Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-24 / 69. szám

1911 március 19 DELMAGYARORSZAG 59 A résztvevő orvosok útiköltségeik megtéríté­sén kivül nyolc korona napidijat kapnak. — Előadás a gyermekről. A modern ne­veléstudomány egyik legértékesebb vívmánya, hogy immár elismeri, hogy a gyermeknek is vannak jogai, melyeket szintén tiszteletben kell tartani. Ma már nemcsak a tekintélyen alapul a gyermekek nevelése, hanem figyelembe veszik az ő énjét, egyéniségét is. Mily más szempontok az irányadók, mint még csak né­hány évvel ezelőtt is. Erről az érdekes témá­ról fog a Magyar Gyermektanulmányi Társaság március 25-ón, délután öt órakor tartandó gyűlésén Nógrádi László dr, a gyermektanul­mányozás egyik legkiválóbb mestere, előadást taitani. A gyűlésen — mint érdeklődők —nem tngok is megjelenhetnek. — Az országos népszámlálás eredményei. A központi statisztikai hivatal ma küldte szét a legutóbbi népszámlálás eredményéről szóló vázlatos kimutatást. A részletes és minden apró pontra kiterjedő kimutatás csak évek múlva készül el, azonban a már ösmeretes adatok is ológ hangosan bizonyítják, hogy a népszámlálás eredménye nem igen kedvező. A hivatalosan megállapított eredmény szerint 1910 december 3l-én Magyarországon 20,850.700 lélek lakolt. Ebből a szorosan vett Magyarországra 18,231.400 lélek jut, mig Horváth-Szlavonország lakossága 2,019.300 lélek. Az elmúlt tiz esztendőben nem olyan kedvező a lakosság növekedése,, mint 1880— 1890-ig és 1890—1900-ig. A legutóbbi tiz évben ugyanis csak 1,590.000 lélekkel gyarapodott az ország (8.3 százalék), mig 1880—1890-ig 1,620.000-rel (10.3 százalók) ós 1890—1900-ig 1,791.000-roI (10.3 százalók). A kevésbé kedvező eredményt elsősorban a nagy kivándorlás okozza és nem a népesség kedvezőtlen természetes szaporulata. Kitűnik ugyanis, hogy a népszám­láláskor a magyar szent korona országaiban mintegy 700.000 emberrel kevesebbet találtak, mint amennyire a természetes szaporodás követ­keztében számítani lehetett. — Ny omtatvány kiállítás Szegeden. Érdekes és jelentős kiállítás nyilik meg szombaton, Szegeden. A Magyarországi könyvnyomdászok és betűöntők szakegye­sületének szegedi helyi-csoportja a könyv­nyomdászok szakkörének támogatásával rendez nyomtatványkiállitást. Az ilyen ki­állítás fontosságát immár teljesen fölösleges külön is hangsúlyozni. Lépten-nyomon talál­kozunk olyan jelenségekkel, melyek élő bizonyságul . szolgálnak arra, milyen nagy­fontosságú a nyomdaipar és hogy milyen szédületes mértékben fejlődött is az. A szegedi kiállítás pedig ragyogó bizonyság lesz az uj, hatalmas ipar erejére. Március 25-én, a Mikszáth-utcai munkásotthonban rendezik a kiállítást, ugyanakkor pedig Pollák Simon, a szakkör elnöke, a buda­pesti Világosság-nyomda kitűnő, országosan elismert igazgatója szakelőadást tart. Dél­előtt tiz órakor nyitják meg a kiállítást, a szakelőadás pedig tizenegy órakor kezdődik, Mindenki díjtalanul megtekintheti a kiálli­lást és meghallgathatja az előadást. Különö­sen iparosok, kereskedők és vállalkozók figyel mérő méltó ez az érdekes kiállítás, fiiért igy teljesen megismerkedhetnek a modern nyomdaipar termékeivel. A kiállí­tást este tánccal egybekötött társasvacsora követi. Egy teriték ára egy korona hatvan fillér, mely áll marhapaprikásból és turós­lepényből. A társasvacsorára előjegyzések a rendező-bizottságnál és Németh István ven­déglősnél eszközölhetők. — Halálozások. Hrabovszky Tihamér sze­gedi királyi ügyésznek, a köztiszteletben Alio, kiváló jogászi képzettségű embernek haiaia Őszinte