Délmagyarország, 1911. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-28 / 121. szám

6 DÉLMA6YAR0RSZAG 1911 május 28 zsef ottani közjegyző haragjával is, aki Simonnak, a battonyai kaszinó eluökének tulajdonította azt, hogy a kaszinóból egy lovagias ügyben követett lovagiatlan eljárása miatt kinézték. A vádlott csak előretolt előőrse volt a három haragos embernek. A bizonyítás anyagára nézee megjegyzi, hogy az csupa ráfogás, belemagyarázás és inszinuáció az ő ténykedéseibe ; a főszolgabíró érdekkörének emberei színezéssel dolgoztak és ártatlan, többnyire való dolgokat a beállítás ós az elmondás sajátszerűségével kovácsoltak vádakká. Rátért a kibicpónzekre, erre a tréfás és országos kártyaszokásra, amelyen senki hozzáértő egy percre sem ütközik meg, ha csak ferdítésekkel el nem mérgesitik a dolgot. Elmondja, hogy első megyei ós országos urak adnak ós fogadnak el kibicpénzeket; ő is adott ós fogadott el jóbarátaitól ós ismerőseitől ós soha megütközést nem tapasztalt. A megütközés csak akkor született meg, amikor a pörben hangulatkeltő eszközként használhatóvá váltEmlékezete szerint Battonyán csak Montag Henrik nagybirtokostól, Elezsánszky Kázmér szolgabirótól, Kolin József nagybérlőttől, Bock Róbert ügyvédtől fogadott el kibicpénzeket, de ugyanezeknek legalább egyenlő mértékben adottt is. Részletesen megvilágítja a tanuk vallomását és fölliáborodottan utasítja vissza egyikmásik tanú rosszhiszemű előadását. A Po'gár-íéie állítólagos ajándékozások is ilyen természetűek. Néhány tányér alma, vagy szőlő, egy-két üveg vásárlás céljából küldött mustrabor most ajándőkkópon hozatnak föl. Uri érzése nem engedi meg, hogy elősorolja ezeket a hasonló természetű „ajándékokat", amelyeket az ő háza juttatott Polgáréknak, de lesznek tanuk, akik ezt is igazolják. Ha vett valamit Polgár szőlő vagy borterméséből, azért mindig készpénzzel fizetett. Családjaik összejártak és tanuk fogják igazoíni, hogy Polgár maradt alul mindig a revánsban. Megnevezi a tanukat is. Valótlan, hogy Polgártól valaha bármit is kért volna. Előadását lépten-nyomon tárgyi adatokkal is bizonyítja. Épen ugy ráfogás az, hogy birái függetlenségét megsértette volna. Mint biróságvezető kötelessége volt néha szóvá tenni egyes dolgokat és ezek a bizalmas magánbeszélgetések példátlan módon jutottak a vádlott tudomására, hogy valótlan színezésben ellene a perbe beállitassanak. Nem tud esetet e fajta birói indiszkrécióról Magyarországon. Igy minden biróságvezetöt pellengérre lehet állítani ós adminisztratív intézkedéseit meg lehet gyanúsítani. Uj hang ez a magyar birói karban, amely bizonyára csak elszigetelt. Végül az úgynevezett „kisebb szabálytalanságokról" tesz vallomást. Soha a jegyzőjével nem tárgyaltatott, ez csak kisegítő funkciókat végzett. A tanuk is csak ezt vallották. Minden polgári biró megteszi azt, amit e részben inkrimináltak. Részletesen, csupa tárgyi adatra és bizonyítékra hivatkozva beszél ós kéri a bizonyítékok beszerzését. A táblabíró vallomása mély hatást keltett. Ezután a vallomás után más világítás esik e bünügy sok személyére és mozzanatára; különösen Polgár közjegyző szereplése tűnik fgl furcsa szinben. A bizonyítási eljárás ezzel csak kezdetét vette és egyelőre még.be semlátható : meddig terjed ? Ezért a főtárgyalás napja is teljesen bizonytalan