Délmagyarország, 1911. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-14 / 110. szám

marnom SÁATJ*. 1911 május 14 DELMAGYARORSZAG A képviselőház ülése. — Részletes vita unalmas részletekkel. -(Saját tudósít ónktól) A képviselőház szombaton belekezdett a honvédelmi költségvetés tárgyalásába. Kelemen Béla a Kossuth-párt, Bakonyi Samu a Justh-párt, Bolgár Ferenc a párlonkivül hatvanhetesek részéről szólt a költségvetéshez. A tárca tárgyalását hétfőn folytatják. Féltizenegykor nyitotta meg az ülést Návay Lajos elnök. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után az elnök jelentette, hogy sem az interpellációs, sem az inditványkönyvbo ujabb bejegyzés nem történt. Ezután Haydin Imre, a közigazgatási bizottság előadója beterjesztette a közigazgatási bizottságnak a Poolról szóló jelentését Szmrecsányi György különvéleményével együtt. A Ház a közigazgatási bizottság jelentését kinyomatja, szétosztja és a kivándorlási bizottság jelentésével egyetemben tűzi napirendre. Ezután következett a napirond, a honvédelmi tárca költségvetésének tárgyalása. (Előadói beszéd.) Solymosy Ödön báró előadó: A magyar királyi honvédség állandó fejlődést mutat, ugy, hogy méltán képezi a közös hadsereg kiegészítő részét. Az a többszükséglet, amely mutatkozik, nem hiábavaló. A honvédség fölszerelését nagyjában föl kell ujitani. A zsold mintegy negyvennégyezer koronát tesz ki, amelyet a legénységnek utalnak ki. A lőszereivény, a legénység fölszerelése ma mind többe kerül, mint ezelőtt, mert minden drágább lett. Ez is egyik magyarázata a többkiadásnak. Áll ez különösen a lovasságnál, ahol sokkal nagyobb az elhasználás, mint a gyalogságnál. A honvédelmi minisztérium költségvetése azonban mégis reális, dacára a tetemes többkiadásoknak. Ezek a többkiadások több irányból tevődnek össze. Elsősorban a továbbszolgáló altisztek fizetésének rendezése tesz ki tekintélyes összeget. A miniszter meg akarja szüntetni a továbbszolgáló altisztek rossz lakásviszonyait. A miniszter az altisztek nősülésére vonatkozólag is intézkedik és megkönnyíti a családalapítást. A többkiadások leginkább a fegyverek, lőszerek ós egyéb fölszerelések fejlesztéséből állnak elő. Fontos tétel itt, hogy uj törzstiszti állásokat kellett szervezni és külön tizenhét alezredest és tizenhét őrnagyot kellett a honvédség szolgálatába állítani, akik egyedül a tüzérségi oktatással foglalkoznak. Fontos tétel a mozgósítás esetére teendő intézkedések tétele, valamint fontosak a szakképzés kiadásai is. Építésekre is nagy összegeket költ a honvédség. Rendezni kell a katonai orvosok fizetését is, mert a csekély fizetés miatt nagyon kevesen mennek erre a pályára. A miniszter ugy véli megoldani a kérdést, hogy husz ezredorvosi állást beszüntet és lovat ad az ezredorvosnak. Ezek a honvédelmi tárca tulkiadásai, amelyek közel nyolc millió koronát tesznek ki. Kéri a tárca költségvetésének elfogadását. (Kossuthék, Juathék.) Kelemen Béla (Kossutli-párti): Elvi okokból nem fogadja el r honvédelmi tárca költségvetését, mert teljesen önálló magyar hadsereg fölállítását követeli. Egy nemzet se lehet önálló anélkül, hogy ne legyen önálló hadserege, amely esetleges külellenség ellen megvédje. (Helyeslés a baloldalon.) Minden rendelkezésre álló eszközzel oda akarnak hatni, hogy a magyar nyelv minél jobban érvényesüljön a közös hadseregben. Teljes