Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-04 / 77. szám

2 DELMAGYARORSZAG 1911 április 1 1911 ben egyes városokkai való tárgyalások rendjé­ben városunk is sorra kerül. Az időpont jelentősége s azon felelősség súlya, amelylyel városunk fejlődésének s utó­dainknak tartozunk, kötelességünkké teszi, hogy a városok ezirányban való versengésére való tekintettel a közgyűlési határozat, illető­leg az abban foglalt s immár az illetékes kor­mányhatóságnak tudomására hozott ajánlatunk revizióját megfontolás tárgyává tegyük oly irányban, hogy a revidiált ajánlatban a tudo­mányegyetem Szegedre helyezése még nagyobb biztosítékot nyerjen. E tekintetben két szempontnak kell irány­adónak lenni. Először, hogy az ajánlati érték fölemelése által háztartásunk egyensúlya meg ne zavartassák, másodszor hogy « viselendő teher egyrésze a jövő generációra áthárittassék, nehogy annak egyrészőt a mai, különben is erősen megterhelt nemzedék viselje. E szem­pontok figyelembevételével a város közgyűlésé­nek javaslatba hozandó volna, hogy: a) a 735/1906. számú közgyűlési határozat 6. pontját módositólag a Gedó melletti nagykérház telke (25 katasztrális hold, négyszögölenkint 8 koronával) 320,000 korona értékben díjtalanul; b) az egyetem jogtudományi, bölcsészeti ós természettudományi karai részére & Rókus-kórház telke (3600 négyszögöl á 100 koronájával) 360,000 korona értékben ugyancsak díjtalanul fölajánl­tassék ; c) a 735/1906. számú közgyűlési határozat 4. pontjának értelmében az ötszázágyas nagy­kórház voltaképen 600 ágyat befogadólag épít­tetvén, ezen 100 ágytöbblet (ágyankint 7000 korona) 700.000 korona ért,ékben a városi segély­képen beszámíttassák. d) minthogy az uj kórház építésére a város közgyűlése hárommillió koronát szavazott meg az előbbi pontok értelmében, az egyetemre megszavazott hatmillió koronából csupán ez összeg vonassák le, hogy első segélykép három­millió korona tisztán fönmaradjon ; e) minthogy az állam a közgyűlési határozat­ban foglalt ajánlat szerint a Somogyi-könyv­tárat és városi muzeumot atveendi, ennélfogva az ennek föntartására évenkint forditott s 600,000 korona tökének megfelelő 31,194 korona évi járulékul az államnak fölajánltassék; f) kimondassák, hogy az egyetem fölállítása János álmodik. Irta Hegedűs Gyula. Esteledett. Aranyosszélü felhők tolongtak az égen és kövérek voltak és elég kicsinyek, ügy látszott, mintha egy nagy felhődarab kis részekre törött foszlányai volnának ezek. És bánnáy, hogy elszakadtak egymástól. Mert egy kelyre tolongtak. Egyre sűrűsöd­tek a leáldozó nap irányában. Egyszerre éles szél suhant keresztül a tájékon, a felhők összeütköztek, de a nap lebukott. Ellopta a felhők aranyos szinét. És azontúl sötét volt az ég és a felhők csak olyannak látszottak, mint az ég felé gomolygó s ott összeverődő piszkos barna füst. János hanyat feküdt a fűben és ugy bá­multa a felhőket. Mellette hevert a nagy zsák, amelyben fa volt. A szomszéd faluból vitte hazafelé. Bizony jó nehéz volt. Nem is birja ki az ember egyfolytában ezt a nagy zsákot cipelni. Pihenni kell. János leült a fiibe, aztán elálmosodott a fárad­ságtól és végigdült a pázsiton. Ugy nézegette aztán az eget. A szeme lecsukódott, de ő nem akart