Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-20 / 90. szám

12 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 április 20 bizonyossággal föltehető, hogy ez a jelentÓB nem felel meg a valóságnak. A tárgyalások nem értek véget, mert a mai tanácskozáson sem jött létre megegyezés. A katonai büntető perrendtartás a két állam által egyformán elintézendő kérdések közé tartozik, tehát az erre vonatkozó javaslatok csak a két miniszterelnök megegyezése alapján terjeszthetők a parlamentek elé s nem valószínű, hogy az uralkodó ebben a dologban az egyik vagy másik fél mellett állást foglaljon. Osztrák részről megvan a hajlandóság a megegyezésre, bár a mai tanácskozáson nem állapították meg a tárgyalás folytatásának napját. Mindazáltal nem valószínű, hogy ez a körülmény Héderváry gróf részéről ultimátumot jelentene, sőt Héderváry gróf valószínűleg nem is tett célzást arra, hogy ultimátummal akarja az osztrák kormányt kényszerhelyzetbe hozni. Ez nem használna neki, mert a katonai büntető pörrendtartás nem a kormányok, hanem a parlamentek dolga s ezért bármely más osztrák kormány sem foglalhatna el ebben a kérdésben más álláspontot, mint Bienerth báró. Bécs, április 19. Bécsi tudósítónk telefonálja: Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök szerdán délelőtt tizenegy órakor meglátogatta Bienerth bárót, egy óra hosszat tanácskozott vele, azután félórai tanácskozásra hajtatott Schönaich báró közös hadügyminiszterhez. Innen a magyar Házba ment, ahol Hazai Samuval tárgyalt. Délután félkettőkor Schönbrunnban külön kihallgatáson fogadta a király s az audiencia körülbelül egy óra hosszat tartott. Az audienciáról, amely teljesen informatív jellegű volt s amelyen döntés nem történt, a miniszterelnök ezeket mondta tudósítónknak: — Audienciám őfelségénél negyven percig tartott. Jelentést tettem őfelségének az összes kérdésekről, amelyek most napirenden vannak s a Bienerth báróval folytatott tanácskozásomról. Őfelsége kívánságára Bécsben maradok, mert holnap Bienerth bárót fogadja a király, holnapután pedig ismét én megyek audienciára. Most a képviselőház úgyis szünetel, van időm Bécsben maradni. Holnap különböző látogatásokat fogok tenni. Hazai honvédelmi miniszter és Lukács László pénzügyminiszter szerdán délután öt órakor visszaérkeztek Budapestre. Párisi politikai botrányok. Egyszerre három nagyszabású botrány foglalkoztatja a francia fővárost. Egyik a másikból nőtt és ma már mind a három európai ügygyé lett. Első volt a külügyminisztériumi aktalopás és mikor a vizsgálat ennek tetteseit kereste, rábukkant azokra a sikkasztásokra, melyeket a külügyminisztérium épitési osztályában űzött Hámon főigazgató. Ugyanekkor veszedelmes rendjelszédelgésről rántották le a leplet. Valenci ügyvéd behálózta egész Franciaországot és kitüntetéseket, diplomákat, rendjeleket szállított jó pénzért a hiu embereknek. Mára mind a három botrány ügyében nevezetes fordulat állott be. Az aktalopás tettesei, Rouet és Maimon már a börtönben vannak, de a rendőrség és a külügyminisztérium most nyomozza tettestársaikat. Hir szerint Maimon más külügyminiszteri tisztviselőkkel is érintkezésben állott és azoktól is kapott aktákat. Hogy kik voltak ezek, azt a külügyminisztériumban még erősen titkolják. A sikkasztások ügyében ma nevezetes letartóztatás történt. A vizsgálóbíró kihallgatta Sedane külügyminisztériumi építészt, akit azzal gyanúsítottak, hogy Hámon főigazgatónak társa volt a sikkasztásokban. A kihallgatás után a vizsgálóbíró letartóztatta Sedanet. A