Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-25 / 94. szám

16 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 április 23 NAPI HÍREK — Lapunk egyes példányai Budapesten, a Rohonczi-dohánytŐzsdében, Andrássy-ut 48, (Oktogon) 10 fillérért kaphatók. — Szentes a szegedi egyetemért. Csongrádmegye székhelye, Szentes szintén a szegedi egyetemért lépett sorompóba már amikor a mozgalom megindult, s azóta ismételten hangoztatta, hogy Szentes is, valamint egész Csongrádmegye Szeged számára kérik az egyetemet. Most az egyik szentesi lap hosszú vezércikkben hangoztatja Szeged kívánságát, az egyetem fölállítását. A lelkes sorokból közöljük ezt a részt: — Szeged mellett, Szegednek a közvetlen vele határos Délvidék nemzetiségeire gyakorolt óriási vonzó és magyarosító ereje mellett eltörpül ép ugy Debrecen, mint Pozsony, vagy Arad és Temesvár vagy Kassa és Győr aspirációja, mert bár ezek a városok, Debrecen kivételével, nemcsak idegen ajkú nemzetiségek tőszomszédságába esnek, hanem a szó szoros értelmében be vannak ezekbe ékelve, mégis bízvást merjük mondani, hogy a magyarságnak a magyar nyelvnek és az egységes magyar állam eszméjének együttvéve sem szereztek e nemzetiségek között annyi hivet, amennyit Szeged csak egy évtized alatt is szerez, a maga ellenállhatatlan beolvasztó erejével. Szegednek ezen nagy fajmagyar ősereje mellett el kellene törpülnie a kormány szemében, mikor a harmadik egyetem kérdésében dönt, minden más tekintetnek; el különösen annak, amit sokszor hallunk említeni, hogy az orvosi fakultás a szegedi kórházban nem találna elég tananyagot, — mert ez a tananyag rövidesen meglesz, ahogy Szegednek Ítélik oda a harmadik egyetemet: oda vonzzák azt a tudós orvos-profoszszorok. A harmadik egyetem kérdésében a közoktatásügyi minisztériumban április 27-én Szegeddel tartandó tanácskozásra vármegyénk főispánja: Cicatricis Lajos dr is meg van híva. Bizonyos vagyunk benne, hogy e tanácskozás során ő is erre az álláspontra fog helyezkedni. — A szerbek húsvétja. Vasárnap volt a görögkeletiek húsvéti ünnepe. A szegedi szerb templomban reggel három órakor tartották meg a föltámadási körmenetet, délelőtt tiz órakor pedig ünnepi nagymise volt, amelyet Sevity Lázár plébános pontifikált fényes segédlettel. — Az uj Rcichsratli. Prágából jelentik: A „Narodni Listy" bécsi beavatott forrásból ugy értesül, hogy az általános választások utón az uj Reichsrath nyomban össze fog ülni. Az ülésszak egészen rövid lesz, julius tizenkettedikétől augusztus negyedikéig fog tartani. — Mérnökök közgyűlése. A szegedi magyar mórnők- és épitészogyesület április 23-án tartotta meg rendes közgyűlését, Reök Iván országgyűlési képviselő elnöklésévei. Az elnök lelkes, buzditó megnyitója után, Iloffer Imre titkár terjesztette elő az egyesületnek évi működéséről szóló jelentést. Biró Benő egyesületi igazgató az egyesület zárószámadásait és a jövő évi költségelőirányzatot mutatta be, melyet helyesléssel elfogadtak. A megüresedett titkári állásra újból Iloffer Imro felsöipariskolai tanárt, a számvizsgáló bizottsági tagságra Taussig Ármin Máv. mérnököt választották meg. Az egyesület a jövő hónapban, május 14-én tartja avató ülését, melyre az ország összes műszaki egyesületeit meghívja s melyre a budapesti egyesület százötven taggal már be is jelentette részvételét. A napirend letárgyalása után Farkas Árpád, az egyesület jegyzője terjesztette elő a