elaludni. Gondolkozott. Marosá­ról. Akit őszszel biztosan el fog venni. Két hold földet fog vele kapni. Jó zsíros, fekete földet. Nagyon boldogan fognak élni a Mar­osával. Jó leány. Erős leány. Dolgos leány. Ugy félálomban volt már, amikor az a kér­dés támadt föl benne: elvenné-e a Marosát, után háromszor, minden 15-ik évben az intéz­mény fejlesztésére s esetleg a hittudományi kar fölállítására 500,000—500,000 koronát, vagyis 45 óv alatt 1.500,000 koronát Szeged városi hozzájárulásként az állampénztárba befizet. A közgyűlési határozat által fölajánlott 6.000,000 korona segély ekként 3.480,000 koro­nával emelvén föl, a városi hozzájárulás ösz­szesen 9.480,000 koronát, sőt, ha az átenge­dendő Somogyi-könyvtár és városi muzeum 916.238 korona leltári értékét is számításba vesszük, ugy a hozzájárulás 10.396,238 kormát képvisel. Emellett természetesen a város viselné a kórház tervezése és művezetése, valamint a kölcsönbeszerzós költségeit is, amely a városra nézve ugyan teher, de segélyösszegbe azért nem számitható be, mert az államra nézve effektiv segélyt nem jelent. Lázár György dr, polgármester hétfőn dél­utánra bizalmas értekezletre hivta össze a törvényhatósági bizottság vezető tagjait, akik közül mintegy negyvenen jelentek meg az este félhat órakor megtartott értekez­leten. Lázár György dr, polgármester vezette a tanácskozást, amelynek során Rtísa Izsó dr, Becsey Károly dr, Balogh Karoly dr, Dobay Gyula dr, Wimmer Fülöp ós Tóth József hozzászólásai után a polgármester javasla­tát, amelyet a tanács vasárnapi rendkívüli ülésén tárgyalt, egyhangúlag elfogadtak. Eddig van. És ezt a tervet a rendkívüli közgyűlés, mint egy ember fogadja el min­den bizonynyal, egy kiáltó szóban hangzik át az országon a szegedi megadjuk szó s a szegedi egyetem fölállítása elől elzárkózni semmi esetre sem lehet, de nem is fognak, nem is akarnak. Spanyol kormányválság. Madridból jelen­tik : A Ferrer-ügy revíziós mozgalmának első következménye az lett, hogy a Canalejas-koT­mány beadta lemondását. Sokan azt hitték, hogy a Ferrer-ügy csak ürügy a kormány le­mondására s a valódi ok abban az elidegene­désben keresendő, amelylyel Alfonz király ujab­ban a radikálisabb szellemű politikával szemben ha nem volna neki két hold jó fekete földje ? — El, — motyogta önmagának — elven­ném, el. Szeretem a Marcsát. Szeretem. Aztán elaludt. A Marosával álmodott. Menyasszonyi ruhában látta. Épen a tem­plomba akartak menni. Már el is indultak. Ekkor hirtelen elröppent ez a kép s a szom­széd faluban találta magát. Vásár volt: A Szabó Pistával bementek a „Vörös orosz­lányba. Pista két liter bort rendelt. A ci­gány húzta a duhaj magyar nótákat és ők ittak. — Nincs ennek a bornak máma semmi ize, — kiáltott föl és kiöntötte a padlóra. Nem tartott tovább. A következő percben már azt álmodta, hogy fölkelt és vitte to­vább, hazafelé a zsák fát. — De megkönnyebbültem, hogy pihenhet­tem, — mondta jókedvűen, — alig érzem ezt a zsákot a vállamon. A dabasi erdőn vitt keresztül az utja. Holdvilágos volt az ég és a csillagok ezrei ragyogtak le a földre. A tejút apró csilla­gocskái is kibújtak a szürkeségből. A fák sejtelmesen bólogattak ós néha madár reb­bent meg az ágaik között. Dalolva haladt a keskeny erdei uton. Nagyon