Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-15 / 87. szám

1911 április 15 DELMÁfiYARÖRSZÁfi 5 április 15 as. tan. — en regg6 pesebb bér n gyilkossá? mde András amint v»l „egy egy 'ivessélyesei aki most ' 1 tudósi^ Insa volt onkáinak e! •dekes, in0rl •a tekintély' 3 káplárnak t, vasárui? rS kis cselt'11 Andrisnak ikák alázM gőgössé tíf lott vele: inba ne em. szerre nie? mogorvád hoz, ellökte isak táte,! íny kedvé' g a fejed t. egváltozá''' laruhás cse arán, öss'£ ndris fölött negszönt ' , más ut* t szereim*1 ha százsíé közeledő1 i, valami t1 itott a naí idolt, mily6' ndes rágó<í( érlelte mfí „egy golf udvarán''1 i a mellét' leroskadt a halált, tők, Andri'1 rendőrség e' ztkereskeó1'' iga. A rev"1' árolta mfl'' Azt is volt szer6'' is szab'1'1 leány ós t' i részinél' ris s mint'1' dolgot C.S* m rok . . . lék meg. itt megöl'"' lélyes. cágban. lópviselől'O, neg tego'1^ lynál kap0 ól Qniriná'b íivel félért on. A magy 01': romai r ;apitólium< tolmácsé1 Berzeviczy előtt. Mérey követ szombaton dezsö­nét ad. Kedvező idő esetén vasárnap kirándul­nak a magyar képviselők Tivoliba, ahol bankét lesz tiszteletükre. Kedden Nápolyba látogatnak. Berzeviczy Albert ma megjelent a Cartel San Angoléban levő magyar kiállításon. A miniszterelnök Hétlerváron. Héderváry Károly gróf miniszterelnök ma délután héder­vári birtokára utazik, ahol családjával a hús­véti ünnepekot tölti. A miniszterelnök csak az ünnepek után tér vissza Budapestre. Szegedi prímás az udvarnál. (Saját tudósítónktól.) Fehér Poldit a hires sze­gedi prímást, nemrégiben hivták meg harmad­szor Bécsbe, az udvarhoz, ahol Ferenc Szalvátor királyi herceg gyermekeit tanitj* hegedülni. Az öreg muzsikust nagy szeretettel veszik körül az udvarnál. Mostanában beteg lett s egy da­rabig udvari orvossal gyógyíttatták azután haza küldték: levegőváltozásra. A prímás hazajött s most Szegeden tartózkodik családja körében. Igen szívesen elbeszélget főúri tanítványairól, akiket nagyon szeret ós hálásan emlékezik meg Blanka főhercegnőről, a gyermekek anyjáról, ki nagy zeneértő és kiváló müvészlélek. Az öreg művész szimpatikus ember, a mű­vész emberek aranyos bohómiájával van meg­áldva. Beszélgettünk vele. A beszélgetés köz­bon megmutatta oklevelét, amit Párisban szer­zett, boldog mosolylyal vette elő a párisi mu­zsikus-versenyen kapott aranyérmet. Előrakos­gatta emlékeit, közöttük Blanka főhercegnő levelét, melyben a főhercegnő meghívja őt, volt hegedütanitóját, hogy a gyermekeit is vezesse be a magyar zene művészetébe, Blanka főher­cegnő, Don Karlos leánya, szintén tanítványa volt Fehér Poldinak, innen ered a főhercegi családdal való ismerettsóg. Blanka főhercegnő levele igy hangzik: Tisztelt Fehér ur! Óhajtanám, hogy körünkbe jöjjön a gyereke­ket a magyar muzsikában kiképezni, mert most már ők is akarnak tanulni. Szives vá­laszát elvárja üdvözlettel Blanka. A levélhez mellékelte a főhercegasszony a gyermekek arcképét is, ezzel a fölirással : Itt küldöm a tanítványai arcképét. Egy kitűnően kidolgozott fényképet mutatott Fehér Poldi. Három kodves 'gyermekarc mosolyog a szemlé­lőre, két fiu meg egy leány. — Ugy-e kedves, szép fiuk ? — kérdezte sze­retettel az öreg muzsikus. — Nagyon szeretik a magyar muzsikát. Egész szépen játszák már a „Csak egy kis leány van a világon" és „Maros vize folyik csendesen" kezdetüeket. Több magyar nótát is tudnak már, de legjobban szeretik mégis azt, amire először tanítottam őket. — Melyik az ? — Maros vize folyik csendesen. Különben a főhercegnő is ezt szereti legjobban. Fehér el­mondotta, hogy a főhercegasszony ós a gyer­mekek csak a zenéről beszélgetnek vele ós nem ritka eset, hogy magyarul szólnak hozzá. — Nagyon