Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-22 / 92. szám

6 DÉLMAGYARORSZAÜ Í91Í április 22 Apponyi temesvári bevonulása. — A lámadók a bíróság előtt. — (Saját tudósítónktól.) A temesvári törvény­széken pénteken nagy izgalmak között kezdték tárgyalni Apponyi Albert gróf emlékezetes temesvári kalandját. Apponyit, mikor tavaly április huszonnegyedikén este agitációs körútján Temesvárra érkezett, hogy ott Csemoch János csanádi püspöknél megszálljon, a szocialisták óriási tömege kövekkel, záptojásokkal és botok­kal támadta meg. Apponyi az arcán könnyen megsérült ós csak a szerencsés véletlenen múlt, hogy nagyobb baj nem érte. Apponyi Hódy Gyula akkori zsombolyai ós Steiner Fe­renc kisbecskereki képviselőjelöltek társaságá­ban érkezett Temesvárra, ahol a pályaudvaron kevés számmal megjelent hivei egy konflison akarták a grófot becsempészni a városba. De a szocialisták megneszelték a dolgot, elóbekerül­tek a konflisnak és hatalmas kő- és záptojás­esőt zúdítottak Apponyi kocsijára. A gróf ré­mülten takarta be arcát a Zsombolyáról hozott virágbokrétával és a virágok valahogy megvéd­ték. A kocsiban vele együtt levő képviselő­jelöltek sértetlenek maradtak. A tömeg űzőbe vette a konílist ős a rend­őrség nem birt a nagy tumultussal. A tüntetés a püspöki palota előtt megismétlődött, az abla­kokat beverték és már fenyegetővé vált a helyzet, mikor végre lovasrendőrÓknék sikerült a tömeget szétverni. Egész éjjel hajszolták a tüntetők vezéreit és egész sereg embert letar­tóztattak. A vizsgálat befejeztével vádat emelt az ügyészség Roth Ottó dr ügyvédjelölt, mint főtettes, Horovitz Alfréd dr ós Lengyel László dr temesvári ügyvédek, Báron Ede budapesti szocialista vezér ellen hatóság és magánosok elleni erőszakra való fölbujtás büntette miatt; továbbá Geittinger Ferenc szedőt, Berger Já­nos asztalost, Zsigmond Károly ácsot, Bajkov Milován szedőt, Lifegyán Pál mezőmunkást, Gáspár Antal molnárt ós Friedrich Lajos bá­dogost hatóság és magánosok elleni erőszak miatt. Korán reggel népes volt ma a törvényszék környéke ós a tárgyalóterem szorongásig meg­töltve. Gerelámovich Sándor táblabiró elnökölt, kivüle a büntetőtanács tagjai Szász János dr és Sárga József dr szavazóbirák voltak. A vádirat fölolvasása után az elnök beszólította a vádlot­takat, majd a sértettek és tanuk jelenlétét konstatálta. — Apponyi Albert gróf! — szól az elnök. A közönség soraiból előlép az ur, aki nem nyurga és nincs bosszú Apponyi-szakáila. — Hisz ez nem Apponyi! — riad föl csalódot­tan a hallgatóság. Az elnök roudre inti a közönséget és konsta­tálja, hogy az ismeretlen ur csakugyan nem Apponyi, hanem Pokomándy Sándor dr ügyvéd, aki mint Apponyi meghatalmazottja jelent meg. Ezután a vádlottakat hallgatják ki. Bóth Ottó dr kijelenti, hogy ő a Népszava temesvári tu­dósítója és ilyen minőségében száz lépésnyi távolságra nézte a tüntetést. Ő nem részes és nem fölbujtó. Horovitz Alfréd dr ügyvéd kijelenti, hogy ö aznap délután az Apponyi-ellenes demonstráció­ban nem vett részt és tüntetésre nem liivott föl senkit. Lengyel László dr ügyvéd hasonló vallomást tesz. Nem tüntetett, nem bujtott föl senkit, csak távoli szemlélő volt. Erdekos volt Bciron vallomása, aki pompás kedélylyel védekezett. A nőm