Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-14 / 86. szám

1911 április 14 BEiMAÜYARORSZAŰ 8 Pezsgoforradalörn. A francia vincellérek harca. (Saját tudósítónktól.) Egy különös italt iszik a francia Sampány hires földje: pezsgőt, em­bervérrel vegyítve. Nein csoda, ha részeg lesz tőle és forradalmi mámor párája árad bolőle. Garmadaszámra érkező táviratok valóságos zen­dülését jelentik annak a népnek, amely a leg­drágább jókedv gyöngyöző nedűjét termeli, gyártja az egész világnak és ha nincs túlzás a hírekben, ínséges napok várnak azokra a sze­gény emberekre, akiknek az ital — a francia pezsgőnél kezdődik. Mert mind olissza előlük az italukat a francia pezsgőtenuelő városok mogduhajodott aszfaltja. A feldühödött szőlős­gazdák, vincellérek, mint valami du!ó ellenséges horda, sorra megrohanják ezeket a városokat, beveszik a pezsgőgyárakat, feltörik a pincéket és az aranyat érő drága nedűt a csatornákba pocsékolják. Aki pezsgőben akar fürödni, imo nem kell tékozló milliomosnak lennie, csak mászszék le most a csatornákba Ríieimsban, Epernayben vagy Domeryban. Ugy gondolná az ember, hogy akinek sok jó bora terem, annak mindig jókedvűnek kell len­nie, mert csak egyet kell fordítania a csapon, hogy minden baját elfelejtse és rózsaszínben lássa a világot. Franciaország népe véresen rá­cáfol erro a föltevésre. Nekik sok boruk terein és nagyszorü boruk, de ncni jókedvet isznak belőle, hanem keserű, haragos forradalmi má­mort. A mostani pezsgőforradalmat megelőzte néhány évvel ezelőtt azoknak a francia szőlős­gazdáknak a lázadása, akiknek nem csinálnak pezsgőt a borából, de akiknek a kenyerét ütöt­ték ki a szájukból azok, akik — szőlő nélkül is tudnak bort termelni. Nemcsak a napfénytől, do az izgalomtól, dühtől és forradalmi indulat­tól is égett a francia Dél a párisi borgyárosok és a párisi kormány ellen, amely nem akart, nem tudott vagy nem mert a kellő szigorúság­gal a hamisítók ellen eljárni. Ennek a forrada­lomnak a bor becsülete volt a zászlaja, amely becsület a Dél szőlőmüvesei munkájának ka­matozó megbecsülését és kenyerét is jelenti. A mostani pezsgő-forradalom se a pezsgőért tört ki. Pezsgőért az emberek soha és sehol se csinálnak forradalmat. Csak kenyérért. A Sampány lázongó vincellérjei is a kenyerüket, a jó fehér kenyerüket féltik a francia kormány uj tervétől, amely elszedné tőlük azt a privi­légiumot, hogy csak az ő borukból lehet sam­pányi pezsgőt gyártani és megadná a pezsgő­gyáraknak azt a jogot, hogy más vidéken ter­mett alkalmas, jó bort is földolgozhassanak. Rajuk szabadítaná tehát a versenyt ott, ahol eddig versenytől védetten ők szabták meg az árakat. Már pedig ezek a derék franciák lelkes és holtig hü hivei az emberek jogi egyenlőségé­nek, gyűlölik az előjogokat ós privilégiumokat, de ezt a demokratikus meggyőződésüket az üzlet területére átvinni nem hajlandók. A bor jogát ugy kiterjeszteni, hogy aki megérdemli, mindenikből lehessen sampányi pezsgő, de még csak a szabad költözködés jogát is megadni neki y.em akarják. Inkább forradalmat csinál­nak és városokat pusztítanak. Mi lesz a harcuk vége és mennyi benne az igazság, ezt se megjósolni, se megállapítani nem tudjuk. De érdekes, hogy sehol oly nagy oly széles, oly keseredett, annyira a forrada­lomig csapkodó szociális küzdelmek nem foly­nak, mint Franciaországban, ahol a legradiká­lisabb szocializmus ül a kormányon és vezeti az államot. Ahol minden megvan, ami az uj apostolok szerint a népet boldoggá teheti ós a nép íme olyan boldog, hogy mindenfelől puska­tussal