Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-08 / 81. szám

1911 április 8 219 DELMAGYARORSZÁG Rakovszky István, Mártonffy Márton és Glück Frigyes voltak. Mártonffy 'már hét éve nem szabadkőműves. A mostani nagymester Bókay Árpád, az ismert orvos, aki elég gyönge nhoz, hogy alatta váljanak ki ezek a frakciók. Fölolvassa a tisztikar névsorát. f A páholyok névsora.) Egynéhány páholylyal foglalkozni kell. A Demokrácia a vozetöpáholy. Elnöké Fcleki Béla és tagja Bárcsy István dr, polgármester is, aki nemrég abban a szerencsében részesült, bogy a Magyar Figyelőben cikket közölhetett az állami népoktatás ellen. Erre megidézték a polgármestert a páholy elé, hogy hogyan mert a felekezeti oktatás mellett írni. Idáig megy a dolog és ez nagyon aggasztó jelenség, amint erre Hallor képviselőtársam is rámutatott, bogy a rendi, testvériség kötelékek függelmi hatalma már a képviselőket is maga alá vonja, ugy, hogy akit megválasztanak képviselőnek, nem a választóinak adott program, hanem a páholymunka alapján teljesiti kötelességót a parlamentben. Fölkiáltások (a néppárton): Hallatlan ! Polónyi Géza : Harapózzék el ez a rendszer és akkor elbucsuzhatunk a parlamentárizmus tradíciótól. Mert megtörténik, hogy a választók, nem tudván kivel van dolguk, olyant választanak meg, aki tagja a szabadkőművességnek és akkor az a képviselő a páholy rendelkezése alá jut s nem a választók által rábízott kötelességét teljesiti. (Taps a néppárton.) Nem akarom, hogy a magyar képviselők a francia Nagy Oriens befolyása alá jussanak, amely legutóbb is forradalmat csinált. Nem szabad várnunk, hogy ránk szakadjon a tető. (Nagy taps és tetszés a xKossuth-párton és a néppárton.) Folytatom a páholyok névsorát. A Martinovics-páholynak eddig Sándor Pál képviselőtársunk állott az élén. Díszére válik, hogy otthagyta és most már Jászi Oszkár vezetése alatt áll ez a páholy. (Fölkiáltások a néppárton : Ah, Jászi Oszkár !) Polónyi Géza: Jászi Oszkár a szociálisztikus iskolának egy olyan tantételét jelenti, amely az anarkiához vezet. Ez a Jászi Oszkár az, aki stigmatizálja a hazafiságot és vallásosságot. Itt van ezután a „Reform-páholya". Főmesterét nem fogom körülirni: Szalay Mihály. (Zaj.) A „Neuschloss régi hivek" páholynak Rózsavölgyi Manó dr az elnöke. Ezekhez csatlakozik a „Petőfi" páholy, amely profanizálja azt a nagy nevet és amely ellen az „Árpád" és „Pátria" páholyok, amely utóbbinak élén H. V. íőmester áll, élénk munkát és propagandát fejtenek ki. Ez a négy páholy, amely az úgynevezett kriptaszabadkőművességet képviseli, Budapesten valóságos politikai szervezetté lett, amelynek hatalma és többsége mindent dominál. (A szegedi páholyok.) . Szünet után azt fejtegette Polónyi, hogy a páholyok közt is villongás van, mert például a szegedi páholyok nem akarják elismerni, hogy a szekularizáció és a választói jog kulturális kérdés. A páholyok a vidéken is befolyást gyakorolnak a városi élet irányítására. A Commenius nagy páholy a radikális választójog, a vallás nélküli népoktatás és a szekularizáció propagálására alapította a Világ cimü napilapot, ez a páholy alapította a Reform Klubot is és az általános választójog ligáját. (Zaj a Justh-párton.) Batthyány Pál gróf: Ez nem igaz! Bakonyi Samu: Mese az egész! (Polónyi mindenkit mar.) Polónyi Géza: A budapesti páholyok teljesen felekezeti politikát csinálnak, az iskolák térés teljesen magukhoz is ragadták a vezetést. Statisztikai adatokkal igazolja, hogy emelkedett a fővárosban a zsidó lakosság, ugy, hogy 1906-ban már száznyolcvanhatezer lélekre emelkedett. Igy történt, hogy a páholyok is lassankint faji tendenciák szolgálatába szegődtek s kezükbe ragadták a