Délmagyarország, 1911. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-04 / 101. szám

1911 május 4 DELHAGYAK0RS2AG 5 Orgonavirágok. Nem tudom, hogy más is ugy van-e vele, mint én, de én nem hiszek a kalendáriumnak. A buja leheletü tavaszt csak akkor érzem, mikor már a pasztell árnyalatú orgonabimbócskák virággá pattannak és nem akkor, mikor a kalendárium matematice odabök egy dátumhoz — itt kezdődik a tavasz. Ellenben az orgonavirágnak, ha szűzi kelyhéböl sokszínű csillagocskává pattan, vakon hiszem, hogy a vadekindi évszak rákönyökölt a bolygónkra ós mozgásba hozta vórsejtjeink összes atomjait. Ilyenkor hinnem kell, mert ha egy orgonabokor előtt visz el az utam, bele lopja magát a tavasz édes lehelete az agyamba, érzem a virág csodálatos illatát, látom a ragyogó szinpompát, a harrfiatkönyeket. Meggyőz, lenyűgöz ez a szines bokor. Szabadulni nem lehet tőle, viszem az illatát magammal, a szinek ott szivárványoznak a levegőben, vakítják a szememet. Elegáns dámák, kis midinettek, komoly öreg bácsik, mind orgonavirágot cipelnek. És ón is orgonavirágot lóbálok a kezemben. Nem a virág kell ezeknek az embereknek, nem az illat, hanem a tavasz. Mikor a kis bakfis estefelé orgonát lopni megy a közterekre, nem virágot lop, hanem tombolva követeli a tavaszt, az életet, a fiatalságot. Szakit a bokorról egy virágot ós lihegve, vértől áttüzesedett arccal rohan, kezében a bűnös tavasz szimbóluma, az orgonavirág. Nincs szabadulás, ez a virág mindenütt ott van, az agyamban, az agyunkban, mindnyájunkéban. Ezt a virágot szeretni kell, nem az illatáért, nem a színeiért, hanem a tavaszért, a bűnre csábító voltáért. A fiatalságot, az életet, a gyönyört kell szeretni benne. A rózsa szebb, illatosabb, nemesebb virág az orgonánál ós mégse csábit bűnözésre, mégse kínálja a virágtestét ellopásra, nem csinál direkt nektát, az orgonatolvajok nektáját. Mert ilyen nekta van. Lopatja, kínálja magát ez a virág. Fiu meg a leány együtt mennek orgonát lopni, ők azt hiszik a virágért mennek, szakítanak a virágból, de rájuk nehezedik az illat, a tavasz illata s az est s a virág mellé csókot lopnak. Pedig nem is a virágért, hanem a csókért, a tavaszért mentek. Imádom ezt a virágot, — mert százezren, millión imádják. A munkás az épülő házat, a kocsis a lovait, a sofíőr az autóját ezzel a virággal díszíti. Ez a virág mindnyájunké, mert fiatalnak, szerelmesnek lenni mindenkinek van joga. Sőt kell, hogy mindenki az legyen, igy tavaszszal, igy orgonavirágzás idején. (sz—m.) Megérkezett a király. Budapestről jelentik : A király szerdán este Budapestre érkezett. Pontban hat óra ötvenöt perckor robogott be a felséges ur vonata a nyugati pályaudvarra, ahol a királyt Fülepp Kálmán főpolgármester és Boda Dezső rendőrfőkapitány fogadták. Őfelsége Marx Jánost, az államvasutak elnök-igazgatóját és Boda Dezsőt megszólítással tüntette ki. Majd Paar gróf főhadsegédével zárt kocsiba ült és a várpalotába hajtatott. Ott az első emeleten Pdlffy Miklós herceg udvarnagy, Kauter Károly várpalotai plébános, Demény Dezső káplán, Bóth Alajos várkapitány, Maiion ezredes, Vezérkari főnök, várták a királyt. Lakosztályában Oizella bajor királyi hercegnő és Konrád fia, József főherceg ós Auguszta főhercegasszony és gyermekei fogadták. Konrád herceggel a király fél óráig beszélgetett. Budapestre való utazása közben a király egy óra hosszat aludt, fél