Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-01 / 49. szám

191.1 március 1 DELMAÜYARORSZÁG 7 — Öreg ember nem vén ember, lleidel­bergbŐl jelentik: Bekker Emánuel egyetemi ta­nár eljegyezte Zorn egyetemi tanár özvegyét. A vőlegény a heidelbergi egyetem tanári kará­nak nesztora, már elmúlt nyolcvannégy éves, a menyasszony harmincnyolc évvel fiatalabb nálánál. Bekker tanár világhírű tudós, az egyetemen a Pandektákat adja elő. — A ravasz inas. Krizsán József fésűs­inas igen eredeti és eddig még gyakorlatba nem vett módon akart mellékkeresetre szert tenni. Meglátogatta Modci István kovácsmes­tert és nagyobb mennyiségű vasat vitt el tőle emlékbe. Az emlékbe elvitt nagymennyiségű vassal azután kereskedelemügyi manipulációkba bocsátkozott, de rajtavesztett, mert a rendőr­ség elfogta és lopás vétsége miatt eljárást in­dított ellene. — Agyonlőtte a feleségét. Győrből jelen­tik: Állandó családi viszályban élt már évek óta Marechalkó Pál vendéglős a feleségével. Tegnap éjjel, amikor Marschalkó ittasan ment haza, összeverekedtek a házastársak, miköz­ben Marschalkó fölkapta vadászfegyverét ós agyonlőtte a feleséget. A gyilkos a rendőrsé­gen azt vallotta, hogy felesége fogta rá a fegyvert s amikor ő azt dulakodás közbon ki­csavarta az asszony kezéből, akkor sült el véletlenül. — Tömeges nyugdíjazás. Budapestről je­lentik: Zichy János gróf kultuszminiszter meg­kezdte az akcióját arra vonatkozóan, hogy a fiatal ós munkaképes tanárságot uj levegőhöz juttassa a nehézkes ranglétrán. A miniszter ki­íratta a tanárok listájából azokat, akik hosszú szolgálatuknál ós haladott koruknál fogva rá­szolgáltak a megérdemelt nyugdíjra. Értesülésünk szerint a szombati, február huszonötödiki ke­lettel hivatalos értesítést kapott két főigazgató, tizenhét igazgató és nyolcvannyolc tanár, akikkel közölte a minisztérium, hogy a tanév végez­tével, julius slseji kezdettel nyugdíjazza őket. Nyugdíjba küldik pedig a következő főigazga­tókat: Erődy Béla dr Budapest, Pirkala Imre Pozsony. A két főigazgatón kivül nyugdíjazzák a következő főgimnáziumi, illetve főreáliskolai igazgatókat: Vas Antal dr Bártfa, Schürger Ferenc Beregszász, Himpfner Béla Budapest, első kerület, Cherven Plóris Budapest, hetedik kerület, Tóth László Eperjes, Lankó Albert Erzsébetváros, Beniczky Kálmán Losonc, Put­noky Miklós Lúgos, Dudinszky Emil Nagy-Kálló, Pofikéit Károly Pozsony, Kopcsay János Sza­kolca, Kárpáthy Károly Szeged, Rombauer Emil Budapest, ötödik kerület, Lenner Emil Győr, Bicsovszky Károly Zsolna, Wálner Ignác Sopron, Homor István Szeged. A nyugdijba küldött igaz­Katók között tehát két szegedi is van. Hogy kiket fog a kultuszminiszter Kárpáthy Károly, a szegedi állami főgimnázium és Homor István a szegedi állami főreáliskola igazgatójának he­lyére kinevezni, arról még nem tudnak. — Gólya a váróteremben. Budapestről je­lentik: Ma reggel a nyugati pályaudvaron szállt ki Freiberger Mártonnó monori asszony. Alig közeledett a kijárat felé, fájdalmak lepték meg es benn a váróteremben fiúgyermeknek adott eletet. Anya ós gyermeke a Rókus-kórházba kerültek. Magyar biiiiárd-bajnokság. A Magyar Karambol Kör nyolc éven át kifejtett munkás­ága után Magyarország amatőr-bajnokságának kivivására nagyarányú nyilvános versenyt ren­dez. A mérkőzés iránt, mely március 6-án kez­dődik, igen nagy az érdeklődés, különösen az °sztrák részről. A verseny föltételei a követ­kezők: A résztvevők mindegyike zsűri előtt egy-egy 400 szemre menő 45 centiméteres ke­fetjátszmában mórkőzik egymással, 285—142 ós centiméter nagyságú versenyasztalon, 62 Milliméter átmérőjű golyóval. Nyert játszma egy egységnek számit. Holtverseny esetén dön­tőmérkőzós következik. A mérkőzések este kilencedtől órakor kezdődnek. Várakozási idő l'i'. Vorsenydiiak: A győztesnek ba/nnksági aranyérem ós tiszteletdíj