ellentállást fognak kifejteni az ujabb kiadásokkal szemben. Ami a honvédség intézményét illeti, ezt mindég szorosan vett nemzeti intézménynek tekintette, amelyből valamikor az önálló magyar hadsereg kifejlődését szeretné látni. A honvédséget fejleszteni kell, azonban teljesen függetlenül a közös hadseregtől. Elismeréssel beszél a honvédség tisztikarának kiválóságáról. A honvédség önállóságának szempontjából szégyenletes a közös vezérkar. Ónálló honvédségi vezérkar fölállítását óhajtja. Határozati javaslatot nyújt be, amelyben annak a kimondására kéri a Házat, hogy intézzen a Ház megkeresést az összes európai államok képviselőházához, hogy saját hatáskörükben mozdítsák elő a további fegyverkezés korlátozását és utasítsa a Ház az elnököt, hogy ebben az irányban lépjen érintkezésbe az európai államok képviselőházainak elnökségével. (Helyeslés a baloldalon.) Kijelenti a KosButhpárt nevében, hogy nem fogadja el a honvédelmi tárca költségvetését. Ezután az elnök öt percre fölfüggesztette az ülést. Szünet után Bakonyi Samu kezdett beszélni és a Justhpárt nevében kijelentette, hogy mindenben osztja Kelemen Béla fejtegetéseit. Nem fogadja el a költségvetést. (Katonai dolgok.) Bolgár Ferenc elfogadja a költségvetést, mert bizik a honvédelmi miniszter jóakaratában és kiváló képességeiben. Foglalkozik a katonai iskolák reformjával s helyénvalónak tartaná, ha németországi mintára nálunk is alkalmaznának akatonatisztekmellettciviltanárokat isa katonai iskolákban. Azönkéntesi kedvezmény megszorítása nem számol a mi különleges viszonyainkkal. Az úgynevezett svindlikurzusokat továbbra is fönn kellene tartani, mert azok, akik a vizsgát itt leteszik, megérdemlik az egy esztendő kedvezményét. Az egyéves önkéntességi jogot azoknak is megadná, társadalmi különbség nélkül, akik a lövészetben kiváló eredményt tudnak fölmutatni. Elismeréssel szól az ifjúsági lövésztanfolyamok működéséről, ezektől nem sajnálna semmi költséget. Szmrecsányi Györgynek az idő előhaladottságára való tekintettel a Ház megengedte, hogy beszédét a következő ülésre halaszthassa. Zichy János gróf kultuszminiszter a középiskolai tanárvizsgáló-bizottság jelentését terjesztette a Ház elé. Az elnök az ülést két óra előtt berekesztette. Lukács a királynál. Lukács László, a kereskedelmi tárca vezetésével ideiglenesen megbizott pénzügyminiszter, szombaton reggel automobilon Gödöllőre érkezett és tiz órakor külön kihallgatáson Jelent meg a királynál. A kihallgatás egy óra hosszat tartott ós azután a pénzügyminiszter visszatért a fővárosba. Az audiencián Lukács két tárcája ügyeiról referált. A mexikói forradalom. JWashingtonból jelentik: A kabinet értekezlete után Steever ezredes, El-pazói parancsnokot, a hadügyi államtitkár utasította, hogy az összes szabályszerű hajószállitmányokat, amelyeket a vámház átenged, fönnakadás nélkül engedje Juarezbe vinni. Ez annyit jelent, hogy az Unió katonasága nem fogja akadályozni, hogy a vámházban deklarált puskák, lőszer és élelmiszerek Juarezbó szállíttassanak tovább. — Durango és Torreon kerületekben a köztük elterülő helyiségekkel együtt anarkiával határos állapotok vannak. A fölkelők Torreont, Durangót, Zacatecast és Parralt körülzárták. Kétszáz fölkelő Chihuahua ellen vonult. Vonbre De Diós külvárosát fegyveres tömeg kifosztotta, de tovább nem jutott, mert a város