sikkasztások egerősebbep a berlini és a bécsi nagykövetségi palota budgetjét károsították meg. Százezreket lopták itt el, értékes berendezéseket adtak el potom áron, fölszámitottak ezreket olyan átalakítási munkálatokért, amelyeket Bohasem hajtottak végre. A rendjel-szédelgés ügyében ma letartóztatták a Revue Diplomatique szerkesztőjót, Mailemonc-t, aki Valenci ügyvédnek társa volt. Kiderült, hogy több képviselő titkára visszaélt a képviselők nevével és aláírásával és Valencivel megosztoztak a „kitüntetésekért" kapott pénzen. Valenci maga több képviselő aláírását hamisította, hogy kitüntetéseket és rendjeleket szerezzen. Valenci másik társa, Clementi 2—5 ezer frankért szállította a hamis diplomákat. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Április 20, csütörtök A becstelen. (Páros«-os bérlet.) „ 21, péntek Délibáb. (Bemutató. Páratlan 1 /a-os bérlet.) „ 22, szombat d. u. A szünidei gyermektelep javára: A kis lord. „ 22, „ este: Délibáb. (Páros .,-on bérlet) „ 23, vasárnap d. u. Terestyényi Gyula fölléptével: Viola. „ 33, „ este: Délibáb. (Páratlan ,-os bérlet.) Délibáb. Irta Sümegi Ödön. Napkeleten, egy csodás, fantasztikus birodalomban, ahol örök a tavasz, ahol a levegőt a madarak vidám csicsergése tölti be, ahol a szerelem tiszta, szűzi napsugárban fürdik, él Sirius, a jóságos király. Sok édes, kellemes emlékre tekint vissza olyankor, mikor egyedül sétál kincseket érő virágágyai között. Egyetlen fia, Nárcis, a trón várományosa napestig vadászik a nemes vadlakta erdőségekben, természetimádó, kinek a szeretet nő csak a képzeletében ól. Vele együtt nő fel s nevelkedik Editha hercegnő unokatestvére, a király unokahuga, aki beleszeret Nárcisba, az egyetlen ifjúba, aki körülötte él. Nárcis ezt a nagy, el nem múló szerelmet nem viszonozza. Szerelmes egy eszményképbe, amelyet vadászat közben, Napkelet csodás légköre varázsol eléje. Sirius egyetlen óhaja már-már hajótörést látszik szenvedni Editha és Nárcis házasságára vonatkozólag, mikor az operettek mentőangyala, a jó budapesti házasságkőzvetitők, Buchenheim Lipót és Pomándy Béla automobilon megérkeznek. Ez a váratlan fordulat adja meg történetünknek az operett izt. Napkeleten, már minden modern, csak a szerelem a régi, az ideális, ezért egy kissé elfogulva veszik tudomásul Buchenheim és Pomándy jövetelének célját, ők tudniillik azt hazudják, hogy tanulmányúton vannak, a valóság pedig nem más, minthogy Nárcis herceget meg akarják házasítani. A dolog kapóra jött. Nárcis amúgy is utazni készült, igy tehát kevés habozás után rá áll, hogy Budapesten nézzen feleséget, ahol különben is annyi a szép nő, mint csillag az égen. Nehéz bucsu után útra kelnek. De hogy az operettnek az úgynevezett szenzációs fordulata is meglegyen, elárulom, hogy Editha hercegnő, Brúnó főudvarmester és Petykó udvari bolond segítségével, átváltoztatva egy sikkes francia színésznőnek, szintén utánuk megy és eltökéli, hogy Nárcist megszerzi a maga számára. Hangulatos finálé — az első fölvonás véget ér. A második fölvonás Budapesten játszik Buchenheim házasságközvetitő irodájában. Ott már javában folyik az összeesküvés, mire a két főszereplő megérkezik. A csapda föl van állítva s csupán a librettó irótól függ, hogy a hős megszabaduljon, avagy foglyul essen. Én az utóbbit választottam, még pedig azért, mert ugy Editha, mint Nárcis kedvesek szivemnek s erős szándékom, hogy a harmadik fölvonásban egymásé legyenek. Mint mondám, hősünk rabul esik, rabja lesz annak, akinek szerelmét ezideig megvetette. Ámde igy nem lenne