Délmagyarország, 1911. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-31 / 123. szám

ÖÉLMAÖYAR0HS2AG 1911 iriájus 31 NAPI HÍREK Fiume. (A nagy sztrájk miatt az országban érdeklődéssel fordulnak a fiumei események felé. És Magyarország gyöngyét, a magyar kikötőt nem ismerik ugy, ahogy kellene. A kirándulók, az üdülők nem az igazi Fiumét látják meg, csak a tenger varázsát. Pedig érdemes a város a megtekintésre, érdemes a leírásra az igazi Fiume.) Először a hatóságokkal akarunk megismerkedni. Elmegyünk a városházára. Itt mindjárt az tűnik szembe, hogy a hivatalnokok rendkívül előzékenyek és rajongással beszélnek a város jövőjéről, föladatukról. Fiume soknyelvű város: a lakosainak hetven százaléka olasz (ez az úgynevezett vezető elem), tizennyolc százaléka horvát, tiz százaléka magyar; a két százalók francia, angol, német. A várost magát autonom közigazgatási hatóság, a városi képviselőtestület kormányozza; ennek az ólén áll a podesta. Az autonom-párt van uralmon mostanság. (A képviselet cenzusos, azonban virilizmust nem ismer.) A programja nagyjában radikális-liberális, a klerikálizmus ellen való küzdelemben — igy hirdetik — szinte forradalmi. A közintézmények községesitése terén előljár: községi kezelésben vannak a városi villamosvasutak, a villamosmüvek, a gázgyár, a vízszolgáltatás, a szemétkihordás a szemétégetővel együtt ós általában a köztisztaság. Évűmének autonómiája van. Ez az autonómia olyan, hogy akármelyik miniszter egy rendelettel megsemmisitheti. Ez magyarázza meg azután azt is, hogy a város urai a kritikát nem igen kedvelik, sőt irtóznak attól, hogy valamelyik lap a város intézményeit kritizálhassa. Igaz azonban az is, hogy a magyar polgári lapok sokszor méltatlanul támadják a várost és annak autonómiáját. Teszik ezt nagyobbára magyar nacionalista szempontból. A munkásság keveset törődik a város nacionalista politikájával : csupán gazdasági kérdésben van érdekeíve. A rendőrség kezd nyugateurópai színvonalra emelkedni. Belátta a hatóság, hogy a sok-sok sikkasztás után át kell szervezni a rendőrséget. Különösen Staindl Ottó hirhedt rendőrtisztviselő tette tönkre a fiumei policájnak amúgy sem valami jóhirnevót. Staindl megkapta méltó büntetését: most üli három évi fogházbüntetését: Fiume tanügyi politikája mintaszerű. A község tizenhárom elemi, egy-egy polgári fiu- és polgári leányiskolát tart fönn. Az állam hat elemi, egy-egy polgári fiu- ós leányiskolát, gimnáziumot, felsőbb leányiskolát, felsőkereskedelmi iskolát, tengerészeti akadémiát és sok más tanfolyamot. A városi iskolákban kizáróan olaszul tanítanak, az állami iskolákban azonban elsősorban magyarul, aztán olaszul. A város gyáripara és kereskedelme Budapesté után a legfejlettebb az országban, azonban mégsem olyan, mint amilyennek egy fejlődésnek induló kikötővárosénak kellene lennie. Van három hajógyára, vegyigyára, papirgyára, petróleum-, olaj-, rizsgyára és sok kisebb-nagyobb számú munkást foglalkoztató vállalata. Fiume kikötőjének a forgalmáról is beszélhetünk röviden, egy-két számmal. A kikötőbe érkezett az 1907. óv folyamán hatezernégyszázhuszonegy gőzös és ezernyolcszázhót vitorlás. Behozatal kilencmillió métermázsa százötvenhárommillió korona értékben, kivitel pedig nyolcmillió métermázsa százötvenhétmillió korona értékben. A tárházak rakterülete százhatezer négyzetméter és ezen a területen tizezerhatszáz vasúti kocsirakomány befogadását közvetítik. A lakáskérdés, a városrendezés, az élelmiszer-viszonyok dolga még ma is reformálásra szorul, bár óriási változásokon ment át e tekintetben is a város. Azonban a munkásoklakta Tárosrészekben, az úgynevezett Óvárosban, több tekintetben lehetetlen állapotok vannak. A város területe 19'57 négyzetkilométer. Ebből az Óváros közel hatvanezer négyzetméternyi területen fekszik. Ezt az aránylag kis területet Fiume lakosságának körülbelül egyötöde lakja. Itt összepréselt a lakosság a szó legmegrázóbb értelmében. Mindezeket szigorúan, erősen mórlegeljük, mert erős kézzel, körültekintően, sőt gyorsan is kell Fiumét mind hatalmasabbá, büszke magyar kikötővé tenni. — Törvényjavaslat a repülésről. Londonból jelentik: Az alsóház tárgyalás alá vette azt a törvényjavaslatot, mely büntetés terhe alatt megtiltja bizonyos területek fölött való repülést. — Bárdosa Béla százados. Bárdoss Bélát, a népszerű városi tanácsjegyzőt, aki nyugállományban lévő honvódfőhadnagy, a király századossá nevezte ki. — Nyugalomba helyezett alezredes. A király május tizenötödikén Gödöllőn kelt legfelső elhatározásával Nagy Péter szegedi 5. honvédgyalogezredbeli, várakozási illetékkel szabadságolt alezredesnek nyugállományba való helyezését elrendelte. — Uj tartalékos főorvosok. A király Günsz Mór dr-t a szegedi 5. honvédgyalogezred, Schulek Alfréd dr-t a szegedi 3 honvédhuszárezred, Lichtenberg Sándor dr-t a szegedi 