Délmagyarország, 1911. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-16 / 111. szám

6 sosó 101. számú gyalogezredet, amely egész éjszaka és délelőtt is fegyverben állott a ka­szárnya udvarán. A parasztpárt vezetősége mindent elkö­vet, hogy a forrongó szenvedélyeket Iecsi­titsa, de a sok ezer főnyi tömeggel ők sem hirnak. Vasárnap délután gyűlést tartottak a párt vezető emberei. (Meghalt Áchim.) Az izgalom délután félegy órakor kul­minált: az orvosok kijelentették, hogy Áchim menthetetlen. A képviselő feleségét ájultan hurcolták ki a szobából. Néhány pillanat múlva Áchim agonizálni kezdett, nem is­merte föl környezetét és délután egy óra tizenöt perckor meghalt. Utolsó órái borzasztó kinok közt multak. Áchim halálának hirét ezrekre menő tömeg hangos sírással fogadta a kórház előtt, lie­menák dr főorvos kijelentette, hogy a ha­lált az a lövés okozta, amely átszakította a beleket és a hasizmokat. Nyomban értesí­tették a halálról Kurcz dr vizsgálóbírót és. Lisy Viktor dr királyi ügyészt. Az ügyész indítványára Kurcz vizsgálóbíró Ifjabb Zsi­linszky Endrét és Zsilinszky Gábort le­tartóztatta. A letartóztatási parancsot a békéscsabai rendőrség hajtotta végre. A Zsilinszky­fiukat a járásbíróság fogházába szállították. A vizsgálóbíró ma délelőtt még egyszer ki­hallgatta a már haldokló Achimot, aki egyre fogyó energiájának végső megfeszítésével, elhaló hangon felelt. Megismételte tegnapi vallomását, amely szerint orozva támadtak reá, föntartotta és esküvel erősítette meg. Békéscsabán óriási az izgalom. Ezreh és ezren tolonganak az utcán, hangos szitkokat hallani, a gyilkosokra halált kiáltanak. A hatóság forrongástól tart. Achimot szerdán temetik. Hivei országra szóló impozáns gyászünnepre készülnek. A legtöbb házon fekete lobogó leng. Csöndes, szomorú tótok keservesen sirnak ós átkoz­zák az urakat. NAPI HÍREK Vadrózsák. (Saját tudósítónktól.) Pontos számadattal kezdhetnők ezeket a sorokat. Minap fejez­ték be a bécsi gyermeknapon összegyűlt fillérek összeszámolását: 137.111 korona 24 fillér gyűlt össze két nap alatt, csöndben, egyszerűen, a császárváros ritmusában nem jelentett változást a legszebb tavaszi ünnep: a „Blumenfest", Szakadó esőben, a lehető legkedvezőtlenebb körülmények között gyűj­tögették a szép bécsi asszonyok, leányok az apró, de talán annál kedvesebb jótékony adományokat. Egyet mindenesetre el kell ismernünk: hogy ötletesebben, poétikusabban csinálják, mint mi. A világért sem akarjuk ami gyer­meknapunkon fáradozó hölgyek áldozatkész buzgóságát lekicsinyelni, de a „Blumenfest"­tel összehasonlítva bizony észrevesszük, hogy a mienk nem olyan meleg, nem olyan intimus, nem is olyan kedves, mint a bécsiek gyermeknapja. Már maga a neve is oly sziv­hezszóló és ha ezen a napon végigmegyünk a városon, nem azok a gócpontok tűnnek föl, ahol a gyűjtés folyik, hanem egy érdekes kis disz az emberek ruháján. A vadrózsa. Milyen finom szimbóluma az elhagyott gyer­mekeknek ! És ez az igénytelen, sápadt kis virág ott volt mindenütt, feltűzték a villamos kalauzok, pincérek, ott volt a miniszter és a posztón álló rendőr gomblyukában, a kereskedők egész halommal díszítették föl a kirakatai­kat, amerre csak nézett az ember: minden­felé ez a gyöngéd, halvány rózsaszín virág — aminek darabja tiz fillér. Ennyi volt a szabott ár, de persze a legtöbben sokkai többet adtak. Egy előkelő gyáros ezer ko­ronával adózott a jótékonyságnak s egy­szerre százfelé hullottak a kis és nagy pón­ÖÉLMAÉYÁRÖRSZAG zek, amik drágák, melegebbek a többinél, mert belőlük csenevész kis gyermekek nő­nek nagyra, mint az éles a langyos májusi esőtől. Ezek a tiz fillérek, amik