatok felől való jótállás. Nem akartuk e témát szervesen összefüggő példákkal oktaió módon kihasználni, mert hisz sajátos viszonyaink nein mindig akceptálhatnak máshol be is vált rendszereket, de nem csalódunk, ha azt hisszük, hogy e kezdeményezés nemsokára ujabb sikereket fog hozni a máris vezetőszerephez jutott német indusztriálizmusnak.1 Mindez, lia az állam részéről történik, könnyen eltévesztheti a célját, de a község ilyen uton-módon nemzetgazdasági szerephez jut, átveszi az iparfejlesztés részleteinek kivitelét az államtól, ellenőrzi és hozzájárulásával ki is egészíti a támogatott iparvállalat működését, nem beszélve arról, hogy a számítás és gazdálkodás, az üzleti gondolkodás, valamint a verseny a község gazdasági alapját és morális erejét is növeli. Péter Károly. (—) A fSldmivelésügyi miniszter a gyümölcsértékesítésért. Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter a gyümölcsértékesítés előmozdítása érdekében elrendelte, hogy egyes olyan községeknek, egyesületeknek és szövet, kezeteknek, melyek az idén nagyobb gyümölcs, termést várnak és azt friss állapotban értékesíteni nem tudják, anyagilag pedig nincsenek abban a helyzetben, hogy gyümölcsföldolgozó gépeket beszerezhessenek, a földmivelésügyi minisztérium tulajdonában levő különböző rendszerű gyümölcsföldolgozó gépeket és szeszfőző gépieket ingyenesen adják kölcsön 3—6 heti használatra. Akik a gépekre igényt tarthatnak és tartanak, kérvényeiket junins 10-ig adják bo a földművelésügyi minisztériumhoz. A kikölcsönzött gépek szállítási költségeit az érdekeltek tartoznak viselni, akik egyébként a használatra kiadott gépeknek használható és ép állapotban az engedélyezett határidőre való visszaállításáért anyagi felelősséggel tartoznak. (—) Biztosítás muiikáskizárás esetére. A gyakori sztrájkmozgalmak s ezzel szemben a munkaadók által inaugurált munkakizárások, melyek mindkét esetben érzékenyen sújtják az ipartelepeket, már régebben arra indították az érdekelteket, hogy magukat az ilyen lehetőségekből kifolyó károk ellen biztosítsák az elmaradt haszon, vagy legalább az elszenvedett kár megtérítésére. Most egy német biztositó-társaság, mely eddigelé életbiztosítással foglalkozott, egy ujabb biztosítási üzletág fölvételét határozta el, mely munkakizárás esetén kártalanítaná a gyárosokat és ipartelepeket. Az uj biztosítási üzletágnak azonban nincsen sok hive a munkaadók között sem, mert attól tartanak, hojiy biztosítás esetén a munkakizárosok sokkal könnyebben lesznek keresztülvihetők, mert az anyagi veszteség az ily biztositások révén megtérül. Hogy ez az üzletág a biztosító-intézetre nézve kedvező lesz-e, az csak egy bizonyos idő múlva lesz csak megállapítható. Nálunk Magyarországon is foglalkoztak a munkaadók már egyszer ennek a biztosítási ágnak fölkarolásával, azonban épen az előbb fölhozott érvekre való tekintettel ejtették el a biztosítási ág megvalósításának tervét. (-) Negyedfélmillió korona munkáshAzak építésére. Temes-, Bihar-, Pest-, ós Vasmegye rövidesen négy és fél millió koronát szavaztak meg munkásházak építésére és ezzel lehetővé tették, hogy néhány év alatt ötezer mezőgazdasági munkáscsalád saját otthonába költözhessek. A munkásházak építés* akciójában nagy kedvvel fáradozik Csanád-> Békés-, ós Jásznagykunszolnokmegye. Békésmegyében négyszáz munkásház épült föl. Most építenek százharmincat. Csanádmegyében fölépült ötszázhetvenbárom munkásház. A folyó évben közel négyszáz van épités alatt. Jásznagykunszolnokmegye negyvenhat községében indult meg az épités és magában Dóvaványán ötven munkáscsalád foglalta el eddig uj otthonát. Csanádmegye ismét négyszáz, Komárommegye háromszáz és Tolnamegye hétszáz gazdasági munkásházat építtet föl. Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter leiratban tudatta az érdekelt törvényhatóságokkal, hogy a munkásházak építésére vonatkozó tervet a maga részéről támogatni hajlandó és hogy az érdekelt munkásnépet a saját háza épitósére fölveendö amortizációs kölcsön túlságosan ne terhelje, kész az évi kamatterhek enyhítésére két-két százalékkal hozzájárulni, ameddig a kölcsön fönnáll. Az államnak a támogatásával épült eddig az országban tizenkétezer gazdasági munkásház. (—) Uj nemzetiségi pénzintézet. Besicabányáról jelentik: Százötvenezer korona alaptökével uj nemzetiségi takarékpénztár alakult. A részvények kizárólag a románság kezében vannak. Az összes részvényeket négy nap alatt teljesen elhelyezték. A nemzeti pénzintézet létesítésén leginkább Popovics János görögkeleti lelkész fáradozott, akit meg is választottak aligazgatóvá. Ma terjesztették föl az intézet alapszabályait jóváhagyás végett. Felelős szerkesztő Pásztor József Lapkiadó-tulajdonos a Délmagyarország hírlap- As nyomdavállalat Nyomtatta a Délmagyarország hirlap- és nyomdavállalat Szegeden, Korona-utca 15. (Bokor-palota.) jutalékra alkalmazást 3= nyerhetnek, sasa Eredményes munka után FIX FIZETÉS. Cim a kiadóhivatalban Iskolai hegedűk kltüní hanggal. Kaphatók: 3. 4, 5, 6, 8, 10 forintért és feljebb. Hangverseny-heged tik 20 forinttól feljebb. Iskolát és hnrmnnitimnk s" senekarl és iuBtemplom »<»' IllUlUUUlim kedveliíl hangsserofe, huarl^ti.* Uj szerkezetű cimbalmok le{A>T&lót>b hangtartó szerkezettel, pedál nélkül 30 forinttól Fonográf és Gramofon " legjutányosabb árakon. Hengerek és lemezek a illá|| leghíresebb mUvésaeinek felvételeivel. Dus raktár kiváló gyártmányú uj és átjátszott song órák és plazlaAkkao. Régi zongorák és egyéb hangszerek ujakra becseréltetnek. Zongora, kölcsönzi. Intézet. Teljes zenekarok felszerelése kedvezd feltételek mellett. Tornászat! és községi dobok dus választékban. Sternberg Ármin és Testvére cs. ÉS kir. tiilveri liongsierpr íBüilelta BMJ. KIL Rákltai-iii 31 Képes árjegyzéket (minden cikkről külön) ingyen küldünk, ess k meg kell lrn>, hogy miféle hangszerről kívántatik az árjegyzék Iskola-utca 26-ik szám. Gyár: TEMESVÁR.