Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-02 / 76. szám

lis 1 1911 április 2 DELMAGYARORSZAG 19 Ha tehát tényleg hanyatlás állott be a ma­gyar népzenében, akkor ebben nem a cigány a hibás, hanem azok a tényezők, amelyek a népdalok alkotásához, képződéséhez hozzá­járulnak. Ami pedig a cigányok azon tevékenységét illeti, hogy mint a magyar népzene fenntartói és magyar népdalok terjesztői, hogy állották meg helyüket, erre nézve, azt hiszem, csak egy le­het a vélemény. Gondoljunk csak vissza azokra a nehéz időkre, mikor még a nóta is tilos volt, ha magyar. A cigány nem respektálta a tilalmakat s még a saját bőrét kockáztatva is húzta a magyar nótákat s úgyszólván ép ezekre az időkre esik mindig a népzenének egy-egy fejlődési korszaka. Kórdós azonban az is, bogy a kuruc kor óta tényleg hanyatlott-e a népies zene. Megkoc­káztatom itt azt az állítást., hogy a népies zene mindig korának hangulatát, eszméit tükrözi vissza. Ezért szépek, ezért hatalmasak, őzért annyira magyarok a kuruc nóták. A későbbi nóták eszmo tekintetébon talán nem állhatnak meg a kuruc nóták mellett, de ép olyan ma­gyarosak, ép annyira magukon viselik a magyar népzene sajátosságait, mint amazok. A mostani népdalok pedig magyarosság tekintetében som­miben sem különböznek az előbbiektől. Termé­szetesen a nép alkotta dalokról ós nem az úgy­nevezett dalköltők, valójában dalszerző mester­emberek népdaloknak nevezett müveiről szólok. Az igazi népdalokban a magyarosság s egy­általában a népdal minden speciális sajátos­sága ma ép ugy meg van, mint előbb s ha, mint Muzsik Zoltán írja, ma már annyira sü­lyedt a magyar zone, hogy komoly zenei körök­ben nem tud tekintélyt kivívni magának, ak­kor ennek oka nem a magyar népzene hanyat­lása, mert az ismétlem ma sem áll az előbbi korok zenójo mögött, hanem az a körülmény, hogy az illető zenei körök népdaloknak neve­2ett műdalok is Ízléstelen „magyar nóta repro­dukciók" után mondanak Ítéletet, mert ezt is­merik ós a valódi magyar népzenéhez, az igazi "épdalköltószethez hózzájutni nem tudván izeket tekintik a magyar zene alkotásainak. Ennek pedig saját magunk vagyunk az okai 8 erre vonatkoztatva magam is elfogadom Mu­zsik Zoltán minden szavát és állítását az első­től az utolsóig. Még csak azt akarom megcáfolni, bogy — toint Muzsik Zoltán írja — nálunk a hivatásos művészembert lenézik. Hát nem egészen igy áll a dolog. Egy Butykai, Szabados, Hubay, Öohnányi, Bartók és a többiek mind megér­demelt tekintélyben és tiszteletben állnak. gaz ugyan, hogy közmondás, ho még talál ránk kissé az a _y senki sem próféta a saját hazájában, mert igen sokszor csak akkor fede­zőnk fel valamely magyar művészt, midőn azt a külföld már az őt megillető zenei magaslatra helyezte, de hát utóvégre is jobb későn, mint 8°ha. Különben is zenei öntudatunk és önálió­ságunk omelkedésével ezék az esetek is egyre kisebb számban fordulnak olö. Mindezekkel pedig nem azt akartam mon­^ni, hogy nálunk zenei téren a helyzet ideális, ^ert bizonyára még sok mulasztás vár pót­éra, hanem szerény véleményemmel csak azt h^baltam bizonyítani, hogy nem olyan szo­morú a helyzet, mint amilyennek Muzsik Zol­ta» látja. Ha/ász Marcell. Az igazi feminizmus. Párisi tudósitónk irja: A Salles des Agricul­teurs nagy dísztermében érdekes fölolvasást tartott a minap Miropolszki Helén ügyvéd­kisasszony. A feminizmusról szólt előkelő közön­ségének, amely igen szívesen hallgatta, az „igazi feminizmusról", amely alatt a „kevés szavú ós tevékeny feminizmust" érti. — Dolgozzunk és ne háborúskodjunk, — mon­dotta szépen csengő erős hangján — ne akar­junk nadrágban, mellényben, férfi-kalapban járni sétapálcával a kezünkben, ne mimeljük és ne szidjuk a férfiakat, hanem mi is mutassuk meg, bogy mi is tudunk komolyan és okosan gon­dolkozni. Én az igazi feminizmust a munkában, a nagy törekvésekben látom. A változott gazda­sági viszonyok ós női nem aránytalanul nagyobb száma kenyórkeresőt csinált a századokon át csupán hitvesi és anyai kötelességet teljesitő nőkből. Természetesen ez a szükségszülte vál­tozás fölszabadítja a