Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-23 / 93. szám

9 DELMAGYÁRORSZÁG 1911 április 23 tött nyomozás azonban mindeddig egyetlen tárgyi bizonyítékát sem tudta előkeríteni a gyilkosságnak. A tegnapi napon aztán Kovács Buna József szenzációs fölfedezést tett, két csendőrrel együtt megjelent a gyilkos Knab Edének a Fő-utcán lévő há­zában és kutatásokat végzett. Legelőször a padlást vizsgálták át tüzetesen és megtalál­ták azt a kalapácsot, amelylyel Knab Ede az unokaöcscsét, Knab Károlyt agyonütötte. A kalapács rongyokba volt burkolva s eddig ez az egyetlen döntő tárgyi bizonyí­ték, amely Knab Ede bűnösségét kétség­telenné teszi. Annak idején a meggyilkolt fejéről fölvették az ütések méreteit s ezek a kalapács méretévél teljesen összevágnak. Knab Ede véres ujjlenyomatát is. Ezek alap­ján a gyilkos minden tagadása most már teljesen hiábavaló. A nyomozás, amint rész­ben a Délmagyarország terelt helyes irányba, eljutott csaknem a befejezéshez. Mint tudósitónk jelenti, a bíróság Knab Ede ügyében a tárgyalást május hónap végére tűzi ki. — Bővitgetik a szegedi rókusi pálya­udvart. A nagyvárad—bajai közvetlen vonal létesítése ismét aktuálissá tette a szegedi köz­ponti pályaudvar kérdését. A mostani pálya­udvarok annyira szűkek, hogy bennük a for­galom lebonyolítása — szakértők véleménye szerint — állandóan nagy veszedelemmel jár. A vasutigazgatóság előtt már régóta nem ti­tok, hogy a szegedi három pályaudvar nem fe­lel meg a célnak s néhány éve tervbe vették a központi pályaudvar létesítését. Állítólag a tervek készen várják a megvalósulást, amely­ből azonban most még aligha lesz valami. A vasutigazgatóság ugyanis a pályaudvari mizé­riákon ideiglenes toldozásokkal, foldozásokkal segít, mert a reformokhoz egyelőre nincs pénz. A rókusi állomáson például oly rohamosan emelkedik a forgalom, hogy évenkint bővíteni kell a pályatestet és az állomás épületét. Eb­ben az évben is több sínpárt raktak le, az állo­mási épületet pedig, amely már szűk a hiva­talok és várótermek számára, kitoldották. Ezen a pályaudvaron most már minden talpaíattnyi helyet lefoglaltak. A vasút itt tovább nem ter­jeszkedhet s igy a forgalom legkisebb emelke­dése is nagy zavarokat fog annak idején okozni. A rókusi állomás környéke egyébként csinosan fejlődik. A város az állomás és a Buvár-tó között levő részt parkiroztatta s padokkal látta el. A dísztelen és egészségtelen Buvár-tó környékén mérnöki karók jelzik, hogy ott nem­sokára nagy munka veszi kezdetét. A tó helyét feltöltik s ott rövid idő alatt uj városrósz lesz. — A tömeges gyámság életbe lépett. A szegedi árvaszék pénteken délután Pálfy József elnöklésével ülést tartott, amelyen életbe léptették a régebben tervezett s a már ismertetett intézményét a törvénytelen gyermekek tömeges gyámságának. Az in­tézmény lényege az, hogy az árvaszék a törvénytelen gyermekek számára hivatalból rendel ki ügyvéd-gyámot, ki a gyermek jogait védelmezi. Á gyám ugy jár el, hogy vagy egyezség utján, vagy ha ez nem sikerül, pörös uton szerez eltartást a gyermeknek. Az első ügyvéd-gyám, vagy ahogy hivatalo­san nevezik, tömeggyám, Fekete Béla dr ügyvéd, aki már meg is indította az egyez­ségi tárgyalást egy honvédközkatona ellen. — Posiakézbesités a tanyákon. A szegedi tanyai postakózbesités még mindig nehézkes. Régen tervezik már a megkönnyítését s hosz­szas tárgyalások is folytak már a kereskedelem­ügyi miniszterrel ós a postaigazgatósággal eb­ből a célból, de mindeddig nem a kivánt siker­rel. Azt kéri ugyanis a város, hogy a kézbe­sítés állami költségen történjék. Jelenleg a ta­nyai