Délmagyarország, 1911. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-30 / 122. szám

1911 május 24 DELMAGYARORSZAG 6 Választás az első kerületben. — A nemzeti munkapárt akciója. — (Saját tudósítónktól.) Érthetően lázas ér­deklődéssel várja Szeged város egész pol­gársága, hogy az első kerület képviselősé­gét illetőleg, kinek a személyében állapodik meg a nemzeti munkapárt végrehajtó bi­zottsága. Bizonyos ugyanis, hogy a párt egyeteme akceptálni fogja jelöltnek azt, akit a végrehajtó bizottság ajánl, mert az elnökség a legteljesebb körültekintéssel, fá­radhatatlan buzgalommal, a város minden érdekének figyelembe vételével buzgólkodik a legalkalmasabb jelölt kikeresésén. .Arról Pedig beszólni sem lehet, hogy más párt­állásu jelölt a győzelem legkisebb reményé­vel is fölvehesse a harc lobogóját Szegednek ebben a kópviselőválasztó kerületében. Az események még nem érettek meg teljesen arra, hogy a jelölt személyében megállapodni lehetne, ép azért Rósa Izsó dr pártelnök a bizottság mai tanácskozását nagyon helyesen bizalmasnak nyilvánította. Semmi szükség arra, hogy az ilyen meg­előző, szinte puhatolódzó és előkészítő ta­nácskozások minden egyes fázisáról részle­tes tudósítást nyerjen a nyilvánosság. Az ilyen nyilvánosság csak nagyobb sötétségbe burkolja a hévvel kíváncsiskodó közvéle­ményt, szélesbiti és sokasitja a kontrover­ziákat, sőt bizonyos irányban és vonatko­zásokban tapintatlanságok szülője is lehet. Egyedül helyes tehát, ha a közvélemény bizalommal várja az események fejlését és azzal a megnyugvással fogadja a választás ügyében egyedül döntő határozat megszü­letését, amily bizalmat a nemzeti munka­párt munkás végrehajtó-bizottsága ós kitűnő elnöksége sokszorosan kiérdemel. A zárt ülésen elmondta Rósa Izsó dr elnök azoknak a tárgyalásoknak le­folyását és eredményét, amelyeket Buda­pesten Khuen-Héderváry gróf miniszter­elnökkel ós Jeszenszky Sándor állam­titkárral folytattak. Ezeknek a tárgya­lásoknak eredménye az, hogy a közelgő választáson a legnagyobb valószínű­ség szerint a budapesti egyetem egyik legkiválóbb jogi tanárát lépteti föl a nemzeti munkapárt, akire nagy jogi képzettsége révén ós mint kitűnő debatterre is nagy és súlyos feladat vár a vóderőreform vitája során. Véglegesen a jelölt személyében azon az ülésen álla­podik meg a végrehajtó bizottság, amelyet szerdán délután hat órára hiv össze az elnökség. A nemzeti munkapárt végrehajtó bizottságá­nak mai ülésén Rósa Izsó dr elnökölt, rajta kivül Szarvady Alajos alelnök, Aczél Géza, Balassa Ármin dr, Bokor Adolf, Csányi János, Cserö Ede dr, Gaál Kálmán, Hoffmann Ignác, Kiss Arnold, Koós Elemér, Palócz László, Perjéssy László, Reiniger Jakab, Rosenfeld Nándor, Ujj József dr, Wagner Gusztáv, Weiner Miksa dr, Wimmer Fülöp vettek részt a végrehajtó bizott­sági ülésen. Az ülést Rósa Izsó dr elnök nyitotta meg. Miután üdvözölte a tagokat, elmondotta, hogy * párt végrehajtó-bizottságának fölhatalmazása álapján tárgyalt az illetékes körökkel az első korületi választás ügyében, azonban ezidő sze­rint befejezett tényeket, konkrét javaslatot fcwn terjeszthet elő. Most csak a további lé­pésekről lehet szó és a tárgyalás szükségessé teszi, hogy a tanácskozást teljesen bizalmas­nak nyilvánítsa, mert nem szeretné, ha annak lefolyása nyilvánosságra kerülne és megzavarná a választók gondolkozását, befolyásolná állás­foglalásukat, vagy hibás félremagyarázásokra adna alkalmat. Az elnöknek ezután a sokszorosan indokolt kijelentése után a nyilvános ülés azzal végző­dött, hogy az elnökség az első lényeges dön­tésről vagy fordulóról a legszélesebb körben informálni fogja a nyilvánosságot. Ezután az ujságirók eltávoztak és a zárt ülés megkez­dődött. I't irjuk meg, hogy a központi választmány keddon délután foglalkozik a választás kér­désével. Akkor fogják megállapítani a vá­lasztás határnapját és akkor