őrsége ezerötszáz főből áll. Az albán fölkelés. Rómából jelentik: A kamara ülésén Diz Kalla államtitkár kijelentette, hogy a kormányhoz érkezett hirek szerint az albán fölkelés csak Scuttari vilájet északi részére szorítkozik. Az összes hatalmak megegyeznek abban, hogy a fölkelést Törökország belső ügyének kell tekinteni. Olaszország szükségtelennek tartja, hogy beleavatkozzék a kérdésbe, mert az olasz alattvalók és az olasz érdekek nincsenek veszélyeztetve. Az utca. Régen volt az, mikor a hatalmas plebsz bele zúgott az imperátor fülébe és dörgö hangon követelte: — Kenyeret és cirkuszt! A kenyér kellett neki, mert éhes volt. A cirkusz is kellett neki, mert szomjas volt a fantáziája. A nagy kőkockákból rakott oszlopos csarnokok, a márványból kivésett csodamüvek, az aranyba csiszolt ékszerek érdekelték a plebszet, de sokkal elevenebb volt a fantáziája, sokkal makacsabb az ízlése, minthogy ez elég lett volna neki. Gyorsan zajló életre, hangra, 8zivárványosan változó életszinekre vágyott. Forradalmat csinált a zajért, a lármáért. A kenyérért meg akart halni, de a cirkuszért gyilkolni tudott volna. Ilyen volt a régi római plebsz. Mi sem vagyunk még ma se különbek. A római plebsz utóda ott lebzsel az utcán, ott áll az utca sarkon, nem ordit a panem et circem-ért, mert hisz benne van a cirkuszban, élvezi az élet milliószor variáló kaleidoszkopikus cirkuszát — az utcát. Csak akkor sivít, rug-kapál, ha el akarják venni tőle az utcát, a szabadságát, a mindenét. Ilyenek az utcánélök. A modern kultura színesíti, mozgalmassá teszi az utcát, a kirakatok, a sokszinü plakátok művészi szint, a robogó kocsik, autók, villanyosok, emberek zűrzavart, lármát csinálnak. Különbet, szebbet adnak az utcánélöknek, mint a római komódiások adtak a plebsznek. Miért ne szeretné hát az utcát az utcagyerek, miért ne imádná a minden percben változót, az életet? Az utca porában nevelődik az ilyen és nö utcaimádóvá. Gyermekkorában izzadt arcocskáján por erecskókkel guritja a márványgolyót, ha nagyobb lesz, üti a labdát a köztereken és már ilyenkor, ha nem is az agyával, de vérének, lelkének minden atomjával bolondja, rabja lesz az utcának. Az utca lesz a levegője, a mindene, fuldoklik, elsorvad, ha elveszik tőle az utcát. Belehal. Ebből a szektából való a kávéházak külső kibice. Odaáll a kávéház nagy tükörablaka elé és sóvár szemekkel néz be. Be nem menne a világ minden kincséért sem, félszemmel, félfüllel az utcán van, érzékszerveinek felével van csak a kávéházban, ha a bent sakkozó öreg urak hibás lépést húznak, diszkréten bezörget az ablakon: — Ne azt, kérem. Ezzel en pendant, az utca kávéházi embere, aki órák hosszat bennt ül a kávéházban, utcai tükörablak mögött és figyeli az utcát, szeme, füle az utcán van, összes idegével a színeket, a lármát, a változatosságot nyeli. Sok, nagyon sokféleképen imádják az utcát. Van ez a szekta már akkora, mint a napimádóké. Ha este lesz és a fénylő villanykörték arany sávokat dobnak az utca kövezetére, előkerülnek megint az utcaimádók, akik szerelmesek az éjszakába. Róják az utcákat, rovom ón is, nem tudjuk miért, csak megyünk, megyünk bele a sötét éjszakába és lábunk alatt kopog az utca kövezete, a legszebb éjszakai zeneszó. (sz—m.) Legkellemesebb családi SZÓRAKOZÓHELY a o Q kerthelyisége a ^iiihásc mellett, Minden Kossuth este mozgöfémjkép-eWJadás O