Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-31 / 74. szám

w. ~ rcius 31 im muzsi­jókedv és ideg és so­i ós rossz­t, sovány­ukat bele­ivaszi moz­a kiáltás volt ogy is kiérzott ! elhangzó' a sőtétsé­ó a gye0" hallották s iám, vivace zabadra sájt, a >ersze, hogf e öltözött dotlenkedni akadnának világba 1911 március 31 DÉLMAGYARORSZAG a mely ,nD iiicmozgáso­5 hát ki inián, mik®1 ítani mag'1 ember méí ani a nei»" dna el lefe" tavaszba* mértek, ete rnetes spl* t akármit fást, lendül* lergiát, mi* lem hezit^' ik és örül< »k és szal»( 3tő, kalapi® el befelé 1 álkül szimb* zébe juttati'l ismilyen, amit a ;ei próbált'1 a márci0! ek a szigof mberiség uszáj, p»rlll! >k diktátof i elveiből,,e számításai^ szett Wagö' dike a Pef művészet n1 snére is. V11' It a StefánJ nom har«* [a. Mert lóságán, >"' ilyan mo", hogy mik0', lációba, páncélos ^ t, kicsin)'5 atni. MiP^ ami szi°e i itatja yan csel®'^ Bm halig*1 I i é * okos, akU nom kiált? nt ahogy fH vaszi merf9 Ugrón Zoltán tragédiája. — Bejelentette öngyilkosságát. — (Saját tudósüónktól.) Csütörtök este nyolc érakor megjelent Boda Dezső budapesti rendőrfőkapitánynál Lázár István gróf, munkapárti képviselő és bejelentette, hogy barátja, Ugrón Zoltán, — szintén munka­Párti képviselő — levelet irt neki, melyben tudatja vele, hogy öngyilkos lesz. Ugyan­ilyen tartalmú levelet kapott Ugrón Zoltán­nak egy másik képviselő barátja, a Kossuth­Párti Kállay Tamás. A rendőrfőkapitány azonnal mozgósította a detektivtestületet, mely kinyomozta, hogy Ugrón Zoltánnak csütörtök délelőtt tizenegy óra után nyoma veszett. Ugrón Zoltán, a nemrég elhunyt „rabon­bán", Ugrón Gábor fia, tiz nappal ezelőtt íött föl Hudapestre Székelyudvarhelyről. Vig kedvű, élces embernek ismerték mindig, el 's nevezték a munkapárt humoristájának s a kedélyes természetén a legutóbbi idők­ben sem vettek észre semmi változást, ugy, hogy a két levél tartalma való­sággal konsternálta barátait és ismerőseit. Lázár István gróffal és Kállay Tamással még szerdán is együtt mulatott éjfélig a Pannónia kávéházban, aztán hazatért az Angol királynő­szállóban levő lakására. Ott tartózkodott csütörtök délelőtt féltizenegyig s mint a két tevéién levő nyomtatott fölírat mutatja, ott icta meg a tragikus tartalmú leveleket is. Azután eltávozott, bement a Házba, ahol főbben látták s többekkel beszélgetett is. Hogy a Házból hova ment, nem tudni. Két barátja csütörtök délután három óra­kor kapta meg a levelet. Mindkettőnek a tartalma megegyezik, de a tartalom lénye­gét eltitkolják, mert a szerencsétlen képvi­selő kifejezte soraiban azt a kívánságot, hogy a sajtó elől titkolják el tragédiáját, Mindössze annyit sikerült kitudni, hogy be­jelenti öngyilkosságát, melynek okát a két lébarát tudja is. Családja tagjai szintén tud­ják. Azt jelenti levelében: agyonlövi magát. Odahaza felesésre és öt gyermeke van, akik közül a legidősebb tizenegy esztendős, ^elesége, Nagy Margit, táviratot kapott, helynek vétele után tudakozódott az Angol Királynő-szállóban táviratilag a férje felől. Azt jelentették neki, amit föntebb megír­unk: Ugrón Zoltán ott lakott az Angol Királynő-szállóban, csütörtökön