Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-07 / 80. szám

DELMAGYARORSZAG 1911 április 7 dolgában még ma nem történt döntés. A két miniszterelnök a mai tárgyalás folyamán kö­zelebb jutott egíjmás fölfogásához, de még mindig van bizonyos kérdésekben, ha nem is elvi nehézség, de véleményeltérés, amelyet még át kell hidalni. Héderváry gróf a jövő hét fo­lyamán még egyszer eljön Bécsbe s ezúttal több minisztertársa fogja kisérni, kik az osztrák miniszterekkel tárgyalni fognak és ez alkalom­mal az összes fönforgó ügyeket véglegesen fog­ják elintézni. Ugy látszik, hogy a nehézségek nem annyira az uj védőerőjavaslat előterjeszté­sének kérdésére, mint inkább az egyidejűleg a magyar országgyűlés elé terjesztendő katonai büntető pörrendtartásra vonatkoznak. színház, művészet Szinházi műsor. Április 7, péntek: „ 8, szombat: „ 9, vasárnap » » 10, hétfő: „ 11, kedd : „ 12, szerda: „ 13, csütörtök 14, péntek: 15, szombat: 16, vasárnap 16, „ 17, hétfő 17. „ A testőr, vígjáték. (Páratlan •'/a-os bérlet.) A medikus, életkép, Csortos Gyula vendégjátékával. (Páros '/a-os.) d. u.: A vig özvegy, operett, este : Bob herceg, operett. (Páratlan '/,-os bérlet.) A karszemélyzet jutalomjátéka­ként Ditrói Nándor dr és Te­restyényi Gyula vendégfellépté­vel, Viola. (Páros */3-os bérlet.) Becstelen, szinmü. Bemutató. (Páratlan 1l,-os bérlet.) Becstelen, szinmü. (Páros 2/,-os bérlet.) Opera-előadás a gyermeksza­natórium javára. Fölemelt hely­árakkal, bérletszünetben. Szünet. Opera-előadás a gyermeksza­natórium javára. Fölemelt hely­árakkal, bérletszünetben, d. u.: Dollárkirálynő, operett, este: Sárgaliliom, vidéki tör­ténet. (Páratlan '1,-os bérlet.) d. u.: Karenin Anna, dráma, este: Cigányszerelem, operett. Bérletszünetben. Móricz Zsigmond uj darabja. (Fővárosi munkatársunktól.) Akik Móricz Zsigmond Sári biró-jában, a Nemzeti Szinház mult évadbeli nagy sikerében gyönyörködtek, bizonyára nagy örömmel olvasták a Nemzeti Szinház híradását, hogy három uj Móricz-da­rabra készülnek és a bemutatója most pénte­ken lesz. A közönség minden rétegében s az iró és művészvilágban a szinházi szenzációkat meg­előző rendkívüli érdeklődés nyilvánul a bemu­tató előadás iránt s a színházból kiszűrődő hi­rek szerint ezt a nagy érdeklődést a legtel­jesebb mértékben meg is érdemli a három egy­fölvonásos, amelyeket Falu gyűjtőcím alatt kö­tött egy bokrétába szerzőjük, a magyar nép­életnek és a magyar genre-alakoknak ez az aranyosszivü irója. A három újdonság közül kettő vigjáték s közöttük adják a harmadikat, egy nagyszerűen megirt ós megérzett drámát. Az elsőnek Mint a mezőnek virágai ... a cime s bájos egyszerűséggel, felséges humorral s pompás közvetlenséggel világit rá néhány mes­teri biztonsággal megrajzolt alak között leját­szódó vígjátékban arra, hogy a jó nép a maga becsületes naivságában milyen könnyű szerrel, szinte öntudatlanul teszi tul magát az „urak" nagyképű társadalmi formáin és paragrafusokra járó törvényein, amelyeket a nép megérteni nem is akar, de nem is képes. A második egyfölvonás, a Magyarosan cimü, egy lázasan lüktető tragédiát tár elénk, amely­ben az első darab kontrasztjául az jut kifeje­zésre, hogy a nép az ő erkölcsi törvényeinek megsértőjét szinte fatális öntudatlansággal szol­gáltatja ki a megérdemelt büntetésnek, sőt a jogos boszunak is s ettől sem a törvény, sem a vallás elriasztani nem képes, mert őserejü, mindeniket lebiró indulatokból fakad. A dráma után ismét napsugaras tájakra érke­zünk a harmadik darabban, amelynek Kend a pap ? a cime. Kitűnő karakterfigurák egész so­rát vonultatja föl előttünk, akik a házasólet keserveit és bajait sirják el előttünk s volta­képen nagyszerűen érzik magukat a rabigá­ban, bárhogy szidják még azt