számára — mondta — vettem egy bőröndre való tojást Lovrinben, ahol egy ottani elvtárs pap mentes temetésén jelentem meg. Pesten drága a tojás, de Lovrinben olcsó. Átjöttem Temesvárra ós vártam a Budapest felé menő vonatot, mikor lefogtak, észrevették a tojásaimat és letartóz­tatásba helyeztek. Mialatt fogoly voltam, a tojá­sok mind elromlottak és ezért kártérítési igény­nyel élek. Egyébként nem tüntettem, nem buj­tottam föl senkit. Kérem fölmentésemet. A többi vádlottak hasonlókép ártatlanságu­kat hangoztatják. Ezután a tanukra kerül a sor. Bédey Gyula volt rendőrbiztos, aki időközben megvált a rend­őrség kőtelekéből, eddigi vallomásait és hivatalos jelentésót is visszavonja. Hivatalos túlbuzgóság­ból járt el. Steiner Ferenc volt képviselő valóságos védő­beszédet tart. Az elnök azonban a szónokot félbeszakítja és figyelmezteti, hogy csak a té­nyeket adja elő. Pavlovics Milos dr, a temes­vári függetlenségi párt titkára elmondja, hogy ő értesült a tüntetésről és parasztlegényeket vezényelt ki Apponyi védelmére, a Magyar­utcába, de azok otthon maradtak. Ő egy áruló szociálistától tudott meg mindent. Ez az egyetlen vallomás, ami általánosság­ban egy kicsit terhelő. A többi tanuk nagy­részt jelentéktelenek. Az elnök a tárgyalást délben egy órakor délután fólnégy órára ha­lasztotta. ítéletet lapzártáig nem hoztak. NAPI HÍREK Postaigazgatóság Szegeden. (Saját tudósítónktól.) Másfél esztendő óta fáradozik már Lázár György dr, polgár­mester egy olyan alkotáson, mely szintén hivatott lesz arra, hogy Szegedet egy hatal­mas lépéssel vigye előbbre. Lázár György dr nagyarányú tervét a legnagyobb körül­tekintéssel és a legnagyobb titokban óhaj­totta nyélbe ütni és fáradozása nem is maradt siker nélkül. Arról van szó, hogy Szegeden postaigaz­gatóságot állitsanak föl, mely nyolcvan családos tisztviselőt foglalkoztatna. Gellért és Demény postaigazgatók már több izben időztek Szegeden, hogy Szeged polgármes­terével a Szeged székhellyel fölállítandó postaigazgatóság ügyében tárgyaljanak. Végérvényes határozatot még ez ideig nem hozhattak, — de a legalkalmasabb terv az, hogy Szegeden kivül Csongrádmegye, Csa­nádmegye és Bácsbodrogmegye tartoznék a postaigazgatóság körzetébe. A szegedi postaigazgatóság a posta- és távirda ügyköréhez tartozó minden dolog fölött önálló hatáskörrel intézkednék. Az igazgatóság részére hatalmas kétemeletes palotát építenének. Ebben az ügyben is folytak már a tárgyalások, Kruspér Pál műszaki tanácsos, a szegedi müópitészeti hivatal főnöke és lőth Mihály városi fő­mérnök több alkalmas telket mutattak a postafőtiszteknek, de a kijelölt telkek ügyé­ben még végleges határozatot a mai napig nem hoztak. A kormánynál is szives támogatásra talált a terv, mert Hieronymi Károly keres­kedelemügyi miniszter teljes tudatában van annak, hogy Szeged — fejlődése révén — milyen szerepre hivatott. Hieronymi Károly határozottan kijelentette, hogy Szeged ér­dekében és leendő postaigazgatóság érdeké­ben sorompóba fog állani. Igy valószinü, hogy az eddigi tervek rövid időn bellii valóra is válnak. — Lapunk egyes példányai Buda­pesten, a Bohonczi-dohány tőzsdében, Andrássy-ut 48, (Oktogon) 10 fillér ért kaphatók. — Pozsony a harmadik egyetemért. Po­zsonyból jelentik, hogy