szeretnek engem a főhercegek, a leányomat is ismerik, aki most a Zeneakadémia tagja és egyszer hangversenyzett előttük. Fehér Poldi ugy tervezi, hogy amint meggyó­gyul, vissza megy az udvarba és tovább tanítja a főhercegi tanítványait. — Addig nincs hegedümesterük és felejteni fognak, pedig már elég jól játszanak. Fehér Poldi ezután régibb sikereiről beszélt egyet-mást. Elbeszélte párisi, amerikai útját, de az érdekesebb kalandok elbeszélését máskorra Ígérte kedves szemhunyorítással : — Itt van a családom is, nem mesélhetek el mindent, A krétai kérdés. Konstantinápolyból táv­iratozzák, hogy a porta megbízta a krétai vódő­hatalmaknál lévő nagyköveteit, tegyenek lépést az ellen, hogy a krétai védőhatalmak által hozott határozat ellenére a krétai mohamedán vallási szeriátusi bírósagok ítéleteit görögre fordítják ós a polgári bíróságok a görög király nevében hajtják végre. Perzsia és az oroszok. Pétervárról jelen­tik : Dól-Perzsiában nagy a forrongás. Az orosz áru bojkottálása megkezdődött. Az orosz kor­mány valószínűleg előre fogja tolni a határon levő katonaságot. Az albán fölkelés. Podgoricából jelentik : A mohamedánok föladták a harcot Szkutari körül és a katolikusokkal barátkoznak. A tö­rök foglyoktól elveszik a fegyvert s arra kény­szerítik őket, hogy iga alatt vonuljanak el. A helyzet Marokkóban. Francia forrásból jelentik, hogy Fezben a helyzet jelentékenyen javult, ugy, hogy nincs többé szükség inter­vencióra. A szerb király látogatóban. — Májusban Budapestre utazik. — (Saját tudósítónktól.) Nyolc éve, hogy Szerbia trónján ül lvaragyorgyevics Péter s csak most válthatja valóra azt a vágyát, hogy az európai udvaroknál hivatalosan fogadják, mint szuverén uralkodót. A londoni udvarnál, de sőt a Nóva partján, Szentpétervárott lem akartak hallani a szerb király hivatalos látogatásáról mindad­dig, mig Péter király el nem távolitja környe­zetéből a királygyilkos tiszteket, akik elter­peszkedtek a belgrádi konakban, minden udvari méltóságot maguknak vindikáltak azon a cimen, hogy a Karagyorgyevics-dinasztia nekik köszönheti trónját. A diplomáciai viszonyt sikerült helyreállítani, a véresemlékü tisztek elszéledtek az udvar tájékáról, az angol kormány újból elküldte követót Belgrádba, a szerb trónörökös már tiszteleghetett a cárnál és most teljesedésbe megy Péter király vágya is. Egymásután meg fogja látogatni az udvarokat és mindenütt szuverént megillető tisztességgel fogják fo­gadni. Az első látogatás Ferenc József királynak szól. A diplomáciai tárgyalás e részben kedvező eredményre vezetett ós ugy volt, hogy Péter király májusban tiszteleg az ősz uralkodónál Bécsben, de a terv megváltozott. Ferenc József király a megállapított időben Budapesten lesz és hosszabb időt fog a magyar fővárosban töl­teni. Mivel pedig a szerb király utiprogramja már meg van állapítva, nem lehetett azt föl­forgatni ós Péter király a budai vártakban fogja meglátogatni királyunkat. Berlinből jelentik, hogy ottani diplomáciai körökben ugy tudják, hogy Péter király móg a nyáron külföldi útra indul. Előbb Bécsben fogja meglátogatni Ferenc József királyt, aztán Ber­linbe megy és őszre marad a párisi látogatás Falliéres elnöknél. Ennek a Iliinek a kapcsán több hírlapíró a bécsi szerb követségen szerzett információkat ós azt a fölvilágosítást kapta, hogy Péter ki­rály tényleg májusban fog bemutatkozó láto­gatást tenni Ferenc József királynál, de a terv annyiban változott, hogy nem Bécsben, hanem Budapesten. Májusban tudvalevőleg Ferenc Jó­zsef király hosszabb sójourra a magyar fővá­rosba megy s ehez képest állították össze Belgrádban a király utiprogramját. Két napot fog tölteni Peter király Budapes­ten és a budai