Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-08 / 55. szám

1911 március 8 i DELMAGYARORSZAG hogy a mentők a tűzoltásért rendes évi fizetést kapnak, a tűzoltóknak azonban a mentésért nem jár egy fitying sem. Mondjuk, hogy ez az érv elfogadható, mert a város kasszájából egyebet kiszorítani nem lehet. De akkor meg miért nem fordulnak a társadalomhoz ebben a százhúszezernél több lakosú városban a mentők érdekében, illetőleg miért nem nyújtanak módot a mentőknek arra, hogy Budapest mintájára legalább egyetlen napon vehessék igénybe a közönség könyörületességet ? Pedig az öngyilkosságok, balesetek egyre szaporodnak. Ilyenkor tavaszszal — és ősszel — van az öngyilkosságok szezonja. Alig van nap, hogy ne történnék szerencsétlenség. És ekkor a mentők az első gondolat. A mentők, akik lóhalálban robotolnak napról-napra, hogy életre segítsék a szerencsétleneket, a saját életüket pedig összemorzsolják. És a jutalom minden esztendőben minden mentő számára: hasz korona. Humánusabb cselekedetet ezekután elképzelni sem lehet, mint azt, hogy Szegeden is meg kell valósítani a mentők napját. GYGRSJEGYZETEíí Tragédia öt szakaszban. Játsza és szenvedi az ellenzék. 1—2. §. Obstrukeió csöndben. 3—4. §. Csönd az obstrukcióban. 5. §. A Ház ezt is megszavazza. Teljes a tragédia. • Furcsa: az ujoncjavaslatoknál megint olyan beszédeket fogunk hallani, melyek javarésze — nem válik be. * Az ellenzék olyan, mint a választójog. Legjobb hallgatni róla. * Mégis meg van már a szegedi fogadalmi templom. Ma már szavazhattak is fölötte, * Csődület egy szegedi utcán. — Kit visznek a mentők? — Egy bácsit, aki összeesett a csodálkozástól, mikor meghallotta, hogy a mentők évi bére husz korona. ur Két bohém jubilál Szegeden. Szeretettel ünnepeljük őket, pedig mint a nevük mutatja, csöppet sem szegediek: az egyik is csiki, a másik is erdélyi. * Jó dolguk van Szegeden az építőmestereknek. Nekik még a házak is bedőlnek. A francia kormány bemutatkozása. Páriából jelentik: A miniszteri nyilatkozatnak a kamarában ós a szenátusban csak mérsékelt sikere volt. Monist programjának fölolvasása közbon minduntalan félbeszakították és csak a radikálisok ós a radikális-szocialisták tapsoltak tleki. Amikor a miniszterelnök fölolvasta a korhiány programjának azt a részét, amelyben az ríággottak ellátásáról, a vasutasok pragmatikádról és a választott bíróság behozataláról szó'°tt, egy képviselő közbekiáltott: — Hiszen ez elejétől végig Briahd programja, 'dt miért kellett neki mennie? •Amikor pedig Monis az igazságról, a jóságról és a méltányosságról beszélt, amelylyel a köz8z°lgálatban el kell járni, egy másik képviselő közbeszólott: — A beszéde egészen olyan, mint egy vasárai prédikáció! /^öbb radikális lap nagy megelégedéssel állania meg, hogy a kormány egységes repub'kánus többséget kapott. L'Événement kijelenti, ll0?y az ellenséges fölfogás, amolylyel a mérsékelt jobboldal fogadta a minisztériumot, megkönnyíti ennek föladatát. A minisztérium ugy biztosithatja a republikánusok támogatását, ha határozottan ós erélyesen sikraszáll a kivánt reformokért. A Lanterne ugy véli, hogy a reakciósok vészkiáltása korai. Az Action és Petit Republique azt hiszik, hogy a kormánynyilatkozatban Briand politikája támadt föl. E politika az országban oly mély gyökeret .vert, hogy lehetetlenné vált más útra lépni. A Dépeches de Toulouse azt mondja, hogy a kormánynyilatkozat által keltett improszszió ugy jellemezhető, hogy a kamara a kormánynak inkább hitelt, mint bizalmat előlegez. A mérsékelt konzervatív lapok azt igyekeznek bizonyítani, hogy a kormánynak sikerült mindjárt az első napon valamennyi pártoknál elégedetlenséget kelteni. Jaurés a Humanité hasábjain ezt irja : A választóreform biztosítottnak látszik, de ez nem vigasztalhat bennünket azórt, hogy az elbocsátott vasutasok újra való visszafogadására ós a nagy szociális föladatok megvalósításába vetett reményünkben ismét csalódtunk. Halálos Ítélet lesz Szegeden. — fi többszörös rablógyilkos bűnei. