Délmagyarország, 1911. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-24 / 118. szám

iseaaa 1911 május Í4 DELMAGYARORSZAG lök kívánságai. A középosztály törekvéseit min­den módon elő kell mozdítani és minden moz­galom, mely arra törekszik, hogy a müveit magyar középosztály helyzetén javítson, szim­pálikus és helyeselhető. A magyartanárokra a nemzeti nevelés nagy föladata van bizva. Eze­ket az embereket nem lehet elhanyagolni, azokat az egyes hibákat, amelyeket a tanári kar egy­néhány tagja ellenünk elkövetett, nem szabad az egész tanárság rovására irni. Amint általá­ban véve helyes a tanárok mozgalma, van egy pár részlet, ami nem helyeselhető. Igy nem helyeselhető az, hogy a tanárság ellenzi az óra létszámának ós a szolgálati idő­nek fölemelését. Nekünk, magyaroknak minden téren megfeszített munkásságra van szüksé­günk. Magyarország sem szellemileg, sem pénzügyileg nem elég erős arra, hogy ogyes tisztviselői harminc éves munka után, ötven­ötvenöt éves korukba nyugdíjba menjenek. Takarékoskodni kell nemzeti erőinkkel. (He­lyeslés.) (A zsidók és szabadkőművesek.) Foglalkozni kívánok még azzal az agitációval, mely a magyar társadalomban tagadhatatlanul észlelhető és amely ateista irányzattal bir. Ezért két osztályt szoktak felelőssé tenné. A zsidóságot és a szabadkőművességet. Mind a két vád ellen tiltakozni kell. Aki ismeri a zsidók viszonyait, az tudja, hogy közöttük a legkülön­bözőbb elemek vannak. Vannak, akik legsötétebb vakbuzgóságban élnek és vannak ateisták is. De egyiket sem szabad generizálni és legkevésbé seábad emiatt felekeseti izgatásokat éleszteni s a magyar tár­sadalomba ujabb üszköt dobni. Helytelenül te­szik felelőssé a szabadkőművességet is az ateizmns miatt. Én nem vagyok szabadkőműves és csak a köztudomásu tényeket tudom. Vannak a sza­badkőművesek között is, akik az ultra-radikális irányban való agitációjukkal karriert akarnak csinálni, de ezekért az összességet felelőssé tenni nem lehet. I. Vilmos német császár is nagymester volt, de senki sem mondhatja, hogy ateista, hazafiatlan, vagy antimilitárista volt. (Nagy derültség.) Vannak a szabadkőművesek között is vallá­sos emberek, bár tagadhatatlan, hogy az a fiatal generáció, amely most a szabadkőműves­ség élére került, vezetöszerepet játszik, de ezért az egész szabadkőművességet ateistának minősíteni és működésüket elitélni nem lehet. El kell ismerni azokat az érdemeket, amelye­ket különösen az alsóbb néposztályok érdeké­ben kifejtettek. A magyar szabadkőművesek átalakultak egy nltraradikális párttá s a gondolkodás szabad­sága merészszó tette az embereket. Manapság Magyarországon minden félmüveit ember szociologizál. Ebben nagy része van a napi sajtónak, amely valóságos melegágya a szocioló­giai törekvéseknek. Ebben hibás a sajtó. (Zaj.) Ezzel nem akarom azt mondani, hogy általá­ban rossz a napisajtó, mert a mai társadaimi életet nem is tudom elképzelni a napisajtó nélkül. A szociológiai, filozófiai és egyéb elvont 'ejtegetéseknek úgyszólván maga a közönség az oka. Figyelmezteti a katolikusokat, hogy marad­janak liberálisok és ne menjenek túlzásba. Ideig-óráig az ultramontán irányzat diadalmas­kodhat;^ de második középkort nem engedünk csinálni! (óriási taps a munkapárton, ellen­kondások a néppárton.) Szól a felekezetek hivatásáról a közoktatás terén. Meggyászolná azt nz órát, mikor a fele­kezetek ezt a munkát, abban hagynák. A ve­szedelem abban van, hogy az állami tanintéze­tekben a liberális katolikus ifjúság háttérbe azorittatik az ultramontánokkal szemben. A inagyar katolicizmusnak is rossz szolgálatot tesz az, aki az ultramontanizmus karjaiba akarja kergetni, hiszen a magyar katolikusok­nak is az volt mindig