várlakban fog lakni, aztán Bécsbe utazik s egy napig marad itt inkogni­tóban Hogy mikor fogadja Vilmos német csá­szár a szerb királyt, annak napja még bizony­talan, de mindenesetre még a nyáron, mert az ősz elején Péter király Parisba készül, hogy meglátogassa Falliérest. NAPI HÍREK A Golgota gondolatai. (Saját tudósítónktól.) A Golgota gondolatai mindnyájunkéi, akik erre a szomorú magasságra a szenvedők, a borongók, az élet misztikumai­ban tapogatózva járók szemével nézünk föl ós a lelkünknek nemcsak rézsaligetes zónái vannak, hanem ködösek, sejtelmekbe veszők, fjordosak, kísértetiesek is. A Golgota gondolatai végzete­sen nagyok ós hidegen fönségesek, nagyon ki­lendítenek a hétköznapból, odaültetnek a szen­vedés, a föláldozás tikkadt csöndjébe, egy fe­hérre, illatosra fűszerezett holttest mellé, oda a sápadt zöld, piros, kék sirlámpák közé ós on­nan nézetik velünk azt a csodálatos káoszt, amit életnek mondunk. Mi a Golgota legnagyobb gondolata ? Az Egyén. Az aktiv, a kezdő, a magát minden meglevők ellenében tavaszosan, ujat aktuáléan jelentkező egyén, aki egy más világot teremtett meg, uj világnézetet koncipiált és ezzel a vi­lággal, ezsel a nézettel akar végigmenni az életen. És megy a primitiv, a rajongó, a ter­mékenyíthető lelkek között, liozsannás, diadal­mas utcákon. És meg kell állnia, össze kell üt­köznie, össze kell törnie, mikor azokhoz a Iel­kokhez ér, akikben a régi, a megállapított ke­ménnyé, tömörré órcesedett: ezeken összezúzza tiszta, sugárzó homlokát. Mert ezek megálljt kiáltanak, ezek törvényt ülnek, ezek ítéletet mondanak és törvényüknek, Ítéletüknek ereje, szöge, pribékje, vesztőhelye van. S ez az örök tragédia. S akik ezer meg ezer tragédiából összefűzzük az élet szintézisét, akik belehe­helyezkedünk a tragédiák mindegyik szereplő­jébe, a becsukott szemű, sápadt Jézus-arc szája szögletében ott sejtjük a kifejezéstelenül ma­radt, de észrevett iszonyú igazságot: erők já­téka, óriási pánfizikája itt minden, itt igazságok kerülnek szembe és a tornán valamelyik igaz­ságnak az ekszponense összetörik. Mindenki igaznak tartja magát ós mindenki fegyverkezik és a vas mindig erősebb a gondolatnál, a szu­rony az eszménél és a szent szinódusok és szanhedrinek a rajongó, a tisztaszemü Krisztu­soknál. Ez a szenvedés, a megtöretés, a fizikai Iegyőzetós vastörvénye. Ezután a megrendítő halál után jöhet a le­törtnek diadala; amikor örökre becsukódott a szenvedőnek az ajka, akkor megszólalhat a páncélos centuriéó: — Valóban, ez az isten fia volt! Akkor megharsan a rehabilitáció éneke és kiséri a gyönyörű sir felé és megszólal újság­cikkekben, esszékben, dicsérő művészeti föl­födözósekben, divatot teremt, külsőségekbe fulad. Ne, eddig ne menjünk. A Golgota körül el kell most egy pillanatra felejteni a fölszines, a léha, a divatlelkoket. Most itt a templomok sötétlila hangulataiban, a passzió megdöbbentő kórusa szavánál a szenvedés misztikuma felé forditjuk arcunkat és a Golgota gondolataival foglalkozunk. Jézus sirjának reszkető fényű lámpái között, mik holnap elsápadnak a föl­támadás, az Eszme diadalának lángözönében. Leboruló, megtört emberek között, kiknek a szivét szombat este elönti az öröm, ajkukat az ujjongás. • Méné. — Lapunk egyes példányai Buda­pesten, a Bohonezi-dohánytőzsdében, Andrássy-ut 48, (Oktogon) 10 fillérért kaphatók. — Görögkeletiek iimiepe. Görögkeleti val­lású szerbek szombaton ünneplik meg úgyne­vezett „Virbicá"-jukat, melyet a görögkeleti egyház Krisztus Jeruzsálembe való bevonulásá­nak emlékére rendelt. — Ünnepség as Urinők-otthona javára. Az UrinŐk-otthona alapja javára Varga Bor­bála, Bödőné Trinksz Paula és Zeisler Anna

Next

/
Thumbnails
Contents