Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-25 / 94. szám

T— wmsm 8 föl a küzdelmet. Temesvárod az I. csapat a Temesvári Atlétikai Klub kitűnő első csapatá­val a délvidéki bajnokságért mérkőzött két­ezernyi lelkes, sportkedvelő közönség előtt. A szegediek erős csapatösszeállításokban biztak és a siker biztos reményével vették föl a küz­delmet. Hogy a mérkőzés^mógis csak eldöntet­lenül végződött, annak a szegedi remek csatár­sor balsikerén kivül a szokatlan, térdig érő füves pálya, na meg a hat biztos gólt fölfogó kapulécfa az oka. Szép közép mezőnyjáték után a szegediek állandó fölénye domborodik ki, amelynek eredményeként a második félidőben Fürst I. remekül lőtt gólja jelentkezik. A szi­vósan és energikusan támadó szegediek azon­ban nem tudják a kiegyenlítést meghiúsítani, mert a temesvári födözetjátókos, Glatter által husz méterről jövő csavart labda a szegedi kapuban akadt meg. A játék további folyamán több gól nem esett. A szegedi csapat a kővet­kező fölállításban szerepelt: Kiss, Berke, Szűcs, László, Tolnai, Weisz, Faragó, Blum, Minarovits, Fürst II., Fürst I. Küiönös tetszésre ragadta a temesvári közönséget Berke, Tolnai, Szűcs szép fejjátéka, Kiss kitűnő védése s a Minarovits— Blum-pár helyes összjátéka. Kitűnő biró volt Puskás István (Budapest.) — Szegeden az I. B) csapat mutatkozott be a Nagykikindai Atlétikai Klub ellen fölvett mérkőzésben s mindjárt első , nyilvános szereplését szép játék után. 3 : 1 arányban nyerte meg. A szegedi csapatban kivált Ludwig balhátvét, aki az Újpesti Torna­Egyesületben kivívott szép pozíciójával a Sze­gedi Atlétikai Klubnak kitűnő erőssége lesz. Biró volt Grosz Vilmos (SZAK). — A Társadalmi Muzeiuu Értesítője a szokott gazdag tartalommal jelent meg. Fried­rich Vilmos dr, egyetemi magántanár a gyári fürdők fontosságáról irt adatokban gazdag cik­ket. Vajda Ármin a francia munkások termelő­szövetkezeteit ismerteti, özvegy Báthory Nán­dornc az angol Barnardo-Öomos keletkezéséről és jelenéről irt szines és illusztrált cikket. Deutsch Ernő dr, főorvos a gyermekek napközi ellátásáról értekezik, végül Okolicsányi Kuthy Dezső dr, egyetemi magántanár a Társadalmi Muzeum által rendezett gümökór ellen való előadásokon sikerrel alkalmazott népies eszme­cseréről ir. A szemle-sorozat egyéb érdekessé­gén kivül negyvenegy szociálpolitikai folyóira­tokról közöl ismertetőt. A Társadalmi muzeum Szegeden Bartos Lipót könyvkereskedésében kapható. — Öngyilkosság a fogházban. Boross József, a lúdvári gyilkos, aki három golyóval kioltotta Fass Viktória szegedi szobaleány éle­tét, — öngyilkos lett. Boros József a makói járásbíróság fogházában itólte magát halálra: fölakasztotta magát ós mire észrevették a tettét, meghalt. Boros József, mint tudvalevő, szerelmes volt Vass Viktóriába, akivel együtt szolgáltak Szegeden. A szerelmesek, mert a szülők ellenezték a házasságukat, elhatározták, hogy elemésztik magukat. Elmentek Szegedről a Makóhoz közel eső lúdvári erdőbe, ahol a férfi agyonlőtte a leányt. A gyilkosság után Boross önként jelentkezett és azt adta elő, hogy magát is elakarta emészteni, de a revol­ver csütörtököt mondott, aztán egy kútba ug­rott, de az öngyilkossága igy sem sikerült. Borost letartóztatták és a járásbíróság foghá­zába kisérték. A gyilkos vasárnap délután ru­hájából kötelet készitelt, azt a nyakába akasz­totta ós a fogház ablakrácsára kötötte. Mire A börtönőr észrevette, Boros már halott volt. — A szegedi Uránia-azinház uj műsorát a közismert müértéssel állitották össze. Még pe­dig a mai műsor érdekesebb számai ezek: Lisszabon és a Savoyai hegyek látványos képek, Don Jüan és a Júdás pénze drámák. Ezeken kivül még