Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-25 / 70. szám

DELMAGYARORSZAG 19ii március "25 NAPI_HIREK Nyomtatuánykiállitás Szegeden. (Saját tudósítónktól.) A technika korszakában egyik legérdekesebb, legnagyszerűbb a nyomdaipar vivmánya. Ennek a technikai fejlődésével naponkint találkozunk, életünk teljesen összeforrott vele. Sokszor, mikor fölkelünk, már előttünk áll s ha aludni térünk, az ágyig kisér, még pedig, vagy mint újság, vagy mint könyv, vagy mint képes folyóirat. Szóval, mindig mint a nyomdaipar produktuma. És amilyen óriási a fejlődése, épen olyan kisszerű is az elmaradás, tulsok esetben. Magyarországon meg különösen föltalálhatjuk a két végletet. Azért, mert egyöntetű verseny nem fejlődött és azért, mert a közönséget ezideig nem igen vezették rá arra, hogy művészibe, szépbe kapcsolódó érzékével fölfogja, melyik az ízléses, művészi nyomdaipari produktum ós melyik a selejtes. Most, március 25-ón nyomdaipari kiállítás nyilik meg Szegeden, a Mikszáth-utcai Munkásotthonban. A magyarországi könyvnyomdászok ós betűöntők szakegyesületónek szegedi helyi csoportja rendezte a kiállítást, a könynyomdászok szakkörének lelkes támogatásával. Azt hisszük, fölösleges hangsúlyozni ilyen nyomtatványkiállitás föladatát, célját, előnyét. Egy kiállítás, amelyen ott ékeskedik minden termék, ami csak napi életünkbe belekapcsolódik és amely kiállítás épen azt akarja, hogy művészi, modern, lelket gyönyörködtető termékek kapcsolódjanak bele a napi életünkbe: ez a föladat, ez a kiállítás csak művészi lehet. És az is. Amit a magyar, modern nyomdaipar termelni képes, azt bemutatja ez a szegedi kiállítás. A nagyterem tömve ízléses munkákkal. Mind külön él, mind a művészet nevében készült. Mindnek van valami sajátos szépsége — csak meg kell látnunk. Csak igyekeznünk kell a szépség megismerésére, ami — megválthatjuk — ma még nem olyan könnyű törekvés, mert hisz a magyar nyomdaiparban ezideig nem volt általános megigazulás és törekvés a jóra s ez a magyarázata annak, miért fogadnak el ma is sokan olyan munkákat, amelyek mindennek beválnak, csak modern terméknek nem. Különösen iparos ós kereskedő emberek figyelmére, megismerésére való ez a szegedi kiállítás, mert értékesíthetik a megfigyeléseiket, mert rájöhetnek például aria, hogy külön lélektana van még a holt betűknek látszó hirdetésnek is. Szombaton délelőtt tiz órakor nyitják meg a kiállítást. A megnyitás után Pollák Simon, a szakkör elnöke ós a budapesti Világosság-nyomda országos hirü igazgatója szakelőadást tart. Mindenki díjtalanul megismerheti a kiállítást, meghallgathatja a magyarázó-előadást és magáénak is mondhat olyan megismeréseket, amelyek aztán az életben értékek lesznek, előnyök lesznek s a szép megismerésére vezetnek a nyomdaipar ezer, válfaju termékeinél is. — Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepnapja miatt lapunk legközelebbi száma kedden, a szokott időben jelenik ineg. — Magyar Gábor üdvözlése. Szeged város tanácsa táviratban üdvözölte Magyar Gábort, a piarista-rend tartományi főnökét tanügyi működésének ötven éves jubileumára. Érdekes, hogy a tanács minden tagja tanítványa volt Magyar Gábornak. — Budapestről jelentik : A magyar piaristák a mai napon szeretettel ünnepelték Magyar Gábor rendfőnők ötven éves tanügyi munkásságának jubileumát. A rendnek mind a huszonnégy gimnáziumában hálaadó istentiszteletet tartottak