Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-05 / 78. szám

lis 5 1911 április 5 DÉLMAGYARORSZAG A Tisza Lajos-körut aszfaltozása — Közgyűlés eiött. — (Saját tudósítónktól.) A Tisza Lajos-körut aszfaltozása ügyében legközelebb dönt már a város törvényhatósági bizottsága. Biztos értesülésünk van arról, hogy még ennek a hónapnak az első felében rendkívüli közgyűlést liivnak össze, amely tárgyalni fogja ezt a kérdést és előreláthatólag ki fogja mondani a birtokon kívüliséget, vagyis olyan, értelmű határozatot hoz, hogy az a vállalat, amelynek a munkát odaítélik, tartozik azonnal megkezdeni a körút aszfaltozását. Erre a határozatra szükség is van. Evek óta húzódik már ez a kórdós és igazán itt az ideje annak, hogy tovább ne huzzák-halaszszák. A városnak elsőrangú érdeke, hogy a Tisza Lajoskörut minél előbb ki legyen aszfaltozva és ezt csak ugy lehet elérni, ha a törvényhatóság nem ad módot ós alkalmat arra, hogy fölebbezósokkel esetleg esztendőkig tolják ki a munkálatok megkezdését. Ilyen nagy városi munkálatoknál, amikor arról van szó, hogy kifogástalan, jó minőségű és olcsó anyaggal burkolják be a legforgalmasabb utvonalak egyikét, a törvényhatósági bizottság minden tagjának alaposan meg kell fontolnia a kérdést, mielőtt határoz. Elsősorban is figyelemmel kell lennie arra, hogy no személyi érdekeket támogasson, hanem annak az ajánlatiak siessen a támogatására, amely a város szempontjából a legelőnyösebb. Tudvalevő, hogy a munkára több ajánlat érkezett be. A mérnökség alapos számitások után megállapította, hogy az összmunkát, illetőleg a Magyar Aszfalt Társaság ajánlata a legolcsóbb, mintegy kétszázezer koronával kevesebbe kerülne a városnak az aszfaltozás, ha ezzel a vállalattal csináltatná meg, mintha annak a szegedi cégnek az ajánlatát fogadná el, amelyik a gyalogjáró negyvenezer négyszögmóteres munkálatánál nyolcezerhétszáz koronával olcsóbb. A Magyar Aszfalt már sokat dolgozott Szegeden, munkáját mindig kifogástalannak találták, régi, megbízható cóg ós emellett a legolcsóbb. Napok óta aláírásokat gyűjtenek egy beadványra, amely arra kéri a közgyűlést, hogy a körutat kövezzék ki. Egy ilyen mozgalom már teljesen idejét multa, abban régen állást foglalt a törvényhatóság, hogy aszfaltoztat vagy köVeztet-e. Az aszfaltozást jogerős közgyűlési határozat mondja ki, az aszfalt jobb is, igy tehát köveztetni nem lehet. A költségvetés. A képviselőház kedden sem fejezte be a belügyi tárca költségvetésének tárgyalását, ugy, hogy Iléderváry Károly gróf miniszterelnök csak szerdán fog Bécsbe utazni a véderőjavaslat dolgának vógleges elrendezése céljából. A belügyi tárca Után Ilieronymi Károly kereskedelmi miniszter gyengélkedése következtében a földmivelésügyi tárca kerül sorra, amelynek tárgyalásakor Serényi Béla gróf miniszter nagy obbszabásu programnyi'*t kozatot fogtenni. A munkapárt részéről többen s'jártak, hogy a földmivelésügyi vita lehetőleg rövid terjedelmű legyen, mert Serényi gróf tártjának letárgyalása után Svájcba akar utazni beteg fiához. A helyzet Ausztriában. Bécsből jelentik: Á király ma délelőtt kihallgatáson fogadta Lienerth báró miniszterelnököt. Egy cseh Radikális njság értesülése szerint Thun fr'ófnak az volt a szándóka, hogy áprilisban lljra megkezdik a cseh-német bókéltető akciót, de minthogy a cseh tartománygyütest a nyár folyamán föloszlatják, elállott ettől a szándékától. Stolypin helyzete. Péter várról jelentik: A b<dyzet kezd ismét kiélesedni. Különösen az