Délmagyarország, 1911. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-23 / 117. szám

1911 május 24 DELMAGYARORSZAG 9 TÖRVÉNYKEZÉS Jogi vita az Achim-ügyről. A következő levelet kaptuk: Igen tisztelt szerkoztő uri F. B. dr szegedi ügyvéd ur polemikus választ közöl a Déhnagyarország vasárnapi számában és meghaladottnak, tehát jogilag helytelennek mondja azt az álláspontomat, amelyet egy előző cikkben a jogos védeltsm tekintetében el­foglaltam. Az Achim-Zsilinszky gyilkossági bünpör egyes jogi mozzanatait megvilágítva azt irtam, hogy annak elbírálása, hogy valamely bűncselek­ménynek kétségkívül való elkövetője jogos védelemben követte el a tettét, vagy sem — kizárólag az itélobiróság, a mondott esetben az esküdtbíróság hatáskörébe tartozik." F. B. dr szerint ez a megállapítás jogászilag meg­haladott álláspont, mert az igazságügyminisz­ternek 55/1911. számú rendelete szerint a ki­rályi ügyészség a nyomozást a büntethetőséget kizáró, tehát a jogi védelem fennforgását meg­állapító ok esetén is megszüntetheti. Ez az érvelés azonban téves. Az idézett miniszteri rendelet csak azt konsta­tálja, hogy az ügyész a vád képviseletét meg­tagadhatja, ha a följelentett cselekmény az ő meggyőződése szerint nem büntethető ós ezt, tudniillik a vádmegtagadási jogot az sem kor­látozza, hogy a büntető perrendtartás 101. §-a a teljesített nyomozás megszüntetését a büntet­hetőséget megszüntető ok fennforgása alapján sem rendeli, illetve nem engedélyezi. Ezen rendelet szerint tehát a királyi ügyészség akár a nyomozat elrendelése előtt, akár annak le­folytatása után megtagadhatja a vád képvise­letét, de magát a nyomozást meg nem szüntet­heti. Az ellenkező értelmezés lehetetlen is, mert a törvény világos rendelkezésével az 'gazságügyminiszter sem helyezkedhetik szembe, ""ár pedig a büntető pörrendtartás 101. sza­kasza világosan kizárja a büntethetőséget meg­szüntiitő okokat a nyomozás megszüntetésének a'apjául szolgáló okok közül. De még ha igaza is volna a cikkíró F. B. dr. 'írnak a tekintetben, hogy a rendelet valóban usy intézkednék, mint ahogy ö értelmezi, az ssmmiképon sem erőtlenitené meg az én állás­Pontomat. Előszór azért nem, mert a mondott 'gazságügyminiszteri rendelet csakis magát a királyi ügyészséget kötelezi, de már a sértettre a pótmagánvádiéra nem hat ki ős igy a bün­tető birói eljárást nem •. gátolhatja, másodszor Pedig azért nem, mert a büntetőbíróságot ez a rendelet nomcsak hogy nem kötelezi, de még csak nem is irányithatja a követendő eljárás tekintetében. Minthogy pedig a bp. 128. §-a Szerint a vizsgálóbíró az eljárást csak akkor "büntetheti meg, ha a királyi ügyészség a vá­dat elejti és a vád képviseletét az arra jogosí­tott (sértett) törvényes időben át nem veszi, a vádtauács pedig csak a 264. §-ban felsorolt esetekben, amelyek között a büntethetőséget kizáró okok, tehát a jogos védelem is, nem szerepelnek — ennélfogva világos, hogy megtá­"'adhatatlanul helyes a cikkem utolsó pontját képező az a megállapításom, hogy „Ameddig Vi'd lesz a Zsilinszky-fiuk ellen — akár ügyészi, «kár sértetti — bizonyos az, hogy csak az es­küdtszék zárhatja le ezt az ügyet." Az idézett igazságiigyminiszteri rendelet egyébként abban a szövegezésben is, amelybon napvilágot látott — szerény nézetem szerint — a törvényt helytelenül értelmezi, mert azáltal, hogy a vád képviseletének megtagadására az ügyészséget a bp. 34. §-a alapján följogosítja, valamely bünper érdeme tekintetében több jo­got ád a vádhatóságnak, mint a törvény magá­nak a bíróságnak, ami a büntetőperrendtartás szelleméből kifolyólag nyilvánvalóan nem lehe­tett a törvényhozó akarata. A gyakorlat szem­pontjából pedig azért kétséges a rendelet tör­vénymagyarázatának értéko, mert a nyomozás elrendelése előtti stádiumban a királyi ügyész­ség soha nem lehet abban a helyzetben, hogy a vádat a jogi védelem fenforgása alapján meg­tagadja, mert annak a megállapítása, hogy fo-' rog-e fenn jogos védelem vagy sem, egyedül az összes körülmények tisztázása alapján dönthető el, tehát legalább is a nyomozat befejezése, illetve lefolytatása után, — a törvény szerint pedig, egyedül a főtárgyaláson. Szerkesztő Urnák tisztelő liive Juris doktor. § A Ferrer-pör. Madridból jelentik: A legfelsőbb törvényszék véglegesen elvetette