Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-01 / 49. szám

191.1 március 1 DELMAÜYARORSZÁG 5 nek a szinrehozatalára. A Vig színházban hol­nap, csütörtökön adják ötvenedszer. * Caruso bécsi vendégszereplése. Carusot, a világhírű olasz tenoristát Gregor igazgató három vendégszereplésre szerződtette a bécsi operaház. Caruso szeptemberben lép föl, Carmen­bon, a Bajazzók-ban és Regoletto-ban énekel. A szinész-bál. (Saját tudósítónktól.) A farsang utolsó éjsza­káján hangosak voltak a Kass emeleti termel. Ott, ahol a szezonban mindenfélo egyesület, társaság rendezett bálát, egy estére minden mulatni akaró szegedit odacsaltak a szinészek. Kilenc órára hirdették az álarcos bál kozdetót, de kilenc órakor még üresek voltak a termek ós az a kevés ember, aki ott lézengett a 'olyo.sókon már-már azt hihette, hogy húshagyó kedden nem akar mulatni senkisem. Azután TJrbán Lajos bandája elkezdett muzsikálni, az Otthon nagytermében a lionvédzenekar rákez­dett egy valcerra és lennt, a nagy kapunál egymásután álltak meg a magánfogatok, a a bérkocsik, álarcos, jelmezes hölgyek — akik­ről most még nem tudjuk asszonyok, lányok-e — siettek föl az emeletre, almi féltizenegy órakor hangos volt már az élet. Ekkor érkeztek meg a színtársulat tagjai is, akikkel együtt csapongó jókedv, fesztelen han­gulat költözött a báli termekbe ós uralkodott egész a reggeli órákig, amikor még muzsikált a cigáuy, durrogott a Littke. Részletesen irni erről a mulatságról, amely kétségkívül a legsikerültebb bálja annak a farsangnak, amelyet éjfélkor temettek cl, nem ünnepélyes lassú gyászzenével, hanem ezernyi ötlettel, nagyon nehéz. Leleplezni a hölgyekot n«m illik, de nem is lehet, mert a rózsaszinü, fekete, meg sok egyéb selyem álarc úgyis annyi bonyodalmakra adott okot, hogy a kimagyará­*áaok legföljebb csak a jövő évi szinószbálon történhetnek meg. Annyit konstatálhatunk, hogy aki jól akart mulatni — és ugyan ki nem akart jól mulatni — húshagyó kedden, a szí­nészek bálján jól is mulatott. A teremben, illetőleg & termekben, mert egy teremben hogy is férhetett volna el az a nagy­számú közönség, volt mindenféle jelmez. Fő­képen a dominó dominált. A világos kéktől a feketéig minden szinü jelmez képviselve volt. Sok hölgy spanyol apródnak öltözött, néhány férfi mint nő jelent meg a bálon, de ezeket hamar leleplezték. Egy szegedi úriasszony a fiával jött el, 5 maga papnak, a fia meg minisztráns­gyereknek öltözött. Feltűnést keltett egy ügye­sen és ötletesen elkészített álarc, amely meg­szólalásig hasonlított egy időközben Hamburgba költözött, de Szegeden sokat szerepelt szin­házi mecenásra. A cigányasszony kártyát ve­tett és Felhő Rózsi gyorsan sietett is igénybe venni a jósnőt, mig Lugosi elbujt előle, mert fölt, hogy megmondja az igazat. A direktorék, Csíki, Sümegi, Mihó, Nyarai, Békefi, Kun Richárd saját maszkjukban jelentek meg, a színtársulat művésznői és bájos karhölgyei pe­dig szebbnél-szebb jelmezekkel gyönyörködtet­ték a publikumot. Sok katonatiszt civilnek öltözött, egy elő­nyösen ismert festőművész pedig honvódhad­nagyi ruhát vett magára és hosszú orrával tette a szépet, Ryen vidám hangulatban búcsúztak el a mu­latók a farsangtól ós bizony a színes, mozgal­mas bál jól belenyulott a másnapba, nem sokat gondolva a bőjtös nappal. Az álarcosok meg a dominók vig kacaja a kora hajnali órákban is még föl-lölhangzott, a cigány még húzta a szupőt és az ember sziveBen elhitte a jókedvű mulatóknak, hogy — sohse halunk meg! A két delegáció. — A