még. Egy iskola, tizenhét halott — Kulturkép flradmegyéböl. — (Saját tudósítónktól.) Igazán gyászkeretbe való az a kép, melyet a magyarpécskai állami iskoláról kell rajzolnunk. Már régebben megírtuk arról az iskoláról, hogy az épületét gerendákkal kellett alátámasztani. Söt voltak olyan termek, melyekben lehetetlenné vált a tamtás s ezért a piactéren levő szálloda két helyiségében kellett a növendékeket elhelyezni. Ebben a szállodai iskolában a fiuk és a leányok egy teremben tanultuk és annyi gyermeket kellett bezsúfolni egy-egy helyiségbe, hogy a levegő döglotessé vált. A termek ablakai oldalon a piacra néztek és közvotlen mellettük kofák kínálgatták a zöldséget, csirkét, tehát lehetetlen volt nyitva hagyni az ablakot. A másik oldalon a korcsma udvarára nézett az ablak. De itt se lehetett nyitva tartani, mert ezen az udvaron hegyek módjára emelkedtek a ganójdombok ós az emberi trágya, ugyanis hetipiacok alkalmával ezen az udvaron tanyáztak a környékről behajtott lovak, szarvasmarhák. Az ablakot tehát nem lehetett állandóan nyitva hagyni, ha azt nem akarták, hogy az egész osztály fertőző betegséget kapjon. Ilyen viszonyok között kellett vagy száz felnőtt gyoroknok az életét tengetni. A tanügyi hatóságok mindent elkövettek, hogy ezt a szégyenletes helyzetet megszüntessék. Ámde a pécskai községi képviselőtestület hallani se akart arról, hogy valami áldozatot hozzon az iskoláinak ós ama polgárok gyerekeiért, akiknek az adófillóreiből tartanak fönn minden közintézményt. A pócskai iskola állami intézet ugyan, de a tantermek fönt art ásárjl a községnek kell gondoskodni. És a község igy gondoskodik róla. Már tavaly sokan azt várták, hogy a düledező iskola egyszer beomlik és maga alá temeti az ártatlan gyermekeket. Néhány növendék holttestén talán föl lehetett volna építeni az uj iskolát. Azonban ez a botrány nem következett be. Az összedűlő iskola gerendáinak ropogása talán fölébresztette volna ősi álmukból azokat a haladástól irtózó magyarokat, akik minden fillért a fogukhoz vernek, ha a nevelést, a kulturát szolgáló célra kell azt adni. A düledező iskolában a piszoktól és a trágyától megfertőzött levegő megszülte a ragályos betegséget. Néhány hónappal ezelőtt különféle ragályos betegségek léptek föl, amelyek közül hatalmasan emelkedett ki a vörheny. A ragály csak az iskolás gyerokek között pusztított és eddig ötvenhatan betegedtek meg, amelyek közül tizenheten meghaltak. A ragály nagymérvű terjedése arra indította Luszt Ferenc dr pécskai járásorvost, hogy az összes iskolákat bezárassa. Május tizenötödikén szétszéledtek a növendékek anélkül, hogy az évzáró vizsgát megtarthatták volna. Egyébként Luszt doktor a következő érdekes fölvilágositással szolgált munkatársunknak: — Magyarpécskán hónapokon át dühöngött a vörhenyjárvány, amely az iskolák növendékei között keletkezett. Az iskola termek lehetetlenül rossz levegője, amely a trágyadombtól megfertőződött, valósággal melegágya volt a ragálynak. Egyenesen fölháboritó, hogy a község képviselő testülete milyen könnyelműen nézi ezt az iskolai veszedelmet. Ugy tesznek, mintha nem is az ő gyerekükről volna szó. Egtj garast se'adnak az iskola építésére. „Fizessen az állam" — mondják. Holott az állam nem ad erre pénzt, mert amikor az iskolákat államosiLegkellemesebb családi