Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-31 / 74. szám

1911 március 30 DÉLMAGYARORSZAG 9 KÖZIGAZGATÁS Szeged város közgyűlése. — Befelezték a tanácskozást. — (Saját tudósítónktól.) A márciusi közgyűlést általános csodálkozásra csütörtökön befejezték. A városatyák azt hitték, hogy legalább egy hétig húzódik el a tanácskozás, mert hisz közel hetven ügy szerepelt a tárgysorozaton, azonban minthogy fölszólaló nem akadt, Lázár György dr,5 polgármester már csütörtök délután félhat órakor boldog húsvéti ünnepeket kívánt a város atyáinak és a közgyűlést berekesztette. Persze ez még nem jelenti azt, hogy húsvétig nem tartanak közgyűlést. Addig még rendkívüli közgyűlésen tárgyalják az aszfalt-ügyet és amikor valaki az ülés berekesztése után megkérdezte az elnöktől, hogy miért kivánt hát már most boldog ünnepeket, az az 5 szokott kedélyességével jegyezte meg: — Rendkívüli közgyűlésen nem lehet boldog ünnepeket kivánni! A márciusi közgyűlés második és utolsó napján jelentős tárgyat nem tárgyaltak. Fölszólalás egy tárgynál akadt csak, a tanács előterjesztéseit pedig minden kérdésnél elfogadták. Elnök: Lázár György dr, polgármester. Jegyzők: Taschler Endre főjegyző, Tóth Mihály dr, tiszteletbeli tanácsos, Ferenczy Béla aljegyző. A mult ülés jegyzőkönyvét a közgyűlés hitelesítette. Balogh Károly tanácsos elmondja, hogy a Máv. üzletvezetősége arra kéri a várost, hogy a személypályaudvar kibővítésére engedjen át neki százharminchat négyszögöl területet négyszögölenként husz koronáért. A tanács javasolja, hogy a kisajátítási szerződés megkötésével a polgármestert bizza meg, magát a kérdést pedig a legközelebbi közgyűlésen tárgyalja. A közgyűlés ilyen értelemben határozott. Balogh Károly előadja, hogy a Tisza-pályaudvar kibővítésére is kér a Máv. telket. A közgyűlés a tanácsnak az előbbihez hasonló határozatát elfogadta. Balogh Károly előadja, hogy a Szegedi kézmüvesbank fölemeli a részvénytőkéjét és minden két részviny tulajdonosa egy részvényt jegyez. A városnak is vannak részvényei és azért javasolja, hogy a meglévő két részvény után egy részvényt vásároljon. A javaslatot a közgyűlés elfogadta. A közgyűlés az állatösszeirás alkalmával fölmerült költségekot utólag engedélyezte és tudomásul vette, hogy a tanács a költségek megtérítése iránt föliratot intézett a kormányhoz. Palócz László indítványt tett, hogy egy községi takarékpénztárat állítsanak föl. Miután a belügyminiszter nem engedélyez egyáltalában községi takarékpénztár fölállítását, a közgyűlés a pénzügyi bizottság javaslatára az indítványt kiadta nyilvántartás céljából a tanácsnak. Balogh Károly tanácsos javasolta, _ hogy a vágóhidnál alkalmazzanak egy felügyelőt. Kormányos Benő 1 dr szólalt föl a kérdéshez és a tanács javaslata ellen beszélt. Beszede közben többször eltért a tárgytól, a tanács tagjaival szemben pedig olyan kifejezeseket használt, hogy elnök többszöri rendreutasitas és figyelmeztetés után megvonta tőle a szót. A közgyűlés ezután elhatározta, hogy a kisegítő erdőőrt alkalmazza, jóváhagyta az 1910. évi árvaházi, liid- ós rakpart-alapi és nyaetf'Jalapi számadásokat. Vig Imre, Ruzsin Milán, Prágai József rendőröket és Mookó Mihály szolgát nyugdíjazta, Kövessy Gyula ozvegyenek podig özvegyi ellátást szavazott meg. Tóth Mihály dr előadja, hogy a csorvai muut kiépítése háromszázezer koronába kerül. Ezt az utat a két domaszéki iskola között kell elvezetni. Javasolja, hogy ebben az irányban épitsék ki az utat. Becscy Károly dr elfogadja a javaslatot csak az útirány ollen van kifogása. Az útirányt a Bákó-malom felé kívánja kiépíteni. Kószó István dr az eredeti javaslatot financiális és a közérdek szempontjából][ helyesnek tartja. Hasonló értelemben szólal föl Kelemen Béla dr is. A többség elfogadja a tanács javaslatát. Több jelentéktelen ügy letárgyalása után a közgyűlést az elnöklö polgármester fél hat óra után berekesztette. 