Délmagyarország, 1911. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-13 / 109. szám

2 DELMAGYARORSZAG nyiség csökkenvén, emelkednék a járadékok árfolyama. Ezek a tervek mind helyesebbek és mind jobbak, mint amelyeket most a magyar kormánynak ajánlanak, részben meg is valósittattak már, de igazi eredményt mégsem értek el. A mesterséges eszközök nemcsak, hogy nem használnak, hanem egyenesen ártanak. Csakis a szabad forgalom és a szabad piac az, amely szolid alapot ad a járadék árfolyamának. A modern gazdasági élet minden törvénye ellentmond annak, hogy mesterséges eszközöket vegyünk igénybe s meg vagyunk győződve, hogy egy mesterséges rendszabály rohamos áresést idézne elő járadékaink külföldi árfolyamába s egy beteges arbitrage fejlődnék ki. Az angol felsőház reformja. ("Saját tudósítónktól.) Angliában az alkotmányharc hosszú folyamata érdekes fordulóhoz érkezett. A konzervatívok törvényiavaslatot terjesztettek be a lordok házába a felsőház demokratizálása érdekében. Mellékes, hogy mi van a javaslatban. Az érdekes, hogy ők azok, akik javaslatot terjesztenek elő a felsőház reformja érdekében. Nem várják be, mig a kormány hozza nyilvánosságra a maga javaslatát, hanem a közvélemény előtt dokumentálni akarják, hogy maguk is szükségesnek ítélik a reformot és csak azt akarják megakadályozni, hogy fölösleges radikálizmus ne károsítsa magát az országot. Landsdowne lord megindokolta pártjának javaslatát és az indokolás talán még érdekesebb, mint maga a javaslat. Kijelentette, hogy nagyon jól tudja, hogy az alkotmánykérdésben csakis ugy jöhet létre közmegnyugvást keltő megoldás, ha a második kamarát lényegesen reformálják. Arról beszélni sem lehet szerinte, hogy a második kamara egészen eltöröltessék. Meg kell tartani egy oly második kamarát, amely tehetségével, tekintélyével és függetlenségével az ország bizalmára érdemes. Csupán arra kell a reform, hogy a felsőházba demokratikus elemek is bejussanak, De e tekintetben is szükség van bizonyos korlátokra és pedig olyan irányban, hogy csak közfunkciót teljesítő osztályok lehessenek a második kamara tagjai. A konzervatívok föllépése nagyon érdekes, mert immár kétségtelenné teszi, hogy a lordok is tarthatatlannak tartják a maguk helyzetét és mindössze már csak arra törekszenek, hogy a közvélemény nyomása alatt a kormány ne ragadtassa magát túlzásokra. Ugy látszik azonban, hogy a konzervatívok taktikája nem volt szerencsés, mert a kormány hivei most azt magyarázhatják mindenütt, hogy még a konzervatívok is tudják, mennyire egyoldalú az ő szervezetük és még ők maguk is hirdetik, hogy reformra van szükség. Már pedig ha maguk a konzervatívok is szükségesnek tartiák, hogy a felsőház tagjainak legalább egyharmadrésze kinevezett, vagy választott tagokból álljon, akkor egyáltalán nem lehet igazságtalan azoknak az álláspontja, akik azt akarják, hogy a felsőháznak legalább a fele a képviselői kerületek választói által választassanak. A kormány különben már kijelentette, hogy Landsdowne lord javaslatát elfogadhatatlannak tartja, mert nem az a fő, hogy a lordok házának nem arisztokrata tagjai is lehessenek, hanem az, hogy a lordok háza nem lehet egyenrangués egyenjogú tényoző a törvényhozásban. A kormány céltalannak intézte a dolgot. Tízezer, frank hozomány, husz frank havi fizcféstöbbíet, két szoba bútor. Roland ur fekete kabátot öltött s barátjával, Jules-vel odahajjbaittak a mairie elé, ahol tanúskodásuk mellett a házasság