Délmagyarország, 1911. június (2. évfolyam, 124-147. szám)

1911-06-14 / 135. szám

9 ÖÉlMÁSYÁftOKSÜÖ 1911 junius 14 határozottabban kijelentette az üzlet­veztő azt, hogy minden előtte jelent­kező és közvetve vagy közvetlenül be­folyásolt hivatalnoka élőtt kész kijelen­teni, hogy mindenki arra szavaz­zon, akire akar. Az Eötvös-párt tagjaihoz. Az Eötvös Károly nemzeti munka­párt tagjaira szerdán vár az a föladat, győzelemre vigyék a liberálizmus lobogóját. A párt Híveivel a következőket kö­zöljük:: Az Eötvös Károly-párt helyisége ős gyülekező, helye a Tisza-szálló. A vá­lasztási központi iroda az üvegterem. A párt tagjai reggel nyolc órára gyülekeznek a Tisza-kávéházban. Az I. kerület polgárai az uj szege­diekkel együtt Ivánkovics Sándor dr­nál, a II. és III. kerület polgárai Csonka Ferencnél szavaznak. Az Eötvös-párt a városháza jobbka­puján át a közgyűlési terembe vonul és onnét megy át a szavazási helyisé­gekül szolgáló bizottsági és tanácster­mekbe. A választás alkalmából minden föl­világosítást a Tisza-szálló üvegtermé­ben levő központi iroda ad­Ausztria az urnák előtt. — Megmarad a régi helyzet. — (Saját tudósítónktól.) Kedden fölvirradt Ausztria a nagy napra, a választások fontos, izgalmas napjára. Érdekes volt megfigyelni az osztrák sajtó jóslatát a választások esé­lyeiről, várható eredményéről. Sietünk meg­jegyezni, hogy az osztrák sajtó jóslata bevált Ugyanis megállapította, bizonyítani igyeke­zett, hogy a választás aligha fog a hely­zeten valamit változtatni. Ennek a kérlel­hetetlen bizonyosságnak a nyomása oly erővel nehzedett a közvéleményre, hogy a választó közönség legnagyobb része csupán azért szavazott, mert a válásztói törvény a kötelező szavazást rendelte el. Aki nem beteg) vagy nincs távol a szavazás helyétől, az kö­teles volt megjelenni ós leadni szavazócédu­láját, különben megbírságolják. Csakhogy joga van a választónak üres cédulát leadni. Ezzel a joggal bőségesen éltek az osztrák szavazók. A vidéken ép. ugy, mint a székvárosban, a hatalmi és birtokpolitika irányította a választást. Ez idézte elő azt, hogy soha ennyi komp*omisszumos jelölt még nem volt, mint most. A cseh polgári pártok pél­dául a régi képviselőházban való képvisele­tük arányában ismét fölosztották egymás közt a kerületeket és politikai ellentéteket félretéve küzdöttek vállvetve a szociál­pemokraták ellen. Ugyanez történt a len­gyel klubhoz tartozó pártoknál. A négy ré­gibb frakció, konzervatívok és haladók együtt küzdöttek a nagy-lengyel párt ellen, melynek támadása a klub fönnállását ve­szélylyel fenyegette: A döntésre kerülő öt­száztizenhat kerületben háromszáznál több volt a kompromisszumos jelölt. Ezekért leg­többnyire senki sem lelkesedett, mert csu­pán a pártvezetőség parancsa kényszeritette a jelölést a kerületre. Nem csoda, ha a vá­lasztók hidegen és lelkesedés nélkül járul­tak !». >' •" (V A pártok számaránya a föloszlatott kép­viselőházban a következő volt: Nagynémetek 3, keresztényszociálisták 95; német nemzetiek 49, német haladók 15, német radikálisok 13, olasz néppárt 10, olasz liberálisok 5, romá­nok 5, zsidó nemzetiek 4, szociáldemokra­ták 88, cseh katolikusok 17. uj-csehek 25, cseh agráriusok 27, cseh nemzeti szociális' ták ós radikálisok 13, szlovén klerikálisok 17, Szlovén haladók (délszlév-klub) 20, len­gyel néppárt 19, lengyel konzervatívok 10, lengyel centrumpárt 6, lengyel demokraták 15, lengyel pártonkiviiliek 5, lengyel nemzeti demokraták (nagy-lengyel párt) 15, rutének 19, ó-rutónek (orosz-párt) 4, bukovinai ruté­nek 5 és pártonkivüliek 10. A föloszlatott képviselőházban tehál huszon­nyolc párt volt. A mostani választási küzde lemben ez a szám még megnövekedett. Apró frakciók keletkeztek, melyekkel a pártok száma ma harmincötve rug! A hatmillió osztrák választó szavazatának ezek közt kellett megoszolnia. Mivel a legtöbb kerü­letben négy jelölt állt egymással szemben, de van oly kerület is, ahol hét, sőt nyolc a jelöltek száma, ezért a pótválasztások száma rendkívül nagy lesz. A politikai elvek teljes hiánya a bécsi vá­lasztási küzdelemnél mutatkozott leginkább. Bécsben lesz ugyanez okból a legtöbb pót­választás szükséges. A kerületek felében a mai szavazás azért nem hozott döntést. Az igazi harc csak a pótválasztásnál lesz. Bécsnek harminchárom kerülete van. A régi képviselőházban ezek közül tizenkilenc keresztényszocialista, hét szociáldemokrata és három liberális képviselőt választott. Bécsből telefonálja tudósítónk: A válasz­tások eredménye Bécsben épugy, mint a vidéken még késő este sem ismeretes. Csak a szerdai nap hoz majd megbízható képet a junius tizenharmadiki