és iskolai ünnepet rendeztek. A budapesti kollégium ünnepsége Te Deummal kezdődött, melyet Jászai Rezső dr, rendfőnök-titkár celebrált fényes segédlettel. Azután a rend tagjai a jubilánsnál tisztelegtek, Szölgyémy János házfőnök szárnyaló beszédben vázolta Magyar Gábor alkotásokban gazdag pályáját, mire az ünnepelt meghatottan mondott köszönetet. Ezt követte a piarista tanárjelöltek irodalmi körének sikerült matinéja, amelyen Tihanyi Béla mondott üdvözlő beszédet. A délelőtt folyamán a rendfőnök régi tanítványainak ós nagyszámú tisztelőinek üdvözletét fogadta. Vaszary Kolos bíboros hercegprímás meleghangú táviratot intézett Magyar Gáborhoz, Szeged város üdvözletét pedig Lázár György dr, polgármester tolmácsolta. Részint személyesen, részint Írásban üdvözölték a jubilánst Mistrangelo flórenci érsek, Bertolotti piarista generális, Vignas, a piaristarend római levéltárosa ós még igen számosan. — Gerliczy Ferenc báró ünneplése. A Szegedi gazdasági egyesület szombaton délelőtt tiz órakor tartja meg évi közgyűlését a városházán. A közgyűlés előtt és annak folyamán az egyesület ünneplésben részesiti Gerliczy Ferenc báró diszelnököt, aki kitartó munkásságával ós áldozatkészségével oly sok jót tett már a kisgazdáknak. A közgyűlés előtt háromnegyed tiz órakor a városháza bizottsági termében a szegedi kisgazdák száztagú küldöttsége tiszteleg Gerliczy Ferenc bárónál. A közgyűlés megnyitásaitor Bokor Pál egyesületi elnök a diszelnökhöz beszédet intéz s a közgyűlés folyamán indítványozza, hogy Gerliczy Ferenc báró érdemeit jegyzőkönyvileg méltassák. A közgyűlés után délben a Tisza-szálló külön termében a diszelnök tiszteletére társasebéd lesz. — Hódit a döntőbíróság gondolata. Amióta Edvard Grey emlékezetes nagy beszédében bejelentette a világnak, hogy a hadimánia csökkentésének a gondolata nem ábránd többé — kellemes, mert feltűnő gyorsasággal követik egymást azok a jelenségek, amelyek a világbéke korának a közeledésére mutatnak. Kétségtelen, hogy igen rövid időn belül létre jön Anglia és az Egyesült-Államok között az a szerződés, amely minden, a két nemzet között fölmerülő vitás kérdésnek a megoldását egy választott biróság illetékessége alá bocsátja, amely biróság fölebbezhetetlenül itél. Ez pedig nem semmiség, mert Anglia és az Unió Kanada révén közvetlen szomszédok, azonfelül a múltban keserű ellenségek s még a minapában is csaknem ellentét támadt közöttük egy amerikai szenátor könnyelműsége miatt, aki azt hangoztatta, hogy az Uniónak meg kell szereznie Kanadát is. Ez az angol-amerikai döntőbírósági szerződós rendkívül jelentőséges dolog már a saját belső tartalmánál fogva is, de még fontosabb az által, hogy a döntőbíróság eszméjét a gyakorlati megvalósulás utján hatalmasan előre vitte. Alig telt el néhányszor huszonnégy óra Grey beszéde óta s máris azt a feltűnő hirt jelentik Washingtonból, hogy az aláírás felé közeledik egy másik hasonló döntőbírósági szerződés is, az, amely az Egyesült-Államokat és Franciaországot fűzi majd össze ilyetén legújabb, de legbecsesebb szövetségbe. Kétségtelen, hogy több öröme telt volna az emberiségnek abban, ha Franciaország például Németországgal került volna máról-holnapra hasonló vonatkozásba, esetleg Oroszország Törökországgal, vagy Magyarország és Ausztria — Itáliával. Ez azonban mindjárt a főnyeremény lett volna és épen ezért az ilyen vakmerő ábrándozás fölösleges. De