féltizenegy­kor eltávozott s azóta nem jött vissza. Természetes, .hogy a sötét hirek kiszivár­gása után szárnyra kaptak a különböző vér­bők, melyek mind Ugrón Zoltán öngyilkos­agának okát igyekeztek megállapítani több­kevesebb valószínűséggel. Két verzió tartotta ^agát legerősebben. Az egyik, a valószi­n{ibb szerint Ugrón Zoltánnak hatge­[incsorvadása volt s a gyógyíthatatlan betegség elől menekült a halálba. A masilc 8?erint Ugrón Zoltán utóbbi időkben erősen látszott volna a börzén s olyan óriási veszte­lek érték, hogy vagyonilag teljesen tönkre­ment. Ez a verzió azonban nagyon valószí­nen, meg is cáfolták. Csütörtök éjjel tizenegy órakor a detek­;lveknek jelentették, hogy a mentőket egy ^keretien holttesthez hívták, melynek le­^ása teljesen ráillik Ugrón Zoltánra. ^ a lapunk zártakor érkezett hir ugy lat­?zik sötét bizonyosságát jelenti annak, hogy J/ron Zoltán előre bejelentett végzetes tet­ét el is követte. iritani! - i >1 szakit"'/; ly azt f®1" apra. CavaW'4 közgazdaság. Budapest­A ,atin" és görögszertartásu "SQta .F Katolikus egyházmegyék főpásztorai tyüh v d(5,e,ött tIz érakor tanácskozásra jába, összo a hercegprímás budai palotá­p.gp. A konferencián Vaszary Kolos her­J«P"rtffo elnökölt. A tanácskozás előtt a We^Prímás üdfözölte az ujonan kineve­zők. D'lspököket, majd bejelentette a pfls­teej/ , nak» hü?ir az apostoli Szentszéktől fratl , etí a fölmentés a Sacra Congre­10 Consistorialia által az elmúlt év no­vember 18-án kiadott dekrétumnak a pap­ságot a pénzintézetekben és szövetkezetek­ben való részvételtől eltiltó rendelkezései alól. Közli, hogy ez a fölmentés egyelőre két évre szól. A papság ez idő alatt megtart­hatja az intézetekben viselt tisztségeket. A püspöki kar erre nézve különben részlete­sebb utasításokat fog adni a papságnak. A konferencia ezután több egyházi és tanügyi kérdést tárgyalt le. Az osztrák képviselőházat föloszlat­ták. Bécsből jelentik: A politikai válság dol­gában megtörtént a döntés. Ma délben az a hir érkezett a képviselőházba, hogy az uralkodó aláirta a képviselőházat föloszlató pátenst. A pátenst ma este tették hivatalo­san közhirré. Közvetetlenül a képviselőházat föloszlató kézirat közhirré tétele előtt fogják közzétenni a 14. szakasz alapján a szüksé­gessé vált rendeleteket. Az uj választást ju­nius első harmadában fogják megtartani. Száztízenkét oldalas vádirat Kern Lajos ügyeiben. — A közjegyzö ügyeinek befejezése. — (Saját tudósítónktól.) Kern Lajos szegedi ki­rályi közjegyzö ügyének második és nagyobbik részét április huszonnegyedikétől bezárólag huszonkilencedikéig tárgyalja a szegedi törvény­szék. Ezzel azután véget is ér az izgalmas részletekben bővelkedő bűnügy. A most tárgyalásra kerülő ügyek a követ­kezők: I. 1909 augusztus havában megjelent Kern Nagybánhegyes község elöljáróságánál s kihir­dette, hogy a Torontál vármegyei Száján köz­ségben levő hétszáz holdas birtokát parcelláz­tatja, ötszáz koronával árulva holdját. Elmondta azt is, hogy a szabadkai közgazdasági bank javára bekebelezvo volt tizenötezer és huszonöt­ezer korona teher már nem áll fönn, annak törlési engedélye a kezében