a szegény papot is, aki valaha összeadta őket s a darab — ter­mészetesen — házassággal végződik. Három pompás darab rendkívül parádés sze­reposztásban várja a pénteki bemutatót s az­után következő igen sok előadás hálás ós meg­értő közönségét. * Mttvészestély Hódmezővásárhelyen. Hód­mezővásárhelyen az újságírók, irók és művészek nagyszerű müvószestéiyt rendeznek vasárnap este a Fekete Sas dísztermében, a Nyugat és a Társadalomtudományi Társaság tagjaival együtt. A műsor igazán szenzációs és sikert igérő, amennyiben a modern irodalom jelesei közül többen vesznek részt az estélyen, kőztük Szász Zoltán a kitűnő tollú és szavú szocioló­gus. A műsor ez: 1. Megnyitja az estélyt Gonda József dr, az A Jövendő szerkesztője. 2. Szép­ség és szerelem cimen előadást tart Szász Zol­tán. 3. Énekel: Dióssy Nusi az arad-vásárhelyi színtársulat művésznője. 4. Az uj magyar lírá­ról fölolvas Fenyő Miksa a Nyugat szerkesz­tője, 5. A közönségről cimen előadást tart Hatvany Lajos báró, iró. 6. Énekel Dióssy Nusi színművésznő. A jegyeket Szegedről is elő lehet jegyeztetni egy levelező-lapon Nemes Ármin hódmezővásárhelyi könyvkereskedőnél. * Mi a mai szinház? Bécsből jelentik: A bécsi egyetemi ifjúság húsvétkor Görögországba utazik tanulmányútra. Ebből az alkalomból az egyetem tanácsa meghívta Berger Alfréd bárót, a Burg szinház kiváló igazgatóját, hogy tartson előadást az ókori és a modern színházról. Ber­ger báró a következőket mondotta a mai szín­házról: — A szinház ma csak mulatság, mindennapi mulatság, melyért belépődijat fizetnek. A szin­ház kapitalisztikus vállalkozás lett és ezzel függ össze a mai drámai irodalom alacsony színvo­nala. Az ókor színhazában a költő azt mon­dotta el, amit érzett. Ezt a mai költő nem te­heti meg, vagy nem ugy ahogy akarná. A szin­ház üzlet, mely nyereséget akar azért, hogy a népnek mulatságot nyújt. Egy azon ház nem lehet egyszerre templom és mulatóhely. A gö­rög költőnek alkotását a géniusza diktálta — a mai költő tekintettel van a szinházvállalatba fektetett tőkére és nem szabad ember. Béklyók vannak az alkotásán és ezektől nem tud sza­badulni. A modern irodalom igen sok jelensé­gét lehet ugy megérteni, hogy a gondolat ritka madár lett ós a kereslet ós kinálat szabályozza az iró müvét. A modern költő két urat szolgál: a géniuszát és a — szeeón sikerét. Sokszor benyújtott darabokat olvasva, megtudtam álla­pítani, hogy mit mond a költő és mit mond a kereskedő és láttam, hogy sokszor maga sem tudja, hogy ez igy van. Olyan müvet ir, hogy az ember a legfenségesebb pillanatban kényte­len undort érezni. A szellemi termelés üzlet­szerűségének következménye a plakát stílus, a durva, szenzációs hatások keresése, annak a kutatása, vájjon jövőre mi izgatja legjobban az emberek idegeit. A géniusz megnyilatkozását elnyomja az üzleti spekuláció. Vakáció előtt. Budapestről jelentik: Hosszú idő óta nem volt a képviselőházban olyan tartós nyugalom, mint mostanában, mióta a költségvetés van napirenden. Á bankvita pártharcai egészen elültek, csönd van az ülésteremben és a folyosón egyaránt. Azt hitték, hogy ha Justh Gyula hazajön a délvidékről, újra támaszt majd némi zajt, de ez a hiedelem is csalóka volt. Justh mindennap ott van ugyan a Házban, de a délvidéki ut óta csodálatosan csöndes emberré vált. A húsvéti szünet a hót végével kez­dődik, de a Ház igen sok tagja már most megkezdte a vakációzást. Ma alig volt a képviselőházban ötven-hatvan képviselő. A kormány tagjai közül is csak Székely Ferenc igazságügyminiszter jelent meg, aki nagy buzgósággal hallgatta a belügyi vitát. Dél­tájban bejött a Házba Hazai Samu honvé­delmi miniszter is, aki a belügyi vita terje­delme iránt érdeklődött: utána az ő tárcája kerül majd sorra. A