néhány humoros ós egyéb kép is szerepel az uj programmon. DELMAGYARORSZAG A huszonegy sikkasztással vá­dolt Kern. — Első tárgyalási nap. — (Saját tudósítónktól.) Még élénk emléke­zetben van Szegeden a szenzációs letartóz­tatás, melyet Somogyi Szilveszter dr Sze­ged város főkapitánya eszközölt 1909 de­cemberében. Kern Lajos dr királyi közjegy­zőt, a Délmagyar országi magyar közműve­lődési egyesület elnökét, Szeged törvény­hatóságának egyik vezető tagját érte utói az igazságszolgáltatás ezzel a szenzációs le­tartóztatással. Szinte megdöbbentő volt ez a hir. Suttogtak ugyan Kern anyagi bukásá­ról, de senki se hitte ily gyorsan az össze­omlást. Kernt alig tartóztatták le már Is özönével jöttek a följelentések. Nyolcvan­három sikkasztás és okirathamisitás, több mint ezerhatszáz bélyegleletezés miatt érke­zett följelentés a királyi ügyészséghez. Hu­bacsek Pál királyi Ítélőtáblai biró az igazság­ügyi miniszter megbízásából hónapokon ke­resztül vizsgálatot tartott a Kern-irodában ós csak ekkor derült ki, mily nagyméretű visszaéléseket követett el a közjegyző. Kern vizsgálati fogságában szimulálni kezdett, de a tüzetes orvosi vizsgálat bebizonyította, hogy épelméjű. A törvényszók ekkor sorra vette Kern ügyeinek a tárgyalását. A télen hat ügyben már ítélkezett a szegedi királyi törvényszék a közjegyző fölött és ekkor három évi fegyházra ítélték a szerencsétlen embert. Most hétfőn pedig ujabb huszonegy rendbeli sikkasztási ügyét kezdte tárgyalni a szegedi törvényszék. Érdeklődós a nagy­arányú tárgyalás iránt, melyre száznegyven­hét tanút idéztek meg, tekintettel az adatok száraz és unalmas csoportosítására, nem mutatkozott. Az érdekelt tanukon kivül hallgatóság nem jelent meg a tárgyaláson, bizonyítva azt, hogy a Kern-ügy már nem izgatja a közvéleményt, mert az ügy min­den izgalma ki lett meritve az első tárgya­lás folyamán. A hétfői tárgyalást negyedtizkor nyitotta meg Hevesy Kálmán elnök. Szavazóbirák László Adolf dr ós Habermann Gusztáv. A közvádat Harsányi Elemér dr királyi ügyész képviseli, a vádlottat Beiniger Jakab dr védi. Kern Lajos, a vádlott a fogházban láthatólag megöregedett, de még mindig a tekintélyes gentleman benyomását kelti. Megkéri a bírósá­got, hogy a hozzá intézett kérdésekre ülve fe­lelhessen, mert reumás bántalmai vannak. Az elnök megengedi és rátér a vádirat első pont­jának ismertetésére. Ez a legbonyolultabb ügy. Kern Lajos dr 1909 augusztus hónapban Magyarbánhegyes községben kihirdette, hogy hétszáz holdas szajáni birtokát parcelláztatja s holdját ötszáz koronájával eladja. Tizenhat gazdálkodó jelentkezett vevő szándékkal. A gazdák megtekintették a birtok telekkönyvi lapját s azt látták, hogy a hétszáz hold földet a Szabadkai Közgazdasági Bank negyvenezer koronás kölcsöne, valamint elidegenítési és megterhelési tilalma terheli. Kern Lajos dr ak­ként nyugtatta meg a hiszékeny embereket, hogy a kölcsönt már visszafizette s a törlési engedély is a kezében van. Tizenhat gázda hitt a közjegyzőnek s háromszázötvenhat holdat rögtön megvásároltak. Megkötötték az ideig­lenes adásvételi szerződést s a vételár első részlete fejében adtak Kern Lajos dr-nak négy­ezerhétszázhusz korona készpénzt és kilenc­ezerkilencszázhusz koronáról szóló váltót. Ugyanazon óv októberében akarták az ingat­lant birtokukba venni, de legnagyobb meglepe­tésükre azt hallották, liogy az ingatlant a Szabadkai Alföldi Bank 1909 október elsején elárvereztette. Ekkor visszakövetelték pénzü­ket és a váltót. A pénzt azonban csak ezer­nyolcszáz korona hijján kapták meg. A váltó­kat ellenben hiány nélkül visszaadta Kern. A vádirat ebben az ügyben egyrendbeli csa­lással vádolja Kernt. — Bűnösnek