szépen tudott énekelni. Jó erős hangja volt. Irigyelték is a legények, ha a korcsmában nekieresztette a hangját. Mind rá néztek ilyenkor a leá­nyok. Már a fele uton lehetett az erdőben, ami­kor észrevette, hogy szemközt vele jön viseltetik. Hogy mennyire tévedtek azok, akik ezen a véleményen voltak, azt leginkább az a tény cáfolja meg, hogy a király ismét Canalejast bizta meg a kormányalakítással. Alfonz király bizalmának^kHejezóse mellett, hogy Canalejas eddigi politikáját folytatni fogja, megbízta őt, hogy a kabinetalakitásnál az általa szükséges­nek vélt változtatásokkal járjon el. Canalejas délelőtt meglátogatta Moret-t, Romagnonest és Moatero Riost. Azt hiszik, hogy a változtatást a hadügyi és pénzügyi tárcáknál ejtik meg. A véderöreform és bankszabadalom meghosszabbításának kérdése. — Khuen miniszterelnök nyilatkozata. — (Saját tudósítónktól.) Khuen - Héderváry Károly gróf miniszterelnök ós Lukács László pénzügyminiszter, akik szombaton este ér­keztek Bécsbe, az egész vasárnapot fontos tanácskozásokkal töltötték. Megjelentek mindketten a király előtt is. Két kérdésre vonatkoztak leginkább a tegnapi tanácsko­zások. A véderöreform és a bankszabadalom meghosszabbításának kérdésére. Az előbbire vonatkozólag ismeretes a magyar kormány álláspontja. A miniszterelnök mindenáron azon van, hogy a vóderőreformról szóló törvényjavaslatokat már májusban napi­rendre tűzhesse a magyar képviselőház. Ezt a tervet pártolja Schönaich báró hadügy­miniszter is, aki vasárnap reggel kilenc órakor meglátogatta a magyar miniszter­elnököt. Viszont azonban ellene van e terv­nek az osztrák kormány, mely a Reichsrath föloszlatása miatt csak őszszel kezdheti tár­gyalni a véderőreformot. Minthogy pedig a véderöreform természeténél fogva közös egyetértéssel elintézendő ügy, Bienerth mi­niszterelnök azt kivánja, hogy a magyar kormány is várjon e javaslatok előterjesz­tésével addig, amig azok tárgyalására Ausztriá­ban is kilátás nyilik. Khuen kihallgatása. Bécsből jelentik: Tegnap kellett volna az ellentéteket elsimítani, de a tanácskozások nem jártak teljes eredménynyel. Bienerth báró miniszterelnök ugyanis influenzában megbete­gedett és ezért nem tárgyalhatott a magyar valaki. Persze, a Halász András megy haza, a szomszéd faluba. Megismerte a járásáról. Mikor találkoztak, megszólította őt Halász András: — Mit viszel, Jani? — Fát, — Ilyen későn? — Pihentem egy kicsit, azért. Nehéz ám a zsák. Próbáld csak meg. — Elhiszem ugy is. Egy kis ideig csöndben voltak. Halász András nagyokat szitt a pipájából, azután megkérdezte: — Te Jani, mi lesz azzal a négy forint nyolcvan krajcárral? — Meglesz? — Vasárnap lesz két hónapja, hogy köl­csön adtam neked. — Tudom. De ha nincs pénzem. Halász András dühbe jött: — Mit, neked nincs pénzed ? Hát ki kere­sett nyolc forintot a mult héten az uroda­lomban? Nem te? — Én . . . én . . . — motyogta zavartan János, — de . . . kellett . . . másra kellett. — Kocsmára, mi? Inni kellett, ugy-e? A tartozás várhat. Azt hiszed, hogy ón lop­tam azt a négy forint nyolcvan krajcárt. Neked most van pénzed! — Nincs. — Neked most van pénzed, — kiáltotta fenyegető hangon Halász András. — Nincs, ha mondom ! — Mutasd a zsebedet !

Next

/
Thumbnails
Contents