megsokasodva arannyá nemesedtek, valami diadalmas ön­tudatot adtak a város népének. Nem akadt egyetlen ember, aki föl ne tűzte volna a vad­rózsát, büszkén viselték és örömmel látták egymáson a jó bécsiek, ez a bájos kis jel­vény egy-egy pillanatra csodálatos közel­ségbe hozta egymáshoz az embereket. És amikor magam is feltűztem — egy gyönyörű magyar asszony kínálta a Práterben — meg kellett éreznem, mennyivel ridegebb a mi gyermeknapunk. Sok kedves jelenet, finom­ság van a temesvári ünnepben is, de amig nálunk hideg csörrenéssel hullanak az ur­nákba a pénzek és az emberek közönyös arccal sietnek tovább, itt az egész város ki­virágzik egy napra s uton-utfélen halkan, diszkréten jelzi a kis vadrózsa, hogy itt van még szivük az embereknek. — Lapunk egyes példányai Buda­pesten, a Jiohonczi-dohány tőzsdében, Andrássy-ut 48, (Oktogon) 10 fillérért kaphatók. — Löw Lipót centenáriuma Kolozsvá­rott. A kolozsvári zsidók május 21-ón ünneplik Löm Lipót születésének századik évfordulóját. Az ottani zsidó fölolvasó-egyesület a városháza nagytermében ünnepi gyűlést tart, amelyen Eisler MátyásJdr,[kolozvári fárabbi emlékbeszó­det mond, Weisz Elza fölolvasást tart Löw Li­pót családjáról ós Pálmai Gyula dr alkalmi ódáját elszavalják. Pálmai Gyula dr szegedi származású, néhai Pálmai Dezső ügyvédnek fia. — Katonatiszti áthelyezések. A honvéd­miniszter Will Antal főhadnagyot a 6. és Pertli Aladár hadnagyot az 5. lionvédgyalogezredtöl kölcsönösen, Koncz Ferenc gazdasági tiszthe­lyettest az 5. honvédgyalogezredtől a 9. gya­logezredhez, Üveges Imre gazdasági századost a 3. honvédhuszárezredhez, Pomázy István gazdasági századost a 3. honvédezredtől a 18. iionvédgyalogezredhez áthelyezte. — Népünnepély Újszegeden. Fényesen sikerült népünnepélyt rendezett vasárnap délután Újszegeden a Jótékony Nőegye­sület. A gyönyörű tavaszi időben ezrével tódult ki a közönség a már virágpompázó ligetbe, ahol a jótékony hölgyek népünne­pélye felejthetetlenül szép képet nyújtott. A két katonazenekar hangversennyel szórakoz­tatta a közönséget. A daloskör magyar da­lokat énekelt. Volt automobil is, meg virág­csata. A ragyogóan szép, fehérruhás höl­gyekre záporként hullt a friss, illatos tavaszi virág. Elragadó látvány volt az uri hölgyek tánca. A babérral körülhatárolt, rögtönzött köröndön bájosan lejtették a különféle ma­gyar, japán és spanyol táncokat. A kö­zönség tehát mindenképpen jól szó­rakozhatott. Vidámság, pajzán jókedv höm­pölygött vasárnap délután a virágillatos, tavaszt lehelő ligetben. A buzgolkodó höl­gyek elragadóan bájosak, kedvesek voltak. Husz fillérrel vámolták meg a közönséget a jótékony nőegyesüiet és az Erzsébet-templom alapja javára. — A szegedi főkapitány gyásza. Somogyi Szilveszter dr főkapitányt, fájdalmas veszteség érte. Édesanyja, Somogyi Józsefné, született Szűcs Julianna vasárnap hosszas szenvedés után elhunyt. Halála több tekintélyes szegedi családot borított gyászba. Az elhunytat hétfőn délután temették nagy részvét mellett. — Nazarénus katonák rabsága Szege­den. A szegedi Zerge-utcában a tizenegyedik számú földszintes házban van a nazarénusok gyülekező helye, ahol vasárnap az igemagyarázó remegő hangon olvassa föl azoknak a nazaré­nus katonáknak a névsorát, akik raboskodnak, mert nem akarnak fegyvert fogni. Az igema­gyarázó a fájdalmas panasz legkeservesebb hangján szólott, de azután nyomban hirdette, hogy mindenért vigasztalódást kell találni a 1911 május 16 hitben. A nazarénus rabkatonák sorsa valóban megindító. Egész sereg fiatal, erős férfi sínylő­dik a magyar börtönökben, olykor tizenkét esz­tendei rabságban is, függelemsórtésórt, amit