Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-08 / 55. szám

1911 március 8 i DELMAGYARORSZAG hogy a mentők a tűzoltásért rendes évi fize­tést kapnak, a tűzoltóknak azonban a mentésért nem jár egy fitying sem. Mondjuk, hogy ez az érv elfogadható, mert a város kasszájából egyebet kiszorítani nem le­het. De akkor meg miért nem fordulnak a tár­sadalomhoz ebben a százhúszezernél több la­kosú városban a mentők érdekében, illetőleg miért nem nyújtanak módot a mentőknek arra, hogy Budapest mintájára legalább egyet­len napon vehessék igénybe a közönség könyö­rületességet ? Pedig az öngyilkosságok, balesetek egyre szaporodnak. Ilyenkor tavaszszal — és ősszel — van az öngyilkosságok szezonja. Alig van nap, hogy ne történnék szerencsétlenség. És ekkor a mentők az első gondolat. A mentők, akik lóhalálban robotolnak napról-napra, hogy életre segítsék a szerencsétleneket, a saját életüket pedig összemorzsolják. És a jutalom minden esztendőben minden mentő számára: hasz korona. Humánusabb cselekedetet ezekután elkép­zelni sem lehet, mint azt, hogy Szegeden is meg kell valósítani a mentők napját. GYGRSJEGYZETEíí Tragédia öt szakaszban. Játsza és szenvedi az ellenzék. 1—2. §. Obstrukeió csöndben. 3—4. §. Csönd az obstrukcióban. 5. §. A Ház ezt is megszavazza. Teljes a tragédia. • Furcsa: az ujoncjavaslatoknál megint olyan beszédeket fogunk hallani, melyek javarésze — nem válik be. * Az ellenzék olyan, mint a választójog. Leg­jobb hallgatni róla. * Mégis meg van már a szegedi fogadalmi tem­plom. Ma már szavazhattak is fölötte, * Csődület egy szegedi utcán. — Kit visznek a mentők? — Egy bácsit, aki összeesett a csodálkozás­tól, mikor meghallotta, hogy a mentők évi bére husz korona. ur Két bohém jubilál Szegeden. Szeretettel ün­nepeljük őket, pedig mint a nevük mutatja, csöppet sem szegediek: az egyik is csiki, a másik is erdélyi. * Jó dolguk van Szegeden az építőmestereknek. Nekik még a házak is bedőlnek. A francia kormány bemutatkozása. Pá­riából jelentik: A miniszteri nyilatkozatnak a kamarában ós a szenátusban csak mérsékelt sikere volt. Monist programjának fölolvasása közbon minduntalan félbeszakították és csak a radikálisok ós a radikális-szocialisták tapsoltak tleki. Amikor a miniszterelnök fölolvasta a kor­hiány programjának azt a részét, amelyben az ríággottak ellátásáról, a vasutasok pragmatiká­dról és a választott bíróság behozataláról szó­'°tt, egy képviselő közbekiáltott: — Hiszen ez elejétől végig Briahd programja, 'dt miért kellett neki mennie? •Amikor pedig Monis az igazságról, a jóságról és a méltányosságról beszélt, amelylyel a köz­8z°lgálatban el kell járni, egy másik képviselő közbeszólott: — A beszéde egészen olyan, mint egy vasár­ai prédikáció! /^öbb radikális lap nagy megelégedéssel álla­nia meg, hogy a kormány egységes repub­'kánus többséget kapott. L'Événement kijelenti, ll0?y az ellenséges fölfogás, amolylyel a mérsé­kelt jobboldal fogadta a minisztériumot, meg­könnyíti ennek föladatát. A minisztérium ugy biz­tosithatja a republikánusok támogatását, ha ha­tározottan ós erélyesen sikraszáll a kivánt reformokért. A Lanterne ugy véli, hogy a reakciósok vészkiáltása korai. Az Action és Petit Republique azt hiszik, hogy a kormány­nyilatkozatban Briand politikája támadt föl. E politika az országban oly mély gyökeret .vert, hogy lehetetlenné vált más útra lépni. A Dépeches de Toulouse azt mondja, hogy a kormánynyilatkozat által keltett improsz­szió ugy jellemezhető, hogy a kamara a kor­mánynak inkább hitelt, mint bizalmat előlegez. A mérsékelt konzervatív lapok azt igyekeznek bizonyítani, hogy a kormánynak sikerült mind­járt az első napon valamennyi pártoknál elége­detlenséget kelteni. Jaurés a Humanité ha­sábjain ezt irja : A választóreform biztosított­nak látszik, de ez nem vigasztalhat bennünket azórt, hogy az elbocsátott vasutasok újra való visszafogadására ós a nagy szociális föladatok megvalósításába vetett reményünkben ismét csalódtunk. Halálos Ítélet lesz Szegeden. — fi többszörös rablógyilkos bűnei. