Délmagyarország, 1911. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-12 / 108. szám

Í911 május 12 DÉLMAGYARORSZAG 5 Knab Ede Ítélet előtt. — Vallomások a vádlott javára. — (Kiküldött munkatársunktól.) Meglepő fordulatokban különösen gazdag a nagyteremiai gyilkosság ügyének tárgyalása. A tárgyalás első napján a vallomások nagyrészt Knab Ede ellen szóltak, a második és harmadik napon azonban egyszerre megfordult a kocka: a tanuk nagyrészt a vádlott javára teltek vallomást. Most aztán teljesen összegabalyodott minden. Vannak, akik most is állítják: még, hogy a gyilkos nem más, mint Knab Ede, — viszont jogászi vélemények azt tartják, hogy a tanuk előadása után ezt az állítást föntartani nem szabad. És az igazságszolgáltatás tái'gyilagos kritikájával boncolgatva a tárgyalásokon hallottakat, valóban, az a meggyőződés alakulhat ki az emberben, hogy a vádlott igazán ártatlan. Nagyon sok körülmény támogatja ezt a meggyőződést. Nézzük csak a vallomásokat. A tárgyalás első napján több dúsgazdag sváb paraszt azt vallotta, hogy az ő hallomása szerint Knab Ede haragos indulatu, rossz, gonosz ember és rossz viszonyban volt a meggyilkolttal. A tárgyalás második és harmadik napján kihallgatott tanuk viszont ennek ellenkezőjét vallották. Pedig ezek között a tanuk között többen voltak szolgálatban Knab Edénél fél évig, egy évig s mint elbocsátott cselédek, épen elfogulat anul vallhattak. Az elnöknek kérdéseire, hogy milyen ember volt hát Knab Ede, velük, alárendelt személyekkel szemben, haragos, indulatos, goromba, szóval rossz-e vagy jó: — valamennyien vallották, hogy Knab Ede mindig a legjobb gazda volt. Soha egy goromba szót nem hallottak tőle, soha egy hevesebb harag-kitörést nem tapasztaltak nála. Már pedig, emberi logikával boncolgatva és mérlegelve ezt, egyszerre fogalmat alkothatunk a vádlottnak a bűnös vagy nem bűnös kimondásánál egyik legfontosabb jellembeli tulajdonságáról. És a logika szerint a megítélés csak kedvező lehet a vádlottra nézve. A tárgyaláson való viselkedése meg épen kedvező impressziókat keltett eddig mindenkiben. Olyan nyugodt, mint egy vallásos hittől áthatott ember, aki fanatikusan hisz és bizik az igazságban. Az ellene valló tanukkal mindig kéri a szembesítést s hogy mindez nem félrevezetés akar lenni, azt élénken, sőt izgalmasan illusztrálta az egyik szembesitési jelenet is. Pfanner Józsefné, a nagykikindai gőzmalom bevásárlójának felesége azt állitotta, hogy Knab Ede a gyilkosság után azt a kijelentést tette, hogy tudja, ki a gyilkos: Götz Jánosnak hivják. Knab Ede az elnök fölszólitására szemközt került a tanúval: — Merd ezt itt, a kereszt előtt mondani szemembe — szólt izgatottan. Pfanner Józsefné meghökkent és hirtelen zavarában néhány pillanatig nem tudott szóhoz jutni. Azután jelentette csak ki halkan, hogy tévedett, a vádlott ezt nem mondta neki. Pfanner Józsefné vallomásai •különben is igen gyanúsaknak tetszettek. Nem is eskették meg. A második és harmadik napon tett vallomások hatarozottan Knab Edének nyerték meg az esküdteket Eddig körülbelül kilencven tanút hallgattak ki, a pénteki tárgyalásra tehát mintegy husz kihallgatás marad. Holnap délig a tanúkihallgatások föltétlenül befejeződnek, tehát ítélet is pénteken várható. Hogy azonban az est, vagy éjszaka melyik órájában lesz, azt most még bizonyosan tudni nem lehet. (A koronatanú