részvétet keltett. Temetése pontokén délután lesz a Kazinczy-utca 0. számú házDOi. l'enietósén a szegedi királyi Ítélőtábla birai Kray István elnök, a főügyészség Trayber Vince főügyész, a törvényszék birói kara Nagy Ala­dár dr, az ügyészség tagjai Szapár József dr királyi ügyész vezetésével jelennek meg. — Özvegy Reiser Fülöpné született Pollák Róza csütörtökön reggel hatvannyolc éves korában, rövid szenvedés után meghalt. Temetése pén­teken délután félhárom órakor fog végbemenni a Kelemen-utca 11. számú házból. — Aviutikusok szindikátusa. Londonból jelentik: Graham White ós Blériot aviatikusok Hiram Maxim feltalálóval szindikátust alakí­tottak uj repülő készülékek forgalomba hoza­talára. Elsősorban két uj tipusu katonai repülő­készülókot fognak kósziteni. Az első tipus egy nagy sebességű kis készülék, auiely földeríté­sekre lesz használható. A másik egy biplán, amely a tervező szerint ötszáz font robbanó­anyagot tud a levegőbe vinni. — A Sárküzy-ufíér. Budapestről jelentik: Tegnap a Nemzeti Kaszinó választmánya le­tárgyalta a Zichy—Sárközy affért ós Sárközy Istvánt kirekesztették a Nemzeti Kaszinóból. Természetes dolog, bogy erről a tanácskozásról érdemlegesen egyetlen résztvevő sem nyilatko­zik. Sárközy István aztán ma megszólalt, a kigolyózás után. Felháborodottan kelt ki az ellene tervszerűen vezetett hajsza ellen, amely­nek során róla mesterségesen kovácsolták a súlyos vádakat s ugy állították be azokat, bogy még terhelőbbnek látszassanak, ellenben Zichy István grófot ártatlan galambnak tüntették föl. A történtek után a nagy nyilvánosság elé kell vinnem, hogy mivel vádoltam ón Zichy István grófot — mondotta. — Hónapokkal ez­előtt provokált, de visszavonta a kihívást ós mindenféle abszurd paktumokkal és kérésekkel állt elő. Egy aktiv, magasrangu huszártiszt jelenlétében ón gyáva gazembernek neveztem Zichy István grófot, aki hátam mögött mer beszólni, de szemtől szénibe velem meghu­nyászkodik. Ez még szeptemberben törtónt. Á véres sértést egyszerűen zsebrevágta. Egyetlen egy lépést sem tett ellenem. Ezt az illető katonatiszt a kaszinó igazgatósága előtt tett vallomásával is Igazolta. A további súlyos vád a választmányhoz benyújtott beadványomban a következő: A drezdai rendőrség U. A. 137—911. szám alatt őrizett egy álnevű levelet. Ebben az ano­nim levélben valami Werner azt irta rólam a drezdai rendőrségnek, hogy közveszélyes egyén vagyok és fölhívja a policia figyelmét rám. A drezdai rendőrség e levél alapján tuda­kozódott utánam. Mikor ón ennek neszét vettem, egyenesen a rendőrségre men­tem s ott megmutatták nekem a kérdéses le­velet. Az a bizonyos Werner nem volt más, mint Zichy István gróf. Ráismertem kezeirásá­ra. A rendőrfőnök természetesen nekem, ma­gánembernek nem adta ki eredetibon a Wer­ner alúirásos rágalmazó levelet, sőt még azt sem engedte meg, hogy lefotografál­tassam, de készségét nyilvánította, hogy amennyiben ebből bármi eljárás követ­keznék, becsületbiróságnak hajlandó az eredeti levelet bemutatni. A drezdai rendőrség levelének szövegét másolatban mellékeltem a kaszinó választmányához intézett beadványom­ban. egyben Zichy István gróf ellen bünfenyltő feljelentést tettem s az eljárás most is folyik ellene. Ez az az ember, akit a Nemzeti Kaszinó méltónak tart magához. — Az Országos Kaszi­nóban, amelynek szintén tagja Sárközy István, a Nemzeti Kaszinóból tegnap kigolyózott ka­marás, szintén erős hangulat van Sárközyellen. A kaszinóban mar tegnap beszéltek a do­logról és az a vélemény alakult ki — még a Nemzeti Kaszinó döntésének