képviselő urakat most fizetésük emelésének kérdése érdekli leg­inkább. A mozgalom megindítóit nem ked­vetlenítette el, hogy a miniszterek s Tisza István gróf a napidíj fölemelése ellen nyilat­koztak, nagy szívóssággal folytatják az alá­írások gyűjtését. Hir szerint már kétszáz­nál több képviselő aláirta az ivet. Newyorkban temettek. — Százneyyuennyolc koporsó. — (Saját tudósítónktól.) Newyorkból táviratozzák: Tegnap temették el a Greenstreeten történt tüzkatasztrófa száznegyvennyolc áldozatát, akik a celluloid- és biuzgyár pusztulásakor a lángok közt vesztek. Ilyen impozáns temetést még sohasem látott Newyork. Lehettek vagy kétszázezren, csupa munkás ós munkásnő, akik a koporsókat kisér­ték. A Brookly-hidon életveszélyes volt a tolon­gás. A gyárakban szünetelt a munka, a temetés idejére szabadságot adtak alkalmazottainak az iparvállalatok. Csődült mindenki az East Side-ba, a legsze­gényebb nép városrészébe. Ezekben a szük si­kátorokban az utcákon ravatalozták föl a száz­negyvennyolc koporsót. Gyalulatlan, szegényes, fekete koporsó volt mind, de elborították virá­gokkal. Húszasával tették kocsikra a koporsó­kat és a Down Town, a ghetto párhuzamos ut­cáin egyszerre indult meg a gyászmenet. A családok a maguk halottait kisérték s csatla­koztak hozzájuk a munkások ezrei meg ezrei. Amerre a menet elhaladt, az izzasztó műhe­lyekből kivonultak a varróleányok és mentek ők is a koporsók után. A Spring-Streeten, a Mott-Streeten, a Chenell-Streeten jutott a ren­geteg gyászoló tömeg a Houston-Streetre, onnan kiözönlött a romokban heverő biuzgyár elé. Még nincsenek eltakarítva a leégett gyár üsz­kös gerendái. A katasztrófa színhelyén megrendítő jelenet ment végbe. Egymásután jöttek a koporsós kocsik, néhány pillanatra megállottak a pusztu­lás tanyáján, aztán tovább indultak. És a száz­ezernyi nép levett kalappal nézte ezt a bú­csúzást. Késő este volt, mire elhantolták mind a száz­negyvennyolc koporsót. Mit mondott Markhilomán ? Mi is foglal­koztunk azokkal a kijelentésekkel, miket Mark­hilomán román belügyminiszter a képviselői kamarában az erdélyi románokra vonatkozólag tett. Az Universul igy közli e kijelentések hi­teles szövegét: „A nemzeti kérdésben kijelen­tem, hogy jó román vagyok. Tájékozva vagyok az erdélyi románok dolgáról s nincs semmi szükség arra, hogy akár tanácscsal, akár irá­nyítással avatkozzunk bele. Bizzuk ezt rájuk, majd megoldják maguk a kórdóst. Ez a legjobb szolgálat, amit nekik tehetünk. A pétervAri nagykövetnél. Szentpétervár­ról jelentik: Tegnap az osztrák-magyar nagy­követségen díszebéd volt, melyen a többi kö­zött az arisztokrácia számos tagja, a birodalmi tanács tagjai ós az angol nagykövet vettek részt. Este a nagykövetség gazdag délszaki növényzettel ékesített termeiben rout volt, amelyen mintegy kilencszáz vendég jelent meg, köztük a birodalmi tanács és a duma számos tagja, a hadügyminiszter, a közoktatásügyi mi­1911 áj nisztér, a méltóságo gek és h metropolit Széche viselőház sága csüti tott. Tísí mely a Si dátuma el ülésen te A bejeleni közös ka: szonöt évi chenyj En előterjeszt a bejelent készitő mi kintette s tokát teg Ház elnök Árpád. Egyete (Saját U világhirüvi vét, de eg jutott ezi Akadémia nasszusra pátiája fc egyetem kező rem nagy asszi Ez az a a tudós \ visszavonv óta néhán mekei és anya. Irón Éva nevü zeti be. L nyákat ja' végez ruh A főzést omletteket olyan sütt cukrászai mindent, : gyakran egy nagy ról. Ha ni val, maga velük. Mai találkozó háziasszor A ruhá Kicsi testi de már világos é rajta és ( szelleme". Nyugodl temen, mc nem mozd zések és < Előadásáb nyilvánul lengyel al Skodlon nyomorba< Korán kel Egy orosz egy forrat kellett szí ség le aki zett Pária meg. Tejjí

Next

/
Thumbnails
Contents