Délmagyarország, 1911. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-07 / 104. szám

május 1 , bizottsi 1911 május 7 DELMAGYARORSZAG 5 A képviselőház ülése. — Serényi miniszter programja. riumoklu ^aját tudósítónktól.) A képviselőház szom­magyar l^ati ülésén, a földművelésügyi költségvetés 5s az orsvitájánál fölszólalt Serényi Béla gróf, föld­etbiztosimüvelésügyi miniszter. A miniszter válaszolt iel forduá vita során elhangzott fölszólalásokra, de .osoknakbeszóde voltaképen programbeszéd volt, >o-;tnriic ame'yben különösen a mezőgazdaságról nyi­g , latkozott. Általános figyelemmel hallgatták t ven ni a képviselők a miniszter beszédét, amely a ;meny cjövő nagy föladatait ismertette és olyan Szivesketervek megvalósítását helyezte kilátásba, dvezménhmelyeknek keresztülvitele sok régi bajt fog orvosolni. 'Irósz Efl ios dr, n Áz ülésen Návay Lajos elnökölt. Bemutatta Kornél fozsony város táviratát, amelyben a város kép­viselőjének, Hieronymi Károlynak elhunyta I ölött a Háznak részvétét fejezi ki. Bemutatják és fölolvassák az összeférhetet­lenségi zsűrinek Széchényi Emil gróf ügyében , ^hozott ítéletet, amelyet a Ház tudomásul vett. ' Wickenburg Márk gróf a pénzügyi bizottság 1' ron 'nevében előterjeszti a pénzforgalmi eszközök ,ogy szaporításáról szóló törvényjavaslatról készített ek,és Jelentését. n e ° ... Lévay Lajos előterjeszti a kivándorlási bizott­az Á' ság jelentésót a Pool-lal kötött szerződésről, rülményi ;án elöid (Juriga véleménye.) alakítási Következett a földmivelósi tárca költsógve­>s és mi<tésének folytatólagos tárgyalása. Első szónok lbivta Juri9a Nándor (nemzetiségi): Beszól a katoli­1 v kus autonómiáról és a felekezetek egymás kö­tő végz«2ötti viszonyáról. Azt mondja, hogy a kisember érdekeit nem képviselte eddig egy miniszter Ezer mi88"1- A "ép mindenütt szegény, mert mindenütt szetü ü^ naeybirtokosok érdeke érvényesül. Másképen kell szervezni a tulajdonjogot ós a föld legyen menye »azé) aki műveli. Nemzetiségi szempontból te­iékoskoikintve a földművelésügyi programot, azt látjuk, Ó. H°GY a nemzetiségek nem egyformán látják tözpontji1138.2"^ a földmüvelés támogatásának. Határo­zati javaslatot nyújt be a Morva-folyó szabá­s pz a 'lyozása érdekében, a végz« az ejre, (A miniszter válasza.) leg az ». Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter : » foldmivelós programja távol esik a napi po­lltlka Programjától. A földmivelésügyi miniBZ­sok. ténum programjában talán az első helyen áll a énzbe. ítöbbtermelós kérdése. Józan, okos és meggon­•y embeidolt birtokpolitikát akarunk csinálni. A többtormolés oda irányul, hogy gazdálkod­Sr itt okjnnk intenzivebben és termeljünk többet, mert . ^Magyarország termóföldje több munkával sok­utmenyc'kal többet teremne, mint most. Az állattartás irsógi utiegyik legfontosabb kelléke a többtermolésnek. izésekk^^ge'ő és legeltetés szempontjából sok kivánni mindé'™1,0 van bátra. A legelőket javítani kell és siteni, ahol a gazdák elraktározhatják bo­raikat. A borhamisításokkal szemben a legszigorúb­ban fognak eljárni. Elő kell segíteni a homoki borok értékesítését. Az állami birtokok föladata, hogy olyan kí­sérleteket végezzenek, amelyeket magánbirto­kok nem végezhetnek el. A fürdők állami ke­zelése megkivánja, hogy sok pénzt fektessünk az állami fürdőkbe. Ezt meg kell csinálnunk, mert meg kell teremtenünk az idegenforgalmat M agy ar o rsz ágo n. R eflektál Juriga határozati javaslatára a Morva folyó szabályozása ügyében. A vidéki városok fejlesztésénél kijelenti, hogy az a vágya, hogy necsak Budapest legyen milliós lakosú város, hanem vidéken is legyenek ilyen városok. A vidéki városok csatornázásáról szól, majd a termésbecslésről, melynek reformját kiváha­tosnak tartja. Kéri a költségvetés elfogadását. Az elnök javasolta, hogy hétfőn, tekintéttel a kereskedelmi miniszter lelkiüdvóért tartandó istentiszteletre, a Ház tizenegy órakor kezdje tanácskozását. A Ház