operetti megoldás, ha itt történetünknek vége szakadna. Editha, miután Nárcis szivét, lelkét, megbabonázta, mint egy forró nyári naptól elvarázsolta délibáb, (innen a darab cime), eltűnik és vissza siet Napkeletre. Nárcis, akit a nagy s váratlan érzés kimerített, elszunyad s mire fölébred, Editha már hót országon is túljár. Mit tesz ilyenkor a szerelmes? Vakon utána rohan a világba. Ezzel végződik a második fölvonás. Minden jó, ha vége jó, — ez a mottója a harmadik fölvonásnak. Editha otthon, Nárcis is előkerül összetörve, sápadtan, egy édes, bus csalódással szivében. Az öreg király iparkodik vigasztalni, de ő csak kesereg, mint egy szerelmes gimnazista. Megérkeznek a kíváncsi pesti rókák, akiknek érdekük, hogy most már létre jöjjön a házasság, mert az élet drága és a pénz, a pénz pedig nagyon fogytán diszelog a porlepte Werlheim-szekrónyben. Rögtönzött mulatságot rendeznek Nárcis fölviditására, amelyen Editha is részt vesz, mint Délibáb kisaszszony a csodás szirén, aki már sok férfi szivét összezúzta. Nárcis fölismeri benne az ő eltűnt tündérét, erre Editha leleplezi magát s különös magyarázások után egymásé lesznek. Ezt az igénytelen kis történetet dolgoztam én föl operett librettónak, ehez irt az én szeretett kollégám, Kun Richárd eredeti, értékes muzsikát s ha a nagyközönség oly szeretettel értékli munkánkat, mint amilyen szeretettel és iparkodással mi azt elkövettük s mint amilyen ambícióval és lelkesedéssel kollégáink azt eljátszák, akkor mi leszünk a legboldogabb vidéki operettszerzők. * Lstabár Árpád vendégjátéka. Két estén át vendégszerepelt a szegedi színházban Latabár Árpád, a Királyszinház fiaiul, íörekvő tagja. Első estén A postásfiu és a huga, ma pedig a Lotti ezredesei cimü énekes vígjátékban játszott, teljes sikerrel. A közönség szimpatikusán fogadta, valósággal átkacagta azokat a jeleneteket, amelyekben Latabár játszott. Ez pedig teljes sikert jelent. A szerdai előadás különben is vig, pompás volt. Elragadóan, ötletesen Játszott Felhő Rózsi, de a többiek is, Szűcs Irén, Juhászné, Pesti, Nagy, Oláh ós Lugosi kedvvel, tetszést aratva szerepeltek. * Bíró Lajos irodalmi estéi. Biró Lajos, a Sárga liliom szerzőjo közelebb több vidéki nagy város közönsége előtt tart aktuális társadalmi, irodalmi és művészeti kérdésekről előadást. A jeles iró Szegeden április 29-ón a Sárga liliom ünnepi előadását vezeti be előadással, majd Kecskemétet, Makót, Nagykikindát, Temesvárt ós Nagybecskereket látogatja meg. A közönség a legnagyobb szoretettel várja kedvenc Íróját, aki ez alkalommal mint pompás előadó fogja gazdag irodalmi sikereit gyarapítani. * Almássy és a Sárga liliom. Mai számunkban megírtuk azt a bensősógteljes ünneplést, amelyben a zsúfolásig megtelt szinház vasárnap este a Sárga liliom előadásán Fodor Ellát részesítette. Megírtuk azt is, hogy Almássy Endre az ünneplést ós a közönséget fumigálva, ép ezen az estén kedvetlenül, felületesen játszott. Ezzel szemben Almássy ur annak a közlésére kórt föl bennünket, hogy ő távolról sem akarta az ünneplést és a közönséget fumigálni, hanem beteg volt, amit minden bizonynyal meg lehetett érezni a játékán. Csak azért játszott, hogy szerepének lemondásával darabcserét ne kelljen előidéznie. * Bankét n Délibáb szerzőinek. A szegcdi szinház legközelebb szegedi szerzőktől mutat be operettet. Sümegi Ödön és Kun Richárd a munka szerzői. Sümegi színházi rovatunkban ma röviden elmondja az operett tartalmát. A „ZWÍi&á&"-nak a hót pénteki napján lesz a bemutatója, A szinház szomólyzete lelkes buzga-