Délmagyarország, 1911. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-03 / 100. szám

szeJszt miéest inér szt kivéirral is yik releés sjjSöáS 1911 május 8 DELMAGYARORSZAG tekintettel és minthogy itt csak két izben Került szinre, az Uránia agilis igazgatósága, engedve a közkivánságnak, a darabot május begyedikén újra műsorára tűzte ki. Meg vagyunk győződve róla, hogy e szép ós tanulságos Uránia-darab, amelyből néhány eredeti érdekes fölvétel az ÁrVay-féle papírkereskedés kirakatában van kitéve, uj átdolgozásában még nagyobb érdeklődést fog kelteni és a negyedik! előadás szaporítani fogja a szerző sikereinek számát. A megpecsételt szövetkezés. — Justhék és szociálisták Aradon. — (Saját tudósítónktól.) Azt a szövetséget, amelyet a Justh-párt a szociáldemokratákkal az általános választójog érdekében kötött, vasárnap nagy népgyiiléssel pecsételték meg Aradon. A népgyűlés délután három érakor kezdődött a Szabadság-téren; a déli gyorsvonattal odaérkező Justh Gyulát és tizenhárom képviselőtársát a szociálisták ünnepiesen, zeneszóval kisérték be a pályaudvartól. A gyűlést Miílek Lajos dr, közjegyző nyitotta meg, utána Batthyány Tivadar gróf lépett az emelvényre. Hékesén kikelt az uralkodó párt ellen, amely Ígéretet tett a választójog megalkotására s most ellene tör. Visszapillantást vetett az 1848 előtti forradalmi mozgolódásra, mikor a jobbágyság fölszabadításáért nem is a nép, hanem a főnemesség küzdött. — A jobbágyokat, úgymond, a Kossuth Lajosok és — ne vegyék szérénytelensógnek — a Batthyány Lajosok szabadították föl. Amidőn mi most szintén a nópjogokórt harcolunk, egyenes követői vagyunk Kossuth Lajosnak és Batthyány Lajosnak. Szükséges a népet jogokkal ruházni föl, mert eddig Bécsben fütyültek a mi alkotmányunkra ós azt hangoztatták, hogy a magyar parlament nem képviseli egész Magyarországot, hanem csak pár százezer, a hatalomtól függő választó polgárt. Ha azt akarjuk, hogy itt necsak a felső tízezrek uralkodjanak, hanem a nép milliói is élhessenek tisztességesen a maguk igényei szerint, akkor meg kell alkotni a nópparlamentet. Utána Justh Gyula lépett az emelvényre. Kegyelettel emlékezett meg az aradi tizenhárom vértanúról, akiknek szelleme rójja pártjára ezt a kötelességet: teljes erővel szembeszállni a reakcióval 1 A mai parlamenti rendszerrel ez nem lesz lehetséges, ezért kell arra törekedni, hogy az igazi nópkópviseletet megvalósíthassuk. Majd igy folytatta: — Azt mondják a reakció lovagjai, hogy ez az ország még nem érett meg az általános titkos választójogra és ha megvalósítanánk, akkor megszűnnék a magyar faj szupremáciája és a vezetés kisiklanók az intelligencia kezéből. Szükséges itt elmondanom, hogy a függetlenségi párt fönnállása éta küzdött az általános választójogért. Irányi Dániel 1872-ben, Mocsáry Lajos 1874-ben adott be javaslatot a parlamentnek az általános választójogért. 1872-ben nemzetiségek is helyet foglaltak a függetlenségi pártban. A Mocsonyiak együtt irták alá Irányival a választójogot követelő javaslatot. Ismertette a koalíció választójogi politikáját, amely nem annyira a választójogot, mint inkább a kormányon maradást akarta kierőszakolni. Hosszú statisztikai adatokkal mutatta ki, hogy az általános választójog biztosítja a magyar faj szupremáciáját, mert a nemzetiségi megyékben ma sokkal alacs'onyabb a cenzus, mint a magyarokban. Végül arról beszólt, hogy az általános