meg is köttetett. Joseph érzékeny bucsut vett az ifjú pártól és másnap elutazott. Mindig el szokott utazni, mikor egy viszonyt befejezett. Velencébe szeretett ilyenkor menni, a Mercerián, a Rialto hidján. elbolyongani, este a Canale Grandé énekesejt hallgatni; gondolázni, képtárakat szemlélni, a piazzán sétálni. Velencébe ment hát most is. A Canalén elandalogva hallgatta a Bucinior o társaságot: Ciri biri bin Che bel bocliin Che bel nasin És eszébe jutott Marié, az ő szép kis szájacskája, szép kis orra. Che bel bóchin Che bel nasin . . . Azelőtt nem szokott visszagondolni az elhagyott szeretőire. Most meg nem megy ki a fejéből. Ejnye, ejnye. És nem hogy halványodott, de mindig színesebb lett a Marié Beaulieu alakja. Ott látta magát a Marié kis boudoirjában, hevert a divánon, Marié előtie ült és simogatta a haját. Együtt vacsoráltak, Marié csicsergett, csacsogott, Joseph nézte, nem is tudta, mit bsszél, csak nézte, hogy jár a pici, piros szája . . . Che bel bochin . . . — Ejnye, ejnye, (ezt szokta mondani), hát mi lesz? Az az ostobaMarcel Durand. Ostoba? EV kevés. Buta! Igen', határozottan buta. Hogy jön ő ahoz, hogy ilyen friss, kedves, aranyos, teremtést ölelgessen. Az a gazember ! Igen, gazember. Becstelen, aki képes volt másnak a kedvesét feleségül venni. Az nem mentség, hogy a tizezer frankkal az anyjának vett kis házat . . . Gazember!... Már mondtuk, hogy Joseph ur határozott természetű férfiú volt. Ezt a megjegyzést nem ok nélkül tettük. Célunk az volt, hogy a nyájas olvasó ne botránkozzék meg, ha megtudja, hogy Joseph ur négyheti távollét után azzal sietett vissza Parisba, hogy azonnal elválasztja Mariét Marceltól s ő maga veszi feleségül. Régi szokása volt, hogy az ilyen utazásai alkalmával nem küldetett maga után leveleket, nem akart vesződni az iroda dolgaival, zavartalanul akart élni. Nem is szokta megirni, hogy mikor érkezik. De most siirgönyzött Marcel Durandnak, hogy várja az esti vonatnál. Már az állomáson akart mindent rendbe hozni. Durand, a jó Durand várta. Ott állt a perronon. Joseph megdöbbenve látta a gyászruháját, a szomorú beesett arcát... — Mi az Marcel? — Meghalt. — Marié? — A házasságkötés után, másnap beteg lett, nem tudtuk mi a baja, az orvosok nem értették. Csak fonnyadt, csak fogyott . . . Négy napja temettem el. A két szoba bútort vedd vissza ... az anyám házát majd eladom s a tizezer frankot visszakapod . . . Csak megakartalak várni . . . Közölni akartam veled, hogy kilépek az irodából . . . Hidd el Joseph, becstelen ember vagyok, mert tudva, a kedvesedet vettem feleségül, de hidd el, Joseph, te mégis . . . becstelenebb vagy. tartja az ojyan reformot, amely csak a felső Nyilatkozik a ház összetételét akarja megváltoztatni. Oly® szervezéséről. I reformra van szükség, amely elveszi a fels' között megvah ház vétójogát ós lehetetlenné teszi, hogy: gazdasági kanu lordok útját állhassák a képviselői kainat m^r meglevő g határozatainak. A kormány szerint a parit C8°kkenését jel menti túlsúly az alsóházé, a népakars *d,jJ kivan a legitim képviselete csak az alsóház lehet ®e'efct minden következésképen föltétlenül érvényesük kí* t adjmez5ga: is kell annak, amit a képviselői kamara ®' Ami Z''S " HATÁROZ- , FÖTJEDÉSÉVEL^A A kormány nagyon jól fogja föl a het nyos korlátoz zetet. Az a lényeg, amire a jelenlegi ang| apróvad tenyéí kormány törekszik, hogy a felsőház ne ál| ahol előrehalad hassa útját a képviselőház akaratának. Híj Mörohaladott felsőház elutasító szavazata után is ragas'l °nt°s különöse kodik az alsóház a maga határozatához, m Ke®ez Istvi az királyi szentesítés elő terjesztendő, . utálva, ki hí tvnaiyi saeni/t'siLös eio tt)i jeszitmuu, " )H >,,. —' *V1 pedig a felsőház meghallgatása nélkül. EzJ se< helyes. Bizonyos dekoratív szerepe m®?