ötkor jóízűen megebédelt, a többi időt pedig átbeszélgette Paar gróf hadsegédével. Kíséretében voltak: Paar gróf és Bolfras báró főhadsegédek, Maneano gróf, Hoyos gróf és Horthy szárnysegédek, Lunzer őrnagy és Lány százados a katonai irodából, Kerzl dr vezérfőtörzsorvos, a kabinetirodából: Daruvdry osztályfőnök, Nagy báró és Csörgheő osztálytanácsosok, valamint Pápay udvari titkár, továbbá Smirzitz kormánytanácsos, Grollmann titkár, Repolusk kiadó, Leeb számellenőr. A legutolsó rendelkezések szerint a király vasárnapig marad a fővárosban, azután pedig Gödöllőre megy. Holnap, csütörtökön délelőtt tiz órakor Pdlffy Miklós herceg főudvarmestert, féltizenkét órakor pedig Khuen-Hédervdry Károly gróf miniszterelnököt külön kihallgatáson fogadja a király. A következő napokon általános audienciákat fog tartani. Vasárnap automobilon megy ki a király Gödöllőre, de hetenkint egyszer-kétszer be fog menni a budai várlakba, hogy általános kihallgatásokat tartson. Brutális rendőrök. — Kinzókamra a rendőrszobában. — (Saját tudósítónktól.) Budapesten megint rendőri brutalitás történt. Ezúttal két munkást vertek össze a budapesti rendőrök. Erről a fölháboritó brutalitásról ez a tudósítás számol be: Galló István, Diener-Dénes József író szolgája, az öcscsével az Ovoda-utca 39. számú Németli-féle vendéglőben ülte meg május elsejét. Ott az ifjabbik Galló összeveszett valakivel és mert fivére a segítségére ment, mindkettőjüket kidobták a korcsmából. A két fölhevült ember dühében bezúzta a vendéglő ablakait s ezzel rendőri beavatkozást provokáltak. A két eljáró rendőr, Csontos és Pataki, azzal kezdte a személyazonosság megállapítását, hogy nekiestek a két ittas embernek és fölpofozták őket. Az ütlegek súlya alatt Galló István a földre rogyott, majd fölugrott s mert ujabb pofonok zuhogtak, védekezni próbált. Eközben öklével arcába ért az egyik rendőrnek. Több se kellett ennek: kardot rántott s végigvágott vele Galló István homlokán, ugy, hogy menten kiszökött a vére. Azután megkötözték a két testvért s bekísérték az István-uti rendőrszobába. Ott nyomban, ahogy beléptek tiz-tizenkét rendőr ugrott nekik és a legválogatottabb formákban kínozták és gyötörték őket. Volt olyan, aki vasbokszolóval öklözött, mások rúgtak, tiportak bordába, hátba, egyebüvé és akadt olyan is, aki kardhüvelyét beletaszította a jajveszékelő két ember hasába. Csak amikor Galló István sebéből, amelyet a rendőr vágott kardjával a fején, már annyira ömlött a vér, hogy valósággal elöntötte szemét, orrát, akkor hagyták abba rövid időre a garázda legények a kinzást s a mentőket hivták. A mentők bekötözték a sebet s ahogy eltávoztak, — újra nekiestek a rendőrök a két szerencsétlen embernek s megint püfölték őket! Kegyetlenségükben addig mentek a rendőrök, hogy még a Galló István feleségót sem kímélték. Otthon aludt az asszony, amikor a házbeliek felköltöttók, hogy menjen az uráért, mert verik a rendőrök. Elfutott Gallónó a rendőrszobába s mert szemeláttára is ütötték a férjét, védőleg átkarolta a vértől ázó embert s rimánkodott, hogy no bántsák. Két markos rendőr azonban elszakította a férjétől, majd őt is fölpofozták, fejbe csapták a bokszolóval, földre teperték ós megrugdosták. Galló István ós felesége most ágyban fekvő betegei a rendőri durvaságnak. Diener-Dénes József, Vázsonyi Vilmos dr utján följelentést tett az egész őrszoba ellen