Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-25 / 70. szám

is 24 1911 II. évfolyam, 70. szám Szombat, március 25 Mzpontl szerkesztíség és kiadóhiTatal Szeged, f ca Rorona-ntca 15. szám c=> Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal IV.. 1=3 Városház-utca 3. szám czs ELŐFIZETÉSI AR SZEGEDEN: egész ém . R 24— félévre . . . R 12'— negyedévre. R 6'— egy hónapra R 2'— Egyei szám ára 10 fillér ELŐFIZETÉSI AR VIDÉREN egész évre. R 28'— félévre . . . R 14'— negyedévre. K 7*— egy hónapra K 2*40 Egyes szám ára 10 fillér TELEFON-SZAM: Szerkesztőség 835 • Riadóhivatal 836 Interurbán 835 Budapesti szerkesztőség telefon-száma 128—12 Beszélő számok. Az újévi népszámlálás eredményei nagy vonalakban előttünk feküsznek, a központi statisztikai hivatal hiteles megállapítása szerint. Egyelőre csak nyers eredményekről van szó, fősommázatokról a népesség egyetemére vonatkozóig. A további relációk, melyekből népünk faji és felekezeti, családjogi és kulturális állapota fog kiderülni, majd csak ezután következnek s valószínűig másfél évig is eltart, mig velük buzgó statisztikusaink megfeszített szorgalma elkészül. Országos szempontból mindenesetre igfontosabb, hogy r ség hazánkban nu számlálás óta inek' tatkozik lendüw' stagnáció, vag iránt érdeklődi) összehasonlító Európaszerte. sorban őfelsége .tsszaeses. Ez íatóságok s az ;ai tudomány lett róla első t értesíteni. népessége e lióhoz, amiből lillió, a társc. A szaporoitt ÍVt millió ri „ ~ o<r | A magyar 1 szerint közel já áz. anyaországra országokra 26 •lás az utolsó é 'élekre rúgott Anyaországot ill A felügye Irta t>v. Hirtelenül letartóztatták Petrovicsot, a „arosi bank igazgatóját, a főkönyvelőt és a '"Pénztárost, nagymérvű csalások, mérleg és "nyvhamisitások stb. miatt. , Másnap Danilis Iván, a városi bank felkelő-bizottságának tagja, két üzletbarátM ült együtt a törzsasztalnál. A sorsa elől nem menekülhet senki — ,n°ndta. — Ma jókedvűen fogyasztjuk a párunkat és holnap ki tudja, hogy mi "rténhetik. P. o. az a Petrovics. De ez kell azélbáraosoknak. Aki csal, bűnhődjék érte. L "" Csak vigyázz, Iván, nehogy te is bajba erülj általunk — mondta Gedanoff. ^ Én. . ^ Persze. Petrovics csalt. De hát hol volt felügyelő-bizottság? Hiszen ti aláírtátok 1 »ktákat h ^ Persze, bogy aláirtuk — mosolygott CflHs. — Természetesen aláírtam. Az ö*le^be hozták az iratokat. De hát mit értek 1 fokhoz? Én még a halálos Ítéletemet is J'rtam volna. Nincsen időm az átolvasaIá>a, szemüveg nélkül meg egyáltalán nem v eikor éjfél után hazakerült Danilis, észroHJT' bogy az ajtót nyitó szakácsné nagyon C*dt és annyira remeg, hogy még szólni C tud. A felesége lebontott hajjal ült a whaPyon, egész testében remegett és mabkivüli állapotban látszott Jenni. Mellette Pintén szörnyű sápadtan és izgatottan több, mint 8%-kal, vagyis elég normális mértékben; holott az 1869—80-iki abnormis évtized szomorú viszonyai közt népszaporodásunk alig multa felül a 2 százalékot. Még sem elégíthet ki a mostani eredmény, mert a hazai népszám fejlődése, husz évig visszamenőleg, a közelmúltban 10 százalékot tett. A hullámok nem dagadnak most ekkorára: a lendület kisebb, a mérleg megromlott. Ez eredmény annál lehangolóbb, mert a népesség propagativ ereje jóval nagyobb, mint valaha volt. A szülöttek száma 2*3 millióval tesz tul a halottakén, a növekvésnek tehát meg kellene ütnie - ékot. A tényleges állapot -all, hogy négy százalék a <írek 700 ezer lélek eltűnt, hiányzó embertömeg ? — «, invaiiuorlási mozgalmak tanúskodnak. A kivándorlás népességünk régi nyavalyája. Harminc év óta tart ez a vérvesztés s. egyre fokozódnak méretei. A mult század nyolcvanas éveiben meg se közelitette a százezer lelket; a kilencvenesek alatt felülmulta a százötvenezret; a lefolyt évtizedben pedig messze