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi esküdtbíró­ság március tizennyolcadikán szenzációs bün­ügyben hoz Ítéletet. Még élénk emlékezetben van az a rablógyilkosság, mely karácsony má­sodnapján a makói tanyákon történt és amely­nek Szalma István volt a főhőse. Napokig Ír­tak a lapok a kegyetlen bűntett részleteiről, de a maga borzalmas egészében csak most, mikor az esküdtbíróság az adatokat össze­gyűjtötte, láthat a véres bűntett napvilágot. Szalma István már másodszor követett el rablógyilkosságot. A huszonötéves rovottmultu csavargó 1903. junius tizenhárom ós tizennegye­dike között éjjel összebeszélt Borbiró János hasonló korú csavargó társával, mert sem pén­zük sem pénzre kilátásuk nem volt, hogy ki­állnak a lugosi országútra és az arra haladó kocsik közül, amelyiknek gazdája alszik, meg­gyilkolják és kirabolják. Igy is történt. Az elő­zetes megállapodáshoz hiven kiállottak a lugosi országútra ós figyelték az arra haladó kocsikat. Az első kocsit szabadon útjára bocsátották, mert annak a gazdája ébren volt. A második kocsi gazdája, Muntyán Vince aludt. A lesben álló rablók erről ugy győződtek meg, hogy az azon a vidéken szokásos gyékény fedelét a ko­csinak, miután egyik rabló a kocsi hátuljára fölmászott, bicskával kihasította és ott beles­kelődött. Ezután egyik hátulról, a másik meg elölről fölugrott a lassan haladó járműre és az országútról fölszedett éles kövekkel agyonverték a mitsem sejtő Muntyán Vincét. Véres tettüket rémes kegyetlenséggel haj­tottak végre* a fölszedett éles kövekkel, addig verték az alvó kocsis fejét, mig azt tizenhat darabra nem vagdalták. A lugosi királyi tör­vényszók, mint esküdtbíróság hat, illetve hót évi fegyházbüntetéssel sújtotta a rablógyilko­sokat, Szalma Istvánt, miután a fegyházban igen jól viselte magát, 1909 januárban szabad­lábra bocsátották. A fegyházban Szalma István kitanulta a cipószmesterséget és igy módot nyújtottak neki, hogy tisztességes életet kezd­jen, de Szalma István továbbra is csavargó módjára élt. Csavargása közben megismerkedett Kovács Anna csongrádi leánynyal, kibe bele­szeretett és elakarta venni feleségül. De sem a kihirdetésre, sem pedig az eljegyzés költségei­nek födözésóre pénzük nem volt ós igy az el­jegyzés késedelmet szenvedett. 1910 december hónapban azután Szalma István kijelentette menyasszonyának, hogy nemsokára lesz pénze, sőt tisztességes ruhát is szerez magának. — De a teremtőjét, szerzek pénzt még a föld alól is. Majd 1910 december tiz és tizenötödiko közötti napokban Váradi Antal makói gazda tanyájára ment ki, hol lábbeliket javított. A ravasz, rovottmultu ember észrevette, hogy Váradi Antal a szekrényében sok készpénzt tart. Körüljárta a tanyát és arról is meggyő­ződött, hogy a tanyát Inhos György béres őrzi, ki nyitott istállóban alszik. 1910 december hu­szonhatodikán, karácsony másnapján Szalma István, ki Váradi Antal makói városi lakásától nem messzire lakott, látta, hogy Váradi Antal és a felesége a karácsonyi ünnepekre a városba mentek. Szalma István elérkezettnek látta az időt, hogy vér&s tettét végrehajtsa. Hozzátar­tozóinak azt mondotta, hogy Földeákra megy, mert ott dolga van. El is indult, de nem Föl­deák felé, hanem az épen ellenkező irányban fekvő Váradi Antal tanyája felé tartott. Szalma István mikor kiért a tanyára, körülleselkedett az udvarban, majd egyenesen benyitott az is­tállóba ós az olt alvó Inhos Györgyöt egy éles fejszével agyonverte. A gyilkosság után Inhos György kabátja zse­béből kivette a lakás kulcsát, amivel azután bement lakásba és az ott lévő értéktárgyakat ós készpénzt magához vette. A bestiális vó­rongző ember még ezzel sem elégedett meg, hanem visszament a megölt béreshez ós a ha­lottról lelopta, leráncigálta a kabátját és a subáját. A makói csendőrség nagy apparátussal meg­indította a nyomozást és annak dacára, hogy az elvetemült suszter csizmasarkait leszakí­totta és helyébe ujat rakott, a lábnyomokról elfogta a rablógyilkost, megkötözve vitték be Makóra, hol nagy néptömeg verődött össze megbámulni a vérengző vadállatot. — Én vagyok a rablógyilkos! Mit bámultok marhák ? — kiáltotta Szalma István a tömeg felé. A szegedi esküdtbíróság március tizennyol­cadikán hoz Ítéletet ebben a véres bűnügyben. Az eset részletei olyan borzalmasak, hogy a többszörös rablógyilkost az előjelek szerint halálra ítélik. Kun Béla mandátuma. Budapestről je­lentik: A Kúrián ma délben hirdették ki a Hódmezővásárhelyen megválasztott Kun Béla ellen beadott petició ügyében az Ítéletet, Miután a petició etetés és itatással vádolta meg Kun Bélát, a Kúria ennek a vádnak a bizonyítására elrendelte a vizsgálatot. A bizo­nyítás megejtésével a szegedi Ítélőtáblát biz­ták meg. Modell kostümök Modell felöltők Angol kostümkelmék Blous különlegességek Pongyola újdonságok Uj szabású alsószoknyák megérkeztek SÁTOR PÁL — divaíáruházába. •• Készséggel küld a czóg mintákat e lap előfizetőinek.

Next

/
Thumbnails
Contents