rendőrök a kézbesítők, akiknek igen sok mindenféle dolguk van, nem csoda hát, ha a leveleket ós a postai szállítmányokat sokszor csak nagy késedelemmel kézbesíthetik. Erdélyi Zoltán postaigazgatósági titkár pénteken Sze­gedre jött ebben az ügyben és tárgyalt Lázár György dr polgármesterrel. A tanácskozás, ugy látszik, most már sikerre vezetés az államkölt­ségen való postai kézbesítés a tanyán nemso­kára megvalósul. — Halálozás. Schwartz Fülöpné, Schwartz Fülöp ismert szegedi polgár neje hetvenhét éves korában, hosszabb szenvedés után elhunyt. Schwartz Rudolf törvényhatósági bizottsági tag az elhunytban anyósát gyászolja. Schwartz Fü­löpné temetése vasárnap délután öt órakor lesz. — A polgármester a gyárban. Lázár György dr, polgármester szombaton délután künn járt a szegedi hus- ós vásárpénztár húsfeldolgozó ós kolbászgyárában s elismerését fejezte ki a lá­tottak után. — A hódmezővásárhelyi vérengzés év­fordulója. Országunknak egyik sebe tört föl 1894. április huszonkettedikén, amikor tízezernyi tömeg ostromolta Hódmezővásárhelyen a város­házát, hogy letartóztatott vezérét ós lefoglalt könyveit visszaszerezze ós a piac sarát a csendőr­golyók áldozatainak a vére festette pirosra. Sok az ember, aki dolgozni szeretne, enni sze­retne, de munkához alig jut, kenyérhez meg épen nem. Szervezkednek, szociálista eszmék szivárognak be közéjük, népkört alakítanak sóváran falják a fővárosból küldött lapokat és könyveket. A latifundium megijedt. Bevádolta a „földosztókat". Elkobozták a fölforgató lapokat ós könyveket. Szántó Kovács János, a népvezér, megreklamálta a városházán a könyveket. Be­csukták mögötte a nagykaput és őt is ottfogták a könyvek mellett. A piac-téren — a munka­nélküli napszámosok szellős kaszinójában — sokezer kubikus és földmives-ember ácsorgott, elszegődtetást várva. Csupa szegény ember, tehát csupa szociálista. Látták vezérüket be­menni a városházára, de nem látták vissza­jönni. Lángbaborult a piac. Kövek röpültek, dorongok működtek, azután jött a csendőratak, vér, letartóztatások, szenzációs végtárgyalás. Szántó Kovács János és társai évekre a szegedi Csillagbörtön lakói lettek és ezzel mindenki megnyugodott. Azóta Szántó Kovács János csöndes utkaparó lett szülővárosában, az ügyészt aki vádat emelt ellene, sikkasztás miatt elcsap­ták, a népkör föloszlott, de más nagyobb vál­tozás nem törtónt. — Gyermekek tűzhalála. Debrecenből jelen­tik: Varga Imre derecskei földbirtokos a fele­ségével Debrecenbe jött a nagyvásárra. Mint­hogy cselédeik el voltak foglalva, gyermekei­ket, a négy éves Imrét ós a két éves Margi­tot odahaza hagyták s a szobát reájuk zárták. A gyermekek a szobában megtalálták a gyufát a nagyobbik bizonyára gyújtogatni kezdett. Egy szál az ágyra esett s tüzet fogott a párna. Nemsokára a szoba bútorzata tűzben állott. A gyermekek félelmükben a divány alá bújtak s a nagy füsttől megfúltak. A tüz hamarosan lángba borította az egész házat. A tüzet a szomszédok oltani kezdték, azonban sejtelmük se volt arról, hogy Vargáék két gyermeke a szobában vau. Este érkeztek haza Vargáék a vásárról s az elégett butorroncsok között meg­találták egymás mellett a megszenesedett holt­testeket. Vargánó fájdalmában az eszét vesztette. — Megölt vendéglős. Nagykikindáról \e\en­tik: Tiszaszentmiklós községben a mult éjjel tizenegy ós tizenkét óra között ismeretlen tet­tesek meggyilkolták ós kirabolták Ritter Mik­lós nagyvendóglőst. Holttestét össze-vissza szúrták és minden értéktárgyát elvitték. A csendőrség nyomozza a tetteseket. — Borzasztó szerelmi dráma. Keszthely­ről jelentik: Gige községben