nyolcszáz korona ér­tékben. A másodiknak ós harmadiknak egy-egy ezüstérem és egy-egy tiszteletdíj háromszáz, illetve százötven korona értékben. A negye­diknek bronzérem. Kiosztásra kerülnek még továbbá tiszteletdijak, összesen hatszáz korona értékben első százas sorozatért, legnagyobb sorozatért, legnagyobb átlagért és legnagyobb átlagos átlagért. Fölvilágosítást a Magyar Karambol Kör ad (Newyork-palota). — Latrányi epilepszia-elleni szere. Buda­pestről jelentik : Latrányi Sándor dr-nak, az egri irgalmasok kórháza főorvosának, epilepszia ellen föltalált szerét, az Epuretint használta Dubraviczky László vármegyei főjegyző felesége ós a szertől mérgezési tünetek között meghalt. Megindult a vizsgálat és a vizsgálóbíró a szert Felletár Emil dr, törvényszéki vegyi szakértő­nek adta ki vegyelemzés végett, a holttestet pedig fölboncolják. Latrányi Sándor e hirre azon­nal a fővárosba utazott és a következőket mondta egy hírlapírónak az Epuretinről: — Dubraviczkyné csakugyan kért tőlem epu­relint és ón küldtem is neki. Sajnos, meghalt, de merem állítani, hogy nem az én szerem­től. Hatszáz embert kezelek epuretinböl és hatszázból két hónap alatt tíznek kellett volna meghalni az eddigi epilepszia-statisztika szerint. Nem halt meg, csak ez az egy. A múltkor két izben kértek tőlem epuretint és másnap mind a két helyről sürgönyt kaptam, hogy ne küldjem, mert a beteg meghalt. Ha két nappal később következik be a halál, talán az ón szerem okozta? — Tartalmaz mérget az orvosság? — Hogyne. Colhierni van benne. A gyógy­könyvekből, a méregből, naponta egy centi­grammot enged meg. És csak a felét alkalma­zom. Azt is tizszerre kapja a beteg. Nem mon­dom, hogy a szerem föltétlenül gyógyít, de az bizonyos, hogy sikeresebb a bromnál. Egy mi­niszteri tanácsosnak a leányát kezelem, akit eddig naponta kétszer lepett meg a roham. Három hét óta szedi az epuretint és ez alatt az idő alatt mindössze egy rohama volt. Dubraviczkyné ötvennégy éves volt ós a ha­lála előtt öt napig feküdt eszméletlenül. Sziv­gyengeség ölte meg, amely ebből az eszmólet­lensógből származott. — Egy hibát föltótlenül elkövetett főorvos ur — mondta az újságíró. — Forgalomba hozta szerét, mielőtt a közegészségügyi tanács ezt megengedte volna. — A kísérleteim alapján mertem megcsele­kedni. Különben is épen ma értesültem, hogy a közegészségügyi tanács megengedte az árusí­tást és az erről szóló végzés' két-három nap múlva a kezemben lesz. — Öröm a Csillagbörtönben. Huszonnyolc rabot bocsátottak kedden föltóteles szabad­ságra a szegedi Csillagbörtönből. Valameny­nyien példás magaviseletet tanúsítottak s Müller Mór börtönigazgató fölterjesztést intézett az igazságügyminiszterhez a huszonnyolc rab sza­badlábra helyezése érdekében. A miniszteri le­irat ma érkezett le a Csillagbörtönhöz. A leirat elrendeli, hogy a fölterjesztett rabokat azonnal szabadságolják. Ez meg is történt s mielőtt a rabok eltávoztak volna Mül­ler Mór beszédet intézett hozzájuk, amely­ben szabadságuk megbecsülésére buzdította őket. A huszonnyolc rab büntetésének idejéből még egy negyedrész volt hátra. — Összeégett gyermek. Zilahről jelentik: Csizmadia József napszámos és a felesége mun­kába mentek s egy éves, bölcsőben fekvő kis leányukat három éves fiukra bizták. A fiu, amint szülei eltávoztak, tüzet rakott a bölcső alá s mire a szomszédok észrevették, a kis leány szénné égett. — Csalások pénzhamisitó-géppel. Vesze­delmes szélhámost tett ártalmatlanná a nagy­atádi csendőrség. A furfangos csaló együgyü, hiszékeny embereket beugratott abba, hogy vásároljanak tőle pénzhamisitó-gépet, amelylyel olyan pénzt tudnak csinálni, amit soha senki föl nem ismer. Kulcsár Ferenc szobi lakosnál megjelent egy férfi, aki Kis Lajos budapesti gépésznek mondotta magát és egy pénzhami­st tó-gépét. ajánlott megvételre, Nyombon be is