kell a jóléti kormányoknak lecsönde­síteni. A francia vincellérek harca — mint az ujabb táviratok jelentik - változatlan. Epernayból táviratozzák, hogy a vin­cellér-forradalom egyre tart, fölégetett pezsgő­gyárak, fölgyújtott nagy szőlőültetvények, föl­dúlt hazak ós sebesülések jelzik az útját. A katonaság egyelőre tehetetlen velük szemben, vérontásra még nem került a sor, de Ay ut­cáján már fölrobbant az első bomba ás egy ki­sebb összeütközésnek öt katona sebesültje van. Az az eljárás, amelyet a tüntetők követnek, arra mutat, hogy megállapított terv lebeg előt­tük. Pierry-ben ós Damery-ben egy pezsgőgyár két épületéi kifosztották. Lovaskatonaság védel­mezte a többi raktárakat nagy nehézségek árán. A vincellérek éltetik a hadsereget, de á kato­naságnak ismételt föllépésére vonulnak csak vissza. Több letartóztatás történt, ami a vin­cellérek izgalmát még fokozta. Ayban egy pezsgőgyárat kifosztottak, hármat fölgyújtottak. A tűz átterjedt a polgármesteri palota mellék­épületeire is. A csapatok elégteleneknek bizo­nyullak. A vincellérek mindent elpusztítanak. Üzleti könyveket ós bútorokat az ablakon át az utcára dobnak ki. Este nyolc órakor Ay egyik utcáján bomba robbant föl. Öt katona megsebesült, köztük egy meglehetősen súlyo­san. Egy ló elhullott. A zavargások éjjel fél tizenegy óráig tartottak. A zavargók még egy házat akartak fölgyújtani, amiben azonban a katonaság akadályozta őket. A város szomorú látványt nyújt. A fölgyújtott házakból négy puszta falnál egyéb semmi sem maradt meg. Az utcákat, hidakat és tereket katonaság tartja megszállva. Epernayban három pezsgőgyárat romboltak le. Az egyik helyen hetvenegy hordó bort öntöttek ki. Este nyugalom állott be. Min­den órában érkeznek csapaterősítések. A ka­tonaságnak az a határozott utasítása van, hogy rendet teromtsen. Törökök a görögök ellen. Athénből jelentik: Szmirnából érkezett hirek a görögellenes boj­kott növekedéséről szólnak. A görög lapokat árusító középponti ügynökséget a csőcselék ki­fosztotta. Verekedés keletkezett, amelynek folyamán három ember megsebesült. Anatólia belsejéből is oly jelentések érkeznek, hogy a csőcselék kihágást követ el görög üzletek és alkalmazottak ellen, amit a hatóságok tétlenül néznek. Veszedelem Marokkóban. Az Echo de Paris­nak jelentik Tangerből: A francia, német és angol konzulok tegnap tanácskoztak Hudsi Hamid basával, El Mokri fiával azokról az in­tézkedésekről, amelyeket a fenyegető helyzet miatt meg kellene tenni. Hadis Hamid basa nem tanúsított nagy előzékenységet. Olaszok a magyar képviselőkhöz. Ró­mából jelentik: Maggiorino Ferraris képviselő a Messagero mai számának élén meleg hangon üdvözli a vendég magyar képviselőket s élükön Berzeviczy Albert elnököt, az olasz nép őszinte barátját és az olasz kultura lelkes ismertetőjét, aki nagy kedvét leli az olasz föld szellemi ter­melésében. A cikk megemlékezik arról a fényes fogadtatásról, amelyben az olasz képviselők­nek Budapesten részük volt s kéri a vendég magyar képviselőket, hogy a mostani szerény üdvözlést vegyék az olasz nép hálájának és hűsége jelének a magyar nemzet iránt. A románok Apponyi ellen. A bukaresti Universul jelentése szerint a magyarországi román nemzetiségi párt elhatározta, hogy fran­cia és angol nyelven manifesztumot ad ki, melybon tiltakozik Apponyi Albert grófnak a Nobel-díjjal leendő kitüntetése ellen. A honvédelmi miniszter beteg. Hazai Samu honvédelmi miniszter, aki ^három napi távollét után tegnap este érkezett haza Bécs­ből, erősen meghűlt. A honvédelmi miniszter ágyban