ismerése előtt — bogy ha a mágnás-kaszinó döntése kedve­zőtlen lesz Sárközyre, akkor az Országos Kaszinónak sem maradhat tagja. Ma aztán elhatározták az Országos kaszinóban, liogy itt is megteszik a lépéseket Sárközy István kizárására. Valószínű, hogy nem is lesz szükség konkrét indítványra, hanem a kaszinó választmánya hivatalból indítja meg az eljárást Sárközy ellen, akit előreláthatóan innen is ki­golyóznak. — A városi párt estélye. A szegedi városi párt szombaton este akarta megtartani március tizonötödikóre emlékező estólyót. Ez azonban elmarad, mert ezen a napon lesz a Katolikus kör ünnepe s a párttagok közül sokan ott je­lennek meg. — Gyorsírók gyűlése. A Szegedi Gyorsírók Egyesülete nagyjelentőségű gyűlést tart vasárnap délelőtt tiz órakor a városháza nagytermében, egybekötve fölolvasó-gyülóssel ós Czigány Já­nos fölötti emlókbeszéddel. A közgyűlésen fog­ják tárgyalni a magyar gyorsírás egyetemes történetének megiratására hirdetendő pályázat kérdését. Az egyesület ugyanis néhai Czigány János tízezer koronás alapítványa kamataiból ezer koronás pályadijat tüz ki a gyorsírás tör­ténetének megiratására. A magyar gyorsírás fejlődésének ezideig nincsen irott története, ugy hogy két óv múlva, amidőn a rendszer fönn­állásának félszázados jubileumát ünneplik a Gabelsberger-rendszerü gyorsírók, nagyon he­lyesen jár el a szegedi gyorsíró egyesület, lia addig az ideig kiadja a gyorsírás történetét. A gyűlésen foglalkoznak a dólmagyarországi kerü­leti gyorsirási verseny tartásának eszméjével is. A vidéki körök lelkesen fölkarolták a gyors­iró-egyesületnek ezt a tervét, ugy hogy annak sikere biztosítva is lesz. A szegedi országos kongresszus alkalmával nemzetközi gyorsirási kongresszust óhajt a Szegedi Gyorsirók Egyesü­lete 1914. évben Szegeden rendezni és e célból a nemzetközi gyorsiro-szövetsóget meghívja. Nem kell mondanunk, milyen nagy hordereje volna annak, ha százötven-kétszáz külföldi ki­váló ember fölkeresné városunkat. A fölolvasd­gyülós keretében Jakab Lajos tiszteletbeli elnök mond Czigány János fölött emlókbeszédet, Tég­lás Géza dr, a magyar gyorsírás történetének leglelkesebb és fáradhatatlan kutatója pedig elő­adást tart. A budapesti gyorsíró-egyesületek képviseltetik magukat a gyűlésen, ugy, hogy a vasárnapi nap Szegedro nézve nagyjelentőségű gyorsirási esemény lesz. — Lovasrendőrük lóversenye. Figye­lemreméltó sportesemény lesz vasárnap dél­után a szegedi lóversenytéren. A szegedi lovasrendőrség az alsóvárosi versenypályán nagyobbszabásu lóversenyt rendez, amelynek programját több futamból állították össze. Kilenc lovasrendőr versenyez és a győztesek között értékes dijakat fognak kiosztani. A zsiiri tagjai huszártisztek lesznek s a verse­nyen részt vesz az egész szegedi tisztikar is. A versenyt rendező bizottság ezúton hivja meg Szeged város törvényhatósági bi­zottságának tagjait és a közönséget. Belépő­díj nem lesz. A verseny védnökei Lázár György dr, polgármester és Somogyi Szilvesz­ter dr, főkapitány, rendezői pedig Szakáll József dr, alkapitány, Pottyondy Miklós lo­vasrendőrkapitány és Papp Menyhért rend­őrbiztos lesznek. A verseny iránt máris akkora érdeklődés nyilvánul meg, hogy a rendező-bizottság elhatározta, hogy a jövő évben még nagyobbszabásu lóversenyt rendez. — A megbotránkoztató. Nagy botrányt csinált március tizenkilencedikén Masa József ötven éves szegedi kőműves az alsóvárosi tem 11 villamos vasúti jegyekre hirdetésekel jutányos árban fogad el a „Délmagyarország" kiadóhivatala. .IBP M.' BnKutfea*

Next

/
Thumbnails
Contents