Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-04 / 77. szám

1911 április 2 DELMAGYARORSZAG 9 van, liogy a községekben gyakorta évok során át halmozódnak össze a beruházási szükségletek és csak mikor kikerülhetetlen a pénzszerzés, akkor fordulnak a kölcsönöket nyújtó bankokhoz. Soha se gondol senki arra, hogy pénzbőség idején kellene a községeknek beszerezniük szükségleteiket és sohase gondol senki arra, hogy megteremtsék a városok jó banktanácsa mellett, azt a tipust, amely a kölcsönök elhelyezésére a legalkalmasabb lenne. A kőzsé geknek megbizható és állandó bankokat kellene szerezniük, a bankároknak pedig jó tipusu papírokról kellene gondoskodniok, liogy a közsó gekot mindenkor elláthassák tőkével. A magyar városoknak jelentékeny összegű befektetésére van és lesz még szükségük. Nemcsak a székesfővárosnak kellenek milliók. A vidéki városokban évek során át gyülemlenek halomra a kielégítésre váró befektetések és a legrend szertelenebb kapkodást lehet látni a szükséges tőkék előteremtése alkalmával. Ez a leginkább számottevő oka annak, hogy városainkban lassú a fejlődés ós nagy a hiányosság a közérdeket szolgáló intézményekben. Hol a vízvezeték, hol a csatornázás, hol a közvilágítás ós a közkórház hiányzik; hol a kulturának legelemibb igényeit csúfolja az elmaradottság. És legtöbbnyire azért, mert nincsen tőke, amely a befektetést lehetővé teszi. Ha pedig végre megvan a határozat, hogy kölcsönt vesznek föl, megindul a házalás, az ügynökjárás ós a számitgatás, amelynek rendszerint felsülés a vége. Az ilyen kapkodva kezelés mindenre inkább alkalmas, mint arra, hogy a kölcsönszerzóst könnyűvé és olcsóvá togyo. Nem szimpatikus az a magyar szokás, hogy minden ügyes-bajos dolgunkban, legyen az a társadalom, vagy községek és törvényhatóságok dolga, az államhoz futunk segítségért. Ue a városok ós törvényhatóságok kölcsöneinek rendszeressé tétele érdekében nem lehet mellőznünk azt az állami hatalmat, amely nélkül törvényhatóságaink különben sem tehetnek semmit. A városok kölcsöneit állami giróval ellátott egységes tipusu kötvényekben kellene kibocsátani. Emellett könnyen lehetne megállapítani, hogy az államilag garantált községi kötelezők vásárlására az árvapénztárak kötelezve is legyenek. Mert mellesleg jegyezve meg, nálunk az üzleti hatáskörök a legkülönösebb össze-viszszaságban találkoznak egymással. Hogy csak egyre mutassak rá, megemlítem az árvapónzek elhelyezésének azt a módját, mely szerint közvetlenül nyújtott jelzálogkölcsönökben is gyümölcsözbetők. Az árvapónztárak ezáltal jelentékeny versenyt támasztanak a jelzálogkölcsönökkel foglalkozó intézeteknek, holott mobilitásuk érdekében sokkal racionálisabb lenne, ha a jelzálogkölcsönöket a jelzálogüzlettel foglalkozó intézetek bonyolítanak le, a jelzálogleveleket pedig megvásárolnák az arvapénztárak; ami által még azt is elérnénk, hogy igen sok értékpapirosunk maradna idehaza. Majdnem hasonló az üzleti hatáskor összezavarása a városi kölcsönök terén is. városok vagy nagyobb kibocsátó intézeteknel vagy pedig saját kibocsátványaik eladása altal, a külföldön szerzik be kölcsöneiket. Ha hazai kibocsátó intézet adja a kölcsönveendő tokét, községi kötelezvényeket ad el érte, Iegt° szőr a külföldnek. Ha azonban megteremtődné* a községi kölcsönöknek állami garanciával ei • tott egységes tipusa, árulhatná azt a benőim bankár idehaza az árvapénztáraknak .s, ami föltétlenül olcsóbb közvetítési dijjal jár, m.ntl.a a pénzt külföldről kell