szép, sőt gyönyörű eredmény az is, amire rámutattunk. A döntőbíróság eszméjét eddig csak a kisebb országok számára ítélték jónak a maradi fölfogásuak. Most kitűnt, hogy a világ két leghatalmasabb országa is hívéül szegődött a békés arbitrage gondolatának, a harmadik nagyhatalom szintén ezen art uton van s ezzel a döntőbíróság — szalonképessé lett. — Gyorsírók közgyűlése. A szegedi gyorsirók egyesülete vasárnap délelőtt féltizenegy órakor a városháza dísztermében Czigány János emlékének szentelt felolvasógyűlést és rendkivüli közgyűlést tart, amelyen az egyesület tagjait és a gyorsirás ügye iránt érdeklődőket szivesen látja az egyesület. Czigány János felett az emlékbeszédet Jakab Lajos mondja, utána Téglás Géza dr, a gyorsirás történetének buzgó kutatója tart előadást. A fölolvasó gyűlés után a következő közgyűlésen pályázatot ir ki az egyesület a magyar gyorsirás történetének megirására és e célra a Czigány János által hagyományozott tizezer koronás alapítvány kamataiból ezer koronás pályadijat tüz ki, a délmagyarországi kerületi versenyirás, a nemzetközi Gabelsberger-szövetsóg meghívása kongresszusának Szegeden tartása érdekében, gyorsirási jelvények készíttetése, memorandum fölterjesztése az országgyűléshez a gyorsirodai főnökségben a a Gabelsberger rendszer |ke)lő érvényesülés tekintetében szerepelnek a tágysorozaton. A szép programú gyűlés iránt nagy érdeklődés mutatkozik. — Az Erdélyi-jubileum. Szombaton este kilenc órakor ünnepség keretében tartják meg a Kass-kávéházban Erdélyi Kálmán jubileumát, mert huszonöt éve primás a népszerű cigány. Lantos Béla beszéddel üdvözli Erdélyit s átadja neki Szeged város közönségének koszorúját. König Péter a zeneiskola tanári kara nevében mond üdvözletet, majd Hollóst Ödön szerkesztő s utána Vajda János helyettes primás tolmácsolja üdvözletét. Hollési saját költeményét szavalja el. Az irók és újságírók üdvözletét Sáfár László tolmácsolja a jubilánsnak. Az emléktárgyak átadása következik ezután. A jubileum alkalmából a szegedi újságírók emléklapot adtak ki, amelyet Hollóst Ödön szerkesztett igen ügyesen, ötletesen. — A mozi és a kultura. A huszadik század nagy vívmányai közé tartozik a mozgófénykép föltalálása is, amelyet ma már annyira kifejlesztettek, hogy a szórakoztatás mellett » kultura szolgálatába is befogták. Az a szegényebb néposztály ugyanis, amely nem képe® sohase annyi pénzt nélkülözni, hogy a színházba elmehessen, mert drágák a helyárak/ most majd minden vasárnap elmegy a mozibaItt nemcsak az úgynevezett humoros képeket látja, de része van sok gyönyörű természet' fölvétel szemlélésében is, amelyekről fogalma se volt ós nem is lehetett. Igy teliát tanuL művelődik a moziba járó napszámosember iá> ami főleg a mozgószinház vezetőségének a* érdeme. Vass Sándort, a kitűnő igazgató-tula)' donost azért kedvelték meg annyira Szegeden/ mert a műsor összeállításánál különös figy0' lemmel volt arra, hogy a szórakoztatás me1' lett alkalmat adjon a művelődésre is. Örörnmel veszünk hirt arról, hogy a Vass-szinház uj, d>' szes és modern berendezésű helyiségbe költözika Feketesas-utcai Wagner-palotába, ahol máj"8 elsején kezdi meg az előadásait. Vass Sánd®( annyira fejlesztette már intézetét, hogy az helyiségben egyszerre két előadás lesz, ugYj hogy a torlódást a lehetőség határain bel11 elkerüli. M részére egész évre hirdetést ad fel, :? az hirdethet :: 1