Délmagyarország, 1911. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-30 / 122. szám

1911 május 24 DELMAGYARORSZAG 6 Választás az első kerületben. — A nemzeti munkapárt akciója. — (Saját tudósítónktól.) Érthetően lázas érdeklődéssel várja Szeged város egész polgársága, hogy az első kerület képviselőségét illetőleg, kinek a személyében állapodik meg a nemzeti munkapárt végrehajtó bizottsága. Bizonyos ugyanis, hogy a párt egyeteme akceptálni fogja jelöltnek azt, akit a végrehajtó bizottság ajánl, mert az elnökség a legteljesebb körültekintéssel, fáradhatatlan buzgalommal, a város minden érdekének figyelembe vételével buzgólkodik a legalkalmasabb jelölt kikeresésén. .Arról Pedig beszólni sem lehet, hogy más pártállásu jelölt a győzelem legkisebb reményével is fölvehesse a harc lobogóját Szegednek ebben a kópviselőválasztó kerületében. Az események még nem érettek meg teljesen arra, hogy a jelölt személyében megállapodni lehetne, ép azért Rósa Izsó dr pártelnök a bizottság mai tanácskozását nagyon helyesen bizalmasnak nyilvánította. Semmi szükség arra, hogy az ilyen megelőző, szinte puhatolódzó és előkészítő tanácskozások minden egyes fázisáról részletes tudósítást nyerjen a nyilvánosság. Az ilyen nyilvánosság csak nagyobb sötétségbe burkolja a hévvel kíváncsiskodó közvéleményt, szélesbiti és sokasitja a kontroverziákat, sőt bizonyos irányban és vonatkozásokban tapintatlanságok szülője is lehet. Egyedül helyes tehát, ha a közvélemény bizalommal várja az események fejlését és azzal a megnyugvással fogadja a választás ügyében egyedül döntő határozat megszületését, amily bizalmat a nemzeti munkapárt munkás végrehajtó-bizottsága ós kitűnő elnöksége sokszorosan kiérdemel. A zárt ülésen elmondta Rósa Izsó dr elnök azoknak a tárgyalásoknak lefolyását és eredményét, amelyeket Budapesten Khuen-Héderváry gróf miniszterelnökkel ós Jeszenszky Sándor államtitkárral folytattak. Ezeknek a tárgyalásoknak eredménye az, hogy a közelgő választáson a legnagyobb valószínűség szerint a budapesti egyetem egyik legkiválóbb jogi tanárát lépteti föl a nemzeti munkapárt, akire nagy jogi képzettsége révén ós mint kitűnő debatterre is nagy és súlyos feladat vár a vóderőreform vitája során. Véglegesen a jelölt személyében azon az ülésen állapodik meg a végrehajtó bizottság, amelyet szerdán délután hat órára hiv össze az elnökség. A nemzeti munkapárt végrehajtó bizottságának mai ülésén Rósa Izsó dr elnökölt, rajta kivül Szarvady Alajos alelnök, Aczél Géza, Balassa Ármin dr, Bokor Adolf, Csányi János, Cserö Ede dr, Gaál Kálmán, Hoffmann Ignác, Kiss Arnold, Koós Elemér, Palócz László, Perjéssy László, Reiniger Jakab, Rosenfeld Nándor, Ujj József dr, Wagner Gusztáv, Weiner Miksa dr, Wimmer Fülöp vettek részt a végrehajtó bizottsági ülésen. Az ülést Rósa Izsó dr elnök nyitotta meg. Miután üdvözölte a tagokat, elmondotta, hogy * párt végrehajtó-bizottságának fölhatalmazása álapján tárgyalt az illetékes körökkel az első korületi választás ügyében, azonban ezidő szerint befejezett tényeket, konkrét javaslatot fcwn terjeszthet elő. Most csak a további lépésekről lehet szó és a tárgyalás szükségessé teszi, hogy a tanácskozást teljesen bizalmasnak nyilvánítsa, mert nem szeretné, ha annak lefolyása nyilvánosságra kerülne és megzavarná a választók gondolkozását, befolyásolná állásfoglalásukat, vagy hibás félremagyarázásokra adna alkalmat. Az elnöknek ezután a sokszorosan indokolt kijelentése után a nyilvános ülés azzal végződött, hogy az elnökség az első lényeges döntésről vagy fordulóról a legszélesebb körben informálni fogja a nyilvánosságot. Ezután az ujságirók eltávoztak és a zárt ülés megkezdődött. I't irjuk meg, hogy a központi választmány keddon délután foglalkozik a választás kérdésével. Akkor fogják megállapítani a választás határnapját és akkor