túljárt a félmillión. De talán ezzel el is érte a klimakszot. A legutolsó két év adatai némi javulásról tanuskod•jük, hogy az uj decennium alatt e kedvező jelekkel egyre élénkebb tempóban fogunk találkozni. Igy is keseryes látvány egyes országrészek képe, hol a kivándorlási nyavalya leginkább garázdálkodott. Felvidékünk dunabalparti és tiszajobbparti szakaszain a népesség valósággal stagnál s e baj kiterjed a Dunántul egy részére, a drávántuli társországokra, valamint a Tisza—Maros-köz nemzetiségi vidékére. Vannak megyék, hol a népnövekvés csak kis töredékszámmal fejezhető ki. Legrosszabbul járt Árva, hol a népesség riasztólag — 15 százsaléknyit — apadt le. Nemzeti politikánk szempontjából annyi vigasztalót az adatok mégis nyuj tanak, hogy a színmagyar vidékek lege általában javult, sőt vándorú ségük dolgában is megtartá akti Legnagyobb a lendület az orszÉ^ ben: Pest- és Jászmegyék területen, elég élénk az Alföldön Békés, a palócságban Heves és Borsod, az Alföld szélén Szabolcs és Szatmár talaján; sőt kiterjed a Székelyföld anyamegyéjére: a csiki székelységre' is. Másik jelentékeny eredmény a városok hatalmas fejlődése. Tempó dolgában valamennyinek élén most Marosvásárhely jár, mely közel 30 százaléknyit gyarapodott. Ezzel ugyszólva lépést tart Zágráb, a horvát-szlavon főváros. .. a .nazista fia és egy pohár vizet ezében. jrtént — kérdezte Danilis. — Ép most volt itt a vizsgálóbíró és a rendőrség és átkutatott mindent — felelte a fia. Danilis körülnézett. A szekrényeken, asztalokon és a többi bútorokon meglátszott a házkutatás nyoma. Andrejev egy percig mozdulatlanul állt, mint akit a villám sújtott. Gondolatban átkutatta a multat; de nem talált benne olyan bünt, amely a biróság figyelmét magára vonhatta volna. — Hiszen ez badarság — mondotta azután. — Panaszt emelek holnap, tudom Istenem, hogy többé nem merészkednek ide. Másnap reggel szokása szerint elment az üzletébe. A vevői mesélték neki, hogy az elmúlt éjjel az ügyész letartóztatta a titkárt és a második könyvelőt. Ez nem nyugtalanította Danilist. Meg volt róla győződve, bogy őt megrágalmazták. Tiz órakor a bíróságra ment, a titkár elé, aki az egyetlen müveit férfi volt ott a hivatalban. — Mondja csak, Stefanovics, miféle divat az ? — kérdezte — Petrovics lopott, mi közöm hozzá ? Éjjel házkutatás volt nálam ! Elment az emberek esze? Miért kínoznak engem ? — Mert az ember ne legyen marha. Ha az ember aláir valamit, nézze meg előbb jól. — Ha ezer évig nézem a jelentéseket, akkor se értem őket, | Könyvelő vagyok én; vagy pénztáros? Nekem elhozták a papírokat és én aláirtam. — Maga különben is erősen gyanús. Maga minden biztosíték nélkül húszezer rubelt vett ki a bankból. — Hát aztán ? Talán csak magam vagyok adósa a banknak? Az egész város adósa! Fizetem a kamatokat és lefizetem az egész tartozást is. Talán magam vettem ki a pénzt ? Petrovics dugta oda nekem. Vedd, mondta, csak vedd! Ha nem teszed, ezzel azt bizonyltod, hogy nem bizol meg bennünk. Vedd föl és épits az atyád részére egy malmot. Ekkor elfogadtam. A titkár csóválta a fejét. — Igy csak gyerekek és barmok érvelődnek. Maga nem hiába nyugtalankodik. A bíróságtól nem menekülhet, de bizonyára szabadon bocsátják. A titkár nyugodt, biztos hangja megnyugtatta Danilist. Az üzletébe visszamenve újra összetalálkozott ismerősökkel, együtt ivott velük, kaviárt evett és mulatozott. Ugyanaznap estéjén még egy csapást mért rá a sors. A törvényhatóság rendkívüli ülésében a szavazóbizottságból kizárták a bank valamennyi alkalmazottját, köztük Danilist is, mert fegyelmi vizsgálat volt ellenük folyamatban. Néhány nappal később idézést kapott a vizsgálóbírótól. Látható feldühödésben, erősen kipirult arccal került vissza a bíróságról. — Mellemnek szegzik a szuronyt. Folytop azt, kérdik: L M