választmány indítványát, hogy Lázár György királyi tanácsost, Szeged polgármesterét, Szeged város műszaki intézményeinek lelkes és fáradhatlan vezérét az egyesület disztagjává válassza. A jelenlevők az inditványt lelkes éljenzóssel elfogadták. Reök Iván vezetésével a hétfői napon küldöttség fejezte ki Lázár György polgármester előtt az egyesület jókivánatait. — Tisza István gróf Nagyváradion. Nagyváradról jelentik: Tisza István gróf hétfőn délután két órakor Nagyváradra érkezett, ahol részt vett a kaszinó választmányi ülésén, azután tovább utazott Gesztre. — Titkári kinevezés. £A Szeged alföldi takarékpénztár részvénytársaság Gerlicey Ferenc báró elnökletével a napokban tartott ülésében a felsőtanyaiak fiatal városi képviselőjét, Fajka Lajos dr-t az intézet körül szerzett érdemei elismeréseül a takarékpénztár Felsőtanyai fiókintézetének titkárává választotta. — Szegedi szociáldemokraták népgyülése. Vasárnap délután aszociáldemokrata párt nagyszabású népgyűlést tartott a Klauzáltéren. Több százan hallgatták a budapesti szónok, Csizmadia Sándor progresszív szellemű fejtegetéseit a népoktatás államosításának szükségességéről. Csizmadia Sándor erős szinelckel festette a tanitók egyesületi jogának elkobzására irányuló törekvéseket, a tanitóság szomorú anyagi helyzetét, amely sok kulturális elmaradottságnak az okozója. Beszédébe belefoglalta az általános választói jogot, annak fontosságát. Fényes Samu dr, a másik kijelölt szónok nem érkezett meg Budapestről, azért Csizmadia Sándor nagy lelkesedéssel fogadott beszéde után a népgyűlés, amelyen Pálfi János elnökölt, példás rendben szétoszlott. — Szegediek Amerikában. Ezzel a címmel, április huszadikán hosszabb cikket közöltünk s a cikkben Löw Vilmos dr-ral való beszélgetést adtunk vissza, beszámoltunk az Amerikába szakadt szegediek életéről, boldogulásáról. Most azután az egyik részletre válaszol a Szegedről Budapestre költözött Kunitzer Alfréd, a Schlick-fóle vasöntő- és gépgyár kitűnő igazgatója. Levelét itt adjuk: A Béhnagyarország tekintetes Szerkesztőségének, Szeged. Becses lapjuk április huszadiki száma Szegedről beküldetett nekem, magam is szegedi születésű lóvén és a „Szegediek Amerikában — Beszélgetés Löw Vilmos dr-ral" cikkben szívesen olvastam, hogy az Amerikában élő szegediek mily előkolő társadalmi pozíciókra tettek szert a tengerentúl. Az Amerikában élő szegediek nevei közt fivérem: Kunitzer Róbert dr, newyorki orvostanár nevét olvasom, akinek fölemlitósővel kapcsolatosan atyám neve is szerepel, de nem helyesen, mert nem Kunitzer József, hanem Kunitzer Manó atyám neve, aki szintén szegedi születésű, de még 1874-ben elköltözött onnan és ezidő szerint — nyolcvanhárom éves korban — nálam tartózkodik. Csupán a történeti igazság kedvéért szeretném, ha atyám neve a tekintetes Szerkesztőség részéről valamely közeli lapszámban esetleg rektifikáltatnók s midőn ezt kérem, vagyok kitűnő tisztelettel Kunitzer Alfréd, a Schlick-féle gyár osztályfőnöke. — Tornyai festő és a miniszterelnök. A szegediek is jól ismerik Tornyai János festő művészetét. A Hódmezővásárhelyen élő piktor néhány nappal ezelőtt Rubletzky Géza szobrászszal együtt értesült, hogy a bécsi impresszionista tárlaton kiállították Cesanne-nak két gyönyörű képét, amelyek talán a legkiválóbb és legjellegzetesebb alkotásai. És a két művész másnap reggel már belépett a bécsi impresszionista-tárlat csarnokába. Tornyai lassan