közigazgatás irányítását, A fővárosi bizottsági tagok közül kétszázkét keresztény ós százkilencvennyolc zsidó. (Nagy zaj és mozgás.) Fölkiáltások a néppárton: Es még elnyomásról panaszkodnak! Rosenberg Gyula: Hány zsidó tisztviselő van ( _ Zhoray Miklós: Nem annyi, ugy-e, amennyit önök szeretnének! (Zaj.) Polónyi Géza: Az a lényeg, hogy a törvényhatósági bizottságban a zsidóság dominál s csak az érvényesül, aki behódol. Szóvá teszi az általános ós egyenlő választói jog dolgát, szükségesnek tartaná, hogy aki újonnan szerez választói jogot, az tegyen esküt és fogadalmat az alkotmányra. Áki a magyar hazában jogokat akar élvezni, az tudjon egygyó olvadni a nemzettel, akit nemzetközi fantazmagóriák vezetnek, menjen Morris Tamis utópiájába. (Taps a baloldalon.) Az egyenlőség és az általánosság csak fikció, amit a valóságban össze kell egyeztetni a nemzet érdekeivel. Arra kéri a két függetlenségi pártot, egyezzenek meg, mig nem késő ebben a kérdésben s ne engedjék, hogy torzsalkodásukból Bécs uralma virágozzék ki. (Helyeslés és taps a baloldalon.) (Beöthy Pál beszéde.) Beöthy Pál egyetért Polónyival abban, ami a hazafiúi kötelességről, a vallás erkölcsi eszmékről mondott. Nem is hiszi, hogy a jobboldalon bárki is másképen gondolkozzék ezekről a kérdésekről. Nem ért azonban egyet azzal az antiszemita tendenciával, melylyel a főváros lakosságának vallás szerint való elhelyezkedését érezhető animozitással tárgyalta. Fölkiáltások a néppárton: Tényeket mondott! A tények izgatnak! Beöthy Pál: A régi szabadelvű párt fölfogással nem egyeztethető össze az ilyen állásfoglalás, ebben a tekintetben egész világ választja el Polónyitól. Szóvá tette ezután a felvidéki rutén-kérdést s azt a szociális és gazdasági nyomorúságot, melyet a galíciai bevándorlás idézett elő ezeken a vidékeken. Ennek az inváziónak bizonyos jelenségével szemben a legradikálisabb közigazgatási intézkedések is jogosultak. A költségvetést elfogadja. Az ülés két óra után végződött. Uálasztoti biróság nem illetékes. — A szegedi töruényszék itéleíe. — (Saját tudósítónktól.) Amikor ezelőtt három esztendővel a szegedi Lloyd-társulat megalkotta áru- és értéktőzsdéjét, választott biróságot is alkotott abból a célból, hogy az ügyletkötések alkalmából fölmerült pörös esetekben módot nyújtson tagjainak arra, hogy a vitás ügyek elintézése lehetőleg az érdekek kölcsönös megóvása mellett előnyösen történhessék. A választott biróság szabályzatát 39. paragrafusban el is készítették és azt a kereskedelmi miniszter megbízásából 1908 junius 15-ikén Lers Vilmos miniszteri tanácsos jóvá is hagyta. A választott biróság négy bíróból és egy elnökből áll, jegyzője a Lloyd ügyésze. A jóváhagyott szabályzat 3. vontja szerint a biróság illetékessége nem köthető ki telekkönyvi, hitbizományi, házassági és bűnügyekben, oly pörökben, amelyekben távollevő, gyámság, vagy gondnokság alatt levő személyek vannak érdekelve, végül, amelyeket a rendes biróság már érdemileg elintézett, vagy amelyek a rendes biróság előtt folyamatban vannak. , , A Szegedi Hus- és Vásarpenztar Részvénytársaság összes üzletfeleivel szemben ki szokta kötni pör esetén a Lloyd-Társulat választott bíróságának illetékességét. Legutóbb azonban egy ügyben a másik fél megtagadta a birónak megnevezését, hanem keresetével ügyvédje: Weisz Gyula dr utján a szegedi királyi törvényszék elé vitte az ügyet. A Szegedi Hus- és Vásárpénztár Részvénytársaság ügyvédje: Rósa Izsó dr által viszont azt vitatta, hogy az ügy csak a Lloyd-Társulat választott birája által volt elbírálható, mert a felek annak illetékességét kötötték ki. . A szegedi királyi törvényszék kózpolgari tanácsa Nagy Aladár dr elnök