legnagyobb erősségük, "ogy meg tudták tartóztatni magukat az ilyen vegletektől. A magyar katolikusok józan több­je nem csatlakozhatik ehhez az irányzathoz, ®zzel a kéréssel fordul hozzájuk s ezzel zárja felszólalását. (Tisza beszédének hatása.) Tisza beszéde roppant nagy hatást tett a Házra. A jobboldal fölállt ós percekig ünne­pelte, de sokan siettek üdvözlésére a Kossuth­pártból is. A kormány tagjai közül Héderváry gróf miniszterolnök rázta meg a kezét, azután Székely Ferenc igazságügyminiszter és Zichy János gróf kultuszminiszter gratulálta. (Giesivein Sándor.) Szünet után tíieswein Sándor az iskolán kí­vüli oktatás nagy fontosságára mutat rá. A tanítóságot azonban olyan anyagi ós társadalmi állapotba kell juttatni, hogy a rábízott nagy föladatot egész lélekkel végezhesse. Az állami, községi és felekezeti tanítók közt e tekintet­ben nem kellene különbséget tenni, hanem egyforma elbánásban részesíteni. A szociális tevékenység terén kitűnő tanítókat külön jutalomban lehetne részesíteni. Határozati javaslatot nyújt be az iránt, hogy a kormány őszszel hívjon össze ankétot a tanítók státusrendezése dolgában. Sürgeti a modern nyelvek intenzivebb tanítását, a szellemi góc­pontok szaporítását s a katolikus autonómia mielőbb leendő megvalósítását. Mártonffy Mártonnak a Ház mogengedto, hogy beszédét holnap mondhassa el. Az ülés háromnegyed kettőkor végződött. A véderőjavaslaiok. — A Khuen-kormány győzelme. — (Saját tudósítónktól.) A magyar politika leg­fontosabb ós az egész ország érdeklődését le­kötő eredménye, hogy Hazai Samu honvédelmi miniszter a képviselőház keddi ülésén beter­jesztette a véderöjavasiatokat. Aki ezeknek a javaslatoknak csak gyönge kivonatát ismeri is, kénytelen elismeréssel meghajolni a Khuen­kormány előtt, mely ezekkel a javaslatokkal évtizedes várakozásokat elógit ki és a magyar álláspontot mindenütt diadalra juttatja. Mielőtt a javaslatok ismertetésére térnénk, a legkom­petensebb katonai politikusok egyikének, Bol­gár Ferenc volt honvédelmi államtitkárnak a véleményét idézzük: — A véderőjavaslat egyike a legjobb véderő­törvényeknek, mint ahogy a mostani véderőtör­vényünk is egyik elismert legjobb vóderő(ör­vény. A jelenlegi javaslat a mai törvénynek modern követelményekhez való alkalmazása és kiegészítése. Ami a honvédségi törvényt illeti, az páratlan a maga nemében, éppen a mi hon­védségünk sajátlagos helyzetére való tokintet­tel. Természetes, hogy egyes intézkedéseket politikai szempontból lehet különbözőkópen értelmezni, de én a javaslatoknak csak katonai értékét mérlegelem. Ugyancsak elismeréssel szólhatnék a perrendtartási javaslatról, amely jogi szempontból a legmodernebb és legkitűnőbb az érvényben levő katonai perrendtartások között. Érdekesnek tartjuk leközölni itt azt is, mek­kora konsternációt keltett osztrák körökben a magyar áliásp.ont diadala. A legnagyobb osztrák párt, a keresztónyszociálista párt lapjában, a „Reichpostli-ban már ma állást foglal a javas­lat ellen, Két nagyon fontos engedményt tettek — irja — a magyar elkülönítési törekvések­nek. Az egyik a territoriális elv, a másik a honvédségnek önálló hadsereggé való átalakí­tása. Nem más ez, — mondja a „Reichpost" — mint egy hadseregnek a megteremtése az egysé­ges monarchia ellen. Ez a túlzó és tenden­ciózus kitörés igazolja azt, hogy a magyar kormány szokatlan diadalt aratott. lmo a javaslatok bő kivonata: (A véderőtöt vény.) A közös haderő ujonelétszáma jelenleg 103.100 fő, melyből Magyarországot 44.076 fő­nyi évi ujoncjutalék terheli, ehez hozzáadva a honvédségnek 12.500 főnyi évi ujoncjutaló­kát, Magyarország összesen 56.576 főnyi újon­cot állit ki. Az uj javaslat szerint a közös haderő újonc­létszáma az átmeneti idő lejártával 159.500 fő lesz, melyből Magyarországra évi 68.187 főnyi ujoncjuta'.