azt a kérést, kogy a Ferrer-pört polgári törvényszék előtt tárgyalják le újból. § Ptetykák Bolondja. Szerencsétlen, hábo­rodott észjárású, patologikus parasztiélek került hétfőn a szegedi esküdtbíróság elé, aminőket Wedekind meg Révész Béla rajzolnak novelláik­ban. Holmi szóbeszédek az aszonya hűtlensé­géről ugy kifordították sarkából Kőszegi Mihály kevermesi paraszt gondolkozását, hogy az időn január hetedikén egy félálomban hallott beszél­getés hatása alatt kiugrott az ágyból, rátá­madt a feleségére hasába döfött egy késsel, aztán mellbeszurta magát, de kettőjük közül csak az asszony halt meg. Kőszegi negyven nap múlva fölgyógyult. Szánalom volt nézni azt az őszbecsavarodó hajú, révedező szemű embert, akinek a viselkedésén, minden szaván ott volt a korlátoltság, megháborodottság stigmája. A tanuk, meg az ő vallomásából igy alakult ki a kevermesi rémdráma története: Békességben éltek együtt Kőszegiek egészon ezerkilencszáztiz március ötödikéig. Ezen a napon aztán örökre beföllegzett a családi bé­kességüknek, mert Kőszegi a Pollák-féle ven­déglőben részeg fővel olyasmit hallott szintén részeg kevermesi gazdáktól, meg legényektől, hogy az ő asszonya másokkal szeretkezett. Szerencsétlen Kőszegi Mihály et öl kezdve egyre faggatta a feleségét, mi igaz a pletyká­ból, egyre firtatta, hütlenkedett-e, ám az asz­szony először mindent tagadott, később meg már tetszett neki a vádaskodás és kacérkodó mosolylyai felelte, hogy: — Es ha igaz lenne? Amitől aztán Kőszegi Mihály még jobban belegubancolódott a maga gyötrődéseibe, két­ségeskedéseibe ós a lelke elborult. Nekiadta magát az ivásnak, züllött s közben sötét ter­vekkel foglalkozott. Januárban megint része­gen ment haza s késő délután még az ágyban lustálkodott. Ilyen állapotban hallotta, amint az asszonya beszél a csondőrökkel s azt hivén, hogy a férfi alszik, panaszkodva mondja nekik az ablak alatt: — Igen féltékeny az uram. Mindig civódik velem, mindig keserít. És késsel leselkedik a B. Fodor Andrásra. Ugyan csináljanak va­lamit . . . — No jó, majd csinálunk valamit. Szerdáig várjon. Ezt Kőszegi ugy értette, hogy szerdán eljön­nek érte a csendőrök ós lecsukják. — Ilyen csúfságot nem tesznek velem! — villant meg Kőszegi agyában. Inkább elpusztí­tom a hűtlen asszonyt is, meg magamat is! Hirtelen kiugrott az ágyból, beszaladt a kony­hába és előkereste a nagy kést. Később fele­sége is bejött a konyhába. Kőszegi szónélkül torkon ragadta, földre teperte ós bevonszolta a kamrába. Iszonyú dulakodás támadt. A föl­dön fetrengő asszony nem tudott szabadulni az eröskaru ember kezeiből. Kőszegi, mikor a fe­lesége már majdnem elalélt, elővette az élesre fent nagy kést és az asszony hasába döfte. A sególykiáltásra berohant a kamrába Kőszegi fia, József, ki azonban már nem segíthetett az anyján. — Nézd fiam, apád kieresztette beleimet! — ez volt az utolsó szava a szerencsétlen asz­szonynak. Kőszegi vérbeníorgó szemekkel for­dult a fia felé: — No fiam, itt végeztem! Ezután visszament a konyhába és egy másik késsel mellbeszurta magát. Súlyos sebeiből azonban 40 nap alatt fölgyógyult. A hétfői tárgyaláson Eisner Manó dr, a vád­lott védője, Kőszegi elmebeli állapotának meg­vizsgálását kérte hosszú, alapos védőbeszédó­ben, melyben sok érvet csoportosított arra vonatkozólag, hogy oz az ember r.em volt ép­elméjű, mikor cselekedetét elkövette. Zombory Károly ügyész sem ellenezte a kórelmet s a bíróság elrendelte, hogy orvosszakértók vizs­gálják meg Kőszegi elmebeli állapotát, s a tár­gyalást elhalasztotta. OGAK Lukács Imre fogmuterme a berlini fogtechnikán oki. képesítve Csekonils-utca l. Síértienyi-lér sarok. Prosniíi-kái. llUIGYflZflTll Átköltözés miatt kedvező rész­letre. megérkeztek a legjobb kerékpárok rendkívüli olcsó árban. — Minden szer­kezetű nrnrnnfnn tönélkiiii s bár­speciális yiCsüaUsUll milyen lemezek állandóan nagy raktára. Bámulatos olcsón! Varrógépek rXblfí; Nagy plnihEly! ::: Issus alKatrésiek kaptolük. KLEIN ÉS TÁRSI Oroszlán-utca* Árjegyzék ingyen és bérmentve. Ékszereket nagy választékban csakis Fischer Testvéreknél talál. Ékszer- és órajavitó műhely. HATÓSÁGILAG ENGEDÉLYEZETT^ ^ÉSZ férfi- és gyermekruhákban VÉGELADÁS HOLTZER DÁNIEL nittittli, csak juninH hó 15-lg, SzéphenyRér, fm

Next

/
Thumbnails
Contents