kdvar köreiben azt hiszik, hogy Stolypin állása ismét erősen megrendült. Informált helyről közlik, hogy az oktobristák pontos jelentést fognak kidolgozni Stolypin politikájáról és ez Alexejendrov, a duma uj elnöke szerdán, vagy csütörtökön, amikor kihallgatáson jelenik meg a cárnál, a cárnak átnyújtja. Zichy és Sárközy lovagias botránya. — Kaszinó után orfeum. — (Saját tudósítónktól.) Az ismeretes Zichy— Sárközy-aítér tudvalevőleg a Nemzeti Kaszinóban kezdődött s ott folytatódott Sárközy kiközösítésével. A legelőkelőbb társaság példátlan botránya tegnap") éjszaka tizenegy óra után a Royal-orfeumban folytatódott, zsúfolt ház előtt, majdnem ezer ember volt a szemtanuja. A két ellenfél összetalálkozott. Olyan volt ez, mintha egy orosz regény elevenedett volna meg, egészen szélső, fantasztikus férfiak élet-halál párbaja ós közöttük a grófné, gróf Zichy Istvánná, a páholy előterében, a vállai sugárzottak, mintegy ezüstös fényű, nagyszerű, Ívlámpa, hóditó volt és egyben félelmetes. Amilyen visszataszító, ha valaki a saját elrongyolt életét egy mulatóhely kiváncsi közönsége elé tárja, ha bizalmas természetű, félhomályos szobákba való ügyek ezer tanú előtt játszódnak le, olyan szép volt ez a tegnapi párbaj, szép volt, mert emberi volt. Ugy látszik, ennek a két meghajszolt embernek még sokszor kereszteződni fog az útja. Az elzsirált százezreken felül más, sokkal fájdalmasabb és mélyebb gyűlölet vonza őket egymáshoz . . . (Az Orfeum páholyában.) A közönség előtt a botrány csak féltizenkét óra után bontakozott ki. Zichy István gróf a felesége, Begenfeld Imre gróf és egy ősz mágnás társaságában fóltiz órakor érkezett a Royal-orfeumba. A baloldalon, a második számú szinpad melletti páholyban foglaltak helyet. Az előtérben a grófné ült. Mögötte, az oszlop alatt, visszavonulva, szinte bujkálva, a férje nézte az előadást. Zichy István gróf hosszú, szikár, kiégett férfiú, tul a negyven éven, de még öregebbnek látszik. Az arcán két hosszú éles ránc. Fekete, szmokingszerü angolos ruha volt rajta, az óraláncán rengeteg apró aranyzsuzsu, amelyek minden mozdulatára csilingeltek. Régebben gyakran mutatkozott éjszakai mulatóhelyeken. Két év előtt tárgyalt is Lantos Adolffal, a Casino de Paris igazgatójával egy nagystílű éjszakai kabaré alapításáról. Mellettük Dégenfeld Imre gróf állott, az ősz arisztokrata a háttérben ült. Tizenegy óra után jött be a földszintre a kigolyózott gavallér: Sárközy István. Az ötös számú zenekari ülésen foglalt helyet. Szürke utcai ruhában volt, gyorsan, szinte futva jött; ugy látszik, nemrégen érkezett Budapestre, mert szürke, utcai ruha volt rajta, a gallérja kissé gyűrött. Zömök, nyírott szőkebajuszu fiatalember. Alig helyezkedett el Sárközy, elővette a gukkerjét, hosszú lóversenygukkert és körülnézett a teremben. Rögtön megakadt a szeme a bal második páholyon. Először a grófnét fikszirozta aztán előrehajolt ós mereven Dégenfeld Imre grófot vette célba. Sárközy gyűlöli a fiatal grófot. Dégenfeld szintén előrehajolt ós keményen visszanézett. Tiz percig tartott ez a gukker-párbaj. Akkor Sárközy intett. A páholyból visszaintettek. Most a kamarás egy sértő mozdulatot tett ós szólt valamit. Zichy István gróf fölállott ós lesietett az előcsarnokba. Egy pillanat múlva szemtől-szembe álltak. Sárközy sápadt volt, a gróf nyugodt és fölényes. Sárközy: Gyáva gazember, megpofozlak! Ennyit mondott és már ütésre emelte a kezét. Do ekkor már körülállták őket a pincérek és az 1457. számú ügyeletes