Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-05 / 78. szám

191.1 április 5 DELMAGYARORSZAG 9 megbűnhődött. Dt amig fontosabb teendőink vannak, nem is gondolhatunk az ilyen részletkérdésekre. § Pap a tanítók ellen. A délvidéki szerbek perlekedése gyakran foglalkoztatja a szegedi királyi törvényszék esküdtbiróságát. Ivdcskovics Illés dr görög-keleti lelkészt állította bíróság elé a delibláti szerb tanító testület. Ivácskovics Illés dr a Branik cimü újvidéki szerb lapban azt irta a delibláti szerb tanítótestületről, hogy ők azáltal, hogy a hittan tanítását magyar nyelven gyakorolják, nemcsak a nemzeti eszmének ártottak, hanem a szerb iskolák autonom jogait is megcsorbitották. Árulóknak nevezte a hazafias szerb tanítókat, kiket — szerinte — ezért a tettükért meg kell bélyegezni. A keddi tárgyaláson Ivácskovics dr békés egyezséget ajánlott föl a megbántott tanítóknak, kijelentette, hogy az inkriminált cikbon, sem hazafiasságukat, sem tanítói működésüket, sem becsületüket nem akarta a delibláti tanítóknak megsérteni. A tanítók azonban a bocsánatkéréssel nem elégedtek meg s a vádlott lelkész megbüntetését kérték. A szegedi törvényszék esküdtbirésága helyt adott a tanítók vádjának, de mert adatok beszerzése lett a tárgyalás folyamán szükségessé, a tárgyalást elnapolták. Hfliiny- (MI-ÉP HniMIftHaloia. Hliért tódul a nép? Miért tülekednek oly nagyon az Mert itt látható a mozgófényképészet legnagyobb :: :: :: szenzációja :: :: :: A nagyváros ezer meteres kép (Megrázó részletek a nagyvárosi élet rejtelmeiből.) Közkívánatra még 1 napig t :: szerdán, április 5-én. :: humoros. humoros. Naponta három előadás: délután 5, 7 és 9 órakor. — Vasárnap délután 2—11 óráig folytatólagosan. Az Uránia szinház telefonszáma 872. Igazgató-tulajdonos: Abonyi Mihály. Uzlet-átvéteH! SZATMÁRY GÉZA uridivat üzletét a mai napon átvettem s azt változatlanul tovább vezetem. Tisztelettel BERECZ I. HMM KIÁLLÍTÁS! -:-1 MIS JELÜK! Kiemelten síimplemo Hsviodor KÖZGAZDASÁG Kötött birtokok és iparosok. Elmondta: Hegedűs Lóránti — Ha hazánkat más országokkal összehasonlítjuk, nem is menve messzebb Ausztriánál, azonnal észre fogjuk venni, hogy monnyivol nagyobb az [iparosság befolyása az országos ügyekre, mint nálunk. Pedig a mi gyáriparosaink az ötszázhatvan millió állami teherből négyszázhúsz milliót fedeznek. Hogy ez igy van, annak csak egy az oka, nevezetesen, hogy az ipar ós vele az iparos osztály még nem jött szerves összefüggésbe az egész társadalommal. Ha ezen nem segítünk, nyomorunk még nagyobbodni fog egész a tönkremenósig. Ezt megnehezíti nálunk a tisztviselő pálya felé való őrüit rohanás. A magyar állam jelenlegi alkalmazottainak száma harmincezer, ami a hozzátartozó családtagokkal együtt egy milliót tesz ki. Pedig, mint már a képviselőházban is kijelentette, nem nyugdijképessé, hanem életképessé kell tenni az ifjúságot. A drágaság kérdésében gyűléseztünk, ankéteztiink, amig aktuális volt, holott a drágaság egészséges tünemény egészséges országban. Hogy mi mégis annyira nyögünk alatta, annak oka az, hogy nem tudjuk tovább adni a drágaságot fölfelé. Megreked a szegény liksz fizotéses középosztályban. Minél messzebbről kerül hozzánk valamely áru, annál olcsóbb ós minél közelebbről, annál drágább. Kézenfekvő tehát, hogy a drágulást a munkabérek emelkedése idézi elő. Ennek pedig csak örülnünk szabad, mert ez egy uj társadalmi rendnek a fölemelkedését ós a nemzeti munkában való részvételét teszi lehetővé. Van még egy nagy hibánk is. Németország amely a leghatalmasabb állam Európában — mindent a saját erejéből teremt meg, a német minden hibát a németben keresi. Mi is ezen az uton járunk: mi is minden hibát a németben keresünk! Az ipar megteremtésére nem kell sem tőke, sem jókedv, csak ember és munka! De munkaszüneti törvényekkel ipart csinálni nem lehet. Anglia évszázadok