ott ma a harmadik egyotem ügyében Bartal főispán elnöklésével értekezlet volt. Zichy János gróf kultusz­miniszter kérdést intézett a városhoz, liogy mennyit volna hajlandó áldozni a harmadik egyetemért? Pozsony városa elhatározta, liogy 1908-ban tett egymillió koronás ajánlatát meg­toldja még kétmillióval, ebez járul a Gyurko­vics-féle egyetemi alapítvány nyolcszázezer ko­ronája; a már meglevő kórházak, könyvtárak stb értéke eléri a tízmillió koronát. — Back Bernát a régészeti kuta­tásokért. Back Bernát, aki a művészetek iránt érzett szeretetét lépten-nyomon be­igazolja és aki igazán nagylelkűen támogat minden művészeti törekvést, most ötszáz koronát adományozott a szegedi városi muzeumnak régészeti kutatások folytatá­sára. lömörkény István muzeum igazgató jelentette ezt be a tanácsnak, amely pén­teki ülésén köszönettel vette tudomásul Back Bernát ujabb adományát. — Szeged polgármestere ds Németh p ils­pök. Németh József temesvári kanonok, fölszen­telt püspök most töltötte be a nyolcvanadik évét. Az agg főpapot ebből az alkalomból Lázár György dr polgármester táviratilag üdvözölte. — Prohászka püspök Aradon. Aradról jelentik: Prohászka Ottokár dr, székesfehérvári püspök április 23—26. napjain az aradi ipar­testület épületének dísztermében a katolikus közönség részére konferencia-beszédeket mond. A püspök konferenciái iránt igen nagy érdek­lődés mutatkozik. — A református egyházmegye gyűlése Szegeden. A református egyházmegye gyűlé­sét pénteken délben bofejeztók. A második napon a kisebb jelentőségű ügyeket tárgyalták. Megemlítésre méltó az a határozat, amellyel utasították a makói egyházat, hogy a kerületét két paróchiára ossza föl. A gyűlést Dombi La­jos délben berekesztette. Nagy Károly makói lelkész fáradozásukért Fekete Márton főgond­noknak és Dombi Lajos esperesnek fejezte ki köszönetét az egyházmegye közönsége'nevében. A gyűlés után még fegyelmi ügyeket tárgyal­tak. Az egyházmegyei gyűlésre órkozett ven­dégek jórészben pénteken utaztak el Sze­gedről. — UJ tanitói állások. A városi iskola­szék átirt a szegedi tanácshoz, hogy szer­vezze a szükséges uj iskolai állásokat. A tanács az állásokat már szervezte, azokat azonban akkor fogja csak betölteni, ha a közoktatásügyi miniszter az erre vonatkozó közgyűlési határozatot jóváhagyja. — Berezel Manó és Szeged. Kevesen tudják, hogy Herczel Manó dr, a hires orvos­professzor, budapesti egyetemi tanár, szerző­déses viszonyban van Szeged várossal. Herczel Manó dr-nak, aki szegedi származású és gyak­rabban jön is Szegedre, itt háza van, amelyet évek óta már a város bérel. Újszegeden, a Csanádi-utca 10. számú ház Horczel professzoré. Ebben a házban van az ujszegedi rendőrlak­tanya ós évi ötszáz korona bórt fizet azért Szeged. Most május elsején jár le a szerződés ós a város megkérdezte Herczel Manó dr-t, liogy hajlandó-e tovább átengedni a helyiséget a városnak ós mennyi bórt kér azért. Herczel Manó nagyon udvarias volt, kijelentotte, hogy a helyiséget átengedi továbbra is és mégcsak nem is stájgerol. Ma, amikor mindenütt emelik a lakbéreket, mindenesetre elismerést érdemel ír jÉiairai sss m 9 villamos MM ———MfrumIMH I r»l-| Tll H—llf II————m—•M_.ll Ü1JI_LM-I..MU__ÍMMMU1W«.IM—II1UJJ__LJ

Next

/
Thumbnails
Contents