érzi ebben magát? — kérdezi az elnök. — Épenséggel nem — felelte a vádlott. — Én csak ideiglenes szerződóst kötöttem a fe­lekkel ós ebben is csak arra köteleztem ma­gam, hogy ha az egész parcellázott területet el 1911 április 25 tudom adni, akkor a törlési engedélyeket meg* szerzem. Ha én kijelentettem volna, hogy meg van a törlési engedély, miért vettük volna bele a szerződésbe, hogy a törlési engedélyt köteles vagyok megszerezni? Az árverés után a bank visszaadta volna az ingatlanokat a feleknek, de a birtokvétehől maguk a felek álltak el. — Ki vette meg az árverésen a földeket? — A Szabadkai Délmagyarországi Közgazda­sági Bank. — Tudatta ön a felekkel, hogy az árveréstől nem kell félni ? — Igen, tudattam. Nem is az árverés miatt bontották ök föl a szerződóst, hanem mert rossznak találták a földet. Ezután a tanuk kihallgatására került a sor. Első tanú Chotan Károly magyarbánhegyesi községi jegyző volt. Chován Károly elmondotta, hogy a földdel a felek megvoltak elégedve ós épen ezért kötötték meg az ideiglenes szerző­dést. () arról nem tudott, hogy árverezés alatt állt az ingatlan ós erről Kern Lajos dr sem szólt. Kiss János tanú — aki ebben az ügyben vevő volt annak idején, — szintén azt. vallotta, hogy Kern az árverésről semmit sem szólt. A délelőtt folyamán még több tanút hallgattak ki, ezek kivétel nélkül terhelő' vallomást tettek, — de bizonyító ereje egy vallomásnak sem volt. Beiniger Jakab védő indítványozta, hogy a bíró­ság szerezze be a Kern Lajos dr elmeállapotára vonatkozó orvosi szakvéleményeket, annak a a megállapítására, hogy milyen volt Kern dr elmeállapota a bűncselekmények elkövetése idején ? Hétfőn délután még mindig a szejáni ügy tanúit hallgatta ki a szegedi törvényszék. Ki­hallgatták Wéber Frigyes szabadkai főispáni titkárt és Szaniter Tivadart, az Alföldi-bank Részvénytársaság igazgatósági tagját. Ezzel a két vallomással a szegedi királyi törvényszék azt a kérdést akarta tisztázni, hogy az Alföldi­bank ós a Közgazdasági-bank között a hitelező csere révén Kern javára negyvenezer korona leiratott-e az ingatlanok értékére? Dönteni ebben az ügyben nem tudtak, mert itt — való­színűleg a bank részéről, — tévedések merülték föl, melyek jórészt hanyagságból erednék. A bíróság ezután a károsultakat hallgatta ki. Ifjabb Bódi Istvánt százkilencven, Sárándi Mihályt száznegyven, Tóth Mihályt negyven, Marton Mihályt kilencven, Bulla Lajost száz koronával károsította meg a közjegyző. A többi vevők kárigényeit még a letartóztatás előtt ki­elégítette Kern. A nevezett károsultakat is részben kárpótolta Kern, váltóikat visszaadta, de az egész kárigényt már nem tudta rendezni, mert minden pénzét elfizette a közvetítőknek. Hevesy Kálmán elnök megkérdezi a károsul­taktól, hogy kivánják-e Kern megbüntetését, mert ha nem kívánják, az ügyész elejti a vádat. — Ha a pénzünket visszaadja, nem kívánjuk. — Nem kapják vissza — kiáltotta közbe el­vörösödve a közjegyző. A károsultak nem kivánják a büntetést, mert kereseti igényüket polgári pör utján óhajtják érvónyesiteni. A tárgyalást — még mindig a szojáni ügy­ben — kedden folytatja a szegedi királyi tör­vényszék büntetőtanácsa. Ékszereket nagy választékban csakis Fischer Testvéreknél talál. W Ékszer- és órajavitó műhely. !1 UIBYflZflTll Átköltözés miatt kedvező rész­letre. Megérkeztek a legjobb kerékpárok rendkívüli olcsó árban. — Minden szer­kezetű nramnfnn Anélküli s bár­speciális yicmiUIUll milyen lemezek állandóan nagy raktára. Bámulatos olcsón 1 Varrógépek !fXb!»ár~ Nogy iavitBERühely! ::: Összes alkatrészek KaphafcK. KLEIN ÉS TÍRSA Oroszlán-utca. Árjegyzék ingyen és bérmentveí

Next

/
Thumbnails
Contents