Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-11 / 83. szám

1911 április il DELMAGYARORSZAG 5 Szombaton este ettem utóljára, No, de nem baj! Utolsó vacsorám muzsikaszóra volt. A szentesi rendőrség sejtette, hogy Sárközi Szegedre menekült s — amint megírtuk —táviratilag kereste meg a szegedi rendőrséget, liogy az állomásokon figyeltesse a gyilkost. Csakhogy a gyilkosságot tiz órával később lődözték föl s ekkor már Sárközi Szegeden volt.'Mig a rendőrség szorgalmasan figyelte a Szentes felől érkező vonatokat, addig ő nyugodtan járkált a városban. A mult csütörtökön éjjel érkezett, Szegedre s a Dorogi-vendéglőben szállt meg. Pénteken délben elment valahova s csak szombaton délután tért vissza. Bement az ivóba, megvacsorázott, majd mulatni kezdett. Sok italt elfogyasztott, eljátszatta a cigánynyal a nótáját s aztán kótyagos fejje! a szobájába ment. Egy negyedórával később fölakasztotta magát. Holttestét beszállították a hullaházba, öngyilkosságál ól pedig értesítették a szentesi rendőrséget és a szegedi királyi ügyész, séget. Itt emiitjük meg, hogy a szentesi lapok az> zal vádolják mog a szegedi rendőrséget, hogy nom nyomozott kellő erólyiyel a gyilkos után. Ez nem áll. A szegedi rendőrség csak péntek este tiz órakor kapta a telefon értesítést a csütörtökön törtónt gyilkosságról. A személyleírás teljesen hibás volt és igy igazán nem a szegedi rendőrség a hibás, lianem a szentesi, amely tyúklopások kiderítésén kivül, ugylátszik, máshoz igazán nem ért. A gyilkos csütörtök éjjel jött Szegedre, pénteken eltávozott innen és két napi távollét után jött csak vissza, ha tehát idejében jött volna meg a jelentés és megfelelők lettek volna az adatok, akkor a szegedi rendőrség, amely eddig mindig eredmónynyel dolgozott, elfogta volna könnyű szerrel a gyilkost. NAPIJIIREK Társadalom és jótékonyság. (Saját tudósítónktól.) Elite-publikum részvételével tartotta meg a Szegedi jótékony egyesület vasárnap első közgyűlését a városháza dísztermében. Somogyi Szilveszter dr főkapitány, az egyesület elaöke magasröptű beszédben fejtette ki az egyesület működésének jelentőségót, üdvözölte a patronázs iránt érdeklődő megjelenteket s fölkérte Finkey Ferenc dr jogakadémiai tanárt, hogy tartsa meg előadását az amerikai patronázs rendszerről. — A patronázs eszméje Északamerikában és Európában, — mondotta Finkey doktor, — majdnem egyidőben érlelődött meg, noha a praktikus intézmények: külön javitó-iskolák és külön bíróságok a fiatalkorú bűnösök számára először Amerikában alakultak ki. Vele párhuzamosan a gyermekvédelmi intézmények: menhelyek, munkatelepek is fejlődtek egyes nemeslelkü emberbarátok ós büntetőjogászok akciójára. Európában s nevezetesen nálunk Magyarországon is, Amerikától önállóan kezdenek alakulni a hasonló intézmények. A fiatalkorú bűnösökről rendelkező XXXVI. törvénycikk korszakalkotó. A törvény intenciója nem a megtorlás, hanem a javítás. Mai kialakulásukban amerikai mintára szervezték a patronázs és a gyermekvédelem intézményeit, amelyek közül előbb keletkeztek a patronázséi, nevezetesen Bostonban. Kiegészíti a gyermekpatronázst a züllött családok védelme, sőt felnőtt, nem átalkodott bűnösök patronázsa. Könnyelműségből, vagy a viszonyok kényszere folytán vétkező felnőttek pénzbüntetéseit a patronázs-bizottságok lefizetik s megfizetik helyettük a sértett fól kártalanítását is. A lefizetett összegeket azután a vétkező ledolgozza. A praktikus amerikaiaknál kiőrlődott, hogy tisztán jótékonyságból a patronázs meg nem gyökeresedhetik. A tisztségeket ezért részben fizetett, még pedig 1500—3000 dollárral, tehát jól fizetett hivatalnokok, reszben önkéntesek látják el. Az előadó végül annak a reményének adott kifejezést, hogy Magyarország a gyermekvédelem terén kivívott szép pozícióját föntartja s a patronázs szép eszmeiét a társadalom fölkarolja. Ezután