Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-09 / 56. szám

tünk, de tiz hónappal ezelőtt már nagy veszedelembe került az én családomon kivül körülbelül még négyezer zsidó család, azok, akik nem oroszországi, hanem romániai születésűek. A cár édesanyja folytonos szitására, tiz hónappal ezelőtt rendeletet küldött a kievi hatósághoz, hogy az ott lakó zsidó családok közül azok, akik romániai származásúak, valamennyien nyolc nap alatt hagyják el a várost, mert ha nem, parasztlázadás tör ki és kiűzik őket. Kievben négyezren voltunk Romániából valók a helyzetünk nagyon megingott. A parasztok az utcákon tüntettek ellenünk, mi azonban elhatároztuk, hogy megpróbáljuk meglágyítani a cár szivét. Kérvényt terjesztettünk hozzá, de néhány hónapig nem kaptunk választ. Ezalatt a zsidóüldözők egy kissé lecsendesedtek, mert nem volt lehetetlen, hogy a cár megkegyelmez nekünk. Valamennyien régi, becsületes polgárai voltunk Kievnek, melynek kereskedelmi életéből tevékenyen kivettük a részünket. Reméltük, hogy meglágyul az atyuska szive. Sajnos, nem lágyult meg ... A mult év december elején visszaérkezett a rendelet Kievbe, hogy az összes román zsidóknak nyolc nap alatt el kell hagyni a várost, mert a hatóságot nem tehetik felelőssé azért, ha a lázongó ós elkeseredett nép lemészárolja őket. Ezzel ki volt adva az a jelszó is, hogy hajrá! Másnap már megkezdődtek a vérengzések. Parasztokbél, katonákból álló rablócsapatok, mint a zsiványok csaptak le a kiutasított zsidók házaira. Fölfegyverkezve fosztogattak, raboltak, a vérszomjuk azonban a nyolcadik ós utolsó napon érte el a tetőpontot. Négyezer zsidócsaládot raboltak ki, százhúszat közülük lemészároltak. Behatoltak hozzám is, én azonban a feleségemet ós a gyermekeimet már előre elbujtattam a pincébe. Egyedül voltam a lakásban és rámtörték az ajtót. Nagyerejü ember voltam még akkor, késsel ós revolverrel nekitámadtam a rablóknak. Azt hiszem, egyet lelőttem közülük, de engem is nagyon súlyosan megsebesítettek. Egy nagyon éles tőrt forgattak meg a hasamban. Tessék megnézni ezt a sebet. Feltolta a kabátját ós az ingét. Egy borzalmas, tizenöt centiméter hosszú sebforradás látszott a testén. — Egy héttel ezelőtt jöttem ki a zágrábi kórházból. Több kórházban feküdtem s vagy öt hétig lebegtem élet-halál között. — Magyarországon eddig csak Zágrábban voltam. Románián és Szerbián keresztül jöttünk, részben vasúton, részben gyalog. A kiüldözött zsidó családok az orosz határon szótszóródtak. Mintegy kétszázan közülök Magyarországra jöttek, a legnagyobb rész azonban Palesztinába vándorolt, a többi, más országokba széledt. Én ma érkeztem Zágrábból Szegedre a családommal, de nincsen már pénzem. A főkapitany ur kegye3 engedélyével a jószívű ós könyörületes emberekhez akarok fordulni. Temesvárott szeretnék megtelepedni, de nincsen útiköltségem. Szégyellem a koldulást, de istenem, mit kezdhetek most egyebet. A torkommal is állandóan sok a bajom. Ha teljesen fölgyógyulok, örömmel nézek akármiféle munka után. Mire kibeszélte magát, szint© elhalt a hangja. Nagyon szánalmas ember. Az arca sápadt, az alakja kicsi, roncs. A főkapitány megengedte neki, hogy huszonnégy óra hosszáig könyöradományokat gyűjthessen. Akik részvéttel vannak eziránt a szomorú sorsú üldözött iránt, juttassák adományaikat a főkapitányi hivatalhoz. Lisszabonban nincs zavargás. Ismételten olyan hirek terjedtek el a portugál fővárosból, hogy ott nagy zavargások vannak. Egy ma érkezett lisszaboni távirat 'ezt megcáfolja, Színházi miisor. Március 9, csütörtök. „ 10, péntek: „ 11, szombat: „ 12, vasárnap „ 12, „ „ 13, hétfő: „ 14, kedd: „ 15, szerda: „ 16, csütörtök: „ 