rendeli el a válasz! mány a szükséges intézkedéseket. A válasz! ás a legnagyobb valószínűség szerint junius tizenhetedikén lesz. A képviselőház ülése. — Apponyi után Rakovszky. — (Saját tudósítónktól.) A közoktatásügyi költségvetés vitájában ma Rakovszky István mondott jó harmadfélórás beszédet. Különösen'Kelemen Samuval polemizált s a szabadkőművesekkel hadakozott. Beszédét a személyes fölszólalások egész özöne követte, Várady Zsigmond, Sándor Pál, Kovácsy Kálmán és Zboray Miklós részéről. Az ülésen Kabos Ferenc elnökölt. Dániel Ernőnek két heti, Brandsch Rudolfnak hat heti szabadságot adott a Ház. Zichy János gróf kultuszminiszter napirend előtt törvényjavaslatot terjesztett be a jogi oktatás szabályozásáról. Ezután folytatták a közoktatásügyi költségvetés tárgyalását. A mai ülésről ez a tudósítás számol be: Kabos Ferenc elnök féltizenegykor nyitotta meg az ülést. A mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után elnök jelenti, hogy Dániel Ernő két hónapi és Brandtsch Rudolf hat heti szabadságot kér. A Ház a szabadságot megadja. Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter törvényjavaslatot nyújt be a jogi szakoktatás reformjáról. A javaslatot a közoktatásügyi bizottsághoz utasítják. Következik a napirend, a kultusztárca költségvetésének tárgyalása. (Kgy tanár a tanárokról.) Siegescu József (munkapárti), aki maga is egyetemi tanár, megköszöni a miniszternek, hogy az egyetemi tanárokat az ötödik rangosztályba emelte. Ezután természetesen nagyon meg van elégedve a miniszter programjával. A Kisfaludy-társaság Shakespeare-bizottságát a miniszter figyelmébe ajánlja, amelynek folyóiratát a középiskolák számára kéri megrendelni. A katolikus autonomia kérdésével kapcsolatban felhívja a miniszter figyelmét a görögkatolikusokra. Áttér a zsidókérdésre. Elmondja, hogy a temesvári püspök tegnapi beiktatásánál a két zsidó felekezeti árnyalat nem akart egyszerre a püspöknél tisztelegni. A neologok és orthodokszok közt állandó az ellentét s az államnak rendet kell csinálni. A görög katolikus kanonokok helyzetének javítását sürgeti. A középiskolai tanítás ellen felhozott kifogásokkal foglalva, ugy véli, hogy a gyermekek idegességének főoka nem az iskola, hanem a szülői nevelés helytelensége. Megállapítja, hogy az arisztokraták azért vallásosak, mert céltudatosan nevelik őket ós a lelkük megtartja harmóniáját. Innen ered a miniszter állásfoglalása is. Áttér a tanítóképzés kérdésére és nagyon helyesnek mondja a miniszter legújabb rendeletét, amely egyszerűsíti a tanítójelöltek vizsgáját. Konstatálja, hogy a felekezeti és nemzetiségi tanitóképzőintézetekben az utóbbi években a nivó emelkedett. A tanfelügyelők nivóját emelni kell. Ugy véli, hogy a kormány most nagy tárgyilagosággal kezeli a nemzetiségi kérdést s abból a célból, hogy a munkapárt soraiban nyolc román képviselő van, mig az ellenzéken csak öten ülnek, arra következtet, hogy egy szebb békés jövő előtt állunk, amelynek érdekében a kormány is megtesz mindent. Be akarja mutatni a román mérsékelt pártot, amely soha sem létezett, csak az önvezór „Babes" irodájában ós fantáziájában. Ez a párt — úgymond — csakhogy fentarthassa magát, minden magyar párttal egyszerre akart paklizni és Tisza akcióját is maguknak tulajdonították. De Tisza hamar ráismert a „műkedvelőkre" s leintette őket. Ismételten kijelenti, hogy közeledni látja azt az időt, amikor a magyarság és a románság teljesen megértik egymást, (Kongregációk dicséreti.) Rakovszky István (néppárti) dicséri Zichy Jánost bátor kijelentéséért, hogy pozitiv hitre akarja alapítani a keresztény kulturát. ő előtte eddig ilyen hangon nem mert beszélni senki és az a taps amely őt a munkapárton fogadta, az idők jele. Ez a hang a szemérmetlen destruktív irányoknak akarja elejét venni. Ha én igy dicsérem a minisztert, joggal