Glücklich Vilma, a feminizmus ismert előharcosa, tartotta meg előadását „A nő mint a társadalmi betegségek orvosa" cimen. — Az orvosi tudomány — mondotta — a kezdetleges korokban szimptomatikus gyógykezelésre szorítkozott. Pillanatnyi segélyt nyújtott csak, amikor például az orvos a sebet valami tapaszszal bekötözte, tisztán azért, hogy a nyilt sebet lezárja, nem törődve azzal, hogy a kötéssel talán a vérkeringést akadályozza, vagy hogy fertőző anyagokat juttathat a szervezetbe. A mai, fejlődött orvosi tudomány a terapia alkalmazása előtt az okokat fürkészi s a betegségek előidéző okát akarja megszüntetni. Hasonló a humánizmus fejlődése is. Az alamizsna, amelyet a szűkölködőnek juttatnak, csak pillanatnyi segély, amely esetleg megtöri a segélyezett önérzetét. Ma a jótékonyság a társadalmi bajok okainak a megszüntetésében rejlik. Gyermekvédelmi törvényünk is nem könyöradományt nyújt az elhagyott gyermekeknek hanem jogot ad nekik az állami eltartásra. Magyarország asszonyai elsősorban hivatottak arra, hogy a társadalomföntartó működésben segédkezzenek. Hogy pedig a nők ne csak a saját gyermekeiket, hanem a társadalom összes gyermekeit is anyai gondoskodásban részesíthessék, egyenjogúságra van szükségük. Küzdeni kell tehát a nok választójogáért. Simkovics Elemér dr titkár fölolvasta az egyesület működéséről szóló jelentésót s a zárószámadást. Végül a tisztikart alakították meg. A tisztikar tagjai maradtak a régiek. Ezzel az ülés véget ért. Glücklich Vilma hétfőn délután négy órakor is tartott előadást a városházán a feminizmus ós a leánykérdós összefüggéséről s ez az előadása is olyan tetszést váltott ki hallgatóságából, mint a vasárnapi. — Lapunk egyes példányai Budapesten, a llohonczi-dohány tőzsdében, Andrássy-ut 48, (Oktogon) 10 fillérért kaphatók. — A foudvarnagy esküje. Vasárnap délelőtt— mint Bécsből táviratozzák — Zichy Ágost gróf, az újonnan kinevezett főudvarnagy letette az esküt a király kezébe. A főudvarnagy ezután audiencián . jelent meg az uralkodó előtt, délután pedig a német trónörökös-pár fogadásánál már teljesítette uj teendőit. Zichy Ágost gróf hétfőn meglátogatta a magyar miniszterelnököt ós bemutatkozó látogatásokat tett a közös minisztereknél. — Április 11. Kedden az egész országban emlékeznek április 11-óre. Az állami hivatalok legtöbbjében szünetel a munka, némelyikében pedig korlátolt időben teljesítenek szolgálatot. Tudvalevőleg a képviselőház sem ülésezik. Az iskolákban előadást nem tartanak, a diákok templomba vonulnak. A szegedi belvárosi templomban mise lesz, azon a hatóság, az államhivatalok képviselői megjelennek. — Rákosi Jenő a modernségről. Az Országos Magyar Iskolaegyesület vasárnap tartotta meg Budapesten évi közgyűlését. Rákosi Jenő főrendiházi tag, az egyesület elnöke megnyitó beszédében érdekesen mondta el véleményét a modernségről. Szerinte a hazafiságnak egyetlen megmaradt vára a vármegye. Mindenütt óriási változások történtek, az ízlésben, az emberek természetében, uj irányba terelődött minden. A régi izlós isteneit elkergették trónjukról, uj emberek ujat akarnak teremteni. De akármit csinálnak is az uj emberek, a világot megváltoztatni nem tudják, a dolgok visszatérnek régi medrükbe, amelyet az emberi törvények vájtak. — Singer Zsigmond ünneplése. Szép ünnepségben volt része vasárnap Singer Zsigmondnak a Pester Lloyd" kitűnő főszerkesztőjének, akit a minap választott meg elnökévé a Magyar Újságkiadók Egyesülete. Az uj elnök tiszteletére fényes lefolyású lakomát rendezett az egyesület, melyen képviseltette magát a kormány, a parlament ós amelyen jelen volt a főváros legtöbb számottevő faktora. A kormányt Székely Ferenc dr igazságügyminiszter képviselte. Singer Zsigmond meghatottan válaszolt az üdvözlésekre s ígéretet tett, hogy uj, diszes állásában is azt a célt fogja szolgálni, amelyért egész életében küzdött