17, péntek: „ 18, szombat: „ 19, vasárnap „ 19, ,, Csiky László jubileuma alkalmából: Othelló. (Páros 2/,-os bérlet.) Cigányszerelem, operett. (Páratlan Vj-os bérlet.) Jómadarak, operett. Bemutaló. (Páros 2/3-os bérlet.) d. u: A zsába, bohózat, este: Jómadarak, operett. (Páratlan 5/3-os bérlet.) Jómadarak, operett. (Páros VJ"OS bérlet.) Sárga liliom, vidéki történet. (Páratlan 2/,-os bérlet,) Aranylakodalom, látványos színmű (Páros 2/s-os bérlet.) Váljunk el, vígjáték. (Páratlan Vs-os bérlet.) Becstelen, drámai játék. (Páros 2/3-os bérlet, Becstelen, drámai játék. Páratlan *lj-os bérlet.) d. u.: A muzsikus leány, operett, este : Becstelen, drámai játék. (Páros Vj-OS bérlet.) Csiky László. Csiky László pályája az ideális művészet utja. Csiky úgyis, mint ember, úgyis, mint művész dicsőséget szerzett a magyar színészetnek, megérdemli tehát, hogy most, mikor harminc éves szinészkedésének jubileumát tartja, a magyar színészekkel együtt ünnepelje a legmagyarabb város, Szeged is. Nálunk Magyarországon különösen nagy jelentősége volt és van is a drámai művészetnek. Szinészek talán sehol a világon nem teljesítettek olyan magasztos hivatást, mint nálunk a mult század végén és a jelen század elején ós hogy ma már nem tiszta kulturmisszió a szinószkedós — annak az elrontott, kificamított izlós az oka. Mig más nemzeteknél mulatság, szórakozás volt a szinpad, addig nálunk a nemzeti nyelv menedéke. A nemzeti nyelv ápolói és terjesztői a szinészek voltak azok, akik eszmékért küzdöttek. Csiky László akkor vette kezébe a vándorbotot, amikor még a lelkesedés, a nemes hév tüzelte az ifjakat arra, hogy a szinpadra lépjenek. Pedig akkor még ott tartott a magyar szinészet, hogy a megélhetést is alig tudta biztosítani tagjainak. Szomorú napok voltak azok, amelyeket csak az olyan „csupa sziv" embernek kedélye tudott bearanyozni, mint Csiky Lászlóé! Harminc évi Nagy idő ez a világot jelentő deszkákon. Hűséggel, szeretettel, odaadással, szorgalommal, lelkesedéssel eltölteni művészpályán harminc esztendőt, olyan érdem, amely megérdemli, hogy méltó kitüntetésben részesüljön. Színésznek lenni, ez a gondolat nemos érzést fakaszt ki sok szivből. De végig járni a kálváriát, fölemelt fejjel leküzdeni az akadályokat, nagyon nehéz. Csiky Lászlót nemes, férfias gondolkodása átsegítette az első nehézségeken, tudása, tehetsége, szorgalma pedig hamarosan megtermette az első sikert, a babért, amelynek egy örökzöld levelét most büszkén tűzheti keble fölé. Bejárta kétszer az országot, megfordult annak majd minden városában ós bárhol volt, a jó magyar közönség tenyerén hordozta ezt az istenáldotta művészembert. Megbecsülték mindenütt ugy, mint keveset pályatársai közül és ennek magyarázatát abban találjuk, hogy nemcsak mint művész, de mint ember is csak barátokat szerzett magának. Kedélye, humora, örökifjú lelkesedése megcáfolja korát ós( ha nem tudnánk biztosan, hogy mikor kezdte pályáját, kételkednünk kellene jubileuma valóságában. De igy kettős lehet örömünk, mert aki harminc évet ily vidoran, ifjan tudott eltölteni, az az ötvenedik jubileumát is friss erőben, szellemi erőjének teljében éri meg. Egyelőre maradjunk a mostani ünnepség keretében, amelyet mi, a kollégák, az ő szükebbkörü családja móltón akarunk megjubilálni. Elhozzuk neki bohém szivünk szeretetének minden egyes atomát és egy szál pálmaágat, amely, tudjuk, legkedvesebb emléke lesz minden ajándék közölt. És cserében nem kérünk mást tőle, csak azt, amit eddig is oly pazar kézzel szórt felénk: Laci bácsi-i szeretetet. Csütörtökön este, amikor kigyullad a ragyogó csillár és fényárban fog úszni az egész színház, lesz egy embor, akinek