ék fog esni, melyhez hozzáadva a honvédség 25.000 főnyi ujoncjutalékát, Magyar­ország évi 93.187 főnyi újoncot fog kiállítani, tehát évi 36.611 fővel többet, mint eddig ki­állított. A közös haderő részére szánt 56.400 főnyi ujonetöbbletböl a legnagyobb rósz, vagyis 29.200 fő csupán a rövidebb tényleges szolgá­lati idő életbeléptetéséhez szükséges a már most meglévő alakulásoknál, 2000 fő a hadi­tengci eszet uionchányadának emelésére jut, a íönmaradó 25.000 újonc pedig a közös hadsereg békelótszámábau már fönnálló hiányok és bajok orvoslására szolgál. A szolgálati idő ezentúl is általában tizenkét évig fog tartani. A rendes szolgálati kötelozettsóg tart a kö­zös hadseregben általában két évig a tényleges szolgálatban és tiz évig a tartalék' \ a lo­vasságnál és lovagló tüzérségnél h >n évig tényleges szolgálatban és hét évig e. tanulókban, összesen tehát csak tiz évig; a póttartalékba beosztottak tizenkét évig; a haditengerészetnél négy évig a tényleges szolgálatban, öt évig a tartalékban és bárom évig a tengervédben. A honvédséghez való áthelyezés csak a hon­védelmi miniszter kívánságára ós csak egy év­folyamra nézve fog történni. A két évi alakulásokra eső újoncok száma körülbelül 134.500 fő, az összes három évi tényleges szolgálatra kötelezhetők száma körül­belül 38.000 fő lesz. A haditengerészetnél négy évi tényleges szolgálatra 6000 főnyi újonc lesz kötelezve. Az összes besorozottak a közös haderő és a honvédség közt az ujoncjutalékok arányában minden korosztályból egyaránt fölfognak osz­tatni, akként, hogy az állítási lajstromokba való bejegyzés sorrendjében a meghatározott arányszám szerint (például 3:1) a három első a közös haderőhöz, a negyedik a honvédséghez és igy tovább beosztatván, a fölös számúak csak ezután fognak a póttartalékba utaltatni. A fölös számúak kiválasztását pedig — a családföntartás, azután a mezőgazdaság vagy más kereset, vagy a hivatásszerű polgári ki­képzés szempontjából — a méltánylásra érde­messég foka szerint vegyes bizottságok fogják végezni s csak egyenlő jogosultság esetében fog a kisorsolás dönteni. A tanítók a honvédséghez osztagnak be, va­lamint külön osztatnak be közvetlenül a hadi tengerészeihez a hivatásos tengerészek, a ten­gerparti lakosok és más vizi élethez szokott hadkötelesek. Az egyévi önkéntesség mai alakjában fönmarad és csak a következő lényeges módosítások lép­nek életbe. A mai minőstüUség az egyévi önkóntesi szol­gálatra annyiban módosul, hogy a hét évfo­lyamú és a nyolc évfolyamú iskolák közötti különbség megszűnik s az előbbieknek végzett növendékei is annak az évnek október elsejéig lesznek jogosítva képzettségüket igazolni, amely évre állíttatnak. Képesítő vizsgára csak olyan ifjak bocsáttat­nak, akik valamely állami vagy nyilvánossági joggal fölruházott nem állami középiskolának (gimnázium, reáliskola, polgári iskola) hat osz­tályát vagy valamely a javaslatban megjelölt és egyenlő értékűnek elismert középfokú taninté­zetnek (például művészeti, műszaki, ipari, ke­reskedelmi stb tanintézetek) vagy valamely nyilvános, avagy nyilvánossági joggal fölruházott tanítóképző-intézetnek két első évfolyamát si­kerrel elvégezték. Azonkívül ez a vizsga a jö­vőben csak egyes katonai nevelő- ós képzö-in­tózeteknól szervezett katonai bizottság előtt lesz tehető. Viszont a tudomány, művészet, irodalom vagy technika terén kiváló eredményt elért Még csak 2 napon « (szerda ^ XjrÁtÚSí-SZltlllÁZhSítl^t esz és csütörtökön) , „Éjjeli pillangó" (fösze replö Asta Nieisen): Budapesten száz előadást ért és folyton fesnfolt házakat vonz.

Next

/
Thumbnails
Contents