fekvő beteg ós állapotában csak néhány nap múlva várható javulás. Öngyilkosság a szerap miaíí. — Agyonlőtte magát egy szinész. — (Saját tudósítónktól.) Budapesten az el­múlt éjszaka agyonlőtte magát egy tehet­séges szinész: Vámos Dezső, a Royal-orfeum tagja. Az öngyilkosságnak különös oka van. Vámostól legutóbb elvettek egy szerepet, amelyet mással játszatott el a Royal-orfeum' igazgatósága és ez a fiatal szinészt annyira elkeserítette, hogy eldobta az életét. Vámos tizennyolc éves korában határozta el, hogy szinész lesz és beiratkozott az Országos Szinószegyesület szinósziskolájába, bár ezt a családja ellenezte. Az iskolában a legpontosabb és legszorgalmasabb növendék volt, az igazgató, Balassa Jenő az iskola titkárának nevezte ki száz korona havi fizetéssel. Két év előtt a Royal-Orfeumhoz szerződött. A két grófnő cimü operett főszerepét, a francia hadnagyot, Vámosnak osztották ki. Ne­héz partikat kellett ebben a darabban éne­kelnie és bármennyire erőlködött is, nem tudott ugy énekelni, ahogy kellett volna. Az igazgató­ság uj szereplőről volt kénytelen gondoskodni, Máté Sándor nevü szinészszel tanuitatták be az operettet ós az uj szereplő egy vasárnap délutáni előadáson énekelte először a francia hadnagy szerepét. Máté jobb volt Vámosnál ós ezzel meg is volt pecsételve Vámos sorsa. Elvették tőle legnagyobb szerepét. Az első napokban ugy tett, mintha nem bántaná a do­log. Később azonban mindig szomorúbb és bá­natosabb lett, panaszkodott is a barátainak, hogy fáj neki ez a mellőzés. De nemcsak a megsértett ambíció volt elkeserítő hatással rá. Már a két grófné próbái alatt észrevehető volt hogy Vámost feltűnő gyöngéden érdekli egyik női partnere. De Vámos, aki jó nevelésű, finom gondolkozású fiu volt, nem is szólt soha a szí­nésznőnek. A két grófné tehát kettős bánatot okozott neki. Elvették tőle a szerepét és ezért nem lehetett többé ideálja közelében. A Royal­Orfeumban akarta az öngyilkosságot elkövetni. Az öltözők melletti mellékhelyiségben a Brow­ningjával babrált, azzal a szándékkal, hogy ott agyonlövi magát. De ebben megzavarta egy Harker nevü artista. Vámos, miután megzavarták, bement a Bohém-kávéházba és ott levelet irt. Majd később összeült Kis Jenő és Sarkady Vilmos barátaival, — az utóbbi a szegedi Vigssinpad igazgatója — akiknek Browningjával magya­rázta, hogy Hegedűs Gyula, az Utánam! cimü darabban azért akar a halántékába lőni, mart az a legbiztosabb halál. Tizenegy óra tájban távozott el a Royal­Orfeumból és az Upor-kávéházba ment. Leült ahoz az asztalhoz, amelynél barátai ültek, majd észrevétlenül fölkelt az asztaltól és kiment a kávéházba a telefon melletti mellékhelyiségbe. Ott elővette aznap vásárolt Browningját ós a bal halántékába lőtt. A lövés zajára odarohan­tak a pincérek, akik Vámost vértócsában talál­ták. Még hörgött, de nem élt tovább egy percnél. A halott zsebében levelet találtak, amely Nagy Jenőnek, a Royal-orfeum tagjának van címezve. A levél szövege szó szerint a kö­vetkező: Édes, jó Jenőkém ! Fibi ! — Nagyon kórlek, tedd meg, hogy a ,Kitették a holttestet as tulvaira" meg a „Pi­ros alma csüng az ágon" elénekelteted és ha lehet eljátszatod a cigányokkal, de csak ami­kor már eresztenek a gyöp alá. Tedd meg öreg cimbora az egyetlen kérésem. Meg kell tenned, de csak ezt a két dalt, csak ezt. Ha eszetekbe jut koszorút küldeni, a sza­lagra a „Tanitó bácsinak" legyen irva. Szervusztok. Rampas Bigó. Fibi, Rampas Bigó tréfás szinészszavak, ame­lyeket énekesek szoktak a kulisszák mögött

Next

/
Thumbnails
Contents