a büntető törvényszéken, NAPI HÍREK Magyar mérnök találmánya. (Saját tudósítónktól.) Egy világraszóló technikai vívmány indult hóditó útjára Budapestről. Belgiumban erre már egy pénzerős részvénytársaság is alakult, nem kisebb embernek az égisze alatt, mint a nagy Rateau, a gőzturbinák atyamestere. Arról van ugyanis szó, hogy egy 100 lóerejü benzinmotor nem több sulyu, mint 45 kilogramm. Arról, hogy épen kétszerannyi erőt tud kifejteni egy benzinmotor, mint eddig. Arról, hogy ez többé nincs kitéve a levegő szeszélyeinek, robban-e a gáz vagy sem és nem zuhan le a repülő ember a magasból a halálba. Arról, ami minden motortechnikának az ideálja: a lehető legkevesebb tér és sulylyal az erő makszimumát elérni. És mindez magyar elméből pattant ki. Szirmay Ignác dr, doctor physical et mathematical, gépészmérnök, akinek hamar szük lett e haza és kiment Londonba a Brush-társaság főmérnökének, azután a párisi villamossági társaságnak lett technikai igazgatója, onnan Siemens és Halske-ékhez ment Berlinbe ós megkreálta az elektrochemiai osztályt, megszerezte a chemiai doktorátust is, csinált egy pár találmányt, aztán a maga embere akart lenni. Hazajött, berendezett a Szentkirályi-utcában laboratóriumot és megcsinálta a teljes effektusa benzinmotort, Ez oly óriási horderejű találmány, hogy természetes, hogy messze földről ide jött maga Rateau és társa Defailly, mert a találmánynak, eltekintve az aviatikától, óriási jelentősége van a haditengerészetben, a tenger alatt járó hajóknál. A legnagyobb fontossága azonban annak van, hogy megvalósítható a motortechnikának az ideálja: a benzingázturbina. Szirmay Ignác dr a kultúrának egy magyar hőse lett. De csak a nagyvilágon e kivül jutott számára hely. — Lapunk egyes példányai Budapesten, a ltohonczi-dohány tőzsdében, Andrássy-ut 48, (Oktogon) 10 fillérért kaphatók. — A kereskedelmi miniszter betegsége. Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter állapota rosszabbra fordult. A minisztert nagyon lesújtotta leányának halála hire. A beteget ma is meglátogatta orvosa, Korányi Sándor báró professzor. — Az uj püspökük igazolása. Temesvárról jelentik: Csernoch János kalocsai érsek és Glattfelder Gyula csanádi püspök tegnap kapták kézhez a pápai bullákat, amelyek a királyi kinevezést igazolják. Glattfelder fölszentelése ós Csernoch beiktatásának programját már a legközelebbi napokban véglegesen megállapítják. — A szegedi tűzoltók Flórián-napja. Május negyedikén, csütörtökön ünneplik meg a szegedi tűzoltók védszentjük napját, a Flóriánnapot s ebből az alkalomból mind a városi, mind az önkéntes tűzoltóság délelőtt tiz órakor a rókusi templomban misét hallgat. — AD. M. K. £. Lngoson. Putnoky Miklós főgimnáziumi igazgató-elnök elnöklete alatt Lúgoson a D. M. K. E. gyűlést tartott, melyen az elnökség beszámolt az egyesület eddigi munkásságának sikereiről. A megjelentek örömmel vették tudomásul az elnöki jelentést, valamint azt, hogy az anyaegyesület ez évi junius negyedikén Lúgoson tartja évi rendes közgyűlését. A város hazafias lakosságával egyetemben nagy előkészületeket tesz a lugosi D. M. K. E. osztály, hogy a közgyűlés napja a magyar kultura ünnepe legyen. — Gyorsabb lesz a gyorsvonat. A folytonosan emelkedő forgalom kötelességévé tette a kereskedelmi kormánynak, hogy sürgősen gondoskodjék az üzem menetének zavartalan biztosításáról. A kereskedelmi