vallomása.) Hubay László dr királyi alügyész koronatanuja, aki vallomásában a legterhelöbbet mondotta el a vádlott elten: Rottenbücher Anna. Ez a következőket mondotta el a kikérdezés során: Én február 4-én este hat óra előtt néhány Perccel lakásomból, az úgynevezett Vordergassen keresztül az azon utcában levő mészárszékbe igyekeztem husvásárlásért, melyben a megölt Knab Károly lakott. Asztmatikus beteg lévén, amint Knab Károly sarokházánál befordulva, a Knáb János házához értem, itt, miután nagyon elfáradtam, megálltam egy kissé pihenni. Ekkor láttam Knab Károly háza kis kapuján Knab Edét kijönni. Én őt határozottan fölismertem, mert én őt igen jól ismerem, mert apjánál hosszabb ideig szolgáltam. Knab Edén prémes télikabát volt, fején biber sapka. Hogy ez hat órakor volt, onnan tudom, mert akkoriban hat órakor harangoztak nálunk estimára és mikor én a Vordergasssen mentem, akkor harangoztak. Midőn Knab Ede a Knab Károly kapuján kijött, én őt tovább nem figyeltem, hanem a mészárszékbe mentem. A napra, hogy ez február 4-én történt, azért emlékszem, mert másnap hallottam a gyilkosság hirét. Nekem akkor mindjárt gyanús volt az a körülmény, hogy Knab Edét előtte való este láttam a megjelölt házból kijönni, de a hatóságnak nem mertem jelentést tenni, mert szüleim erről lebeszéltek. — Midőn Knab Ede a Knab Károly kapuján kijött, felém közeledett s tőlem mintegy tiz-tizenkét lépésre lehetett. Knab Ede kezében semmiféle eszközt sem láttam. — Én röviddel az eset után elmondtam a látottakat szüleimnek és Schnepp József szomszédomnak, majd később a plébánosunknak is. Tanút szembesítették a vádlottal, aki továbbra is megmarad tagadása mellett és tanúról azt állítja hogy valótlant mond. (Vallomások Knab Ede mellett.) A Rottenbücher Anna után következő tanuk Knab Ede javára vallottak. Schuszter tanu előadja, hogy február negyedikén este negyedhét és félhét óra közt, tehát a gyilkosság pontos idejében, elment Knab Károly lakása mellett, ahonnan sem neszt, sem nyöszörgést, vagy jajgatást nem hallott. Hausz Károly tanu, községi kézbesítő február negyedikén este ott járt vádlottnál, akit otthon talált. Hogy hány óra volt akkor, arra nem emlékszik, de azt tudja, hogy sötét volt már, mert vádlott gyertyavilág mellett irta alá a Bauernferein közgyűlésére szóló meghívó kézbesítési ivét. Arra sem emlékszik, hogy milyen ruhában volt akkor a vádlott. Schisser Miklós és Ceinner Péter tanuk azt mondják, hogy Hausz Károly röviddel a gyilkosság után azt a nyilatkozatot tette előttünk, hogy ő a gyilkosság napján, este hat órakor, harangszókor otthon, a lakásán találta a vádlottat. Czinner György bizonyítja, hogy mikor ő február negyedikén este hét óra felé fölment a kaszinóba, már ott találta a vádlottat, aki kártyázott s a kaszinóból csak féltiz óra után távozott. A tárgyalás további során Günther Ernő, Mayer János jelentéktelen vallomást tettek, annál érdekesebb Gilice Péter ötven éves kocsis vallomása, aki hat hónapig volt Knab Ede szolgálatában. Elnök: Emlékszik-e, mikor tőrtént a gyilkosság ? — Szombati napon. — Azt tndja, melyik hónapban ? — Nem kérem, nem tudom a hónapak neveit, mert nem jártam iskolába soha. — De azt tudja, melyik ünnepnap táján. — Tudom, Gyertyaszentelő körül. — Hány óra felé vacsoráztak Knab Edéék ? — Hat óra felé. — Hol volt a vádlott akkor ? — Otthon, bent a