Délmagyarország, 1911. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-20 / 115. szám

1911 május 18 DÉLMAGYARORSZÁG 3 A képviselőház ülése. — Zichy János gróf programja. — (Saját tudósítónktól.) A képviselőház ma befejezte a kereskedelmi tárca költségvetésé­nek részletes tárgyalását s rátért a kultusz­minisztérium költségvetésére. A kultuszvitát Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter nagy beszéddel vezette be, mely­ben kiterjeszkedett programjának minden részletére. Teljes csöndben hallgatták minden oldal­ról a miniszter programját. Mindjárt első mondata, hogy pártpolitikai szinezet és te­kintet nélkül akar kultúrpolitikát csinálni, általános tetszést keltett és zajos taps hal­latszott, mikor a kultúra nemzeti jellegének szükségességét hangoztatta. A miniszter sorra vette azután tárcája valamennyi ága­zatát és a legapróbb részletességgel ismer­tette fölfogását róluk. Végül a destruktív irányzat romboló hatásáról beszélt, de hozzá­tette, hogy épenséggel nem akarja útját ál­lani a modern szellemi haladásnak. A beszéd után csaknem az egész Ház tap­solt és éljenzett. Láng Lajossal az élén oda­sietett üdvözlésére csaknem az egész mun­kapárt. A képviselők Zichy beszédének hatása alatt távoztak el a Házból. A kultuszminisz­ter meg lehet elégedve mai sikerével. Féltizenegykor nyitotta meg az ülést Návciy Lajos elnök. A mult ülés jegyzőkönyvének hi­telesítése után következett a napirend, a ke­reskedelemügyi tárca részleteinek folytatóla­gos tárgyalása. (Vasúti ügyek.) Batthyány Tivadar gróf (Justh-párti): A ke­reskedelemügyi minisztérium kettéválasztását tartja szükségesnek, különösen az államvas­utak szempontjából. Fontosnak tartja a fővá­rosi pályaudvarok kérdésének a rendezését. Nem tartja helyesnek a pályaudvarok kihelye­zését, mert a személypályaudvaroknak a város központjában kell lenniök. Boszniát és Her­cegovinát mindenáron közelebb kell hozni Magyarországhoz. Ennek előfőltőtele a kitűnő vasút. A mai összeköttetés Budapest és Szera­jevó között kacskaringós. A magyar és a bos­nyák közgazdaság szempontjából arra kell tö­rekedni, hogy a két várost közvetlen, egyenes vonallal kössük össze. A menetrend módosítá­sáról szól. A nemzetközi hálókocsitársaság magyarországi divíziójáról beszól. Az osztrák divízió helyzete jobb, mint a magyarországié. Az összes divíziók között a magyarországiak helyzete a legrosszabb. Egy vállalat, amely a magyar államvasutak­kal áll összeköttetésben, tisztességesen gon­doskodhatna az alkalmazottairól. (Helyeslés.) Nincs nyugdíjjogosultságuk és tisztán a borravalóra vannak utalva. Az automatikus előléptetés kérdését fejte­geti. A tételt nem fogadja el. Neugebauer Emil (munkapárti): Nagyszeben ^forgalmi viszonyairól beszél ós panaszolja, hogy a várost hosszú idők óta elhanyagolják. A tételt elfogadja. Elnök: Több szónok nem lévén, a vitát be­zárom. A kereskedelemügyi miniszter ur kiván szólani. (Lukács László beszéde.) Lukács László kereskedelemügyi miniszter : Neugebauer szavaira reflektálva kijelenti, hogy a kormány nem tesz különbséget az ország egyes vidékei között és minden országrész ér­dekeit igyekszik előmozdítani. Nagyszebenből tulajdonképen két vonal vezet a fővárosba, az alvinci és kistapolcsányi. Nagyszeben és Buda­Pest között a vonal elsőrangusitását meggá­tolja, hogy a román kormánynyal folytatott diplomáciai tárgyalások mindezideig eredmény­telenek maradtak. Az államvasutak kettévá­lasztásáról szól. .. Elismeri, hogy a kettéosztás sok előnynyel Járna, mert az államvasutak tlgyei rengeteg mértékben fölszaporodtak, a kettéválasztás 8?9nban rnógsem helyeselhető, mert 8 bürokra­tizmus kiterjesztésére vezetnek s nem lehetne összeegyeztetni a forgalmi érdekeket az üzleti érdekkel. Ami a Bosznia és Hercegovinával való vasúti összeköttetésünket illeti, itt Ausztriának és