mutatta, hogy milyen fölismerhetetlen, jó pénzt lehet a géppel gyártani. Kis, egy csomó papirt gyömöszölt a furfangos kis masinába, egyik hengerét vörös és zöld festékkel kente meg ós néhány perccel később négy darab huszkoronáa bankót dobott ki a pónzgyártó-masina szája. Az egyiket azonnal átadta Kulcsárnak azzal, menjen vele a boltoshoz és adja ki. Ha a boltos fölismeri, hogy hamis a pénz, azonnal fizet ezer koronát. És a boltos nem ismerte föl. Ez ször­nyen elkábította Kulcsárt, aki nyomban meg­egyezett Kissel, hogy a gépet megveszi tőle ötszáz koronáért. De, mert nem volt elég pénze hozzá, társul vette maga mellé Tankó József nevtt rokonát. Ketten aztán összehoztak négy­százhetven koronát, amit át is adtak Kisnek azzal, hogy a még hiányzó harminc koronát postán fogják elküldeni. Az alku után Kulcsár átvette a gépet, de a pénzgyártás neki sehogysem sikerült. Kiss Lajos jó husz­koronás bankókat helyezett el előre a gépben, amikor pénzgyártó művészetét bemutatta és ezzel vitte lépre az együgyü embereket Kis Sándor hasonló módon csapta be Varga János Erzsébet-pusztai lakost, aki ToA-dcs Ferenc nevtt rokonával társulva háromezer koronát adott egy ugyanily pénzhamisitógépért. A nagyatádi csend­őrség hosszas utánjárással az állítólagos Kis Sándort Lindler Lajos tökölyi hentesmester személyében kinyomozta ós letartóztatta. — Gyilkol a vonat. Debrecenből jelentik: Debreceni Lajos te tótleni gazdálkodó, amint a füzesgyarmati határban a síneken át akart menni, a gyoma—nagyváradi vonat halálra gázolta. — Postarablás a vonaton. Bukarestből je­lentik: Amikor az éjjeli vonat Gimp>áti állomá­son keresztül ment, egyszerre egy ember föl­ugrott a postakocsiba és revolverrel agyonlőtte az ott levő postai alkalmazottakat. A rabló ma­gához vette a kocsiban levő pénzt és leugrott. Eddig semmi nyoma sincs. — Varsóból jolentik: Rádom mellett rablók megtámadták a posta­kocsit, meggyilkolták a kocsist és kísérőjét és ötvenezer rubel készpénzt elraboltak. — Dühöng a pestis. Hardinből jelentik: Ma kedden tizenhárom embert ölt meg a pestis. — Orosz knlturkép. Pétervárról jelentik: A közoktatási miniszter a moszkvai egyetem ti­zenkét tanárának lemondását elfogadta. A mi­niszter rendeletére az egyetemi zavargásokban való részvétel miatt Moszkvában hetvenöt, Pó­terváron hatvanhét, Krakkóban, Novorosziszk­ban, Kievben és Varsóban száznyolcvan egye­temi hallgatót kizártak az egyetemről. — Halálugrás. Egy rákoskeresztúri magánzó­nőt, Csöcsöpka Mihálynét halálos baleset ért tegnap a helyiérdekű vasút pesti végállomásán. Az asszony leugrott a még mozgásban levő vo­natról, elbotlott ós fejével a kandelábernek zu­hant. Koponyarepedóst szenvedett és ma reggel Budapesten a Rókus-kórházban meghalt. — Rabló cselédleányok. Budapestről jelen­tik : A pesthidegkuti csendőrség két rabló leányt keres, a huszonegy éves Szabó Máriát és a tizenhét éves Ipolyi Erzsébetet, mindkettő rovottmultu. Solymár községben Giatz József ipartestületi jegyzőnél szolgáltak és amig a jegyző hivatalában volt, annak betegen, ágy­ban fekvő feleségét valami kendőre csepegte­tett folyadékkal erőszakkal elkábítot­ták, azután a szekrénykulcsokat elvették tőle és a szekrényből százkét korona kész­pénzt ós százhetven korona értékű ékszereket loptak el. A rablás elkövetése után Budapestre szöktek. A rendőrség keresi őket. — Pestis járvány Európában való behur­colásától rettegnek a kormányok, de a rettegés távolról sem oly nagy, mint a tejeskofák kö­zött a félelem, hogy a Központi Tejcsarnok olcsó fölözött teje még jobban elterjed a lakos­ság között. — Az Urániában. A szerdai műsor legked­vesebb képe a Bandika, a kis detekLv. Két gyermekmüvésznek gyönyörű játékát mutatja be. Különösen a kis leány játéka ragad el ben­nünket, kinek páratlan művészete határnyottin

Next

/
Thumbnails
Contents