rendőr lefogta a kamarást. Zichy körülnézett: — Hol a rendőrtisztviselő? — Igazolják ezt az egyént. Nincs egy szabad pillanatom miatta. Nem elég, hogy a feleségemet kifosztotta, megzsarolta . .. Katona rendőrfogalmazó igazolásra szólította Sárközyt. Az lihegett. Alig jutott szóhoz. — Sárközy István magánzó vagyok, — szólt később. Nincs Pesten lakásom. Holnap Borsódba megyek. Onnan megyek tovább ... A gróf sarkon fordult és fölment. Sárközy előbb a helyére sietett, onnan pedig lassan fölballagott a második emeletre, a jobboldalra, ahonnan a Royal-kabarett hölgyei nézik az előadást. Szembe a Zichy-páholylyal fölállott egy székre, föltolta a kalapját ós merően tovább fikszirozta gukkerén át a ^társaságot. Ez az ostrom - hihetetlenül izgalmas volt. Most már igen sokan tudták, miről van szó. Sárközy mereven, konokul, elszántan gukkerezett. Szinte hipnotizálta a társaságot. A gróf fölkelt. Ugy látszott, most már elkerülhetetlen a verekedés. De nem történt semmi. Zichy a szőnyegen át magához kérette a rendőrfogalmazót. — Kérem, kisérjen a rendőr bennünket a kocsiig, mert végzetessé válhatik ez a komédia. Zichynél és Dégenfeldnél töltött Browningrevolver volt. Aztán Zichy visszament, fölsegítette a felesége belépőjét. Mig a páholysoron végigjöttek gróf Zichy Istvánné, akit láthatólag mulattatott az eset, vagy hogy izgatottságát leplezze, kétszer is hangosan fölkacagott. Amikor Sárközy meglátta Zichyék visszavonulását, lecsapta a gukkert és futni kezdett. Mint a nyil, ugy suhant/ végig a második emeletről a lépcsőkön, le a lépcsőházig. Egy szolgának dobta a garderobe-jegyét: — Hozza gyorsan a kabátom! Gyorsan! Gyorsan! — kiáltotta szinte magánkívül. Aztán berohant a Bohém-kávéházban. Az eső zuhogott. — Nagyságod, kocsit parancsol! — kérdezte udvariasan a portás. — Nem, ide megyek az izébe! — volt az egész beszámíthatatlan válasz. Aztán az eresz alatt futva sietett a Dob-utca felé . . . A grófékat kocsi várta. A 162. számú kétfogatú bérkocsi. A Ferenciek-terén van a standja. Gyorsan beültek, Degenfeld gróf fölugrott a kocsis mellé, a bakon foglalt helyet. Vége volt. Elhajtattak. (Beszélgetés Zichy gróffal.) Zichy István gróf a Délmagyarország budapesti munkatársának ezeket mondotta: — Ami az ón szerepemet illeti: most beszéltem Boda Dezső dr, főkapitány úrral, hogy rendőri segitséget kérjek Sárközy tolakodásai ellen. Egy szabad percem sincs e fiatalember miatt. Ha gyalog megyünk, utánunk jön, kocsin üldöz, figyeltet. Ezzel szemben nem fordulhatok más védelemhez, minthogy testem épségének védelmére rendőri segitséget, detekliveket kértem. Nemcsak magamat akarom megóvni ezzel az intézkedéssel, őt is, mert ón mindenre el vagyok határozva. Bármit is tesz Sárközy, többé pénzt nem kap. Soha többé. Fáradt és kimerült vagyok, azért még csak annyit: az igazság tiszta "meggyőződésével mondom, az igazság az én részemen van. Hiába akar ő diktálni. Hiszen talán az a céjja, hogy megalázása után néhány pillanatig dominálja a helyzetet. Ez sem fog sikerülni. Én nem törődöm kiabálásaival. A vásári lárma nem üti őt lovaggá. Most is rájöttem, hogy amig a grófné egy szanatóriumban üdült Drezdában, oda is követte. A buga borsódi uradalmáról utazott Drezdába. Bocsásson meg, most igazán nem tudok egyebet mondani. — Még csak annyit: mi késztette gróf urat arra, hogy kilépjen a kaszinóból? — Voltak olyanok, akik az emlékezetes választmányi ülésen, amelyen Sárközy Istvánt törölték, ellenem is szavaztak. Ezért nemkivá*