Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-19 / 89. szám

ö ÜÉLMAGYARORSZÁti 1911 április 19 panasz ós felzudulás után ismét visszatér ahoz a fölfogásához, hogy az utolsó szankció eló'tt álló uj zárórai szabályrendeletben méltányolt általános városi érdekeket nem mellőzi és elnézést gyakorol, — ha visszatér eliez, nem lesznek panaszok és megbotránkozások,és nem látja majd a közönség ellenségét a rendőrségben. RAPÍ HÍREK Lázár György dr üdvözlése. (Saját tudósítónktól.) Húsvét hétfőjén lett hatvan esztendős Lázár György dr, Szeged város polgármestere. Szeged polgársága Szent György napján készül impozáns ünnepségbon részesíteni a város első tisztviselőjót, akit azonban már most elhalmoznak üdvözléseikkel a tisztelői. Bárczy István dr a főváros polgármestere a következő táviratot intózto Lázár György dr-lioz: Ugy a magyar városok kongresszusának elnöksége, mint a székesfőváros tanácsa, valamint a magam részéről őszinte tisztelettel, ragaszkodással és nagyrabecsüléssel üdvözölünk. Bárczy, polgármester. Lázár György dr erre a táviratra igy válaszolt: Bárczy, polgármester Budapest. Ugy neked, mint székesfővárosunk tanácsának a lekötelező megemlékezését hálásan köszönve, fővárosunk érdekében kifejtett nagyszabású munkásságtoknak lelkesedéssel kiván állandó sikereket Lázár György dr polgármester. Bárányi Ignác, volt íöldmivelésügyi miniszter, Szeged díszpolgára igy üdvözölte a polgármestert: Tisztelt barátom ! Tompa Mihálylyal gratulálok: Nem évekből áll a vénség, De mikor a tüz kihal. Ifjú lélek és az ember Hatvan évvel fiatal. A multos annos! Szívből kívánja régi .liived, aki Szeged város örömében, bánatában, egyaránt részt vesz. Darányi Ignác. Lázár György dr-t természetesen még sokan üdvözölték. Ezek sorában igen meleghangú Ullmann Adolfé, a Magyar Általános Hitelbank vezérigazgatójáé és Hegedűs Aladár dr-é, Baja polgármesteréé. A polgármester szük családi körben ünnepelte az évfordulót. Fiatalon és jókedvvel. Amikor az újságírók üdvözölték, csak ennyit mondott az üdvözlésre: — Ha már annyit irtok arról, hogy hatvan esztendős vagyok, legalább azt is írjátok meg, hogy ezt a napot férfikorom teljes erejében értem meg. Ezt fölöslegesnek tartjuk még külön is megírni, mert hisz ezt mindenki tudja. Huszonnégy kis leány. (Saját tudósítónktól.) A szegedi rendőrség a gyermekmenhelyre internált huszonnégy éretlen leánykát. Mind a huszonnégy a büntetőtörvénykönyv oltalma alatt állott még, de ez nem mentette meg őket attól, hogy elvetemedett emberek meg ne rontsák őket. A huszonnégy ártatlan gyermek áldozata lett az emberi bestiálitásnak s megfertőzött testtel, lélekkel kerültek megrontóikkal együtt a rendőrség kezére, amely kiragadva őket környezetükből, a gyermekmenhelyen helyezte el a züllésnek odadobott szerencsétleneket. Turcsányi Imre dr, a szegedi gyermekmenhely igazgató-főorvosa a gyermekek sorsáról a következő érdekes kijelentést tette: — A kis leányokat a rendőrség utalta be a menhelyre. Természetes, liogy első dolgunk volt orvosilag megvizsgálni ós amennyiben szüksége mutatkozott, kezelés alá venni őket. — A menhelyen ezeket a gyermekeket teljesen elkülönítve helyeztük el. Főfontosságu kérdés