választójog megszünteti az osztályuralmat, véget vet a vallási villongásnak, a nemzetiségi viszálynak és általános békét, megértést, szeretetet teremt. Justh után Ormos Ede dr, a magyarországi szociáldemokratapárt kiküldötte a reakciós törekvésekről beszélt. A tömeg lelkwen abcugolta Tiszát és Barabást, mikor az ő egyformán reakciós szereplésükről szólt. Beszélt még Jusst Oszkár, Bakonyi Samu, Baracs Marcell, sőt a szerb nemzetiségek nevében Jaksity Száva dr, a románok nevében Pop Cs. István dr képviselő jelentette ki, hogy ők hívei az általános választójognak. Ezután elfogadták a gróf Batthyány Tivadar által beterjesztett határozati javaslatot, amely szerint a népgyűlés sürgeti és követeli az általános, titkos és egyenlő szavazati jogot. Végül megalakították a választójogi liga aradi fiókját, melynek Mülek Lajos közjegyző lett az elnöke. Este Justh Gyula fölment az aradi Loydklubba megismerkedni a társadalmi szereplőkkel. Ott kijelentette, hogy Pop Csicsó beszéde teljesen készületlenül találta, mert arról szó sem volt, hogy román szereplője is lesz a népgyűlésnek. A megegyezés. — Befejezték a bécsi tanácskozást. — (Saját tudósítónktól) Az osztrák és a magyar kormány között a katonai büntető pörrendtartás javaslata ügyében heteken át folytatott tárgyalások vasárnap délelőtt befejeződtek. Héderváry gróf miniszterelnök, Székely Ferenc igazságügyminiszter és Töry államtitkár még vasárnap délután visszautaztak Budapestre. A két kormány megegyezésével véglegesen megállapított javaslatokat a magyar kormány az előzetes szentesítés elnyerése után még május hónapban fogja a képviselőház elé terjeszteni. A bécsi tanácskozás befejezéséről a következő táviratokat kaptuk: Bécs, május 2. A katonai büntető pörrendtartás dolgában az utolsó tanácskozás vasárnap délelőtt kilenc órától tizenegy óráig tartott. Ez a tanácskozás, amely a magyar ós az osztrák kormány képviselői között a tegnapelőtt megkezdett munkálatok folytatása végett indult meg, meghozta a katonai büntető pörrendtartás kérdésében a végleges megegyezést. Az összes függő kérdéseket megoldották és befejezték a szövegezés munkáját. Most már csak a javaslatnak végleges formában Való összeállítása van hátra, hogy őfelségének előzetes hozzájárulás végett előterjeszthető legyen s azután haladéktalanul elő fogják terjeszteni a képviselőházban. A tárgyalás befejezéséről hivatalosan a következőket közlik : A vasárnapi tanácskozáson, amelyen Schönaich báró közös hadügyminiszter, Héderváry Károly gróf magyar és Bienerth báró osztrák miniszterelnök, Székely Ferenc és Hohenburger lovag igazságügyminiszterek, továbbá Töry igazságügyi államtitkár ós Falk főhadbiró vettek részt, a katonai büntető pörrendtartás ügyében folytatott tárgyalások a két kormány kölcsönös megegyezésével bevégződtek és az egyes határozmányok eddigelé befejezetlen szövegezése végleg megállapittatott. Héderváry gróf miniszterelnök, amint a javaslat éikészül, azt a királynak még magyarországi tartózkodása alatt előzetes szentesítés végett elő fogja terjeszteni ós a képviselőházzal még május havában tárgyalás alá véteti. Héderváry gróf miniszterelnök és Székely Ferenc igazságügy miniszter az első délutáni gyorsvonattal visszautaztak Budapestre, ahová este hét órakor érkeztek meg. Bécs, május 2. A Neue Pm'e Presse jelenti: Vasárnap délelőtt végre sikerült a kormánynak a vitás kérdésekben