az elnök javaslatát el­fogadta. Szünet után Huszár Károly az osztálysors­jegyok árusítása dolgában bejegyzett interpellá­cióját a következő ülésre halasztotta. Az elnök az ülést egy órakor berekesztette. Hieronymi temetése. jvvvw noit ivwm. n. magyar nap nuiizei vaii> vuit talan es mindig, ma is az és igy előszeretettel ragasz­i törekfkodik a meglévő állapotokhoz. Ezért nekünk hozott intézkedéseket tennünk. Ugy látom, hogy , (a közigazgatás, különösen szociális szempont­! ,;ból, fölfogja hivatását. Fontos kérdés az apa­sági fellé állatok felügyelet alá való helyezése. Már a ikadtmdpénzügyi bizottságban kijelentettem, hogy fé­sdásán Uek az állatszámlálástól. zök gy»r 1895-től a mai napig csak négy percenttel minde'n8vekedett a számuk, mint a kezem között ' .. ,levö adatokból megállapítható. Nagyban szük­gordite Béges a marhaánomány fokozása. Ezért az a 9tet vnglcólom, hogy ott, ahol az apaállatok telelése , az igaíproblematikus, ezt mindenképen elő fogom se­hatósáíBÍteni­A szakoktatás kérdésében mindannak barátja Vagyok, ami a haladás felé vezet'. Nézetem loldogu szerjnt már az elérni Iskolákban kellene kez­t az eri deni a gazdasági oktatást. (Zajos helyeslés.) A nket, l^földmivesiskolákban sok reformot akarok ke­ák neíresztülvinni. Hathónapos tanfolyamokat akarok ' . .fr fölállítani és keresztül szeretném vinni, hogy 'a tanítókat már a proparandiákban elökészit­ízkedése sék a gazdasági oktatásra. i azt te Az erdészek nehéz anyagi helyzetét átlátom, intézk* Ebben az esztendőben keveset tohetek helyze­nek jó, jpak javításáért, de a jövő évben mindent meg nekünlj'°gok tenni, amit csak tehetek, értékbe" Mindent el fogok követni, hogy a szőlészet . ,„(8S borászat kérdését elősegítsem. Az értékesi­,i mindé tést az államnak kell kezébe venni. Ezért egy­\l. 'előre tiz állami borközraktárat akarok léte­;ürko a"' (Saját tudósítónktól.) Óriási arányokban, impozánsan fejeződött ki szombat délután a nemzet nagy halottjának temetésénél az or­szág és főkép a főváros részvéte. A teme­tésről ezeket jelenti budapesti tudósítónk: Szombat délelőtt már minden elkészült a nagy temetésre. A Nemzeti Muzeum klasszikus palotája olyan volt, mintha az egész egy óriási antik szarkofág volna. Elől a kerti vasrács kapuin lobognak a lángok s körül mindenfelé fekete fátyol takarja a gázlámpákat. A homlokzaton gyászlobogót lenget a szél, a főlépcsőt egyetlen hatalmas tarka szőnyeggé egybefonódva takarja be a koszorúk tömérdek illatozó virága és a szalagok sokszínű selyme, aranyos rojtja. Csak középen fut föl talán két méternyi fekete szőnyeg, egész az oszlopsorig s a bejáratig. Az oszlopok mögött föl egész a homlokzati párkányig fekete a fal, mert egészen befödték gyászlepellel. Ennek sötét drapériája omlik alá a föajtón, ahol jobbról és balról két hatal­mas koszorú tűnik föl: a kormányé fehér, a munkapárté fekete pántlikájával. Belépve, a főlépcsőház csarnokaiban mindent elborít a gyász pompájának sötét szine s a posztó feketeségén kísértetiesen fehérlenek a középkori relifes nagy sirtáblák merev gipsz­alakjai. A kör alakú teremben, amelynek gyászlepellel takart menyezetóről egy villamoslámpa szórja fényét, magas katafalkon nyugszik a koporsó, körötte ezüstös kandeláberekben a viaszgyer­tyák sápadt világa lobog. Az aranycirádás le­zárt érckoporsó födele alól kilátszik a fekete­csipkés hószinü nehéz selyem szemfedő. Három koszorú tearózsaja marsai niel-je virit rajta. Ezek a család virágai. A katafalk Iépcsőzeté­nek alját köröskörül betakarják azoknak a hi­vataloknak a koszorúi, amelyeknek vezetésében az elhunyt részt vett. Jobbra a fejtől fekete szónoki emelvény, rajta egyetlen halványpiros szegfűből kötött koszorú, széles fehér szalagján aranybetűvel: Tisza István gróf és családja. Sötét bársony karosszék és fekete imazsámoly áll a katafalk­tól balra, a király képviselője, József királyi herceg számára. A falak körül a régi szobrok mellett pálma, tuja