í pénzögyminiszt lkeze , . --lak í talmát lényegesen megnyirbálják, csak lyekröi a multl marad a felsőháznak, de törvényhozói ll5hob/lk,eze8ere ,, ..J, yónak szabál mint annak az osztályét, amelynek előjog"1! A közbirtok a felső kamarában gyakorolta. A konzerv®'. abszurdum Tő tiv Anglia a legradikálisabb példával sz"1' a közbirt0kossi gál, mint kell a felsőházi kérdést EuróP1 He/c f0gja dek demokratikus országainak megoldani. Vetni> hogy a MEZ*E. 4 A képviselőház ülése. Elfogadták a földmiuelésügyi költségvetést. ho szakoktati • °8y mindent kecskemét Kertészet (Saját tudósítónktól.) Több heti, jobbá'1 kezdte, unalomba ós aprólókosságba veszett tf A vdmi)olirk gyalás után ma a képviselőház általánossá, ság| s ' 1 ban elfogadta a földmivelésügyi költsd «»••-. mPontb vetést. Serényi Béla gróf miniszter ma újra / szólalt a szavazás előtt ós még az elleni kiek közül is sokat meggyőzött arról, ho' azok a reformok, amelyeket tervez s valósit, sok eddigi bajt szüntetnek i"e» Serényi beszédének befejezése után érdek8' aszn0t |og jelenet következett. A munkapártiak,^ y íáo w mint egy ember — tapsolták, éljenezték földmivelésügyi minisztert, az ellenzéki viselők közül többen pedig a folyosó"; mentek, a szavazás elől. Ugy, hogy W nem egyhangúlag fogadta el a Ház a kö' sógvetóst, igaz, hogy most még általánoss".' ban, de igen valószínű, hogy a részletes K nem fog hosszú ideig tartani. Talán i", hétfőn, esetleg kedden áttérhet a Ház honvédelmi tárca költségvetésére, amely"® megszavazása után kerülhet sorra a eröjavaslat. A pénteki ülés fél tizenegy órakor kezdőd"'1 Berzeviczy Albert elnökölt az ülés elején 8 múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése következett a napirend, a földmivelésügyi tí' költségvetésének folytatólagos tárgyalása. (A kisgazdákérté Első szónok Csermák Ernő (Justh-párti): P'jí ner Jánossal polemizál. A földmivelósügyi ségvetésben csak a két millió koronás t",' emelkedik ki, ezen kivül igen kevés, ami csóretes. ... A többtermelés elmélete igen szép, de ed^j csak a munkapárti képviselőkből termelte" j kelleténél többet. A kisgazdákat kell álnevei legelsősorban, hogy tényleg többet termelje"^ mert a vidéki városokban — a kinálat lóvén — a drágaság már elviselhetetlen. A gazdák vállaira rótt terhekről beszél. A birt0^ politika kórdósében az a véleménye, hogy "o. kivánja a hitbizományok eltörlését, hanem zonyos egészséges arányt tart szükségesn6",, kisbirtok, nagybirtok ós középbirtok között' költségvetést nem fogadja el. | Elnök : Kiván még valaki szólani ? Ha se", sem kiván szólani, a vitát bezárom. A földm" lősügyi miniszter ur kiván szólani. (Serényi liéla beszéd6' Serényi Béla gróf földmivelésügyi minist reflektál a vitában ólhangzott fölszólalás"^ S2iSorUan AN meg OHBAN nei ÁLLAM adót. k 4 közös vám , rszaka Magy >OT FOG ? J ÜSYANI8 M< HA A 8"ITJA 6PE" ***** ^nyi Bóla SW8Y MINI : TA!LAK A >okat fi i> INTÓZK ®ssenek el. SZÓIG? ÖÉZA CK KÜLÖN DÖESÜ HOP altár földi O^g! kórt VÁGTOK. U«T'^"FÖGEK ww108 he 4 KÉRI. FÖK KVÍTA 80R' "YUJTÓI uj*""" az e a földm / ' JAVASLAT A RÓ 8rdőt essleteS "ál o^ételént o>ozás éf "IA^TERTVAN