beszerezni. A m g> árvapénztáraknak pedig aligha lehetne nagyobb szokuritást biztosító papirosa, mint az, amelyet • ^vényhatóság bocsát W « ^^ iával és egy kibocsátó intézet torg ellátva. És ha talán az ilyen kötvény B ságában nem is áll fölötto az árvapénztárak által felbecsült ingatlanok ötven százalékos értékénél, de mobilitás szempontjából bizonyára fölötte áll. Ha ilyképen megvonnánk szabatosan az üzleti hatásköröket és árvapénztáraink, meg alapítványi pénzeink nem keresnének elhelyezést direkt jelzálogkölcsönökben, amelyeknek megkötése végre is bankári teendő és okosan ügyelnénk arra, hogy hazai kibocsátványaink itthon találjanak elhelyezésre, megszűnnék az a szégyenletes házalás, amelyet városaink végeznek kölcsöneikkel. Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság (Saját tudósítónktól.) Az első magyar általános biztositó társaság ma délután tartotta évi rendes közgyűlését Csekonics Endre gróf valóságos titkos tanácsos elnöklete alatt. Az 1910. évi üzletet lezáró számadásokat és mérleget az igazgatóság ós felügyelőbizottság jelentései kapcsán Ormody Vilmos főrendiházi tag, vezérigazgató terjesztette a részvényesek elé. Az igazgatóság jelentése, előrebocsátván, hogy az alaptőkefölemelósi müvelet, melyet a folyó évi január tizediki rendkívüli közgyűlés határozott el, teljes sikerrel már is befejeztetett, megállapítja hogy az 1910. évi üzlet egészében hasonló igen kedvező végeredményt mutat, mint az előző évi és ezért az évi nyereségből, mely összesen 5,052.904 korona 21 fillér volt, az alapszabályszerü levonások után minden egész részvényre 700 korona osztalékot hoz javaslatba. A társaság üzletének nagyszabású növekedése az egész vonalon, a mult évben is fokozódó irányzattal folytatódott. Az impozáns tartalékok közül ezúttal az üzletóv nyereségéből a külön tartalék nyert rendkívüli emelkedést, ugy, hogy az előző évi 5,460.085 korona 05 fillér összegével szemben 7,314.554 korona 83 fillér összegre növekedett, a többi tartalékoknak az alapszabályszerü részeltetésen felüli rendkívüli növelése most már az alaptökefölemelésen nyert összegből történik. Az alaptőkefölemelési müvelet a folyó évre esvén, az erre vonatkozó elszámolás már az 1911. üzletóv mérlegébe tartozik. A közgyűlés az előterjosztett számadásokat ós mérleget általános nagy megelégedéssel, egyhangúlag elfogadta. A fölmentvónyt minden irányban megadta és az összes javaslatokat határozattá emelte. A társaság félszázados évfordulója emlékére alkotott 500.000 korona tőkeösszegü hazafias köz- és jótékonycóJu alapból a krassószörénymegyei árvízkárosultak még a mult év folyamán 10.000 korona összegű segélyben részesültek, az alapnak folyó évben kiosztandó 20.000 korona kamathozamát pedig felerészben az Országos Gyermekszanatórium és felerészben a Szeretet Gyöngeelmójüket és Siketnémákat Gyámolitó Egyesület nyerte el. Ezenkivül a közgyűlés, mint évenként rendesen, számos érdemes köz- ós jótékony célra is 25.000 korona adományösszeget szavazott meg a társaság évi nyereségéből. Végül a részvényesek nevében Imródy Kálmán udvari tanácsos meleg köszönetet mondott az egész kormányzótestületnek az elért kitűnő eredményért, külön is méltatva az üzlet irányításában nagy koncepciójú, intézésében pedig fáradhatatlanul gondos vezérigazgatónak, Ormody Vilmos főrendiházi tagnak kiváló érdemeit. Ezután a választmányba Károlyi Gyula grófot választották meg közfelkiáltással. Az osztalék kifizetését a közgyűlés határozatából a társaság