vezetésével foglalkozott az érdekes jogkérdéssel és a Szegedi Hus- és Vásárpénztár Részvénytársaság kérelmét elutasítva, megállapította a királyi biróság illetékességét, mert szerinte a szegedi Lloyd-Társulat választott bírósága nem olyan bíróság, amelynek döntése kiköthető volna. \ királyi törvényszék hatarozata termeszetesen nemcsak erre a pörre nagy kihatású, hanem a Lloyd-Társulat választott bíróságának sorsára Is, Érdekes, hogy a szegedi kereskedelmi és iparkamara épen tegnapi ülésén fogadta el egyhangúlag Weiner Miksa kereskedelmi tanácsosnak azt a nagyfontosságú indítványát, hogy a kamara támogassa a LloydTársulat törekvését, amelylyel az igazságügyminisztertől tössdebiróság fölállítását kéri. A kamara fölterjesztést intéz a miniszterhez, amelyben a szegedi tőzsdebiróság fölállítását kéri. Fölfelé hus — lefelé kenyér és viz. — Szeged húsfogyasztása márciusban. — (Saját tudósítónktól.) Minden mozgalmak és Ígéretek ellenére a husdrágaság ügye még mindig annyira aktuális s a panaszok a közönség részéről annyira szaporodnak, hogy ott, ahol ezt a súlyos gazdasági bajt orvosolni kellene és lehetne, már nem is veszik komolyan a dolgot. A patópálos nemtörődömség azonban ujabb veszedelmeket szül, a husdrágaság napnap után fokozódik, az árak emelkednek s a közönségnek az a része, amelynek jövedelme nagynehezon küzködik a lótföntartás szükségleteivel, egyre zuditja a panaszokat. A mészárosok már bejelentették a vevőiknek, hogy a hus ára ismét emelkedni fog, mert drága az állat. Tehát a husdrágaság újra és növekvő árakkal fenyeget. És mondani sem kellene talán, hogy a növekvő árak a legkisebb jövedelmű népróteget fenyegetik. Kisebb fizetésű hivatalnokokat ós főként az ipari munkásokat. Tömeges azoknak a családos hivatalnokoknak a száma, akik egy héten egyszer is alig tudnak húshoz jutni. A napszámosok és más munkások közül pedig a szegedi külvárosokban lakók a hét legtöbb napján át pusztán kenyéren és vizén élnek. Szolgák, vasúti munkások és másfoglalkozásu, de ehez a kaszthoz sorolható emberek nap-nap után még a létminimumot sem tudják fedezni. Mindig bizonytalan a holnap, s rettegniük kell ettől a szótól: mindennapi kenyér. A lakásnyomor, — amely a külső városrészekben kétségtelenül megvan és május elsején több mint száz munkáscsalád marad hajlék nélkül — párosodva a husdrágasággal, nagyon szomorú jövő képének árnyékát veti előre. A szegedi közvágóhídon a március hónapban levágott állatokról szóló kimutatás érdekesen mutatja be a húsfogyasztás csökkenését. Husz darab bikát, százhét ökröt, négyszáztizenkét tehenet, negyven üszőmarhát, hatszázhat borjút, kétszáznógy juhot, háromezernégyszáznegyven bárányt, öt kecskét és ezerszázötvenhárom sertést vágtak le Szegeden március hónapban. Nemrégen csaknem kétszer ennyi volt még a levágott állatok száma. És nem szabad figyelmen kivül hagyni azt a körülményt sem, hogy Szegedről más vidékre is szállítanak nagymenynyiségü hnst. Természetes, hogy mindezt a kisfizetésű néposztályok sinylik egyre nyomorúságosabban. Mert fölfelé nincs panasz a husdrágaság miatt, — ami érthető is. Ott meg se kottyan az a harminc-hetven krajcár differencia. De annál fájdalmasabban kiáltanak orvoslásért Szegeden azok a tízezrek, akik rabmenázsin: kenyéren és vizén tengődnek soktagu családjukkal együtt. Budapest kölcsöne és a pénzügyi bizottság. A képviselőház pénzügyi bizottsága pénteken ülést tartott, melyen megjelent Lukács László pénzügyminiszter is. Az elnöki székben Erdélyi Sándor ült. A bizottság a főváros huszonhétmilliós kölcsönére vonatkozó törvényjavaslatot, Lukács László megnyugtató fölvilágositásai után, elfogadta. Előadó Heltai Ferenc volt,