ugy követ el, hogy a nazarénus vallás intel­meit követve, nem akarja a fegyvert megfogni. Érdekes ezekről az emberekről egyet-mást el­mondani. Ezek a paraszt népnek legelzüllöttebb tömegéből valók s aztán egyszerre csoda tör­ténik velük, amint nazarénusokká lesznek. A korcsmát a templommal, a kártyát a bibliával cserélik fői, nem isznak, nem is dohányoznak, pörbe sem keverednek, mert jobban vigyáznak a más holmijára, mint a magukéra. A hitükért való rajongás szinte a mártiromságért való epekedéssó válik bennük. Az egykori bűnös, rossz ember legfőbb ábrándja elvérezni a hitért vagy elpusztulni a börtön magánosságában. Becsületessé, hűségessé, józanná formálják egy­mást a sok esztendei hangos bibliaolvasással és a zsoltárokkal. Azt lehet mondani, hogy a megváltás csodatovő ereje nyilatkozik meg itt kétezer év múlva. Voltaképen pedig életük mi­ben som változik, továbbra is oly szűkös, ga­rasos körülmények közt tengődnek, mint ed­dig. Es ezek az emborek nagy erővel, mond­hatni makacssággal viselik a rabságot. A sze­gedi Csillagbörtön tisztviselői azt mondják, hogy hosszú pályájukon nem akadt egyetlen nazarénus rab sem, akinek makacsságát meg­törte volna a börtön. A hatalmas börtönépület­ben amellett mindig egy kis külön sziget volt az elvetemültség és romlottság közepette az a cella, aliol egy nazarénus ember raboskodott, — Szegedi tanitók fizetése. Szeged város közgyűlése a tanitók kérésére annak idején kimondotta, hogy a városi tanitók fizetését az állami tanitók fizetésére egészíti ki és a különbségeket maga fedezi. A város akkor arra is kérte az államot, hogy a fizetés­kiegészítéshez minden tanítónak évi négy­száz koronával járuljon hozzá és az esedé­kes korpótlékokat fedezze. A közgyűlési határozatot a vallás és közoktatásügyi miniszter jóváhagyta és erről leiratban érte­sítette a várost. A miniszteri leirat, amelyet a hétfőn délután tartott közigagatási bizott­sági ülésén fölolvastak és tudomásul vettek, végül megjegyzi, hogy önálló osztály vezetés­sel csak végleges, rendes tanítót bizhat meg a város, ha pedig helyettes tanítót helyet­tesítéssel megbíznak, a helyettesítés csak ideiglenes lehet. — A KirAIy-dij. Budapestről jelentik: Kettős szenzáció teszi emlékezetessé a tegnapi Király­dijat: Janek Gézát, a legkiválóbb magyar zsokét, a lovaregylet igazgatósága kíméletlen lovag­lásért örök időkre megfosztotta lovaglást enge­délyétől; ós az az óriási botrány, mely az utolsó futam után a közönség elkeseredettségének hangos kifejezésekónt kitört. Maga a nagy dij az immáron megszokott külsőségek közt folyt le. A százezer koronás díjért mindössze hat ló vette föl a küzdelmet: Rascal, LAgós, Figaró, Saucy Girl ós Ksiaze Pun. A parádénál szemre leginkább Lógós ós Rascal tetszettek, de telje­sen fitt volt Saucy Girl és Figaro. Start után, melynél Rascal néhány hosszat vezetett, Figaró állt az élre és öldöklő iramban kalauzolta a társaságot. Az egyenesben óriási erővel tört előre Lógós ős Rascal ós ugy látszott, hogy a két ló élet-halál harcot fog vivni. Hir­telen azonban Lógós visszaesett és mar a másik pillanatban Rascal az élre szökik ós imponáló könnyedséggel veri a helyért mögötte elkesere­dett küzdelmet folytató Saucy Girlt, melyhez Figaró harmadiknak végez, nyakho.^szal a sárga földig lefogadott Lógós előtt. A verseny nagy botrányba fult a iináló miatt, mert a Starter négy ló közül hármat a Startnál hagyott. — A zeneiskola építése szükségessé tette több ház kisajátítását. Igy a Nádor-utcai Iván­kovics-házat is megvette a város. Az erre vo­natkozó iratok most visszaérkeztek a közigaz­gatási bizottságtól.

Next

/
Thumbnails
Contents