tekintélyes, gaz­dag földbirtokos szülők gyermeke Szigethy Jó­zsef, akit régebb ideje mély szerelem fűz L. K. nevű fiatal leányhoz. A fiu el akarta venni, de a rokonság s a szülők nem engedték. E miatt állandó volt a harc a családban. Tegnap este is volt egy heves jelenet közöttük. Ezután este nyolc órakor a kertben találkoztak a szerel­mesek. Nemsokára több lövés hangzott el. A szülők a kertbe rohantak. Egy nagy gesztenyefa alatt egymást átölelve feküdt a fiu és leány. A fiatalember feje teljesen szét volt tépve, a fegyver vizzel volt töltve. A leány még élt, de kihallgatni nem lehet. A fiatal Szigethyt imád­ták a községben, a lakosság most valósággal lázong a kőszivü szülök ellen. — (gyilkossági kísérlet az árenda miatt. Bádi Antal jómódú ószentiváni ács­mester egyik házát haszonbérbe adta Bódi Ferenc rokonának, hogy korcsmát nyithas­son. A megállapodás szerint ötszáz koronát kellett fizetni, Bódi Ferencnek haszonbér fejében, de nem fizetett. Elmulasztotta az első, második, majd a további részleteket is, mire Bódi Antal fölmondta az üzletet. Bódi Ferenc ekkor több rokonával elhatá­rozta, hogy Bódi Antalt elteszi láb alól. Tegnapelőtt éjjel tiz órakor Bódi Ferenc, Bódi Mihály, Bódi Lajos, Lévay József és Tombácz Mihály meglesték Bódi Antalt s amikor ez a házába akart bemenni, rátá­madtak, botokkal és vasvillákkal agyba-főbe verték. A szerencsétlen ácsmester könyör­gött, hogy ne öljék meg, de amint egy szót szólt, annál jobban ütötték, addig, amig éle­tet sejtettek benne. Amikor már azt hitték, hogy kilehelte a lelkét, megfogták és bele­hajították a szennyes vizzel telt kanálisba. Itt akadt rá az ácsmesterre a felesége és családja, akik bevitték a házba s eszméletre térítették. Sérülései azonban oly súlyosak voltak, hogy Szegedre, a kórházba kellett szállitani. Itt megállapították az orvosok, hogy Bódi Antal fejét hat helyen szakítot­ták be, azonkívül összetörték a két karját ós hátát. Sérülései rendkívül súlyosak ugyan, de nem óletveszedelmesek. A brutális merény­lők ellen a hatóság megindította az el­járást. — Elsikkasztott hagyaték. Debrecenből jelentik: Néhány hét előtt meghalt Debrecen­ben egy dúsgazdag özvegyasszony, Tóth Katalin. Mikor az özvegy halálának közeledését érezte, magához hivatta testvéreit, Tóth Mihályt és Máriát s megkérte őket, hogy ápolják. A har­madik testvér, Tóth Imre nem volt Debrecen­ben, özvegy Tóth Katalin meg is halt s a test­vérek minden értéket, pénzt és ékszert ma­gukhoz vettek. Mikor a hagyaték fölosztására került a sor, kiderült, hogy nincs semmi, amin a harmadik testvér, Tóth Imre osztozkodhat­nék a többivel. Gyanús volt előtte a dolog s följelentette testvéreit sikkasztás miatt. A vizsgálat megindult s szép eredménynyel vég­ződött. Az elsikkasztott hagyaték egy része megkerült. A bűnös testvérek Budapestre köl­töztek időközben és ott elzálogosították az ékszereket, melyeket a debreceni rendőrség lefoglaltatott. — Öngyilkos makói tisztviselő. Makóról jelentik: Kohn Lajos nagylaki járási tisztviselő három hónappal ezelőtt eltűnt. Az apátfalvai halászok tegnap egy holttestet fogtak ki a Marosból, amelyről megállapították, hogy az eltűnt tisztviselőié. Kohn Lajos valószínűleg idegbaja miatt követte el az öngyilkosságot. — Tüz Scentaiihálytelken. Szombat dél­után öt órakor özvegy Katona Mihálynó szent­mihálytelki háza kigyuladt, a teteje és az ud­varon levő négy kazil szalma leégett. A sze­gedi tűzoltók Papp Ferenc parancsnok vezeté­sével kivonultak és lokalizálták a tüzet. ifc részére egész évre hirdetést ad fel, :: az hirdethet ::

Next

/
Thumbnails
Contents