megegyezniük. A tárgyalás pénteken egy pontnál megakadt s a hadügyminiszter a szombati napot arra használta, hogy közvetítő javaslatot dolgozzon ki sazt a királynak bemutassa. Miután a király hozzájárult, a hadügyminiszter a két miniszterelnök elé terjesztette javaslatát. Hir szerint a közvetítő javaslat lényege egy mondatnak áthelyezéséből áll, ami által a német szolgálati nyelv viszonya élesebben jut kifejezésre. Héderváry gróf és Bienerth báró elfogadta ezt a javaslatot. A hadügyminiszternek a tárgyalásba való beavatkozása tehát nagyon értékesnek bizonyult. Egy miniszter, aki részt vett a tárgyalásban, igy nyilatkozott: — Ami nekünk jogászoknak ós politikusoknak nem jutott eszünkbe, azt a hadügyminiszter egyszerűen és szerencsésen kitalálta. Ezek után a tárgyalás gyorsan és simán folytatódott. Töry államtitkár az utolsó munkát végezte a hadügyminiszter javaslatán ós a nyelvről szóló -szakasz az államtitkár fogalmazásában az összes tényezők hozzájárulásával intéződött el. Ezzel átestek az utolBé nehézségeken ós a még függőben lévő összes kérdéseket már most gyorsan elintézték. Féltizenegykor befejezték a katonai büntető pörrendtartásról szóló tárgyalást, megállapodtak a kiadandó kommüniké szövegében s abban egyeztek meg, hogy a törvényjavaslatot a magyar képviselőház elé való terjesztése előtt nem t°9ják nyilvánosságra hozni. Bienerth báró, akit a király vasárnapra kihallgatásra rendelt, hogy folyó ügyekről jelentést tegyen, magára vállalta, hogy a királyt értesiteni fogja a megegyezésről ós a tárgyalás befejezéséről. A király megérkezése. Őfelsége,, miután kétszer elhalasztották az utazását, szerdán érkezik Budapestre. A király, akivel a rendes, teljes kiséret jön, két-három napig marad Buda várában, azután szűkebb kíséretével Gödöllőre megy, ahonnan időnként Budapestre megy. A gödöllői kastély teljesen elkészülve várja urát. Pálffy Miklós herceg udvarnagy már a mult héten megszemlélte a lakosztályokat és mident rendben talált. A király lakosztálya a kastély balszárnyán lesz, ahol hét esztendeje volt. A hálószoba és dolgozószoba ablakai a park egyik legszebb részére nyitnak, ahol orgona-bokrok ós más virágok pompáznak. A felség kisérete részére a kastély más részében rendeztek be lakosztályokat. Erzsébet királyné lakosztálya érintetlenül áll. A szerb király nyilatkozik. Belgrádból jelentik: Péter király több hírlapírót fogadott s igy nyilatkozott előttük az elmaradt budapesti látogatásról: — Igazán fájdalmasan érintett, hogy tervbe vett budapesti látogatásomnak el kellett maradnia, de bizom benne, hogy alkalmasabb időben meglátogathatom a szomszéd hatalmas monarchia fenkölt uralkodóját. Az igaz, hogy néháhy könnyen hevülő ifjú ember tapasztalatlanságában tüntetésre készült budapesti látogatásom ellen, de higyjék el nekem, hogy ez a iíéhány tejfölösszájú ifjú nem Szerbia közvéleménye, amelyet én korrektségénél és józanságánál fogva nagyra tartok. Lehetséges, hogy Ferenc József császár és királynak azt az elhatározását, amelylyel tervbe vett látogatásomat későbbre kívánta halasztani, az a figyelem is irányította, hogy meg akart engem kimélni esetléges jelentéktelen utcai tüntetésektől ós ha Így van, akkor csak a legnagyobb hálával gondolhatok eíért a gyöngéd figyelemért Ferenc József királyra. Legkellemesebb családi SZÓRAKOZÓHELY a £ kerthelyisége a saririhátx mellett. :: Minden este mozgófénykép-elöadás