kinyitotta vázlatkönyvét s nagy szeretettel beleskizzelte a Cesanne-képek lágy, nemes kontúrjait, De azt is észrevették, hogy egy előkelő külsejű ur áll a két művész háta mögött s oly figyelemmel, akkora odaadással figyelte a Tornyai szeretetteljes vázolgatását, hogy a két művész meglepődve fordult vissza a figyelő ur felé. Délután a bécsi pályaudvar perronján várakoztak Tornyaiék. A pesti gyorsra várakoztak. Egyszerre kilép az elsőosztályu váróterem ajtaján az ismeretlen úriember, aki megfigyelte őket a képkiállitáson, ránéz a két művészre, majd feléjük közeledik s barátságos, meleg hangon megszólítja őket: — Ugyebár uraim, önök magyar művészek? A két gyönyöiü Cesanne-kép előtt találkoztam délelőtt önökkel . . . Tornyaiék moglepődve, kissé bizalmatlanul hallgatták az idegent, — aki ezt látva, feléjük nyújtotta a kezét s bemutatkozott: — Khuen-Héderváry Károly vagyok. Én is szeretem a nagy francia művészt s jól esett lát' nom, hogy a magyar művészek mily nagy odaadással és megértéssel tanulmányozták azt a két pompás müvet. Ezután még néhány szót váltottak Tornyai, Rubletzky és a magyar miniszterelnök, aki azután udvarias köszönéssel fölszállt az elsőosztályú kocsijába. — Házvételek. A szegedi Széchenyi-téri Jerney-házat a Szegedi-Alföldi Takarékpénztár Részvénytársaság félmillió koronáért, az Arany János-utcai Pocsátkó-házat Szigeti Sándor dr ügyvéd hetvenezer koronáért megvásarolta. — Gaál Mózes előadásai. A vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízta Gaál Mózes budapesti állami főgimnáziumi igazgatót, az ismert ifjúsági irót, hogy gyermekek és szülők részére előadásokat tartson vidéki városokban. Gaál Mózes vasárnap Szegeden tartott előadást a városháza közgyűlési termében, még pedig délelőtt a gyermekek, délután a szülők számára. A délelőtti érdekes előadáson vagy hat-hétszáz gyermek gyűlt össze. Gaál Mózes meséket mondott a hazát kereső magyarokról, a föld történetéről, aztán meg az erős és gyönge fiúról. A délutáni előadás a szülőknek szólt, akik szintén sok érdekes tanulságban részesültek. A gyermekekkel való bánásról, a nevelésről megszívlelésre érdemes dolgokat mondott el nekik az előadó. — Béla napja. Vasárnap volt Béla najpa és ebből az alkalomból Szeged város vezető polgárait a szokásos névnapi üdvözlésekben részesítették ismerőseik, tisztelőik. Igy Jedl licska Béla királyi közjegyzőnél a városi párt { tisztelgett. Ilomor István üdvözölte a közi jegyzőt, aki szivólyesen köszönte meg az üdvözlést. Lantos Bélánál a függetlenségi körök, a Rákóczi egyesület és az Ujszegedi népkör tisztelegtek. Sokan üdvözölték Kelemen Béla országgyűlési képviselőt ós Bárdoss Béla és Ferenczy Béla városi jegyzőket is. — Halálozási. Sass Lajosné, született Kamocsay Mária életének hetvenegyedik JJés házasságának ötvenegyedik évében Szegeden meghalt. Az általánosan ismert uriasszonyban Sass Lajos első kerületi rendőrbiztos édesanyját, László Kálmán alsótanyai kapitány pedig anyósát gyászolja. — Gabányi István temetése. A Nemzeti Szinház öngyilkos fiatal művészét Gabányi Istvánt hétfőn délelőtt temették el a rákoskeresztúri temető halottasházából nagy részvét mellett. A beszentelósi szertartást Hoch János országgyűlési képviselő, kőbányai plébános végezte, a szinésztársaság nevében Rózsahegyi Kálmán, a Nemzeti Szinház tagja mondott búcsúbeszédet. a M I\ tfc reszere egesz evre hirdetést ad fel, :: az hirdethet :: ÜSES