SZÓRAKOZÓHELY a tották, abban állapodtak meg, hogy az iskolai épületeket a község köteles föntartani, a lanitókat pedig az állam fizeti. Ez a képviselőtestület legutóbb megtette azt a páratlanul álló dolgot is, hogy a vörös kereszt egylet által, községi kórház építésére fölajánlott kétezer koronát is visszautasította azzal az indokolással, hogy a kórházra a közsegnek milliókat kellene majd költeni. Nem tudom, hogy hová vezet ez a maradiság és nom törődömsóg. Eddig tizenhét halottja van a ragálynak. ESZET * Kulturhét Nngybecskcrekcn. Nagybecskereken május huszonnyolcadikától junius negyedikóig Torontál vármegye müveit közönsége s a Torontáli Közművelődési Egyesület védőségével kulturhetet rendez, amelynek érdekében külön bizottság alakult Vinczehidy Ernő vármegyei főjegyzővel az élén. Vasárnap nyílik meg a kulturhót keretét alkotó képzőművészeti kiállítás. A kiállítással kapcsolatosan három fölolvasó-estét tart: hétfőn megnyitó-beszédet mond Rohonyi Gyula dr igazságügyi államtitkár, a kulturhót védője, bevezető előadást tart Alexander Bernát dr egyetemi tanár, amelyet Sztrakoniczky Károlynak a modern képzőművészeti törekvésekről szóló előadása követ; harmincegyedikén Kovács Sándor dr a modern magyar zenéről tart fölolvasást ós előadását a Kerpely-Waldbauer vonósnégyes játéka illusztrálja. Végül junius másodikán Márkus László tart előadást a színpadi rondezésről, ezt Kosztolányi Dezsőnek az uj líráról szóló fölolvasása követi, majd R. Gombaszögi Frida, a Magyar Színház művésznője, modern magyar költök verseit fogja szavalni. * A szegedi színtársulat Gyulán. A szegedi színtársulat gyulai előadásának műsora ez: Vasárnap délután A gyerekasszony, vasárnap este A cigányszerelem, hétfőn Narancsvirág, Édes öregem, kedden Csittulj szivem, szerdán A zseni, csütörtökön A kis lord, pénteken Kaszanova, szombaton A medikns. * Anthcs elmegy. Budapestről jelentik: Operai körökben beszélik, hogy Anthes György, aki tegnap lépett föl utoljára ebben a szezonban, egyáltalán nem tér vissza többé, mert állítólag kibékült a drezdai udvari Operaház vezetőségével ós őszszel újra elfoglalja ott régi helyét, amelyet szerződésszegéssel hagyott el annakidején. Burrián szökése miatt a drezdai Operának szüksége van Anthesre, mint ahogy szüksége volt annakidején Burriánra, amikor Anthes az intézetet otthagyta. Róla különben azt is újságolják, hogy Drezdába való visszatérése esetén az ottani intendatura elengedi a művésznek a pönáló felét, amelyet szerződésszegése miatt fizetni volna köteles. * Zeneiskolai hangverseny. A szegedvárosi zeneiskola május 28-án, vasárnap délelőtt féltizenegy órakor a városi főgimnázium dísztermében a harmadik hangversenyt (diszvizsgát) rendezi. Ez a műsor: 1. König: Szonatina. (C) III. ós IV. tétel. Zongorán előadja: Vig Pál. — 2. Popper: Ajánlás. Gordonkán előadja: Vámos Ferenc. Zongorán kiséri: Cholnoky Margit. — 3. Haydn: Vonósnégyes. Op. 74. Finale. E őadják: I. hegedű: Balassa József. II. hegodü: Kókay Joi.án. Mélyhegedű; Deutsch Ármin. Gordonka: Hubert Lajos. — 4. Siklós: Scherzo. (F) Zongorán előadja: Szűcs Mariska. — 5. Bloch: Ill-ik magyar ábránd. Hegedűn előadja: Bálint István. Zongorán kisóri: Paulovits Antal. — 6. a) Doppler—Dohnányi: Honfi dal. 3 szólamu sesre a izs* mellett. Minden este mozgófénykép-elöadás i o O