és a kitűzött cél érdekéken elengedhetetlen föltétel ugyanis az, hogy ezek a szerencsétlen leánykák teljesen kiragadtassanak abból a környezetből, amelyben eddig éltek ós attól olyan messzire kerüljenek, amennyire csak lehetséges. Természetesen, vannak köztük, akik ha gondozásunk alól kikerülnek, újra visszasülyednek oda, ahonnan mi kimenteni akartuk, de ez már nem a mi hibánk. Ezeket a szerencsétleneket sorsuk visszaveti olyan környezetbe, amelynek hatása alól aztán már nem tudnak többé szabadulni. Amint látjuk, az állami ós társadalmi intézmények megteszik kötelességüket ós valószínű, hogy a bűnösök szerencsétlen áldozatai visszatérnek a tisztességes, egészséges társadalomba. — Lapunk egyes példányai Budapesten, a Itohonczi-dohány tőzsdében, Andrássy-ut 48, (Oktogon) 10 fillérért kaphatók. — Német gazdák Szegeden. Megírtuk már, hogy a németországi Deutsche Landwirtscliaft Gesellschaft május hónapban nagyobb tanulmányutat tesz Magyarországon és a mezőgazdaságot, lótenyésztést és a jelesebb uradalmak berendezését tanulmányozza. A körúton harminc előkelő német gazda vesz részt, akik május 15-én indulnak Németországból ós 16-án délben érkeznek Budapestre, ahol az ut tulajdonképeni programja kezdődik. Május 16-án a gazdák megtekintik a budapesti lóversenyt, 17-én a dunántuli körutat kezdik meg. Május 23-án kerül sor az Alföldre, 25-ikóig a mezőhegyesi lótenyésztést tekintik meg, 25-ikón Aradon keresztül Ötvenesre rándulnak, este továbbutaznak Zsombolyára, ahol 26-án Csekonics Endre gróf zsombolyai uradalmát szemlélik meg. Aznap este egyenesen Zsombolyáról érkeznek a német gazdák Szegedre, ahonnan másnap Pallavicini őrgróf csongrádi és sándorfalvai mintauradalmát tekintik meg. Délután a gazdák a szegedi felsőtanyákra mennek, ahol némely tipikus tanyai gazdaság körül szereznek tapasztalatokat. Este bejönnek Szegedre, ahol a város vendégei lesznek, éjjel pedig visszautaznak Budapestre. — A szép húsvét. A legszebb húsvéti ajándékot az egész ünneplő nagyközönségnek az idén az időjárás adta, amely váratlanul két remek, verőfényes ünnepnappal kedveskedett az ájtatos, a sétáló, a mulató, a locsoló ós a keresni akaró emberiségnek. Nemcsak fekete husvétunk volt, de igazi tavaszunk is. Sokban hasonlított a mult évi húsvéti időjáráshoz. A mult évben is, március huszonhetedik és huszonnyolcadik napjain, hetekig tartott heves esőzés és zord időjárás után ragyogott húsvét mindkét napján a napsugár. De a mult évben a szép idő mellett is olyan nagy volt a szél, hogy az ünneplők kalapjuk után futkostak az utcán. Ezúttal a napsugár nemcsak ragyogott, de melegített is. Nyugodt, egyenletes, szélcsendes időnk volt mind a két ünnepnapon, örömére és megelégedésére mindenkinek, aki csak épkézláb ember. — A görögkeletiek húsvétja. A nagyheti és huSvéti ájtatosságok sorrendje a szegedi görögkeleti szerb templomban ez: 1. Április huszadikán, nagycsütörtök napján délelőtt tiz órakor szent mise. Esti hét órakor „Vigiliak", Krisztus szenvedéséről szóló tizenkét evangéliumnak olvasása. 2. Április huszonegyedikén, nagypéntek napján délelőtt tiz órakor „Fejedelmi horak*. Délután három órakor vecsernye, Krisztus sirbatótele. Esti hét órakor Szűz Mária siralmainak éneklése. 