Délmagyarország, 1911. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-21 / 116. szám

1911 május 18 DÉLMAGYARORSZÁG 5 A képviselőház ülése. — Vita a kultusztárca körül, — (Saját tudósítónktól.) A kultusztárca költségvetési vitája jó ideig el fog tartani és a vége ma még beláthatatlan. Eddig tizenkilenc képviselő iratkozott föl és pedig tiz a költségvetés ellen, kilenc mellette. De sok képviselő olykép nyilatkozott, hogy ha az ellentétele kiélesednének, akkor szintén fölszólalnak. Hir szerint beszólni fog Héderváry Károly gróf miniszterelnök is. Könnyen lehetséges, hogy junius első napjaiban is a kultusztárcát tárgyalja még a Ház. A folyósón ma is csaknem kizáróan Zichy dános gróf kultuszminiszter programbeszéde volt a vita tárgya. Túlnyomóan elismeréssel nyilatkoztak róla ma is. Vannak ellenben olyanok is, akik attól tartanak, hogy a kultuszminiszteri beszéd szelleme félreértésekre fog alkalmul szolgálni, kivált azért, mert inig a miniszter egyrészről nagyon helyesen elitélte a destruktív irányzatot, másrészt nem volt elítélő szava az antiliberális törekvések ellen. A munkapárton azonban azt hiszik, hogy a miniszter a későbbi vita során szóvá fogja tenni ezt is. Az ülés iránt ma is nagy volt az órdklődós. Megjelent Andrássy Gyula gróf és vele néhány hive. Andrássy több képviselővel hosszasan beszélgetett. Igy Vázsonyi Vilmossal is. Vázsonyi később a folyosón nagyobb csoport előtt elmondotta, hogy az Andrássyval való beszélgetés során szó esett Zichy János gróf beszédéről is. — Andrássy azt mondta nekem, — beszélte Vázsonyi Vilmos, — hogy Zichy beszédét, ha Wlassics Gyula mondta volna el, akkor széttépték volna. Ez a kritika föltűnést keltett. A szegedi egyetem mellett ma beszéd hangzott el a Házban. Bogdán Zsivkó beszélt és az egyetem helyéül különösen a délvidéket, még pedig Szegedet ajánlotta. Itt nemzeti szempontból is a legfontosabb missziót teljesíthetné az egyetem, mondta általános érdeklődés mellett. A kultusztárca költségvetésének vitájában különben ma Cserny Károly mondott hoszszabb beszédet. A munkapártról még Bogddn Zsivkó foglalkozott a költségvetéssel. Az ellenzékről Esterházy Mihály és Naddnyi Gyula. A szombati ülés féltizenegy órakor kezdődött. Elnök: Návay Lajos. A mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítése "tán az elnök jelentette, hogy sem az interpolációs, sem az inditványkönyvbe ujabb bejegyzés nem történt. Következett a napirend, a kultusztárca költségvetésének folytatólagos tárgyalása. (Cserny Károly beszéde.) Első szónok Cserny Károly: Örömmel látja, "°gy Zichy János gróf tegnapi beszéde megmerte a sajtó tetszését. A harmadik egyetem 'elállítását egészen a miniszterre bizza, azonban f'ozsonyban, mintegy a tradíciók is azt diktálják, hogy ide állítsuk az egyetemet. Budapest "gyetemi viszonyairól beszél. A fővárosban kevés a kert, nincs fa és igy nem lehet kellőképen gondoskodni az ifjúság testi neveléséről. ' ársadalmi mozgalmat kell szervozni, élén a miniszterrel, amely mozgalomnak oda kellene törekednie, hogy fejlessze az ifjúság testi nevelését. A modern nyelveket nagyobb gonddal kellene tanitani a középiskolákban, mint ahogy most tanítják. A német nyelv tanítása különösen sok ellenszenvvel találkozik nálunk, elég helytelenül. A tanítási nyelvnek lehetőleg olyannak kell lennie, amilyen nyelvet az illető tanár előad. Ez nem veszélyeztetné az intézet