és babér zöldellik. Elől, a katafalk lépcsőinek alsó fokain piros bársony párnákon csillognak az elhunyt miniszter rend­jelei, fölöttük gyermekeinek koszorúja, A Hivatalos csarnokot délelőtt, tiz órakor nyitották meg a közönség számára. Az impo­záns külső pompával akkor már teljesen elké­szültek, csak a koszorúkat rendezgették. A koporsó mellett állandóan a kereskedelmi mi­nisztérium tisztviselői állottak diszőrséget. A képviselőház koszorúját délben tizenkét órakor tette le Mihályi Péter dr országos képviselő, a Ház jegyzője Hieronymi Károly ravatalára. Az állami számvevőszék nevében, amelynek Hieronymi valamikor elnöke volt, Thuróczy Vilmos elnök személyesen fejezte ki részvétét az elhunyt miniszter özvegyének s a kormány­hoz, valamint a kereskedelmi minisztériumhoz résztvevő levelet intézett. Az állami számvevő­szék az elhunyt miniszter ravatalára koszorút helyezett s testületileg vett részt a temetésen. Fólnégy óra tájban szinte életveszélyes volt a tolongás a Muzeum-kertben, ahol Boda Dezső rendörfökapitány^jT/ará'ow'cs Vina tanácsos, több fogalmazó és felügyelő vezetésével igyekozett a rendőr-ég föntartani a rendet a nagy tömeg­ben és sok száz kocsi és automobil között. A ravatalnál sorban jelentek meg Khuen-Héder­váry miniszterelnök, Zichy János gróf, Serényi Béla gróf, Lukács László, Székely Ferenc mi­niszterek, Burrián báró közös pénzügyminisz­ter, Rősel lovag külügyi osztályfőnök, Fe­jérváry Géza báró, Andrássy Gyula gróf, Da­rányi Ignác, Vörös László, Láng Lajos, György Endre, Apponyi Albert gróf, Günther Antal volt miniszterek, az összes államtitkárok és miniszteri tanácsosok, a politikai, irodalmi, mű­vészi ós közélet számos kiválóságai, a tenge-. részetí osztály küldöttsége, egyesületi küldött­ségek. József királyi herceg Szapáry József gróffal érkezett meg. Hódolatteljesen utat nyi­tottak a király képviselője előtt. Pontban négy órakor az Operaház férfikara gyászéneket adott elö. Várady L. Árpád győri püspök nagy asszisztenciával beszentelte a ra­vatalt s aztán Tisza István gróf a következő búcsúbeszédet mondotta: — Alig néhány napja szorítottam meg jobbodat s akkor még csorbítatlan fény­njrel ragyogott rám tekintetedből szellemi élénkséged és férfilelked ereje, szóval mindaz, ami hatalmassá és vonzóvá tette személyiségedet. Ki gondolta akkor, hogy innen kell majd búcsúszavakat intézni tehozzád? A rázuduló viharok ereje de­rékon törte ketté az erős cédrusfát. Meg­törve, lesújtva a csapástól, csoda-e, ha fájó szivünkből keserű tépelődéssel tör elő a kételkedő kérdés: hát miért kellett en­nek igy történni? Pedig ha a halálban is méltók akarunk lenni hozzád, ha méltóan akarunk gyászolni, akkor még e kinos pillanatban sem szabad megfeledkezni ar­ról a vigasztaló és fölemelő tanulságról, melyet életeddel nyújtottál. Erős harcos és hü szolga voltál. Erős harcos, de min­dig a közügyekért harcoltál s meggyőző­désed egész erejét, férfilelked minden energiáját vitted a harcba, de a gyűlölet pusztító szenvedélyét soha. Hü szolgája voltál a közügyeknek 's ez emelt oly érthetetlen magasra, az emberek minden gyöngesége, habozása, tépelődése, keserű­sége ós csalódása fölé. Ezért voltál olyan vonzó példa, fénylő tanulság mindnyájunknak. Önzetlen munkádban rejlő belső megelégedésed adta neked az erőt, amely diadalra vitt egy hosszú élet megpróbáltatásai között. Ez őrizte meg kedélyed édességét, lelked tisztaságát, szi­ved, szérető meleget, mely oly becsessé, vonzóvá tette barátságodat. Csodálatunk és szeretetünk elkisér a siron tul is. Hiven meg fogjuk őrizni áldott emlékedet Isten veled! Mély megindulással hallgatta a gyászolók tömege Tisza István gróf szavait s József fő­herceg megilletődve hagyta el a ravatalt. Az Entreprise emberei megérkeztek, fölrak­ták a ravatalt a halottas kocsira s négy óra negyvenöt perckor megindult a halottas menet. Elöl haladtak Paussy és Vidor felügyelők y«.

Next

/
Thumbnails
Contents