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi esküdtbíróság március tizennyolcadikán szenzációs bünügyben hoz Ítéletet. Még élénk emlékezetben van az a rablógyilkosság, mely karácsony másodnapján a makói tanyákon történt és amelynek Szalma István volt a főhőse. Napokig Írtak a lapok a kegyetlen bűntett részleteiről, de a maga borzalmas egészében csak most, mikor az esküdtbíróság az adatokat összegyűjtötte, láthat a véres bűntett napvilágot. Szalma István már másodszor követett el rablógyilkosságot. A huszonötéves rovottmultu csavargó 1903. junius tizenhárom ós tizennegyedike között éjjel összebeszélt Borbiró János hasonló korú csavargó társával, mert sem pénzük sem pénzre kilátásuk nem volt, hogy kiállnak a lugosi országútra és az arra haladó kocsik közül, amelyiknek gazdája alszik, meggyilkolják és kirabolják. Igy is történt. Az előzetes megállapodáshoz hiven kiállottak a lugosi országútra ós figyelték az arra haladó kocsikat. Az első kocsit szabadon útjára bocsátották, mert annak a gazdája ébren volt. A második kocsi gazdája, Muntyán Vince aludt. A lesben álló rablók erről ugy győződtek meg, hogy az azon a vidéken szokásos gyékény fedelét a kocsinak, miután egyik rabló a kocsi hátuljára fölmászott, bicskával kihasította és ott beleskelődött. Ezután egyik hátulról, a másik meg elölről fölugrott a lassan haladó járműre és az országútról fölszedett éles kövekkel agyonverték a mitsem sejtő Muntyán Vincét. Véres tettüket rémes kegyetlenséggel hajtottak végre* a fölszedett éles kövekkel, addig verték az alvó kocsis fejét, mig azt tizenhat darabra nem vagdalták. A lugosi királyi törvényszók, mint esküdtbíróság hat, illetve hót évi fegyházbüntetéssel sújtotta a rablógyilkosokat, Szalma Istvánt, miután a fegyházban igen jól viselte magát, 1909 januárban szabadlábra bocsátották. A fegyházban Szalma István kitanulta a cipószmesterséget és igy módot nyújtottak neki, hogy tisztességes életet kezdjen, de Szalma István továbbra is csavargó módjára élt. Csavargása közben megismerkedett Kovács Anna csongrádi leánynyal, kibe beleszeretett és elakarta venni feleségül. De sem a kihirdetésre, sem pedig az eljegyzés költségeinek födözésóre pénzük nem volt ós igy az eljegyzés késedelmet szenvedett. 1910 december hónapban azután Szalma István kijelentette menyasszonyának, hogy nemsokára lesz pénze, sőt tisztességes ruhát is szerez magának. — De a teremtőjét, szerzek pénzt még a föld alól is. Majd 1910 december tiz és tizenötödiko közötti napokban Váradi Antal makói gazda tanyájára ment ki, hol lábbeliket javított. A ravasz, rovottmultu ember észrevette, hogy Váradi Antal a szekrényében sok készpénzt tart. Körüljárta a tanyát és arról is meggyőződött, hogy a tanyát Inhos György béres őrzi, ki nyitott istállóban alszik. 1910 december huszonhatodikán, karácsony másnapján Szalma István, ki Váradi Antal makói városi lakásától nem messzire lakott, látta, hogy Váradi Antal és a felesége a karácsonyi ünnepekre a városba mentek. Szalma István elérkezettnek látta az időt, hogy vér&s tettét végrehajtsa. Hozzátartozóinak azt mondotta, hogy Földeákra megy, mert ott dolga van. El is indult, de nem Földeák felé, hanem az épen ellenkező irányban fekvő Váradi Antal tanyája felé tartott. Szalma István mikor kiért a tanyára, körülleselkedett az udvarban, majd egyenesen benyitott az istállóba ós az olt alvó Inhos Györgyöt egy éles fejszével agyonverte. A gyilkosság után Inhos György kabátja zsebéből kivette a lakás kulcsát, amivel azután bement lakásba és az ott lévő értéktárgyakat ós készpénzt magához vette. A bestiális vórongző ember még ezzel sem elégedett meg, hanem visszament a megölt béreshez ós a halottról lelopta, leráncigálta a kabátját és a subáját. A makói csendőrség nagy apparátussal megindította a nyomozást és annak dacára, hogy az elvetemült suszter csizmasarkait leszakította és helyébe ujat rakott, a lábnyomokról elfogta a rablógyilkost, megkötözve vitték be Makóra, hol nagy néptömeg verődött össze megbámulni a vérengző vadállatot. — Én vagyok a rablógyilkos! Mit bámultok marhák ? — kiáltotta Szalma István a tömeg felé. A szegedi esküdtbíróság március tizennyolcadikán hoz Ítéletet ebben a véres bűnügyben. Az eset részletei olyan borzalmasak, hogy a többszörös rablógyilkost az előjelek szerint halálra ítélik. Kun Béla mandátuma. Budapestről jelentik: A Kúrián ma délben hirdették ki a Hódmezővásárhelyen megválasztott Kun Béla ellen beadott petició ügyében az Ítéletet, Miután a petició etetés és itatással vádolta meg Kun Bélát, a Kúria ennek a vádnak a bizonyítására elrendelte a vizsgálatot. A bizonyítás megejtésével a szegedi Ítélőtáblát bizták meg. Modell kostümök Modell felöltők Angol kostümkelmék Blous különlegességek Pongyola újdonságok Uj szabású alsószoknyák megérkeztek SÁTOR PÁL — divaíáruházába. •• Készséggel küld a czóg mintákat e lap előfizetőinek.