tengerészeti minisztérium. — (Saját tudósítónktól.) Délelőtt féltizenegy órakor kezdődött ma a magyar és az osztrák delegációnak teljes ülése. A magyar delegáció teljes ülésén a tengerészeti költ­ségvetésrészletes tárgyalása volt a napirenden, mig az osztrák delegációban a bosnyák költség­vetéssel kezdték a tárgyalásokat, a tengeri szállítások hírhedt dolgával délután foglal­koztak. A magyar delegáció ülésén ujabb vitákat provokált az a harc, amelyet egy­két osztrák delegátus rövidlátósága, javít­hatatlan bornirtsága idézett föl. Batthyány Tivadar gróf ugyanis azt indítványozta, hogy az osztrák delegációban a magyar ipar ellen intézett támadás után függesszék föl a tárgyalást mindaddig, amig ezt a kér­dést nem tisztázták. A tengernagy nyilat­kozata, az az erélyes védelem, amelyben kormányunk a magyar ipart részesiti, meg­nyugtatta a delegátusok többségét, igy Batthyány túlzott óvintézkedéséit célzó indítványát leszavazták. Részletes tudósításunk ez: (A magyar delegáeíó.) Zichy Ágost elnök negyed tizenegy órakor megnyitja az ülést, amelyen a közős miniszté­riumokat Montecuccoli gróf tengerészeti fő­parancsnok és kirendelt szakreferensei kép­viselték. A mult ülés jegyzőkönyvét hitelesítve, rátérnek a tengerészeti budget részletes tárgya­lására. Rosenberg Gyula előadó ismertetése alapján az első három cimet fölszólalás nélkül elfogad­ják.'A negyedik címnél Rosenberg előadó ajánlja, hogy Fiumében állandóan legyen állomáshajó. Az ötödik cikknél, amely a tengerészeti nép­és polgári iskolák költségeiről szól, Bakonyi Sarfiu kifogásolja, hogy osztrák területen közös költségen tartsanak föl ilyen polgári iskolát. Elvi szempontból nem fogadja el a tételt. Rosenberg Gyula előadó utal arra, hogy ezt a kérdést már a mult delegációban elintézték. Luchách korvettkapitány, a tengerészeti fő­parancsnok megbízásából ismerteti az iskola célját és kéri a tétel elfogadását, ami meg is történik. Ezután került sorra az uj óriás csatahajók építésére kért 312,000.00$ korona rendkívüli hitel tárgyalása. Batthyány Tivadar gróf lehetetlennek tartja, hogy az osztrák delegációban a magyar ipar ellen történt támadás után ezt a tételt a de­legáció megszavazza, Indítványozza, hogy szün­tessék meg a tárgyalást mindaddig, amig a kérdést odaát nem tisztázták. Tallián Béla báró hivatkozik Montecuccoli tengernagy tegnapi nyilatkozatára és ez any­nyira megnyugtatja őt, hogy Batthyány indít­ványát nem fogadja el. Bakonyi Samu Batthyány álláspontján van és a tétel tárgyalásának fel­függesztését kivánja. Rosenberg Gyula előadó Batthyány indítvá­nyának mellőzését kéri, mert a magyar dele­gációra semmi befolyással nem lehet az, hogy mi történik odaát. A tételt megszavazzuk, ha szükségesnek találjuk, de jogainkból nem en­gedünk. Batthyány Tivadar gróf újból kifejti, hogy nem lehet közömbös, mit végeznek az osz­trákoknál, nem adhatjuk ki kezünkből a fegy­vert, amig a kérdés nincs tisztázva. Dániel Ernő báró szprint olyan erős a kor­mány és a tengerészeti vezetőség között kö­tött megállapodás, hogy bizalmatlanság volna a kormány iránt, ha Batthyány gróf indítvá­nyát elfogadnák, mert ugy tüntetné föl ez a helyzetet, mintha a magyar kormány már a kötött megállapodásnak nem tudna érvényt szerezni. Szavazásra került volna a sor, de az ülés határozatképtelen volt s ezért az elnök felfüg­gesztette a tárgyalást. Telefonáltak a kereske­delemügyi minisztériumba és onnan azt az ér­tesítést kapták, hogy Hieronymi Károly ke­reskedelemügyi miniszter