ós dolgozott, a sajtó nagygyá és hatalmassá tevésének célját. Székely Ferenc igazságügyminiszterre, mint a sajtó legőszintébb barátjára emelte poharát. Székely Ferenc igazságügyminiszter az egybegyűltek nagy figyelme ós meg-megujuló tetszése közben hosszabb pohárköszöntővel válaszolt. A hírlapírónak, a kiadóknak és a kiadóhivatali személyzetnek harmonikus együttműködésére ürítette poharát, mert szerinte a sajtó csak igy emelkedhetik hivatásának teljes magaslatára. Ez az ország egész közönségének érdeke, amint elsőrangú nemzeti érdek, hogy a sajtó szabadon munkálkodhassók a köz javáért. Föltótlen hive a sajtószabadságnak s azok a hirek, amelyek neki a sajtó megszabályozásának tervét imputálták, teljességgel alaptalanok. Percekig ünnepelték beszéde végén az igazságügyminisztert. A következő fölszólaló Herczeg Ferenc volt. Beszéltek még Zilahi Simon, Vaszilievits János alpolgármester, Székely Ferenc vezérigazgató, Batthyány Tivadar gróf, aki a hírlapírókat óltette, Holló Lajos, aki a kiadóhivatali tisztviselők munkájának fontosságát méltatta, továbbá Werner Gyula és Vadász Lipót országgyűlési képviselők, Kovács József dr ós Braun Sándor szerkesztő. — Reformátusok közgyűlése. A szegedi református egyházközség rendes közgyűlését virágvasárnapon tartotta meg Bereczk Sándor lelkész és Polgár László főgondnok elnöklésével. A közgyűlést Polgár László főgondnok nyitotta meg. Fölkérte a lelkészt, hogy terjeszsze elő a mult évről szóló jelentését. A lelkész évi jelentése beszámolt a valláserkölcsi állapotokról, a népmozgalmi adatokról, az anyagi életről ós igazgatásról. Következtek ezután a gondnokválasztások. Polgár László főgondnok jelentette, hogy a gondnoki mandátumok ez évvel lejártak s ugy 5, mint tiszttársai a tisztüket letették. Az egyházközségi közgyűlés főgondnokká újból a főgondnoki széket immár huszonhat év óta hiven betöltő főgondnokát, Polgár Lászlót választotta meg, gondnokká Somlyódy Istvánt, pénztárosgondnokká Miskolczy Gyulát. A megürült pótpresbiteri tiszteket Makay Zádorral, Perjéssy Mihály dr-ral ós Móricz Józseffel töltötték be. — Szeged címtára. Május elsején nagyobbszabásu munka hagyja el a sajtót. Hollósi Ödön ós Vogel Antal kiadják Szeged város címtárát, amely teljesen felöleli a rohamosan fejlődő alföldi metropolis adófizető lakosságának a névmutatóját. — Az élet hidja. Az élet hidja cimü nagyérdekű regényünknek folytatását ós befejezését a fordító közbejött betegsége miatt csak a jövő héten folytatjuk. — Szeged külvárosaiért. A külvárosrészi utcák rendezése érdekében széleskörű agitációt indítottak a külvárosrészi polgárok. Vasárnap a móravárosrószi polgárság tartott népgyűlést. Juhász Antal ismertette a gyűlés célját. Röviden vázolta a Felsővároson és Rókuson megtartott népgyűlések határozatát, amely igy szól: A külvárosok polgárainak összessége egyetértőleg elhatározza, hogy a nagykörúton kivüli városrészek rendezését a hatóságtól most már a legerólyesebben követeli. Ebből a célból gyűlt össze a negyedik kerületi polgárság is, hogy szintén kifejezésre juttassa a Móravárosrósz rendezésére vonatkozó jogos kívánalmait. A népgyűlés elnökévé Visky Györgyöt, jegyzőjévé pedig Fenyvessy Jenőt választotta meg. Ezután többen emelkedtek szólásra és ismertették a külvárosok szervezkedésének okait ós módozatait. Magyar József királyi adótiszt beszédében kiterjed azon fontos tényre, hogy a külvárosok rendezetlensége miatt ezek utcái nem épülhetnek ki. Indítványozza, hogy a mozgalomhoz való csatlakozásra a tanyai polgárok is szólittassanak föl, akiknek a külvárosokban házuk és telkük van. A népgyűlés az indítványt elfogadta s igy Alsóvároson április huszonharmadikán, vasárnap délután négy órakor népgyűlés lesz. Ezek után a népgyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy a nagykörúton kivüli városrészek rendezése ügyében meg-