szobában. — Mikor ment el hazulról ? — Azt nem tudom, elment-e vagy sem. — Milyen ember Knab Ede ? Jó, kérem. Nagyon jó. Soha nem volt haragos, soha nem pörölt, még csak egy goromba szót se hallottam töle. — Meddig volt maga nála ? — Hat hónapig. Gilicze Pétert megeskették. Ezután Kasstlmayer Erzsébetet, Knab Ede volt cselédjét hallgatták ki. A következőket mondotta: — A gyilkosság napján a gazdám öt órától hatig az istállóban volt. Ott tizenöt krajcárt kértem tőle vikszre. A boltba hat óra után mentem vikszért, egy negyed hétkor jöttem haza és Knab Ede ekkor már megvacsorázott, de még otthon volt a szobájában. Át nem öltözködött, másnap nagytakarítás nem volt, a kályhában nem találtam véres ruhákat. Mosdóvizet se ki, se be aznap este nem vittem. A pincébe nem láttam lemenni a gazdámat. A gazdám jó ember volt, soha nem haragudott, soha nem veszekedett a cselédséggel. Azt nem tudom, hogy Knab Károly járt-e hozzá, vagy sem. Palatínus János, Knab Ede volt bérese ezt vallotta: — A gazdám a gyilkosság napján öt óra után jött haza a szánkóval. Felesége és két gyermeke szállt le róla. Hat óra után öt perccel a gazdámat még otthon láttam. A kályhákat szöllővenyigével fűtik s nem hallottam, hogy abban találtak volna mást pörnyénél. Knab Ede mindig jó ember volt hozzám, sose láttam hirtelen haragúnak. Hogy milyen viszony volt közte és Knab Károly között, arról nem tudok. A tanút megeskették. (Ki hazudott f) Rendkívül érdekes Grebeldinger Magda cseléd vallomása. Ez a kővetkező: — Schlanch Anna cseléd mondotta nekem, hogy Pfanner Józsefné rá akarta venni őt, tegyen a bíróság előtt olyan vallomást, hogy Knab Ede véresen jött haza. Pfannerné azonban óvatosság céljából közvetve akarta csak rávenni erre Schlauch Annát, aki az egészet Grabaczer Lenitől hallotta. Rendkivül éles szembesítés következett erre. Schlauch Anna és Grebeldinger Magdolna állottak szemközt egymással. — Te hazudsz, nem én — röpítették egymás fejéhez. — Én megesküszöm rá! — Én is. Majdnem összekaptak már, mikor végre az elnök széjjelválasztotta őket. A teremben általános nevetés támadt. Ezután Junker Józsefné Reinlem Anna tanút hallgatták ki. Vallomása szerint Pfanner Józsefné azt a nyilatkozatot tette, hogy Knab Ede a gyilkosság után meglátogatta betegen fekvő férjét és az ő lakásukon mondotta, hogy o tettes Götz János. Elnök behivatja Pfanner Józsefnét. Uriasan öltözve, virágos kalappal a fején jelent meg a tárgyaló teremben. Megkülönböztetetten öltözködik a teremiai sváb asszonyoktól, férje gőzmalmi bevásárló, az asszony tehát civilizáltabbnak akar feltűnni a ruhájával. Arcán azonban nyoma sincs a civilizációnak, közönséges sváb asszony-típus. Szembesitik Junker Józsefnéval. Megcáfolja annak minden állítását, rikoltozva vitatkozik vele, kezeivel hevesen gesztikulál; borzasztó zavarban van. Majd hirtelen dühösen elfordul, ijedten néz az emberek mosolygó arcára és hallgat. Kicsit szégyelli a kalapját. Junkemé tízszer is a szemébe vágja, hogy hazudik. Az esküdtbíróság a két asszonyt nem esketts meg. Ezután még néhány jelentéktelenebb tanút hallgattak ki s ezzel a csütörtöki tárgyalás hat óra után véget ért. Folytatását az elnök pénteken reggel kilenc órára tűzte ki. A trónörökös Bécsben. Bécsből jelentik, hogy Ferenc Ferdinánd trónörökös csütörtökön reggel hét óra huszonhárom perckor Zi monyból odaérkezett