Magyarországnak érdekein kivül szemmel kell tartani a stratégia szempontjait is. Ezért megy a kérdés rendezése olyan lassan. A vasárnapi munkaszünet dolgában nem zárkózik el a modern fölfogástól, amely arra törekszik, hogy az alkalmazottak érdekeit se tévessze szem elől. Kéri a tétel elfogadását. Ezután fölolvasták és elfogadták a következő tóteleket, majd az elnök szünetet rendelt el. Ezután a kultusztárca költségvetését tár­gyalták. Krammer Ernő előadó ismerteti a költség­vetést. (A kultuszminiszter programja.) Zichy János gróf vallás- ós közoktatásügyi miniszter fölhasználja az alkalmat, hogy politi­kai irányelveivel megismertesse a Házat. Annak idején nehezen szánta el magát a kultusztárca átvételére, mert tudta, hogy nem mondhatja majd magáénak valamennyi politikai párt tá­mogatását. Ez parlamentáris lehetetlenség is lenne s épen ezért igyekezni fog a pártpoliti­kai momentumokat kirekeszteni programiából. (Helyeslés.) Rámutat arra, hogy a mai sajátságos viszo­nyaink között kultúrpolitikánknak egész sereg ellentétes irányzattal kell számolnia. Egyet azonban nem téveszthetünk szem elől: a ma­gyar szupremácia megóvását. Kulturának ezen­kívül a tradíciókban kell gyökereznie s a pozitív hitre alapított világnézettől kell áthatva lennie. Szóval az országkulturg magyar és keresztény kell, hogy maradjon. (Élénk helyeslés és taps.) Ez nem zárja ki a demokratikus haladás lehe­tőségét, nem következik belőle a felekezeti békétlenség, sem a nemzetiségek elnyomása. Mert a kultura lényege nem az elnyomás, de a föl­emelés. Az ország idegonajku polgáraival szemben kulturális téren is a legnagyobb jóindulatot fogja tanúsítani, de az igazgatókkal szemben a leg­szigorúbban fog eljárni. Szól a tanári ós tanítói fizetésrendezós dolgáról. A szolgálati idő kér­dését külön törvénnyel fogja szabályozni, a szerzett jogok sérelme nélkül. Gondoskodni fog az óvónők helyzetének javításáról is. (A népta­nítók fizetését rendező 1907-iki törvényt nem veszik revízió alá, de a lakáspénzt emelni fog­ják. A jövő évtől kezdve erre a célra ötszáz­ezer koronát vesznek föl. (Az egyetemi Jcérdés.) Ami az uj egyetemek fölállítását illeti, szük­ségesnek tartja, hogy az uj egyetemek államiak legyenek. Ebben az irányban már folynak tár­gyalások a pénzügyminisztériummal és az egyes városokkal. Egy bizottság pedig külföldön ta­nulmányozza az építkezés kérdését. Nemsokára abban a helyzetben lesz, hogy a várost illetően is dönthet. Ebben a döntésben nem az fogja ve­zetni, hogy melyik város mennyit ajánlott meg anyagiakban, hanem az, hogy az egyetem meg­felelő miliőbe kerüljön s olyan helyre, ahol a nemzeti érdek kívánja. (Helyeslés.) (Oktatási reformok.) Szól a jogi oktatás reformjáról. Ezen a téren az előadások látogatását ugy akarja előmozdí­tani, hogy a hatodik félév végére egy uj, har­madik alapvizsgát rendszeresít. Ez közrehat majd a közigazgatási ós bírói kar szellemi nívó­jának emelésére is. Gondja lesz az orvosi to­vábbképzés, a gyógyszerészképzés, az iskolán kívüli oktatás s az igazságügyi ós közigazgatási tisztviselők továbbképzésének dolgára is. A szellemi proletáriátus elszaporodása egyik leg­sulyosább társadalmi bajunk. Ezen valamelyest segíthet a középiskolákban egy szigorúbb osz­tályozás alkalmazása. De figyelmeztetni kellene minden eszközzel a társadalmat is, hogy inkább gyakorlati pályákra adják a gyermekeket. A középiskolai oktatás reformját a polgári­iskolákéval egyidejűleg szándékszik végrehaj­tani s ezt nyomon kisóri majd a minősítési törvény reformja. A középiskolák tananyagába beiktatják a társadalmi és közgazdasági tudo­mányokat más fölösleges dolgok helyett. Súlyt vet a kézügyesség kultiválására is. A torná­zásban a szobatornával szemben a szabadjáté­kok barátja. Közoktatásunk legsürgősebb szükségletének vallja az elemi népjskqják szaporítását. E