3. Április huszonkettedikén, nagyszombat napján hajnali fólnégy órakor „Krisztus requiem"-je. Délután egy órakor vecsernye. 4. Április huszonharmadikán hajnali három órakor föltámadási körmenet. Délelőtt tiz órakor nagymise; délután fólnégy órakor vecsernye. 5. Április huszonnegyedikén reggeli félhat órakor hajnali mise. Délelőtt tiz órakor rendes mise. Délután fólnégy órakor vecsernye. 6. Április huszonötödikén reggeli félhat órakor hajnali mise. Délelőtt tiz órakor rendes mise; mely kedvező időjárás esetén halotti misével egybekötve a görögkeleti szerb temetőben fog megtartatni, rossz (esős) időjárás esetén elmarad és május elsején ugyanott és ugyanabban az időben fog vógbemenni. Sevity Lázár, plébános. — A pápa bizalmasa meghalt. Rónuíból jelentik, hogy Cavissioni bíboros, a pápa bizalmasa a mult éjjel ott meghalt. — Templomavató. A szegedi szerb hitközség régi templomát díszesen restaurálták. Az újjáalakított templom fölavatása fényes ünnepségek között ment végbe, amelyben résztvettek a város valamennyi felekezetének és a hatóságnak képviselői. A fölavatási ünnep vasárnap délelőtt ment végbe. Sevity Mitrofán bácsegyházmegyei püspököt Borota István főesperes képviselte, akinek kíséretében érkeztek Jankulov Vladimír püspöki titkár, Csobánovits diákonus és Jovánovits segédlelkész. Szabadkáról megérkezett az ünnepi alkalomra a szerb énekkai', amely a fölszentelés alatt és az azt követő nagymisén a kórust látta el. Szeged város képviseletében megjelentek Lázár György dr polgármester, Somogyi Szilveszter dr főkapitány ós Gaál Endre dr kulturtanácsos, továbbá különböző felekezeti lelkészek s különösen számos szerb vendég, akik a közeli községekből jöttek el. — A zsidó uőegyesület közgyűlése. A szegedi zsidó nőegyesület április 24-én, hétfőn délután fólöt órakor tartja a zsidó hitközség székházának tanácstermében özvegy Holtser Jakabné elnöknő vezetésével rendes évi közgyűlését. Tárgyalás alá kerül az egyesület 1910. évi működését tartalmazó és beszámoló évi jelentés, az egyesület zárószámadásai, vagyonkimutatásai, amikből kitűnik, hogy az egyesület tiszta vagyona 1910. évvégén 33,888 korona 14 fillér, mig az egyesület árvaalapjának vagyona 30,006 korona 61 fillér volt. Tárgyalás alá kerül az egyesület 1911. évi költségelőirányzata is. Ezen a közgyűlésen töltik be a Deutsch Emiiné és Deutsch Lipótnó urinők elhunytával a választmányi tagok sorában beállott üres helyeket, valamint a Markovics Lajosnó úrnőnek Szegedről való eltávozásával a számvizsgáló bizottságban beállott üres helyet. — Halálozások. Súlyos csapás érte Fichtner Sándort, a szegedi honvódzenekar kitűnő karnagyát. Édesanyja, Fichtner Józsefné Poós Kornélia hosszas szenvedés után hatvanöt éves korában elhunyt. A boldogult urinőt Uraiujfalun vasárnap temették nagy részvét mellett. — Reviczky Bálint Tömörkény község érdemes főjegyzője negyvennyolc éves korában meghalt. — Automobilszerencsétlensóg Makón. Makóról jelentik, hogy a makó—hódmezővásárhelyi országúton végzetes automobilszerencsétlenség törtónt. Martingrad Károly vásárhelyi banktisztviselő két társával automobilon ment Makóról, az utón azon-