kérdik, miért nem fogadom el a költségvetését. Ennek a rossz parlamenti viszonyok az okai, amelyek a budgetet bizalmi kérdéssé tették. Vannak azonban ellenzéki kötelességei is. A miniszter azt mondotta, hogy kiküszöböli majd a pártszompontokat az ő budgetje köréből. Ezek csak üres szavak, mert a miniszter nem egy tanítót büntetett meg a választásokon tanúsított magatartásáért. Az árvamegyei főispán bemondására is igy sújtott egy tanitót, pedig a főispánnak igazán szüksége volna keresztényi könyörületre. (Közbeszólások: Nem igaz!) Rakovszky: Lehet, hogy nem igaz, mert az újságokban benne volt. (Derültség). Szónok a minisztert más mértékkel méri, mert politikai pályafutását azokban a padokban kezdte, ahol ő ül s igy részükről szigorúbb elbírálásra tarthat számot. Helyteleníti, hogy a tanárok nyugdíjidejét harmincöt évre akarják fölemelni. Áttér a néptanítók ügyére, a felekezeti és állami néptanítók fizetése között a különbséget szüntesse meg. A miniszter megigerte a katolikus autonómiát, de fél, hogy ebbe ép ugy bele fog bukni, mint az előző kormányok. Sürgős rendelkezést kór a tankönyvuzsora ellen, amelynek megszüntetése érdekében tett lépések miatt üldözik Barkóczyt. Örömmel üdvözli Tisza István nyilatkozatát, mellyel a protestáns közvélemény fegyverbarátságát ajánlotta föl a katolikusoknak a romboló tendenciák ellen. Megnyugtathatja Tiszát, hogy a sötét középkort senki sem akarja visszaidézni, de emlékezteti, hogy a tiszántúli egyházkerület határozata a szekularizáció mellett nem alkalmas a felekezetek bókéjének előmozdítására. Polemizál Kelemen Samuval, aki megtámadta a kongregációkat, anélkül, hogy lényegét ismerné ennek az intézménynek. Várady Zsigmond is képtelen vádat hangoztatott, mikor azt hangoztatta a munkapárt értekezletén, hogy a diákokat az antimodernista eskü letételére kényszeritik, holott ezt az esküt laikusoktól nem is lehet kivenni. Idéz Várady egyik régibb beszédéből, melylyel a szekularizációt, a vallás nélküli oktatást s a szerzetes vagyon elkobzását sürgette. Szünet után Rakovszky István folytatta beszédét. Kelemen Samu — úgymond — ököllel fenyegette meg a liberálizmus ellenségeit. Óva inti, ne bízzék ezeknek az öklöknek az erejében. Nem követi Kelemen Samut a vallásos szertartások kigunyolásában. Kelemen ezzel voltaképen saját ügyének és saját érdekének ártott. Utal arra, hogy a keresztény vallás alapítója a szeretetet és türelmet tette első vallási parancscsá. Sándor Pál: Miért nem tartják be. Rakovszky István : Kérem a képviselő urat ne fészkelődjék folyton. Sándor Pál: Tanítsa az öreg apját, ne engem 1 Rakovszky István azzal végzi fölszólalását, hogy ne higyjék azt a liberálizmus túlzó hivei, hogy már most azt se lehet kimondani ebben az országban : keresztény ember vagyok 1 Az ildomtalan beavatkozást, bárhonnan jöjjön is, mindig vissza fogják verni. (Várady Zsigmond beszéde.) Várady Zsigmond személyes megtámadtatás cimón válaszol Rakovszky Istvánnak. Világnézete közoktatásügyi kérdésekben egy lépéssel messzebb megy a szabadelvüség terén, mint a miniszteré, ezt tudta a munkapárt megalakulásakor is, de reméli, hogy ez az ellentét Deák Ferenc és Eötvös József szellemében ki fog egyenlitödni. Vázsonyi Vilmos: Reménytelen szerelem! Várady Zsigmond megnyugtatást lát idevonatkozóan Tisza István gróf nyilatkozataiban is s meggyőződése, hogy ezeket a kérdéseket is sikerrel fogja megoldani a munkapárt. Rakovszky István fölszólalása után Kovácsy Kálmán, tiltakozott Zboray közbeszólása ellen, hogy : Önnek is használt a parcellázás ! Ha ez gyanúsítás akart lonni, visszautasítja. Zboray Miklós kijelenti, hogy nem is tudta Kovácsyról, hogy parcellázott. Most tudomásul veszi s majd utána néz, mennyire önzetlenül járt el parcellázás közben. (Derültség.) Az elnök az ülést két órakor berekesztette*