rendeli el a vá­lasz! mány a szükséges intézkedéseket. A vá­lasz! ás a legnagyobb valószínűség szerint junius tizenhetedikén lesz. A képviselőház ülése. — Apponyi után Rakovszky. — (Saját tudósítónktól.) A közoktatásügyi költ­ségvetés vitájában ma Rakovszky István mon­dott jó harmadfélórás beszédet. Különösen'Kele­men Samuval polemizált s a szabadkőműve­sekkel hadakozott. Beszédét a személyes fölszólalások egész özöne követte, Várady Zsigmond, Sándor Pál, Kovácsy Kálmán és Zboray Miklós részéről. Az ülésen Kabos Ferenc elnökölt. Dániel Ernőnek két heti, Brandsch Rudolfnak hat heti szabadságot adott a Ház. Zichy János gróf kultuszminiszter napi­rend előtt törvényjavaslatot terjesztett be a jogi oktatás szabályozásáról. Ezután folytatták a közoktatásügyi költ­ségvetés tárgyalását. A mai ülésről ez a tudósítás számol be: Kabos Ferenc elnök féltizenegykor nyitotta meg az ülést. A mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után elnök jelenti, hogy Dániel Ernő két hónapi és Brandtsch Rudolf hat heti szabadságot kér. A Ház a szabadságot meg­adja. Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter törvényjavaslatot nyújt be a jogi szakoktatás reformjáról. A javaslatot a közok­tatásügyi bizottsághoz utasítják. Következik a napirend, a kultusztárca költségvetésének tár­gyalása. (Kgy tanár a tanárokról.) Siegescu József (munkapárti), aki maga is egyetemi tanár, megköszöni a miniszternek, hogy az egyetemi tanárokat az ötödik rang­osztályba emelte. Ezután természetesen nagyon meg van elégedve a miniszter programjával. A Kisfaludy-társaság Shakespeare-bizottságát a miniszter figyelmébe ajánlja, amelynek folyó­iratát a középiskolák számára kéri megren­delni. A katolikus autonomia kérdésével kap­csolatban felhívja a miniszter figyelmét a görög­katolikusokra. Áttér a zsidókérdésre. Elmondja, hogy a temesvári püspök tegnapi beiktatásánál a két zsidó felekezeti árnyalat nem akart egy­szerre a püspöknél tisztelegni. A neologok és orthodokszok közt állandó az ellentét s az államnak rendet kell csinálni. A görög katolikus kanonokok helyzetének javítását sürgeti. A középiskolai tanítás ellen felhozott kifogások­kal foglalva, ugy véli, hogy a gyermekek ide­gességének főoka nem az iskola, hanem a szülői nevelés helytelensége. Megállapítja, hogy az arisztokraták azért vallásosak, mert céltuda­tosan nevelik őket ós a lelkük megtartja har­móniáját. Innen ered a miniszter állásfoglalása is. Áttér a tanítóképzés kérdésére és nagyon helyesnek mondja a miniszter legújabb ren­deletét, amely egyszerűsíti a tanítójelöltek vizs­gáját. Konstatálja, hogy a felekezeti és nemze­tiségi tanitóképzőintézetekben az utóbbi évek­ben a nivó emelkedett. A tanfelügyelők nivóját emelni kell. Ugy véli, hogy a kormány most nagy tárgyilagosággal kezeli a nemzetiségi kér­dést s abból a célból, hogy a munkapárt sorai­ban nyolc román képviselő van, mig az ellen­zéken csak öten ülnek, arra következtet, hogy egy szebb békés jövő előtt állunk, amelynek érdekében a kormány is megtesz mindent. Be akarja mutatni a román mérsékelt pártot, amely soha sem létezett, csak az önvezór „Babes" irodájában ós fantáziájában. Ez a párt — úgymond — csakhogy fentarthassa magát, minden magyar párttal egyszerre akart pak­lizni és Tisza akcióját is maguknak tulajdoní­tották. De Tisza hamar ráismert a „műked­velőkre" s leintette őket. Ismételten kijelenti, hogy közeledni látja azt az időt, amikor a magyarság és a románság teljesen megértik egymást, (Kongregációk dicséreti.) Rakovszky István (néppárti) dicséri Zichy Jánost bátor kijelentéséért, hogy pozitiv hitre akarja alapítani a keresztény kulturát. ő előtte eddig ilyen hangon nem mert beszélni senki és az a taps amely őt a munkapárton fogadta, az idők jele. Ez a hang a szemérmetlen destruktív irányoknak akarja elejét venni. Ha én igy dicsérem a minisztert, joggal