küzdelemről. Bécsből jelentik: Ma reggel hat órakor kez­dődtek meg a képviselőválasztások Ausztriában. Ötszáztizenhat kerület közül 449-ben volt ma választás, mert Galíciában és Dalmáciában csak a jövő héten dől ol a mandátumok sorsa. A mai választásokon körülbelül csak 250 kerület­ben volt végleges döntés — a többi kerületben pótválasztásra kerül a sor. Tegnap estig a belügyminisztériumban 2987 •jelöltet jelentettek be közel negyven különböző programmal. Legtöbb jelöltjük a szociáldemo­kratáknak van, 347, azután a keresztényszoci­alistáknak, 239. A különböző cseh pártok 240, a lengyelok 270, a németek 164 jelöltet állí­tottak. Pólában egy Spadoni nevü ember Mazzmi hívének vallotta magát és demokrata köztár­sasági programmal lépett föl. Azonkívül van egy hóbortos jelölt, aki mind az 516 kerület, ben kandidálja magát „általános osztrák biro­dalmi" programmal. Legérdekesebb és legnagyobb jelentőségűek a bécsi választások. A főváros 33 kerületében vagy 200 szavazóhelyiség és minden helyiség mellett egy kávéházban vagy vendéglőben egy agitációs iroda van. A bécsi kerületekben a legnagyobb nyugalom közepette közdődött a szavazás. A munkások egytől-egyig az urnák­hoz siettek, mielő .t a gyárakba mentek. Egyes munkáskerületekben már nyolc órakor körül­belül ötezren leszavaztak. A monapcl,ia sikere. Konstanti­nápolyból jetentik: A török kormány elhatározta, hogy fegyverszünetet köt az albánokkal- Itteni politikai körök­ben c-t p fn-'teitet.ot. c~ osztrák-ma­gyar diplomácia beavatkozásának tu­lajdonítják. Paüavicini őrgróf, osztrák­magyar nagykövet tegnap ideérkezett és tárgyalt a török kormánynyal. — Pé­tervárról jelentik: Az orosz lapok tá­madják az orosz diplomáciát, hogy semmi eredményt sem tudott elérni Konstantinápolyban, mig Ausztria-Ma­gyarország egy békés föllépésével nem­csak az albán nép bizalmát szerezte meg, hanem tekintélyt szerzett Török­ország előtt is. fl képviselőház ülése. — Szeged politikája a Házban. — (Saját tudósítónktól,) A szegedi politika1 küzdelem ügye került kedden a Ház elé sajnos, nem abban a megvilágításban, ame-, lyet Szeged joggal elvárhatott volna, már csak az igazságnak megfelelés miatt is. Kun Béla, Hódmezővásárhely Justh-párti képvi­selője a kultuszvita során kitért a szegedi választási küzdelemre és fekete reakciót, ** kongregációs vészharangzajt emlegetett, — közben ütötte a katolikusokat, akiknek vi­selkedése — szerinte — csúf világot vet a munkapárt állítólagos liberalizmusára. Sze­geden tudjuk legjobban, hogy Kun Béla mennyire nem tudja, mint állanak itt a vi­szonyok s a viszályok. De nemcsak ő nem tudja, hanem Pozsgay Miklós seui tudja. Pedig igyekezett ma megmondani, ugy lát­szik, azon a jogon, mert Szegeden, a kato­likus nagygyűlésen évekkel ezelőtt olyan véresszájú, idült demagógbeszédet mondott, hogy nemcsak a jóérzésű, békés természetű katolikusok háborodtak fül, de Zichy János gróf is lecáfolta a beszédet. És Pozsgay j Miklós ma, ugy látszik, a szegedi kellemes j emléke jussán teleszájas megjegyzést füsze-3 rezett Kun Béla szegedi beszédébe. Ugyanis Pozsgay igy szólt közbe: — Rósa Izsó azért lépett vissza, mert érezte, hogy úgyis megbukott volna. Igy mondta Pozsgay, aki utazik arra, hogy erővel, üzleti érdekből zsidófalónak tűnjön föl. A szegediek s az itteni viszonyokkal ismerősök előtt pillanatra sem kell magya­rázni azt, milyen gonosz akaratú, de tel­jesen ostoba ós tudatlan is Pozsgay Miklós­nak ez a közbebökóse, de mégis följegyez­zük, bogy bemutassuk, mennyire önmagához méltó még mindig a zsidófaló, tudákos ós ízléstelenül tudatlant adó Pozsgay Miklós. Aki hamisan jellemzi egy város politikai küzdelmét, csak azért, hogy megmutassa, mennyire zsidófalónak szeretne feltűnni s érdemszerző lenni. A kultusztárca vitájában különben a munka­párt részéről Bay Lajos és Berezeg Ferenc, az ellenzékről Héderváry Lehel, Kun Béla ós Sümegi Vilmos vett részt a mai ülésen, amelyről ez a tudósitásu k szól: A mai ülés negyedtizenegy órakor kez­dődött. Elnök: Berzeviczy Albert. A mult ülés jegyzőkönyvének liitelesitése után elnök bemutatja a beérkezett felira­tokat. A katonai terhek ellen az első feliratot Békés vármegye intézte a Házhoz. Az elnök javaslatára a feliratot kiadták a véderő és pénzügyi bizottságnak. . A többi kérvényt és feliratot kiadták a kérvényi bizottságnak. Darray Fülöp a mentelmi bizottság je­lentését terjesztette be Serbán Miklós 8, Tö­rök Kálmán 4, Huszár Károly (sárvári) 2, Zlinszky István, Lovászy Márton, Dahinten Ernő, Lukács György, Frey János, Pop Cs. István 1—1 ügyében. A Ház a jelentések kinyomatását liatá­7'ozza el,

Next

/
Thumbnails
Contents