magyar jellegét. A tanárok helyzetének javítása szükséges, mert a tanárok ma sokat dolgoznak, fizetésük azonban nem áll arányban ezzel a munkával. A tanítóképzőkben terjeszteni kellene a praktikus ismeretek elsajátítását. Osztja a miniszter nézetét a pornográfia kérdésében. Az iskolásgyermekek nálunk rengeteg kísértésnek vannak kitéve. Korlátozni kellene a könyvkereskedésekben és egyéb üzletekben a pornografikus cikkek eladását. Zenei kulturánkat nem szabad elhanyagolni. Az Operában több gondot kellene fordítani a magyar zenemüvekre. Hogy van kiváló magyar opera, itt van a példa, Szabados Béla Bolond cimü operája, amelyről külföldi szakértők is elismerőleg nyilatkoztak ós meg akarták vásárolni. A sajtóban támadások érték és azzal vádolták, hogy a legreakciézusabb tagja a nemzeti munkapártnak. Ezt visszautasítja, mert sokkal többet utazott, semhogy ilyen lehetne. A költségvetést elfogadja. Az elnök az ülést tiz percre felfüggeszti. Szünet után Eszterházy Mihály beszél. Esterházy Mihály gróf: A népiskolai oktatás mostoha helyzetét és elhanyagolt állapotát fejtegette, adatokkal igazolta az iskolák túlzsúfoltságát ós sürgette a középiskolai oktatás reformját. Végül határozati javaslatot nyújtott be a katolikus autonómia reformja iránt. (A szegedi egyetemért.) Bogdán Zsivkó a nagykikindai polgári iskola dolgát tette szóvá. Helyes dolognak tartaná, ha a polgári iskolák két osztályában kizárólag a praktikus oktatásra vetnék a súlyt. A harmadik egyetem fölállítását nem tartja égető szükségnek, előbbre való lenne a népiskolák szaporítása, vagy egy uj műegyetem létesítése. Az egyetem helyéül különösen a délvidéket, még pedig Szegedet ajánlja. Itt nemzeti szempontból is a legfontosabb missziót teljesíthetnéA görög-keleti szerb egyház számára ugyanolyan mértékű állami támogatást óhajt, mint amilyent a protestánsok is élveznek. A költségvetést elfogadja. (Vallások körül.) Naddnyi Gyula a katolikus autonómia megoldását nemcsak egyházi, de nemzeti és alkotmányos érdeknek tartja. Szóváteszi a protestáns lelkészek kongrua-rendezését, azt óhajtja, hogy a kongrua a képesítéssel arányos legyen. Móltányos lenne, hogy a korpótlékot, mely a törvényben különben is meg van állapitva, csakugyan meg is kapják. A kongruát jogi garanciákkal is biztosítani kellene a parlamenti többségek esetleg váltakozó jóindulatával szemben. Elismeri a zsidóság hazafias érzelmeit, de óvja őket az egyre erősbbödő istentagadó áramlatoktól saját érdekükben is. A nemzetiségi iskolákban a magyar nyelv oktatását szigorúbban kellene ellenőrizni s az állami segítséget elsősorban a szegény magyar iskoláknak kellene juttatni. A nemzetiségi vidékeken inkább állami iskolákat állitson föl a kormány, mintsem hogy a nemzetiségieket támogassa. A tanitók helyzetén addig kell segíteni, mig a szocialisták karjába nem vetik magukat. A költségvetést nem fogadja el. Elnök az ülést két óra után rekesztette be. A vásárhelyi peticio. Hódmezővásárhelyről jelentik: Kun Béla Justh-párti képviselő hódmezővásárhelyi mandátuma ellen beadott petícióban szombaton kezdte meg a tanúkihallgatást Móga Ödön, a szegedi királyi Ítélőtábla kiküldött birája. Taft újra kandidál. Washingtonból a legjobb forrásból jelentik, hogy Taft jövőre ismót föllép elnökjelöltnek. Roosevelt állitólag megígérte, hogy támogatni fogja Taft jelöltségét. Százezer korona és huszonötezer pör. — Följelentés