szemében örömtüzkónt fog csillogni egy forró könycsepp, a boldogság legdrágább ékköve — és ez Csiky László lesz. Csiky László 1863-ban, Vácon született. Gyermekéveibon a szülők a magyar nyelv tökéletes és szép hangsúlyozására, a tiszta beszédre, a pózolás és modornólküli előadásra tanították. Ez a nevelés, melyet a szülői ház szeretetének egész melegével osztott, arra determinálta, hogy majdan országának egyik első színművésze legyen. Iskolai tanulmányait szülővárosában és Budapesten végezte. A fejlődő főváros szépsége és a színművészet reformációja addig ösztönözték, űz ték, mig 1880-ben, húsvét vasárnapján fölcsapott színésznek. Kis faluban, néhány tagú színtársulat kötelékébe tartozva, igénytelen közönség előtt Csurgón, Horváth Ferenc igazgatása alatt lépett először a világot jelentő deszkára. Még 1880-ban a vándorszínészek nagy becsülettel járták a kisvárosokat. A színész inaséveit kis vándortársulatoknál töltötte. Csikynek ezek az inasévei összezsugorodtak. Mindössze hat hónapig gyalogolt. 1884-ben Krecsányihoz szerződött. Rövid idő múlva már a kolozsvári színházból áradtak meleg szavai. Itt az Ármány és szerelem Ferdinánd szerepót játszotta először. Azután E. Kovács Gyula, a legnagyobb kolozsvári szinósz tanácsára szerződtették. Egy-egy korunk kezdődósót jelentette Csiky művészetében. E. Kovács Gyula gondos mestere lett, tanítgatta, csiszolta és bölcs tanácsokat adott. Három évig érezte művészete nevelőapjának atyai szeretetét. 1887-ben vidékre ment ós csakhamar kiforrott művészetének minden ragyogását bemutathatta közönségének. Debrecen, Kassa, Temesvár, Pozsony, Pécs, Arad, Szabadka, Miskolc, Buda és Szeged közönsége siettek a művészetért járó jutalmat: a szeretetet minden látható jelben kifejezésre juttatni. Szegeden már fiatal szinósz korában is megfordult, sokan emlékeznek szívesen vissza az akkori Csikyre is. 1903-ban Debrecenbe szerződött Makó Lajoshoz. Azóta e társulat tagja. Kedvenc szerepei nagy listát tesznek kiMégis egynehányat e helyen is meg kell örökíteni. Ezek a szerepei : IV. László, V. Lászlót Kurucz Feja Dávid, Dózsa György, Toldi Miklé?> Timár Mihály, Don Caesár de Báron, Moor F0' renc, Julius Caesár, Athéni Simon, III. Richárd) Othello, Tibald (Rómeó és Júlia), Lear király Macbeth, Shylock, Wallenstein, Lehmann (P'' lincsek), Ezredes (Lord becsülete) és a (Gy©1" kovics leányok), Kovács (Kivándorló), Veredy dr (Sárga liliom), Bálnay (Proletárok). Egy kedves család, a barátok és a tisztelő" nagy tábora és most: a szegedi színház k°' zönsége hálás szívvel, örvendezve köszönt'" Csiky Lászlót harminc éves jubileumán. A színházban Othello, Shakespeare tragódió/ kerül szinre, az ünnepelttel a cimszerepbon. K1 előadás keretében Csiky Lászlót melegen fo£Í,l'í ünnepelni tisztelői. Lázár György dr, polgá1' mester rendkívül meleghangú ievélben fejei1" ki szerencsokivánatait a jubilánsnak. Az adás után a Kass-vigadóban bankót lef?' amolyre Békefi Lajosnál válthatja meg a sóg a részvételi jegyét négy koronáért. , Az Országos Szinószegyesiiletet Csiky Lá*®' jubileumán Szilágyi Vilmos alelnök képvisel'* A pókban tetés é pai. A választ kogy hozzáji rozatta humus családj; * Jó lobbi i Jómadi iinböl i osztatlj rendű : ben a * Ka ban nu szenzác drámát olyan c dicsére sitő fó'g színház többi : élethüe Appo bankszi menti t sikerült alkotot Nem, Kisérte vasút i közieke - Ö! beszéln Tényl pát lopi A tc osztott! segélyt, kapott nem k fölkiált! munkáji Tömö vényszé napidaji — M «gy, hof Igy töb téssel. Tűm Nagy t tak le tás befi az lett szavaza ellenéd tási e] lella p; felelt. 1 dott, í Pártnál totta, h s megv Pyelv Viot 1; e * fölfc ^akor fartó k l«tbe in