főpénztára már hétfőn megkezdi. (—) Alaptőkeemelós. A szegedi gazdasági iparbank részvénytársaság április másodikán tartott rendkívüli közgyűlésén a megjelent nagyszámú részvényesek egyhangúlag elhatározták a részvénytársaság alaptőkéjének ötszázezer koronáról egymillió koronára való fölemelését. A kibocsátandó uj részvényeket a régi részvényesek kétszázét korona, az újonnan aláiró részvényesek pedig kótszúztiz korona kibocsátási árban vehetik át. A régi részvényesek elővételi jogukat 1911. évi május harmincegyig bezárólag gyakorolhatják. Az uj részvényesek évi január elsejétől kezdődőleg részeseda részvénytársaság jövedelmeibon. Az alaptőkefölemelés már is teljesen biztosítottnak tekinthető, inert a régi részvényesek elővételi jogukat csaknem kivétel nélkül gyakorolják s azonfelül tömeges ós nagyösszegü ujabb részvényelőjegyzések is történtek. (—) A lialtcnyésztésért. Az Országos Halászati Felügyelőség értesítette a város tanácsát, hogy legközelebb négyszázezer süllőikrát küld Szegedre. A tanács utasította a gazdászt, hogy az ikrákat helyezze el a Matyórben. SZERKESZTŐI ÜZEMETEK. Mucsai. 1. Olvastuk és nagyon jól tudjuk, hogy a mi magaslatunk felé is rugkapáiódzik az az irás, amelyet szerzője tele tűzdelt olyan aranyköpésekkel, hogy Rákosi Szidi már sok szini előadást látott, hogy „A színházi kritika" nem szentirás, hogy a szegedi sziiiószek játéka kezes nélkül elfogadható, hogy nem mindennapi képessége van Almássy Endrének, hogy a színészek pazarolnak egy-egy előadáson ós hogy a szinház épülete még nem szorult restaurálásra. Ez mind szép dolog, olvasásukkor szinte meghatódik az ember. Szalma István mellett igazán különb védőbeszédet mondtak, mégis halálra Ítélték. És ez az ember nem is irt cikket. 2. Mi megakarjuk szilárdítani a közönségben az ujságirás iránt való hitet és bizalmat, amire az újságíró mindig rászolgál. Egy-egy cikk megírásánál a közérdeken kivül eső intenciók az amatőröket szokták vezetni, akiknek egész tábora alakul a kiadókból. Felelős szerkesztő Pásztor József Lapkiadó-tnlajdonos a Délmagyarország hirlap- és nyomdavállalat Nyomtatta a Délmagyarország hirlap- és nyomdavállalat Szegeden, Korona-utca 15. (Bokor-palota.) Iskolai hegedűk kltünö hanggal. Kaphatók: 3. 4, 5. 6, 8. 10 forintért és feljebb. Hangverseny-hegedűk 20 forinttól fel.o'iV Iskolai és harmnnitltnnli "» 'sssss aeneknrl la «>atcmplomi HdintUIUUIIlUŰ kedvelői hangsierek, haUj szerkezetű cimbalmok legkiválóbb hangtartó szerkezettel, pedál nélkül 30 forinttól Fonográf és Gramofon legjutányosabb árakon. Hengerek és lemezek a vlljíjj lenItfresebb művészeinek felvételeivel. Dus raktár kiváló gyártmányú uj és átjátszott zongorák és pián laók íjiin. Régi zongorák és egyéb hangszórók ujakra becseréltetnok. Kongom kólcsihizo intézet. Teljes zenekarok felsaoÍTégi zongorák és egyéb hangszórók ujakra becfieréltetnok. Kongom kólcsihizo intézet. Teljes zenekarok felszerelése kedvező feltételek inollett. Tornászati ós községi dobok dus választékban. Sternberg Ármin és Testvére n. és kir. üdvön iiongsiergyár Hitelében flUDAPfSI. VII.. Dákócíi-uf 33 Kópés árjegyzéket (minden cikkről külön) ingyen küldünk, esak meg kell írni, bogy miiéle hangszerről kivántatik aa árjegyié k JONflS ERNŐ C'MFESTQ SZEGED, Nádor-utca 7. szám. TELEFON 863. TELEFON 863. Készít cimtáblákat, föliratokat minrisn anyagra, kiváló ízléssel, korszerűen. = Kedvező fizetési föltételek! = MOllfIGYÁR BUDAPEST IMAROfT RMARH&fElffOít 134--"?? immW