kérdik, miért nem fogadom el a költségvetését. Ennek a rossz parlamenti viszonyok az okai, amelyek a budgetet bizalmi kérdéssé tették. Vannak azonban ellenzéki kötelességei is. A miniszter azt mondotta, hogy kiküszöböli majd a pártszompontokat az ő budgetje köréből. Ezek csak üres szavak, mert a miniszter nem egy tanítót büntetett meg a választásokon tanú­sított magatartásáért. Az árvamegyei főispán bemondására is igy sújtott egy tanitót, pedig a főispánnak igazán szüksége volna keresztényi könyörületre. (Közbeszólások: Nem igaz!) Rakovszky: Lehet, hogy nem igaz, mert az újságokban benne volt. (Derültség). Szónok a minisztert más mértékkel méri, mert politikai pályafutását azokban a padokban kezdte, ahol ő ül s igy részükről szigorúbb elbírálásra tarthat számot. Helyteleníti, hogy a tanárok nyugdíj­idejét harmincöt évre akarják fölemelni. Áttér a néptanítók ügyére, a felekezeti és állami nép­tanítók fizetése között a különbséget szüntesse meg. A miniszter megigerte a katolikus auto­nómiát, de fél, hogy ebbe ép ugy bele fog bukni, mint az előző kormányok. Sürgős rendelkezést kór a tankönyvuzsora ellen, amelynek megszün­tetése érdekében tett lépések miatt üldözik Barkóczyt. Örömmel üdvözli Tisza István nyilatkozatát, mellyel a protestáns közvélemény fegyverba­rátságát ajánlotta föl a katolikusoknak a rom­boló tendenciák ellen. Megnyugtathatja Tiszát, hogy a sötét középkort senki sem akarja vissza­idézni, de emlékezteti, hogy a tiszántúli egy­házkerület határozata a szekularizáció mellett nem alkalmas a felekezetek bókéjének előmoz­dítására. Polemizál Kelemen Samuval, aki megtámadta a kongregációkat, anélkül, hogy lényegét is­merné ennek az intézménynek. Várady Zsig­mond is képtelen vádat hangoztatott, mikor azt hangoztatta a munkapárt értekezletén, hogy a diákokat az antimodernista eskü letételére kényszeritik, holott ezt az esküt laikusoktól nem is lehet kivenni. Idéz Várady egyik régibb beszédéből, melylyel a szekularizációt, a vallás nélküli oktatást s a szerzetes vagyon elkob­zását sürgette. Szünet után Rakovszky István folytatta be­szédét. Kelemen Samu — úgymond — ököllel fenyegette meg a liberálizmus ellenségeit. Óva inti, ne bízzék ezeknek az öklöknek az erejé­ben. Nem követi Kelemen Samut a vallásos szertartások kigunyolásában. Kelemen ezzel voltaképen saját ügyének és saját érdekének ártott. Utal arra, hogy a keresztény vallás alapítója a szeretetet és türelmet tette első vallási parancscsá. Sándor Pál: Miért nem tartják be. Rakovszky István : Kérem a képviselő urat ne fészkelődjék folyton. Sándor Pál: Tanítsa az öreg apját, ne engem 1 Rakovszky István azzal végzi fölszólalását, hogy ne higyjék azt a liberálizmus túlzó hivei, hogy már most azt se lehet kimondani ebben az országban : keresztény ember vagyok 1 Az ildomtalan beavatkozást, bárhonnan jöjjön is, mindig vissza fogják verni. (Várady Zsigmond beszéde.) Várady Zsigmond személyes megtámadtatás cimón válaszol Rakovszky Istvánnak. Világ­nézete közoktatásügyi kérdésekben egy lépés­sel messzebb megy a szabadelvüség terén, mint a miniszteré, ezt tudta a munkapárt megala­kulásakor is, de reméli, hogy ez az ellentét Deák Ferenc és Eötvös József szellemében ki fog egyenlitödni. Vázsonyi Vilmos: Reménytelen szerelem! Várady Zsigmond megnyugtatást lát idevo­natkozóan Tisza István gróf nyilatkozataiban is s meggyőződése, hogy ezeket a kérdéseket is sikerrel fogja megoldani a munkapárt. Rakovszky István fölszólalása után Kovácsy Kálmán, tiltakozott Zboray közbeszólása ellen, hogy : Önnek is használt a parcellázás ! Ha ez gyanúsítás akart lonni, visszautasítja. Zboray Miklós kijelenti, hogy nem is tudta Kovácsyról, hogy parcellázott. Most tudomásul veszi s majd utána néz, mennyire önzetlenül járt el parcellázás közben. (Derültség.) Az elnök az ülést két órakor berekesztette*

Next

/
Thumbnails
Contents