van. Ép igy tőrölve van a szabadkai alföldi bank javára följegyzett elidegenítési és terhelési tilalom is. Tizenhárom gazda nyomban meg is kötötte Kernnel az ideiglenes adásvételi szerződóst. Háromszáz­ötvenhat holdra vonatkozólag adtak neki nógyezerhótszázhusz korona készpénzt ós kilenc­ezerkilencszázhusz koronáról váltót. Október­ben aztán, mikor az ingatlanok birtokbavétele végett megjelentek Szajánban, Kernt nem ta­lálták ugyan ott, ellenben megtudták, hogy a birtokot még szeptember harmincadikán bírói­lag elárverezték. Erre követelni kezdték Kern­től a váltókat az előleggel együtt. A váltót ugyan visszakapták, a pénzt azonban csak kótezerháromszázhetvenhót korona híján, A vizsgálat során Kern azzal védekezett, hogy a vevők az egész hétszáz holdra tartoztak volna vevőközönséget szerezni és ezt nom tették meg. Azonban bebizonyítást nyert, hogy a birtokon levő teher sohasem lett törölve s Kern 1909 junius huszadikán megkapta az általa eladott ingatlanok szeptemberi árverésére vonatkozó végzést, következőleg Kernt alaposan terheli a csalás bűncselekménye, mert a földet olyan időben más tulajdonába adta, amikor az mái­nem volt az övé. Ezenkívül a tévedésbe ejtés jogtalan anyagi haszonszerzés céljából történt. A vádirat ebben az ügyben egy rendbeli csalás bűntettével vádolja, mert egyszerre történt pónzátvétellel követte el. II. Özvegy Paragi Józsefné és Nagy Andrásnó háromezerötven koronáért eladtak egy szegedi ingatlant Molnár Mihálynónak. A szerződést Kern készítette, az összeget is ö vette ugyan­akkor közjegyzői letétbe addig, amig a telek­könyvi átirás megtörténik. Ebből a pénzből aztán nógyszáznyolc koronát seramikóp sem akart kifizetni, minden indokolás nélkül elsik­kasztotta. De meghamisította a szerződést is, azt a pontot véve bele, hogy a vételár már ko­rábban ki lett fizetve. Ezzel is előre leplezni akarta a már akkor elhatározott sikkasztását. III. Piski telepen 1908-ban meghalt özvegy Berta Ádámné. A hagyatékból a kiskorú Kopasz József szegedi lakost illető ötszáztizenöt koro­nát a saját céljaira fordította Kern A vizsgá­lat során azt vallotta, hogy nem emlékszik az Ügyre. IV. Gál Antal hagyatékából ezerhétszáz koro­nát sikkasztott el. Árvákat fosztott meg vele. Ezt már a szegedi árvaszék jelentette a tör­vényszéknek. V. B. Horváth Illés kétszáznegyven koronát adott neki át, hogy vagyonmegosztási ügyből származó kincstári illeték fejében fizesse be az adóhivatalba. Kern ezt nem tette meg, Hor­váthon aztán ismételten behajtották a kétszáz­negyven koronát. VI. Kiskorú Herédi Mária ezernégyszázhar­mincegy koronáját nem fizette be a Csongrád vármegyei árvaszékhez. Azt a szerződést, amely alapja volt ennek a hagyatéknak, szintén meg­hamisította, azt véve be, mintha másoknak volna kötelessége a pénzbefizetés, holott az ösz­szeget az ő kezeibe adták. VII. Vass György panaszolja, hogy 1909 szep­temberben a kiskorú Kodé örökösök gyámjától megvett egy tanyarészt nyolcszáznyolcvan ko­ronáért. Az összeget tizennyolc korona nyolc­van fillér kamattal átadta Kernnek, hogy fizesse be a Koffó-gyerekek javára a csongrád­megyei árvatárba. Kern elsikkasztotta