1911. Tflunszi ÚJDONSÁGOK Női felsőkben, kostümékben, blúzokban, eredeti párisi fűzőkben raktárra érkeztek KÚP GYULA és TÁRSA női divatháza. OGAK Lukács Imre fogmüterme a berlini fogtechnikán oki. képesítve Csehonils-ulca I. Siódienyi-IÉr sorok. Prosnifi-IÉ. May- íUitii-Éfl Mm-MIíó-déIi Miért tódul a nép? Miért tülekednek oly nagyon az Uránia Muk 1 Mert itt látható a mozgófényképészet legnagyobb :: :: :: szenzációja :: :: :: A nagyváros ezer meteres kép kísértései (Megrázó részletek a nagyvárosi élet rejtelmeiből.) CSAK 3 NAPIG: pénteken, március 31-ikén, szombat és vasárnap, április 1. és 2-án. GYOM KIALLIÍÁS í -:- IZGALMAS JELENETEK! Naponta három előadás: délután 5 7 ós 9 órakor. — Vasárnap délután 2—11 óráig folytatólagosan. Az Uránia színház telefonszáma 872. Igazgató-tulajdonos: Abonyi Mihály. • « r TORVENYKEZES § Hatvankilcnc sajtópör egy ünnepi beszéd miatt. Az eperjesi jogakadémia hatvankilenc hallgatója bűnvádi följelentést tett az eperjesi törvényszéknél, mint sajtóbiróságnál hatvankilenc becsületsértés miatt az Eperjesi Lapok ellen. A nem mindennapi sajtópörtömegnek érdekes előzményei vannak. Az eperjesi jogakadémia ifjúsága március 15-én ünnepet rendezett és ezen a jogászegylet elnöke, Ruttkay-Nedeczky Béla ünnepi beszédet mondott. Az Eperjesi Lapok másnap foglalkozott ezzel az ünnepélylyel és hazafiatlannak mondotta ugy az ünnepi beszédet, mint azokat, akik az ilyen ünnepi beszédet szó nélkül végighallgatták, sőt azért az egyesületben köszönetet szavaztak az elnöknek. Az egyesület hatvankilenc tagja erre becsületsértés miatt külön-külön sajtópört inditott az Eperjesi Lapok ellen és bizonyítani akarja, hogy a jogászelnök beszéde épen nem volt haznfiatlan, csak szókimondó és bátor. § Esküdtszék! tárgyalások sorrendje. Az április hónapra kitűzött esküdtbirósági főtárgyaiások sorrendje ez : Április harmadikán: Pintér Antal szándékos emberölés. Negyedikén: Ivánkovics Illés dr nyomtatvány utján elkövetett becsületsértés. Ötödikén : Csernyei Mór nyomtatvány utján elkövetett becsületsértés. Hatodikán : B. Pap Dezső éa három társa halált okozó súlyos testisértés. Hetedikén: A tárgyalás folytatása. Nyolcadikán : Radics Péter gyújtogatás. Tizedikén : Kurucz Imre halált okozó súlyos testisértés. Tizenkettedikén : Rajna Sztojka nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás. § A szabadkai inéregkcverőkct elítélték. Szabadkáról jelentik, hogy ott tegnap este ért véget a jánoshalmai méregkeverők ügyének tárgyalása, amely hétfő reggel óta tartott. Ismeretes, hogy Kollár Pál jómódú jánoshalmi gazdát a felesége, szeretőjének, Berkes Antalnak és Molnár Jánosnénak a segítségével, a mult év végén méreggel elpusztította. Miután bebizonyult, hogy előre megfontolt szándékos emberölésről volt szó, a szabadkai esküdtszék bűnösnek mondotta ki ebben Kollár Pálnét; Berkest ós Molnórnét bűnrészeseknek találta. Ennek alapján a biróság Kollár Pálnét tizenkét évi, Berkes Antalt öt évi és Molnár Jánosnét. hat évi fegyházra itélte. § Törvényszéki főtárgyaiások. Az 1911. évi április hónapra kitűzött törvényszéki főtárgyalások sorrendje. Április elsején: Nagy Béla zsarolás, GIiick Éliás Ede kettős házasság, Szilágyi Antal sikkasztás, Heinbach Gyuláné lopás. Április negyedikén: Pap Sándor súlyos testisértés, Tóth Istvánnó orgazdaság, Fodor Jenő okirathamisitás, Traja Lajos lopás. Április ötödikén: Agócsi Antal halált okozó súlyos testisértés, Igaz Sándor és társa súlyos testisértés, Terhes József és társa súlyos testisértés. Április hetedikén: Bárkányi János halált okozó súlyos testisértés, Resch János lopás. Április tizedikén: Csomor László és társa lopás, Ökrös Ferenc sikkasztás, Papp Antal súlyos testisértés, Varga István hatóság elleni erőszak. Április tizenkettedikén: Lázár István és társa súlyos testisértés, Bárkányi József lopás, Mészáros János súlyos testisértés, Varga István hatóság elleni erőszak. NYILTTÉR. E rovatban közlöttekért nem vállal felelősséget sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal. Dr CZIBULA ANTAL ügyvéd irodáját Szegeden, Valéria-tér 1. sz. alatt megnyitotta