munkája után pihen, de mért akarunk pihenni mi, akik még semmit sem csináltunk. Arra kell törekednünk, hogy mennél több embert juttassunk szabad keresethez s mennél kevesebb legyen a fiksz fizetéses ekszisztenciák száma. Carnegie könyvet irt arról, hogy lehet valaki milliomos, de a sok eshetőség között épen azt az egyet nem találom, hogy valakit a fiksz fizetéses állás segítene be a milliomosok sorába. — Van aztán egy másik nagy bajunk, amely állandó vérveszteségünket, a kivándorlást okozza. S ez a kötött birtokok óriási százaléka. Nem holmi földfölosztást követel, hanem a kötött birtokoknak a szabad forgalomba való átadását. A tulajdonosokat pedig kártalanítsuk állami kötvényekkel. Ha a kötött birtokot fölszabadítjuk, lesz ipar. Bizonyára olvasta mindenki a legjobb közgazdasági könyvet: Robinson Crusoet. Nos, Robinson megmutatja a fejlődés helyes útját. Először vadászott, másodszor fölturta a talajt, tehát fölszabadította a földet, harmadszor ijjat készített, vagyis megteremtette az ipart s negyedszer kicserélte a holmiját az indiánok kagylóival és itt a regény igen rossz, mert öljön a hajó Robinsonért s elviszi őt a szigetről, ami azért baj, mert különben Robinson az ötödik fejezetben az indiánokkal bizonyára bankot vagy szövetkezetet alakit. Nos, Robinson útjait kellene követni. Előbb kell a földet fölszabadítani s csak azután lehet egészséges ipart teremteni. Sajnos, nálunk Magyarországon ezt épen megfordítva csinálják! — Németországban, Belgiumban stb. a föld fölszabadítását nyomon követte az ipar nagyarányú fejlődése. Nálunk még súlyosabbá teszi a bajt, hogy a nagybirtok a legmagyarabb és legműveltebb vidékeken bénítja meg a gazdasági életet. Legtöbb ugyanis a Dunántúlon és az Alföldön. Az önálló vámterületet is okvetlenül létre fogjuk hozni, még pedig akkor, amidőn a hadsereg költekezése nem fog a pálinkából kitelni. Az uj kiadások fedezésére ekkor fogyasztási határvonalat kell majd fölállítani ós ez lesz az önálló vámterület. De sok nagyzásunkról is le kell mondanunk, mert bizony szegények vagyunk. Általában Magyarország a színpadon mindig mint hősszerelmes szerepel, pedig helyesebb volna, ha mint közgazdasági naiva jelenne meg. Végezetül három tényezőt nevezek meg, amely iparunk kifejlődésének alapját képezheti. Először az iparos munkásoknak mog kell adni a választójogot. Ennek óriási kibékítő hatása egészségessé tenné a társadalom vérkeringését. A közjogi politikát kell másodszor a gazdasági kérdésekből eltávolítani, hogy megteremje áldásos hatását a sokat csúfolt, de mégis legmagasztosabb harmadik tényező: a munka. (—) Nemzetközi baromfi-kiállítás Szegeden. Vasárnap a szegedi baromfi-és hcizinyultenyésztők egyesülete tartotta első évi közgyűlését Jedlicska Béla dr elnöklésével és a tagok élénk részvétele mellett. Jedlicska Béla dr, elnöki megnyitója után Serbán János miniszteri tanácsost és gróf Teleky Józsefnét tiszteletbeli elnököknek választotta a közgyűlés és külön jegyzőkönyvi köszönetet szavazott a mult évi támogatásért az egyesületi védnököknek: Gerliczy Ferenc bárónak és báró Lipthay Frigyesnónek. A titkári jelentós szerint az egyesületi tagok száma egy év alatt megkétszereződött és fönnállása első kilenc hónapjában ezer korona értékű törzsvagyont szerzett. Az évi zárószámadás, mérleg és költségelőirányzat elfogadása után, a választásokat ejtették meg és külön elfogadták az ez évben rendezendő országos baromfi-, galambés házinyulkiállitás iránt való tervezetet és az 1914. évben Szegeden tartandó nemzetközi baromfikidllitdsra vonatkozó előterjesztés. (—) A tavaszi vásár forgalma. Budapestről jelentik : A tavaszi vásár vasárnapi üzleti eredményeiről az eladók nagy elismeréssel nyilatkoznak s főleg az üveg- és porcellán-osztálymr hatóságilag engedélyezett Kész férfi- és gyermekruhákban " HOLTZER DÁNIEL = Széchenyi-tér. VÉGELADAS