5. honvédgyalogezred állományában tartalékos főorvossá kinevezte. — Régi és uj telefondijszabás. A budapesti posta- és távirdaigazgatóság most tette közzé az uj telefondijszabás tervét. Budapesten szakítanak az eddigi általányrendszerekkel ós a beszélgetések száma szerint kell fizetni a telefont. A vidéken ellenben a díjszabás általányrendszerű marad, még pedig igy: az állomások külön vezetékkel és a helyi forgalomban a hívások számának korlátozása nélkül a következő összegekórt bérelhetők: 1—10 bérlővel biró hálózatban évi hatvan koronáért, 11—25 bérlővel biró hálózatban évi hetvenkét koronáért, 26—30 bérlővel biró hálózatban évi kilencvenkét koronáért, ötvennél több bérlővel biró hálózatokban százhúsz koronáért. A vízvezetékek ugy kimenő, mint beérkező hívásokra egyaránt használhatók. A helyi beszélgetések időtartama nincsen korlátozva. Szegeden, minthogy ötvennél több előfizető van, — ezerszáz — a dij marad a régi, évi százhúsz korona. Lényeges ujitás és mindjárt hozzátehetjük, igen sok igazságtalanságot megszüntető is a távolsági (interurbán) beszélgetéseknél az, hogy a beszélgetési dijak a távolsághoz vannak arányítva. Eszerint Szegedről Budapestre 1 korona 20 fillérért, Szabadkára és Hódmezővásárhelyre 30 fillérért lehet telefonálni. Sürgős beszélgetéseknél a fönti dijak háromszorosa jár. A távolsági forgalomban való részvétel nincsen kötelező beszélgetési számhoz kötve. — A DMKE közgyűlése elmarad. A Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület a pünkösdi ünnepekre tervezett közgyűlését az őszre halasztotta el. Lugoson az őszre nyitják meg a két hónapra terjedő mezőgazdasági kiállítást ós a vármegye vezetőinek az volt az óhajtása és kérelme, hogy a mezőgazdasági kiállítással kapcsolatban tartsa meg közgyűlését a kultúregyesület A kérelemnek engedett a DMKE elnöksége, amikor most elhatározta, hogy évi rendes közgyűlését az őszszel tartja meg Lúgoson. — Házasság. Beiner Károly császári és királyi őrnagy, vasárnap kötött házasságot Budapesten Löffler Hannával, néhai Kulinyi Zsigmondnak, a szegedi kereskedelmi ós iparkamara titkárának özvegyével. — Trahoma-tanfolyam Szegeden. Trahoma-tanfolyamok lesznek junius 19-től 28-ig kör- ós hatósági orvosok részére Budapesten, Kolozsváron, Brassóban ós Szegeden az állami szemkórházakban. — Városrendezés. A szegedi Madách- és Vasasszentpóter-utca feltöltése és rendezése vált szükógessé és a munka már folyamatban is van. A költség körülbelül húszezer korona. Ebből kilencezer koronát már a közgyűlés megszavazott. A tanács javasolja a további költség megszavazását is. — A vágóhidhoz vezető ut javítására, amely a város kötelessége, nyolcezer korona szükséges. A közgyűlés száznegyvenötezer koronát szavazott meg a vágóhíd kibővítésére. Ebből az összegből százhúszezer koronát használtak föl. Mivel az útjavítás nyolcezer korona költsége bőven kitelik a fönnmaradó huszonötezer koronából, a tanács javasolja a nyolcezer korona megszavazását. —Elhalasztott repülőverseiiy. A BécsBudapest közötti repülőversenyt elhalasztották. Millner csak szerdán fog indulni. Millner repülése után pauzát tartanak ós csak junius hatodikán folytatják a versenyt. Junius hetedikén megint bezárják, mert ekkör kezdődik a középeurópai zivataros időjárás, mely tavaly is sok nehézséget gördített a repülők elé. — A villamostÓTsaság és a város. A szegedi tanács már régebben tárgyalásokat folytat a villamos részvénytársasággal, hogy mennyi hozzájárulást fizessen a társaság a villamos sinek mentén szükséges utcaburkolásokhoz. A tárgyalás arra az eredményre vezetett, hogy a villamos részvénytársaság huszonnégy százalékkal járul a költségekhez. A tanács az egyezség elfogadását javasolja a közgyűlésnek. — Nemzetiségi mozgalom Bácskában. Zomborból jelentik: Bácska hazafias bunyevácait is megmételyezte a nemzetiségi eszme. Tavankut községben a bunyevác agitátorok plakátokat ragasztottak ki, amelyben fölhívják áz „elnyomott" bunyevácokat, hogy álljanak talpra a magyar urak ellen. A csendőrség a plakátokat elkobozta, az izgatók ellen pedig megindították a bűnvádi eljárást. — A pap, a tanító és a pók. A pap, a tanító és a pók a legutóbb mult vasárnap délelőtt kerültek össze egy Wiede nevü majnaparti falucska templomában, közvetlen prédikáció előtt, az evangéliumi jelize olvasása közben. Ez az összekerülés amely tulajdonképen a papnak egy pók miatt az aposztrofáló elszólása volt, nagy izgatottságban tartja a falucska lakóit, akik már arról beszélnek, hogy a fatális elszólás miatt nyugdíjba kényszerítik papjukat s más, meggondoltabb szavú lelkipásztort hoznak a helyére. Az eset igy történt vasárnap, Wiede templomában: Együtt voltak már a hivők megszólalt a templom bugó orgonája s föltűnt a sekrestye ajtajában az öreg pap, aki móltó9 villamos vasúti jegyekre hirdetéseket juta árban fogad el a „Délmagyarország" kiadóhivat