te­kintetben a legmesszebbmenő anyagi támoga­tást kéri maid a Háztól s állását köti kíván­sága tel|9SÍfcágéhe?l. (Élénk helyeslés,) Valósá­gos bün a nemzettel szemben, hogy a törvény­ben fölállítani rendelt iskolák nagyrésze ma is csak papiroson van meg. Szaporítani kívánja a kisdedóvó intézeteket is, az idevonatkozó tör­vényjavaslat már készen is van. {Művészetek.) Szól a színművészet terén szükséges intéz­kedésekről. Az Operaházban a művészi ós eti­kai színvonal emelésére törekszik s a* * hogy a külföldi zeneakadémia mellett, a h ui zene­művészet fejlődését is előmozdítsa Opera­ház bérbeadásához, csak mint uLimn rációhoz folyamodnék. Fontos kulturális érdeknek valija a zene népszerűsítését az ifjúság és a munkás­ság körében. A szépművészet terén nem csatlakozik irá­nyokhoz, mindegyik irányzat jogosultságát el­ismeri, amelyben igazi művészi törekvés jelent­kezik, de a pornográfiát üldözni fogja. (Zajos helyeslés.) Szmrecsányi György: A Vígszínház publi­kuma nem fog ennek örülni! Egy hang jobbról: Hiszen te is odajársz! (Derültség.) (Felekezet és erkölcs.) Zichy János gróf: Szól még a felekezeti poli­tika kérdéseiről. A felekezeti békét minden ren­delkezésére álló eszközzel meg akarja óvni. (Élénk helyeslés és taps.) A katolikus autonó­mia tekintetében egy kis türelmet kér, ugy szeretné megoldani a dolgot, hogy az autono­mia valódi önkormányzat legyen, ebben a köz­szabadság egyik erős biztosítékát is látja. Mély sajnálattal látja kulturális ós közéle­tünkben egy destruktív irányzat elhatalmaso­dását, mely a tekintélyt tagadja, a nevelésből ki akarja zárni a valláserkölcsi elvokot, a tör­ténelemmel szakit, lerombolja a tradíciókat • az erkölcsi nihilizmus felé visz. Ez ellen az irányzat ellen nemcsak a politikai, do az erkölcsi felelősség erejénél fogva is küzdeni fog, hogy ne zuhanjunk tovább ez3n az uton a teljes erkölcsi dekompozició felé. (Zajos taps és helyeslés a Ház minden oldalán.) A Ház minden oldaláról zajos taps és éljen­zés hangzott föl a miniszter beszéde után. Az ováció zaja percekig tartott. A képviselők párt­különbség nélkül tömegesen gratuláltak a mi­niszternek. Lévay Mihály szólt még a költségvetéshez s az elnök az ülést negyed háromkor berekesz­tette. A szerb zsinat. Karlócáról jelentik: A karlócai szerb zsinatot pénteken délelőtt tiz órakor nyitotta meg: Bogdánon Lucián patriárka. Borota Sándor volt az első föl­szólaló, aki a szerb vagyon kezeléséről tar­tott hosszabb értekezletet. Ezután rátért a kongresszus a javaslatok előterjesztésére. Borota Sándor azt javasolja a kongresszus­nak, hogy a következő ülést hétfőn tartsák meg. A kongresszus a javaslatot elfogadja. Majd előadónak Bozsanok Pérót választják meg. Később Azonban kiderül, hogy az elő­adó piflips jelen. A radikális pártiak hangos pisszegése közben az ülést hétfő délelőtt tiz órára halasztották. Roosevelt Taft ellen. Londonból jelentik: A Daily Express közli newyorki távirat alap­ján: Roosevelt az Outlookba dörgedelmes cikket irt Taft kedvenc eszméje, a döntöbirósági szer­ződós ellen. A cikk abban csendül ki, hogy soha ós semmiesetre sem szabad egy állam becsületét és függetlenségének kérdésé* kkór­dósét valamely döntöbirósági itélett 'üggővé tenni. A harmadik egyetem. Félhivatalosan jelentik: Néhány napilap közlése szerint a vallás- és közoktatásügyi miniszternek egyes kiküldöttei a legközelebbi napokban ismét valamely vidéki városban folytatnak tár­gyalást az uj egyetem ügyében. — Nehogy az ilyen közlések az illető városok­ban intézkedések tételére adjanak alkal­mat, a Budapesti Tudósitó-t illetékes helyen fölhatalmazták annak kijelentésére, hogy az uj egyetem céljaira fölajánlott telkek, illetve épületek megszemlélése végett a közokta­tásügyi miniszter még több vidéki városba fog annak idején hivatalos delegáltakat kíU-

Next

/
Thumbnails
Contents