az ösz­szeget, mire az árvaszék nem hagyta jóvá az adásvételi szerződóst, védve a kiskorúak érde­két. A büntető följelentés megtétele után Kern kifizette ezt a pénzt, ami azonban legfölebb enyhitő körülményként jöhet számításba. VIII. Nagy Sándor dorozsmai lakost hatszáz koronával károsította meg. Átadott pénzt for­dított itt is a maga céljaira. A közjegyzői ok­iratot itt is meghamisította. IX. Kószó Ágnes tápéi lakos hagyatékában hétszázötvenhárom korona maradt, amit az örökösök megegyezése szerint Vincze Pálnó, Kószó Anna őrzött. Kern tudomást szerezve erről, írásosan fölhívta az asszonyt, hogy tegye nála letétbe a pénzt, ami meg is történt. Nyil­ván nagyon kellett Kernnek, mert nem is került soha elő az összeg. X. Az igazságügyminiszter 1909. végén, mi­kor már nyilvánvalóak voltak Kern botrányai, elrendelte, hogy egy szegedi Ítélőtáblai biró vizsgálja meg az irodát. A vizsgálat során szá­mos olyan jelenség merült föl, amelyek a hi­vatali szabálytalanságok és mulasztások kere­teit túlhaladják, mert büntető cselekmények. Egy Csányi Rozál névre kiállított, háromezer­kilencszázhatvankilenc koronás takarékpénztári könyvet 1903. óta őrzött letétben Kern. A vizsgálat megállapította, hogy apránkint ki­szedte az egész összeget. A járásbíróság föl­hívására, hogy három nap alatt helyezze a könyvet birói letétbe, nem is reagált. XI. A Temesváry-Syposs-ié\o patikaeladás ügyébe tizenhatezernégyszázhatvan koronának másfél évi kamataival nem számolt el. A köz­jegyzői okiratot itt is meghamisította Sypossal pedig a vasúti állomáson íratta alá közvetlenül annak elutazása pillanatában. XII. A kiskorú Pallós (Nyári) örökösök két­ezerötszázhetven koronáját elsikkasztotta, a közjegyzői okiratot meghamisította. XIII. Özvegy Molnár Józsefné hagyatékából kétszázhetven koronát nem fizetett be a kis­korúak javára a csongrádmegyei árvatárba. Itt is okiratot hamisitott. XIV. Özvegy Zádony Lajosné kétezer koronát bizott rá, hogy kezelje közjegyzői letétként. Kern maga is beismeri, hogy a pénzt a saját céljaira fordította. XV. Gombos Lajos kétezer koronás örökségét sem fizette ki. Ezt a pénzt is ravasz fondorlat­tal szedte el Gomboséktól, azt hangoztatva, hogy neki kell kezelnie. XVI. Magyari Lajos örökségéből, ezer koro­nából, ami 1903 óta kamatozott, a leleplezés­kor csak hót korona tizenegy fillér maradt. Lényegileg tehát Kern volt az örökös. XVII. Berta András és Jójárt József hagya­téki ügyében ezernyolcvankilenc korona a kis­korúaktól ellopott összeg. XVIII. A Bozóki hagyaték kerek négyezer koronát hozott Kernnek, ha mindjárt sikkasz­tás utján is. XIX. Szomolányi Mihály sövényházai római katolikus plébános hagyatékából hatszáz­nyolcvan koronával, kongrua-pénzzel nem szá­molt el. XX. Bozóki Imre horgosi lakos hagyatéká­ból ezernyolcszáz koronával rövidítette meg Szűcs Ferencet. XXI. Varga Ferenc száznyolcvan koronáját siratja. A főtárgyalásra száznegyvenhoten vannak beidézve, részint károsok, részint tanuk. A vádirat száztizenkét oldalra terjed. Az ügyet Hevesy Kálmán tanácsa tárgyalja. Kernt Beint- ' ger Jakab, az ismert krimiuálista, védi.

Next

/
Thumbnails
Contents