egy ügyvéd ellen. — (Saját tudósítónktól.) A budapesti büntetőjárásbiróságon néhány nap előtt Balló járásbiró szenzációsan érdekes becsületsértósi pörben hozott Ítéletet. A felek Bárdos S. Sámuel és Elek Mór dr ügyvédek voltak, két ismert budapesti fiskális, akiknek nemrégiben még közös irodájuk volt és együtt vitték az Aufrecht és Goldschmidt-féle rószletüzlet pöreit. Elekről az is közti [j uásu volt, hogy Goldschmiedt Rernát közeli rokona. Elképzelhető tehát, milyen dekiődést keltett a két ügyvéd becsületsértósi pőrének tárgyalása. A tárgyaláson kipattant, hogy ennek a szürke járásbirósági ügynek hátterében egy, szenzációs bűnügy lappang. A főkapitányságon ugyanis két bünpör folyik Elek Mór dr ügyvéd ellen. Az egyik iöljelentésben zsarolással, a másikban pedig hűtlen kezeléssel vádolják. Mind a két feljelentést Goldschmiedt Bernát, az Aufrecht és Goldschmiedt-cóg tulajdonosa adta be s a bünpör valószínűleg még sok hullámot fog fölkavarni. A följelentök szerint igy fest a tényállás: Még 1907-ben történt, hogy a budapesti Aufrecht és Goldschmiedt rószletáru-üzlet tulajdonosa, Goldschmiedt Bernát sógorát, Elek Mór dr-t fölhozta a fővárosba. Rövid ideig üzlete jogügyi osztályában foglalkoztatta. Később Elek Mór dr, Pető Sándor dr országgyűlési képviselővel társulva, átvette az Aufrecht és Goldschmiedt-cég összes ügyeinek képviseletét. A cég jogtanácsosa lett. Egy ideig, nem sokáig tartott az egyetértés. A följelentés elmondja a továbbiakban, hogy Elek megunta a társas viszonyt és meg akart szabadulni Petőtől, miután minduntalan bevádolta sógoránál. Goldschmiedt 1908. elején fölmondott Petőnek és Elek Mórra bízta az összes ügyek vitelét. Itt kezdődött Elek szereplése. A rábízott — mintegy huszonötezer — sommás port a maga javára használtaki. A bélyegek körül kezdődött. A följelentés szerint ő tudta, hogy a cégnél föltétlen bizalommal vannak iránta. Igy tehát bátran megkockáztathatta, hogy a tényleges bélyeg kiadásoknál több ezer koronával nagyobb költségszámlát fizettetett ki a vállalattal. Folytatta a dolgot azon, hogy sommás pörökben a bíróilag megállapított dijaknál nagyobb összeget fizettetett ki magának. Eleknek seliogysem volt Ínyére az uj társ, tehát ismét megpróbálkozott az intrikákkal. Azonban hiába volt minden. Bárdost nem sikerült eltávolitania. Ettől kezdve meggyengült Elek poziciója. Hozzájárult még az elhidegülóshez, hogy Goldschmiedt összekülönbözött feleségével, — aki Elek nővére —és később el is vált tőle. Goldschmiedék elválása sok tekintetben hozzájárult Elek végleges távozásához, mely a mult év decemberében következett be, Elek távozása után Bárdos és Braun Soma, — a cég jogügyi osztályának vezetője — hozzáfogtak az Elek-féle akták átrevideálásához. Munkájuk közben több oly aktára akadtak, amelyeket Elok — a már emiitett módon — meghamisított. Jobban utána néztek a dolognak ós arra a megdöbbentő fölfedezésre jutottak, hogy Elek százezer koronát meghaladó összeget jogtalanul vett fel. Ezt pediglen ugy hajtotta végre, hoo-v a bírói végzéseket egyszerűen meghamisi i. Nevezetesen a biróság a száz koronán aii t sommás perekben tizenhat korona nyolcvan fillért, a száz koronán felüli perekben pedig rendszerint harminckét korona hatvan fillér ügyvédi dijat álLegkellemesebb családi ® SZÓRAKOZÓHELY a Q 9 kerthelyisége a sadnh#3s mellett Kossuth-kávéház Wltítíeii este mozgófénykép-előadás O