nőt a régi rabságból, ön­tudatosabbá ós tudása által hasznosabbá téve, jogokat, méltányos jogokat követel magának. A francia nőknek azt tanácsolom, jogaik kö­vetelésében no legyenek túlságosan hangosak, mint észak asszonyai, mert ha lassan és okosan haladunk, bizonyára tovább érünk. Küzdésünk legyen racionális és meggondolt. A szavazati jognál fontosahbnak Ítélem, az elle­nünk hozott törvények ellen való csendes, de SZÍVÓS küzdést. Egy ember és egy könyv bánt el igazságta­lanul velünk. Napoleon ez az ember és s Code napoléonien a könyv. E szavakra nagy hullámzás futott át a hall­gatóságon, a szép sötéthajú, sötétszemü elő­adónő kissé elsápadt, de bátran folytatta: — Igen, a Code napolóonienben foglalt tör­vények ellen kell harcolnunk! Ezek nyomják ol és fosztják meg önállóságuktól a francia asz­szonyt! E törvény miatt nem rendelkezhetik vagyonával, miatta van férjének teljes gyám­sága alatt. Napoleon, — valószínűleg szeren­csétlen házassága kellemetlenségei által befo­lyásolva — a férjnek megad minden jogot, az asszonyt pedig teljesen alárendeli önkényének. Még életével is a férj rendelkezik bizonyos esetekben: a 324. paragrafusban például: „Ha a férj kedvesével tetten éri az asszonyt, meg­ölheti, a törvény fölmenti". De ha az asszony­nak ugyanettől a szenvedelemtől borul vérbő a szeme és ha ő is öl, őt nem menti föl a férfiak számára készült férfi-törvény! Ujabb erős, vitás suttogás, mozgás támad a zsúfolt terem nagyszámú hallgatói közt. Kis szünet után, páratlan szónoki tehetsé­gével szépen, nyugodtan tovább folytatta be­szédét a bátor ügyvéd-kisasszony. És most már megszakítás nélkül fejezhette bo mondanivalóit. Szinte hipnotizálta a hallgatóit szláv hangjának különös lágyságával, amelyből mégis érces akarat csendül ki. Mély tüzű szemével is ugy megbabonáz, hogy Könyves Kálmán idejében bizonyára máglyára került volna. A törvénytelen gyermekekről szólt magvas be­fejezésében, ezzel hatotta meg könnyekig diszes hallgatóságát. Virtuózként játszott vagy tiz percig a párisi dámák és urak szivének billen­tyűin. A törvénytelen gyermek sorsából előhozta a legszomorúbb részleteket. fisa tiélinmorsi. villanme berendezel! miiíiely és nagy n/K­===== Keíezö-váJ/o/ö/ Szeged. Imy-u. 17 Elvállal mindennemű kerékpár, varró­gép javítását, azok részel, valamint tisztikardok, kocsi vasalások, korcso­lák nikkelezését stb. — Orvosi mű­szereknek külön fürdő • berendezés !! Üzletvezető: KRfíCHTUS FERENC. Vénig Gyula ===== Szeged, Jókai-utca. ™= Mérték utáni megrendelések a legjobb anyagból, kizárólagosan a láb fekvése szerint jutányosán = készülnek." , - = Amerikai cipők specialista készítője aDDDDDQDDDaDaaooooaDDDDoga a ga^eraktározást pénzelőleggel is, ° 0 utorszállitást butorkocsival hely­es g ben és vidéken jutányosán eszközöl g a • a a Kálmán Zsigmond a o a a ° Tisza Lajos-körül 51. szóm. i lelefon 588. § •aaaaaaaaaaoaaaoaaDaaooaaa Figyelmeztetés! Kötelességemnek tartom figyelmeztetni a n. b. közönséget, hogy ne adjon hitelt csekély árkülönbségért az annyira hirdetett vegy­tisztitásnak, mert azok nem egyebek vizes mosásnál. 27 év óta fennálló giiíeslö- és vegylisitilD ipartelepem szakmunkája az egész Alföld előtt a legelis­mertebb s ezen elismerést fokozott mérték­ben óhajtom föntartani. Kérem a n. b. kö­zönséget, ne halaszsza utolsó időre tisztítandó tárgyait, mert az erőltetett, gyors munka nem mindig kielégítő 1 — Kiváló tisztelettel GLŰCKNER JÓZSEF {(őzfestő és vcjjytisztltő ipartelepe SZEGED, Iskola-utca 27/28. (saját ház.) ülérsékelt árak! Vidékre gondosan ! Telefon 564. szám. c és finom cukorkák óriási választékban kaphatók éSuhajda Józsefi (.t (a volt Trepscliitz-féle) cukrázdában. £ I Telefon 406. ÍSlíOla-UtCü 15. Telefon 406. 0 V m BALOG ÉS POLLNER KÁRPITOS ÉS DÍSZÍTŐK SZEGED, Oroszlán-utca 21. sz. h Szegedi Iparas-szavethszet If pilos mesterei, Teljes lakberendezések elsőrendű angol bör és mokstí-garniiurákból, valamint az összes kárpitosmunkák szakszerűen és Ízlésesen készíttetnek. Rajz és költségvetés ingyen! TELEFON 844. TELEFON 844.

Next

/
Thumbnails
Contents