is eljön az ülésre és fölszólal. Tiz perc múlva az elnök újból megnyitotta az ülést és elrendelte a szavazást Batthyány indítványa fölött. Szünet közben megérkezett Hieronymi Károly is és majd néhány perc múlva Khuen-Héderváry gróf miniszterelnök. A delegáció többsége az indítványt elvetette. Következett a 312 milliós tétel részletes tár­gyalása. Heltai Ferenc szólalt föl először. Cáfolja az előadónak azt az állítását, amely szerint, ha 1916-ban készen lesz is a négy Dreadnought, a tengerészeti kiadások nem fognak jelenté­kenyen emelkedni. A maga részéről pártolja a napisajtónak azt az indítványát, hogy külön tengerészeti minisztérium állittassék föl. Ma a tengerészeti vezetőség ténykedéseiért a közös hadügyminiszter felelős, ez azonban csak formaszerinti felelősség, mert a hadügyminisz­ter nem tud a tengerészeti ügyek részleteiről. A tengerészeti minisztérium fölállításának al­kotmányjogi akadálya nincs, mert az 1867: XII. törvénycikk 20 §-a nem is nevezi meg külön a létesítendő közös minisztériumokat. Természetes, hogy ilyen minisztérium fölállí­tása csak törvényhozási uton történhetik. Chorin Ferenc szerint a tengerészeti minisz­térium fölállítása ellenkezik az 1867. évi XII. törvénycikkel; a közös intézmények tágítása nincs Magyarország érdekében. A tengerészeti beszerzések körül Magyarország még mindig öt milliónyi károsodást szenved, annál méltány­talanabb tehát az osztrák delegáció tegnapi támadása. A kereskedelmi miniszter megálla­podása a tengerészeti vezetőséggel a ré­szesedés dolgában nem uj dolog, mert ezt a delegáció mindig követelte. Igaza volt Holtainak, hogy a Stabilimento Tok­niko következetesen elütötte a magyar ipari vállalatokat a szállításoktól. Nekünk nem szabad egy jottát sem engedni a jogainkból s meg kell védelmezni teljes erővel a létrejött megállapodást. A részesedést nem csak a még építendő, hanem a már épités alatt álló két hajó költségeiből is biztosítanunk kell. Abban a reményben, hogy ez igy lesz, elfogadja a cimet. Batthyány Tivadar gróf tiltakozik a tenge­részeti minisztérinm fölállításának még a gon­dolata ellen is. Határozati javaslatot terjeszt elő, amely szerint a delegáció az ipari részese­dés dolgában létrejött megállapodást tudomá­sul veszi s kimondja, hogy annak változatlan föntartásához ragaszkodik. Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter azt a véleményét fejezi ki, hogy a kvóta arányában való részesedés az ipari megrendelések terén nem lehet vitás az osztrák és a magyar dele­gáció között. Ezt az arányt eddig csak a had­sereg részére való szállítások tekintetében tudtuk érvényesíteni, a haditengerészet terén nem, mert nem voltak olyan gyáraink, melyek a megrendeléseket ellátni tudták volna. A ma­gyar kormány ezért gondoskodott arról, hogy Fiú­méban is lehessen hajókat épiteni s ezzel a részese­dés lehetőségét a valóságban is biztosította. Han­goztatja, hogy ebben a dologban a haditenge­részet vezetősége részéről a legőszintébb tár­gyilagossággal, sőt jóindulattal találkozott. Az osztrák delegáció tegnapi határozata a tenge­részeti vezetőséggel kötött megállapodást nem változtathatja meg, ettől nem is fog eltérni a magyar kormány. (Élénk helyeslés.) Erre a delegáció régebbi határozatai is kötelezik. Har­madik faktornak ebbe a dologba nincs is bele­szólása. Ezért kéri Batthyány Tivadar gróf határozati javaslatának mellőzését. Sághy Gyula csatlakozik Batthyány Tivadar gróf határozati javaslatához. Az osztrák dele-

Next

/
Thumbnails
Contents